Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-12-04 / 49. szám

No. 49 - 1981. december 4. CALIFORNIA­ MAGYARSÁG SZERKESZTI: VARGA KATALIN SAN FRANCISCOI TUDÓSÍTÓ: FAZAKAS FERENC (415) 961-9396 Fazakas Ferenc: A Reagan kormány A Reagan kormány céljainak kivitelezésénél talán a legna­gyobb akadály az, hogy beosztottjaik nagy része liberális demokrata, vagy kollektivista, illetve marxista előítéletekkel telített hivatásos bürokrata: ezek együtt óriási erőfeszítést fejtenek ki a jelenlegi helyzet (status quo) fenntartására. Így igen tanulságos, ha megvizsgáljuk, hogy kik azok, akikkel a jövőben is számolni kell, amennyiben minden erővel akadá­lyozni fogják az elnök választási ígéreteinek megvalósítását úgy, a­kül, mint belpolitika területén. 1. Az egykor sajtó és hírközlő szerveket nem kell részleteznem. 2. A képviselőház bizottságainak liberális vezetői, akik megakadályozhatják, illetve lelassíthatják törvénytervezeteknek a Ház plénuma elé jutását, pláne, mivel a ház elnöke, a szélső liberális Tim O’Neill a bizottságokba 2:1 arányú többséget biztosított a demokratáknak, holott csak 56 %-os az arányszámuk. 3. A federális bíróságok, melyeket évtizedek óta a liberális elnö­kök baloldali egyénekkel tömtek tele, s Carter távozása előtt még néhány százat nevezett ki, akik az alkotmányt saját „humanista” világnézetük szerint magyarázzák, szociális joggyakorlatot vezettek be, s mindent el fognak követni, hogy az elnököt és törvényhozást akadályozzák. 4. A fede­rális bürokrácia, pláne ahol a kommunista beszivárgás nagy­méretű, mert a szabo­tálás sokat árthat, ahol ezt az állam­titkár nem hajlandó megfékezni. 5. A szakszervezetek bal­oldali, sőt sokszor kommunista vezetősége, akik mindig a két párt baloldalát támogatták, így főleg a legliberálisabb szakszervezetek, a tanítóké és köztisztviselőké. 6. A kiakol­­dolított liberális törvényhozók, akik közül pl. McGovern szenátor, a volt elnökjelölt már a választás után azonnal megalakította Independent Action nevű szervezetét a „ra­dikális jobboldal” további előretörése megakadályozására. Gombamódra szaporodnak az ilyen liberális aktivista moz­galmak. 7. A környezetvédő, atomenergia ellenes és egyéb forradalmi szervezetek, beleértve az egyoldalú leszerelést hirdetőket. 8. A szabad abortuszt követelők, természetesen az adófizetők költségére: az iskolai önkéntes imádkozás, bibliaolvasás, karácsonyi dalok éneklése, sőt az ú.n. „Pledge of Allegiance” elmondása ellenzőinek tábora. 9. A szabad fegyvertartás ellenzői (a fegyverek elkobzása minden dikta­túra első lépése) 10. Az ú.n. minority activista csoportok nagyrészt baloldali vezetőségei, a minden lében kanál Amer. Civil Liberties Union(a hírhedt baloldali A.C.L.U.), amely akkor fog igazán acsarkodni, ha az ú.n. ideológiai kérdések megoldása fog sorra kerülni, így az iskolai autóbusztatás, me­lyet most már a feketék nagy része is ellenez, az abortusz törvényesítése és pláne adópénzekből való fedezése, a Carter által létesített Depth of Education megszüntetése, a baloldali forradalmár ügyvédek darázsfészkének a Legal Defense Fund-nek eltörlése, mert rengeteg destruktív pert indítanak a „szegény” polgárok nevében az államkassza terhére stb. 11. Van még egy csoport, s ez meglepetés lesz kedves