Büntető Jog Tára, 1915. október-1916. szeptember (68. kötet, 1-23. szám)

Tartalomjegyzék

65. §. Pénzhamisítás kísérlete forog fenn, ha a fémpénzutánzási szán­dékból készült öntvény nem sikerült.­­ Egy kísérlet állapít­tatott meg, mikor tettes a meg­kezdett pénzutánzás befejezése céljából, két esztendővel az első kísérlet után másokkal szövet­kezett, és előkészületi cselek­ményeket vitt véghez. (Megbe­széléssel.) 30. A csalásnak csak kísérlete forog­hat fenn akkor, ha a tévedésbe ejtés által nem okoztatott olyan vagyoni kár, a­melyből a tet­tesre vagy másra vagyoni haszon háramlótt, vagy háromolhatott. (Megbeszéli: Töreky Géza.) 81. Nem állapíttatott meg erőszakos nemi közösülés kísérlete ama férfivel szemben, ki a nőt meg­fogta a végből, hogy szobájába bevonszolja. (Megbeszéléssel.) 137. A ki hivatalos eljárásban levő ha­tósági tagra reá lő, ha a lövés nem talál, nem befejezett ható­ság elleni erőszakban bűnös, hanem csupán annak kísérle­tében. (Megbeszéléssel) 238. Az alkalmatlan kísérlet büntetése. Lopás kísérletében bűnös, ki lopási szándékkal másnak üres zsebébe nyúl. (Megbeszéléssel.) 269. Adalék az alkalmatlan kísérlet fo­galmához. Relatív alkalmatlan eszköz alkalmazásba vétele ese­tében kísérlet állapíttatott meg. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 289. A BPN. 447. §-a szerinti fogoly­­szöktetésnél a befejezéshez si­keres szökés vagy annak meg­kísérlése nem szükséges. (Meg­beszéli: Degré Miklós.) 301. 67. §. 1. pont. Pénzhamisításnál nem lehet szó önkéntes elállásról, a­mikor tettes azért nem fejezte be a cselekmény végrehajtását, mert a fémpénz utánzási célból készült öntvény nem sikerült. 30. 69. §. Nem zárja ki a bűnrészesség megállapítását az a körülmény, hogy a tettesre nézve hatáskör­rel bíró bíróság (hadbíróság) a tettes bűnösségét meg nem álla­pította. 87. Gondatlanság esetében bár,részes­ség nem foroghat fenn. Ha az eredményt többek gondatlansága idézte elő, ezek mind tettesek gyanánt ítélendők el. 103. 69. §. 1. pont. A reálirás fogalmát megvalósítja, a­ki lelkész­ állá­sának felhasználásával, erkölcsi­leg és anyagilag felelősséget vál­lal a cselekmény következmé­nyeiért. — A felbujtóra súlyos­bító, ha a reábírásra lelkészi állását használja fel. 3. A lopásban felbujtó, ki az eltulaj­donítandó tárgyat kikeresi s a másik közreműködőnek az el­követésért jutalmat ígér. (Meg­beszéli: Auer György.) 164. A BPN. 467. §-a szerinti megvesz­tegetésben mint felbujtó bűnös az, ki a közhivatalnoknak köte­lességének megszegéséért jutal­mat ad vagy ígér, ha a közhiva­talnok ennek következtében kö­telességét megszegi. 278. 69. §. 2. pont. A testi sértésben való bűnsegédi bűnrészességet nem állapítja meg a tetteshez inté­zett az a felhívás, hogy botot véve magához, vegye üldözőbe, és fogja el sértettet. (Megbe­széli: Dr. Degré Miklós.) 49. Testi sértésben bűnsegéd, ki a bántalmazás alkalmával ütő esz­közzel a kezében jelen van, s ez által társait támadó fellépé­sükben és erőszakoskodásukban bátorítja. 58. Bűnsegéd a pénzhamisításban az, ki a tettesnek helyiséget bocsát rendelkezésére, s eltűri, hogy a hamis pénzt s az annak önté­sére szolgáló eszközt házában elrejtse. 62. A passiv megvesztegetésben bűn­segéd, ki a megvesztegetés el­követését lehetségessé teszi az által, hogy az illető közhivatal­­nokot az őt megvesztegető egyé­nekkel érintkezésbe hozza, s az ajándék vagy jutalom átadását közvetíti. 87. Uzsoránál bűnsegéd, ki a hitelezés feltételeit ismerve, a kölcsönre vonatkozó kötelezvényt kiállítja. 271. IV

Next