Büntető Jog Tára, 1912. október-1913. szeptember (65. kötet, 1-23. szám)

Tartalommutató

Testi sértésnél bűnsegéd és nem tettestárs, aki a sértett oltal­mára induló egyént lefogva tartja, úgyszintén az, ki sértett megfélemlítése céljából kést vesz elő. 270. 70. §. Semmiségi okot nem képez, ha a tettes a BTK. 279. §-ába, a segéd a BTK. 281. §-ába ütköző bűntettben mondatott ki bűnös­nek. 16. Betéti társaság csődbejutásánál a BTK. 414. §. szerinti bűntett tettese az, aki a cég ügyeit tel­jes jogkörrel intézte, akár be volt vezetve a cégbe mint bel­tag, akár nem. (Megbeszélve) 36. Aki ellen csőd­et nem rendelte­tett, illetve aki a csődbe jutott betéti társaságnak nem volt az üzletvezetésre kötelezett tagja, csalárd bukás bűntettében mint tettes nem, hanem csak mint bűnsegédi bűnrészes lehet bű­nös. 39. Aki büntetendő cselekményt tar­talmazó cikkhez toldatot­­r, ez által nem lesz társszerzővé, és a cikk tartalmáért büntetőjo­gilag felelőssé. 40. Rágalmazásban mint tettes bű­nös, aki rágalmazást tartalmazó nyilatkozatot készített és köz­zétett, bár azt nem maga írta alá, hanem mással íratta alá. 58. Aki a feljelentést más részére írásba foglalja, a hatóság előtti rágalmazás vétségében nem tet­testárs, hanem segéd. 59. Aki sértettet lefogja, hogy azzal egy harmadik közösüljön, az erőszakos nemi közösülésben, nem tettesként, hanem mint se­géd bűnös. (Megbeszéli : dr. Angyal Pál.). 97. Pénzhamisításban társ, aki az utánzást végző egyéneket a szövetkezésre reá birja és ezek­kel akarat egységben az eszkö­zöket és szükséges anyagokat beszerzi. (Megbeszéléssel.) 107. A BTK. 386. §-a szerinti csalás bűntettében tettesként bűnös a kereskedelmi üzlet tényleges tulajdonosa, aki az üzleti va­gyont illetően a bűncselekmény tényálladékát megvalósítja, még ha a cégjegyzékben más egyén szerepel is az üzlet tulajdonosa gyanánt. (Megbeszéléssel.) 127. A tettestársi közreműködés nincs kizárva az által, hogy a tettesek egyikének szándéka ölésre, má­siké testi bántalmazásra irá­nyult. Ez alapon a BTK. 70. §-a szerinti tettestársak egyike szándékos emberölésben, másik halált okozó testi sértésben mondatott ki bűnösnek. 215. Testi sértésnél, bűnsegéd és nem tettestárs, aki a sértett oltal­mára induló egyént lefogva tartja, úgyszintén az, ki sértett megfélemlítése céljából kést vesz elő. 270. Ellentmondás, ha az ítélet ugyan­azon esetből kifolyólag vádlot­tak egy részét a BTK. 301. §-a, más részét a BTK. 308. §-a szerinti testi sértésben mondja ki bűnösnek. — Az együttes megtámadás a BTK. 301. §-a szerinti testi sértésben tettes­társaságot alapit meg. (Meg­beszéléssel.) 313. 74. §. Semmiségi okot nem képez, ha a tettes a BTK. 279. §-ába, a segéd a BTK. 281. §-ába ütköző bűntettben mondatott ki bűnös­nek. 16. Szolgálati viszony a BTK. 336. §. 7. pontja esetében a részes cse­lekményének minősülésére ki­ható körülmény. (Megbeszélés­sel.) 87. Halált okozó súlyos testi sértés­nél a halálos eredmény minő­­sítő hatálya a bűnrészesre ki­terjed. (Megbeszéléssel.) 211. A tettestársi közreműködés nincs kizárva az által, hogy a tette­sek egyikének szándéka ölésre, másiké testi bántalmazásra irá­nyult. Ez alapon a BTK. 70. §-a szerinti tettestársak egyike, szándékos emberölésben, másik halált okozó testi sértésben mondatott ki bűnösnek. 215. A praemeditatio személyes körül­mény. (Megbeszéli: dr. Angyal Pál.) 305. 75. §. Jóhiszemű eljárás a BTK. 260. §-ának tényálladékát nem zárja ki, ha az gondatlan volt. 25. Kiadótulajdonos büntetőjogilag felelős azért, ha lapjában a­nél­kül, hogy a törvényszerű félté- IV

Next