olva­sóimnak: az egykor sajtó által „mérsékelt republikánusok­nak” nevezett, végeredményben azonban liberális republiká­nus törvényhozók és főleg szenátorok, akik főleg a 8. és 10. pontokban említett világnézeti kérdésekben sok baj okozói lesznek. Egy jellemző példával világítom meg­­ezt a helyze­tet. Reagan egyik választási ígérete az volt, hogy a Carter által teljesen lejáratott „emberi jogok” követelését a kommunis­ta diktatúrák felé is irányítja, mert Carter csak szövetségese­ink megbuktatására alkalmazta, lásd Nicaragua, Irán és El Salvador eseteit, így az elnök kinevezte Ernest Lefevert he­lyettes államtitkárrá az emberi jogok ügyintézésére, azonban ez a pozíció is szenátusi jóváhagyást igényel. Mr. Lefever mint jó hazafi helytelenítette a Carter kormány eljárását, hogy az U.S.A. antikommunista szövetségeseit ezen a téren ország-világ előtt megbélyegezte (Argentína, Brazília, Chile, Libéria, nem is beszélve az iráni sahról, a nicaraguai Somo­záról, vagy El Salvadorról) a kommunista diktatúrákat pe­dig szép csendben figyelmeztette (ha egyáltalán megtette). Lefever ezen változtatni akart, de a kihallgatásokat végző szenátusi külügyi bizottság­­ republikánus többsége dacá­ra — Lefever kinevezésének jóváhagyása ellen tett javaslatot, s azért Lefever maga kérte az elnököt kinevezésének vissza­vonására, s az állás — mint annyi más — még eddig nincs betöltve. Egy másik jellemző eset Sandra O’ Connor bejutá­sa az U.S.A. legfelsőbb bíróságába, mert Reagan elnökválasz­tási ígéretei közt volt egy nő kinevezése. A patrióta és vallási alapon álló csoportok élesen tiltakoztak az abortuszt meg­szavazó és liberális múlttal rendelkező volt politikus és bíró­nő ellen, aki semmiféle a jövőre vonatkozó elkötelezettséget nem tett, mégis majdnem egyhangú jóváhagyást kapott a szenátusban. Folytatjuk a január 1-i számunkban!­ s. EMLÉKEZZÜNK! 1944. december 24. Budapest. Nyugat felé még nyitva állott a határ. A Dunántúl vasúti csomó­pontjai megállás nélkül irányítot­ták még a kérlelhetetlen győz­tesek elől menekülők tízezreinek szerelvényeit. A főváros körül azonban már bezárult az ostrom­­gyűrű. Az óvóhelyekre húzódók nem a kis Jézus születésének em­lékére gyújtották meg a gondo­san őrzött gyertyacsonkokat, ha­nem a síri sötétség elűzésére. És nem a karácsony szelíd békéje vonta közelebb egymáshoz őket,­ de a fejük fölött dübörgő harc­tól való félelem. Az üres templomok mellékoltá­rainál, elsötétített ablakok mö­­­gött még megszólalt az éjféli misére hívó csengő, de a miséző pap mögül hiányoztak a hívek és orgonaszó helyett ágyúdörgés és bombák robbanása csúfolta az évezredes üzenetet: békesség a földön a jószándékú emberek­nek. Karácsony este volt, s milliós világvárosban senki nem hitte, hogy megvirrad rá az ünnep haj­nala. A kórházak pincéjében, az orvosok új életeket segítettek a világra ezen az éjszakán is a mécs világnál, de a tehetetlen újszülöt­teknek még annyi biztonság és testi kényelem sem került, mint az istáló jászolában alvó kicsi Jé­zusnak, 2000 évvel ezelőtt. Karácsony este volt: emlékez­zünk rá advent Jézus-váró hetei­ben, amikor a világból érkező hí­rek az európai atomfegyverek „egészséges egyensúly''-ban tartását tárgyalják a vetélkedő nagyhatalmak között. A sok fe­kete karácsony sorában