Büntető Jog Tára, 1912. október-1913. szeptember (65. kötet, 1-23. szám)
Tartalommutató
Testi sértésnél bűnsegéd és nem tettestárs, aki a sértett oltalmára induló egyént lefogva tartja, úgyszintén az, ki sértett megfélemlítése céljából kést vesz elő. 270. 70. §. Semmiségi okot nem képez, ha a tettes a BTK. 279. §-ába, a segéd a BTK. 281. §-ába ütköző bűntettben mondatott ki bűnösnek. 16. Betéti társaság csődbejutásánál a BTK. 414. §. szerinti bűntett tettese az, aki a cég ügyeit teljes jogkörrel intézte, akár be volt vezetve a cégbe mint beltag, akár nem. (Megbeszélve) 36. Aki ellen csődet nem rendeltetett, illetve aki a csődbe jutott betéti társaságnak nem volt az üzletvezetésre kötelezett tagja, csalárd bukás bűntettében mint tettes nem, hanem csak mint bűnsegédi bűnrészes lehet bűnös. 39. Aki büntetendő cselekményt tartalmazó cikkhez toldatotr, ez által nem lesz társszerzővé, és a cikk tartalmáért büntetőjogilag felelőssé. 40. Rágalmazásban mint tettes bűnös, aki rágalmazást tartalmazó nyilatkozatot készített és közzétett, bár azt nem maga írta alá, hanem mással íratta alá. 58. Aki a feljelentést más részére írásba foglalja, a hatóság előtti rágalmazás vétségében nem tettestárs, hanem segéd. 59. Aki sértettet lefogja, hogy azzal egy harmadik közösüljön, az erőszakos nemi közösülésben, nem tettesként, hanem mint segéd bűnös. (Megbeszéli : dr. Angyal Pál.). 97. Pénzhamisításban társ, aki az utánzást végző egyéneket a szövetkezésre reá birja és ezekkel akarat egységben az eszközöket és szükséges anyagokat beszerzi. (Megbeszéléssel.) 107. A BTK. 386. §-a szerinti csalás bűntettében tettesként bűnös a kereskedelmi üzlet tényleges tulajdonosa, aki az üzleti vagyont illetően a bűncselekmény tényálladékát megvalósítja, még ha a cégjegyzékben más egyén szerepel is az üzlet tulajdonosa gyanánt. (Megbeszéléssel.) 127. A tettestársi közreműködés nincs kizárva az által, hogy a tettesek egyikének szándéka ölésre, másiké testi bántalmazásra irányult. Ez alapon a BTK. 70. §-a szerinti tettestársak egyike szándékos emberölésben, másik halált okozó testi sértésben mondatott ki bűnösnek. 215. Testi sértésnél, bűnsegéd és nem tettestárs, aki a sértett oltalmára induló egyént lefogva tartja, úgyszintén az, ki sértett megfélemlítése céljából kést vesz elő. 270. Ellentmondás, ha az ítélet ugyanazon esetből kifolyólag vádlottak egy részét a BTK. 301. §-a, más részét a BTK. 308. §-a szerinti testi sértésben mondja ki bűnösnek. — Az együttes megtámadás a BTK. 301. §-a szerinti testi sértésben tettestársaságot alapit meg. (Megbeszéléssel.) 313. 74. §. Semmiségi okot nem képez, ha a tettes a BTK. 279. §-ába, a segéd a BTK. 281. §-ába ütköző bűntettben mondatott ki bűnösnek. 16. Szolgálati viszony a BTK. 336. §. 7. pontja esetében a részes cselekményének minősülésére kiható körülmény. (Megbeszéléssel.) 87. Halált okozó súlyos testi sértésnél a halálos eredmény minősítő hatálya a bűnrészesre kiterjed. (Megbeszéléssel.) 211. A tettestársi közreműködés nincs kizárva az által, hogy a tettesek egyikének szándéka ölésre, másiké testi bántalmazásra irányult. Ez alapon a BTK. 70. §-a szerinti tettestársak egyike, szándékos emberölésben, másik halált okozó testi sértésben mondatott ki bűnösnek. 215. A praemeditatio személyes körülmény. (Megbeszéli: dr. Angyal Pál.) 305. 75. §. Jóhiszemű eljárás a BTK. 260. §-ának tényálladékát nem zárja ki, ha az gondatlan volt. 25. Kiadótulajdonos büntetőjogilag felelős azért, ha lapjában anélkül, hogy a törvényszerű félté- IV