Büntető Jog Tára, 1922 (74. kötet, 1-16. szám)
Tartalomjegyzék
2. §. Nem vonhatók e § rendelkezése alá a törvénynek azok az intézkedései, melyek a közszükségleti cikkek legmagasabb árának meghatározása tekintetében korlátokat állítanak fel. 98. Ellenkező: 11a a cselekmény elkövetésétől az ítélethozatalig eltelt idő alatt a maximális árat tájékoztató árrá változtatták át, úgy a bűnösség csak az Á. V. 1. §. 2. pontjának fenforgása esetében és csak e pont alapján mondható ki. (Megbeszéli Rádai Géza.) 101. Ha a cselekmény elkövetésétől az ítélethozatalig eltelt idő alatt valamely közszükségleti cikk forgalombahozatalát korlátozó rendelkezést az illetékes hatóság hatályon kívül helyezi, ez a korlátozás megszegésével nyerészkedési célból való beszerzést büntetlenné nem teszi, és nincsen útjában az A. V- 1. §. 6. p. szerinti vétkesség megállapításának. 81-Nem szolgál e §. alkalmazásának alapjául, hogy a hatóságnak a közszükségleti cikk legmagasabb árát megállapító rendelkezése a cselekmény elkövetése s az ítélethozatal között eltelt idő alatt hatályát vesztette. 154.* Az enyhébb törvény nem azt jelenti, hogy a különböző törvényeknek összes enyhébb rendelkezései irányadók, hanem azt, hogy a különböző törvények közül az az egy alkalmazandó, mely mellett vádlott legjobban jár. (Elvi) 177. A C. a pénzbüntetést, mint enyhébb törvény a B. T. K- 53. §-a alapján, a helyettesítő szabadságvesztésbüntetést az 1921. évi XXVIII. t.-c. 5. §-a alapján találta megállapitandónak. (Megbeszéli Degré Miklós.) 196. Az 1921. évi XXVIII. t.-c. életbelépése előtt elkövetett cselekményekre az e törvényben meghatározott magasabb pénzbüntetések nem alkalmazhatók. 206. A BT. K. 2. §-a, csak az anyagi jogi szabályokra vonatkozik; a hatásköri jogszabály, mint az eljárási jogkörébe tartozó, nem esik e rendelkezése alá. A hatásköri jogszabályt tehát, kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában, hatálybaléptésel kell alkalmazni. (Megbeszéli Zehen Lajos.) 236—238. VIII—X. H. B. 20. §. Törvénysértés, ha a bíróság börtön helyett a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása meleltt vétséget állapit meg, mégis a cselekményt nem minősíti vétséggé (J. E.). 173. 53. §. Mikor a cselekmény elkövetése után lépett életbe az 1921 : XXVII- t.-c., a C. a pénzbüntetést mint enyhébb törvény, az 53. §. alapján találta megállapítandónak, a helyettesítő szabadságvesztésbümtetést azonban az új törvény 5. §-a alapján szabta ki. (Megbeszéli Degré Miklós.) 196. 54. §. A mellékbüntetéseket a rögtönítélő biróság előtti eljárásban is ki kell szabni. (J. E.) 188. 61. §. Elkobzás csak ítéletben s elítélttel szemben mondható ki. Megszüntetés esetében nincs helye elkobzásnak azon az alapon, hogy a lefoglalt tárgy nem illeti meg azt az egyént, kinek birtokából az elvétetett. E részben nem irányadó az a körülmény, hogy a lefoglalt tárgy az illető egyént jogosan meg nem illeti. (J- E.). 174. Árdrágító visszaélés esetében az e §-ba megjelölteken kívül azok a tárgyak is elkobzandók, mikre nézve a cselekmény elkövettetett (Elvi). 185. 65. §. Gyújtogatás befejezést nyer a tűz megfogamzásával. Nem kísérlet forog tehát fenn, de befejezett gyújtogatás, ha a felgyújtani szándékolt házban levő valamely ingóság meggyulladt. 79. Az A. V. 1. §. 4. pontja szerinti árdrágító üzérkedésnek nem elee, hogy a drágítás tényleg bekövetkezzék. A cselekmény befejezést nyer azáltal, ha az üzérkedés árdrágításra alkalmas módon történt. 105. Az A. V- 1. új. 4. p. szerinti árdrágító üzérkedés befejezést nyer az árdrágításra alkalmas üzérkedés fogalma alá vonható vételi ügylet megkötésével. (Megbeszéli Rádai Géza.) 105. Az A. V. 1. §. 6. pontja szerinti árucsempészetnek csak kísérletét valósítja meg, aki a kivinni szándékolt arannyal és ezüsttel vonatra ült. (Megbeszéli Rádai Géza.) 106.