Büntető Jog Tára, 1922 (74. kötet, 1-16. szám)

Tartalomjegyzék

2. §. Nem vonhatók e §­ rendelkezése alá a törvénynek azok az intéz­kedései, melyek a közszükségleti cikkek legmagasabb árának meg­határozása tekintetében korlátokat állítanak fel. 98. Ellenkező: 11a a cselekmény elköve­tésétől az ítélethozatalig eltelt idő alatt a maximális árat tájékoztató árrá változtatták át, úgy a bűnös­ség csak az Á. V. 1. §. 2. pontjának fenforgása esetében és csak e pont alapján mondható ki. (Megbeszéli Rádai Géza.) 101. Ha a cselekmény elkövetésétől az ítélethozatalig eltelt idő alatt vala­mely közszükségleti cikk forga­­lombahozatalát korlátozó rendel­kezést az illetékes hatóság hatályon kívül helyezi, ez a korlátozás meg­szegésével nyerészkedési célból való beszerzést büntetlenné nem teszi, és nincsen útjában az A. V- 1. §. 6. p. szerinti vétkesség meg­állapításának. 81-Nem szolgál e §. alkalmazásának alapjául, hogy a hatóságnak a közszükségleti cikk legmagasabb árát megállapító rendelkezése a cselekmény elkövetése s az ítélet­hozatal között eltelt idő alatt hatályát vesztette. 154.* Az enyhébb törvény nem azt jelenti, hogy a különböző törvényeknek összes enyhébb rendelkezései irányadók, hanem azt, hogy a különböző törvények közül az az egy alkalmazandó, mely mellett vádlott legjobban jár. (Elvi) 177. A C. a pénzbüntetést, mint enyhébb törvény a B. T. K- 53. §-a alapján, a helyettesítő szabadságvesztés­­büntetést az 1921. évi XXVIII. t.-c. 5. §-a alapján találta megállapi­­tandónak. (Megbeszéli Degré Miklós.) 196. Az 1921. évi XXVIII. t.-c. életbelépése előtt elkövetett cselekményekre az e törvényben meghatározott maga­sabb pénzbüntetések nem alkal­mazhatók. 206. A B­­T. K. 2. §-a, csak az anyagi jogi szabályokra vonatkozik; a hatás­köri jogszabály, mint az eljárási jogkörébe tartozó, nem esik e rendelkezése alá. A hatásköri jog­szabályt tehát, kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában, hatályba­­léptésel kell alkalmazni. (Meg­beszéli Zehen­ Lajos.) 236—238. VIII—X. H. B. 20. §. Törvénysértés, ha a bíróság bör­tön helyett a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása meleltt vétséget álla­pit meg, mégis a cselekményt nem minősíti vétséggé (J. E.). 173. 53. §. Mikor a cselekmény elkövetése után lépet­t életbe az 1921 : XXVII- t.-c., a C. a pénzbüntetést mint enyhébb törvény, az 53. §. alapján találta megállapítandónak, a helyet­tesítő szabadsá­gvesztésbümtetést azonban az új törvény 5. §-a alapján szabta ki. (Megbeszéli Degré Miklós.) 196. 54. §. A mellékbüntetéseket a rögtön­­ítélő biróság előtti eljárásban is ki kell szabni. (J. E.) 188. 61. §. Elkobzás csak ítéletben s elítélt­tel szemben mondható ki. Meg­szüntetés esetében nincs helye el­kobzásnak azon az alapon, hogy a lefoglalt tárgy nem illeti meg azt az egyént, kinek birtokából az el­vétetett. E részben nem­ irányadó az a körülmény, hogy a lefoglalt tárgy az illető egyént jogosan meg nem illeti. (J- E.). 174. Árdrágító visszaélés esetében az e §-ba megjelölteken kívül azok a tárgyak is elkobzandók, mikre nézve a cselekmény elkövettetett (Elvi). 185. 65. §. Gyújtogatás befejezést nyer a tű­z megfogamzásával. Nem kísér­let forog tehát fenn, de befejezett gyújtogatás, ha a felgyújtani szán­dékolt házban levő valamely ingó­ság meggyulladt. 79. Az A. V. 1. §. 4. pontja szerinti ár­drágító üzérkedésnek nem ele­e, hogy a drágítás tényleg bekövet­kezzék. A cselekmény befejezést nyer azáltal­, ha az üzérkedés ár­drágításra alkalmas módon tör­tént. 105. Az A. V- 1. új. 4. p. szerinti árdrágító üzérkedés befejezést nyer az ár­drágításra alkalmas üzérkedés fo­galma alá vonható vételi ügylet megkötésével. (Megbeszéli Rádai Géza.) 105. Az A. V. 1. §. 6. pontja szerinti áru­­csempészetnek csak kísérletét való­sítja meg, aki a kivinni szándékolt arannyal és ezüsttel vonatra ült. (Megbeszéli Rádai Géza.) 106.

Next