emlékez­zünk Budapestre — és ez az em­lék adjon friss jelentőséget a templomokban zsolo­zsmázó év­ezredes karácsonyi üzenetnek: békesség a földön a jószándékú embereknek. VARGA KATALIN A forradalom emlékünnepélye San Franciscóban San Francisco környékének magyarsága október 24-én ünne­pelte a Szabadságharc negyed­­százados évfordulóját. Október 23-án pénteken dél­előtt az alpolgármester a város­házán fogadta a magyarság népes képviseletét és a hivatalos elfog­laltsága miatt távollévő polgár­mesternő nevében felolvasta, majd átnyújtotta a Magyar Kul­túr Központ elnökének, Főtisz­telendő Hites Kristófnak a város­házi deklarációt, amely október 24­.-ét San Francisco részére a magyar szabadsághősök napjává nyilvánítja. Utána a helyettes pol­gármester ünnepélyesen kitűzte a magyar zászlót a városháza er­kélyén. Másnap, október 24-én, szom­baton, autós menet vonult fel a Presidiora a katona­temetőbe, az elesett hősök emlékművéhez. Ott Hites Kristóf fejezte ki a ma­gyarság tiszteletét és elismerését az elnyomott népek felszabadítá­sáért életüket áldozó amerikai hősök iránt, kifejezve egyben a magyarság reményét, hogy Ame­rika a jövőben is nevel hősöket, akik küzdeni fognak a magyar szabadságharc eszményeinek megvalósulásáért. Visszatérőben a felvonulók a Szovjet konzulá­tus előtt rendeztek tiltakozó tüntetést az elnyomó Szovjet imperializmus ellen. Ezután zajlott le az ünnepi program a Szent István Ház zsú­folásig megtelt nagytermében. A színpad megkapóan művészi és hatásos díszítésének érdeme Bánátfi János iparművészé, ő készítette azt a kifejező erőben minden eddigit felülmúló plaká­tot, ami reméljük a világon szét­szórt magyarság közkincsévé lesz. Ő volt egyben a műsorveze­tő is. Bevezetőül Hites Kristóf mon­dott imát, amit követően a cser­készek a hála koszorúját helyez­ték el a felállítandó szabadság­­harcos emlékmű modellje előtt. Orosz József mérnök közvetí­tette Könnyű Ernőnek, a Califor­nia Assembly republikánus tag­jának, majd pedig Lantos Tamás­nak, a Kongresszus demokrata tagjának ünnepi köszöntését. Lantos képviselő volt az egyik kezdeményezője és fő mozgató­ja annak az akciónak, amely a Kongresszus és Szenátus együt­tes kérésére Reagan Elnökkel a magyar szabadsághősök napjává nyilváníttatta október 23.-át az egész országban. Az ünnepi műsor kiemelkedő szereplői voltak Tollas Tibor, a Nemzetőr főszerkesztője Mün­chenből, aki lelket emelő ünnepi beszédével és saját költeményé­vel a hallgatóság szívébe varázsol­ta 56 legyőzhetetlen szellemét. Szörényi Éva, egykor a Nemzeti Színház kimagasló művésznője, most pedig Los Angeles magyar kultúréletének mozgató lelke, Illyés Gyula: Egy mondat a zsar­nokságról c. hatalmas költemé­nyének megrázó erejű előadásá­val közvetlen átéléssel érzékeltet­te nagy Forradalmunk lelki rugó­it. Persik Béla Bajza József Apot­­heozisát, Fazakas Ferenc pedig Mécs László csodálatosan szép versét: Bocsáss meg nekem ma­gyar ifjúság, adták elő ihletett át­éléssel. A zenei művészet elmélyítő és gazdagító hangulatát az Öböl­környék három kiváló művésze közvetítette. Tárczi Kovács Er­zsébet Neszlényi Judit 56-os Cantátáját énekelte a tőlét, már megszokott magas színvonalon. Schüller Mihályné Gombos Ani­kó Smedberg Virginia a hegedű kíséretével Beethoven Tavaszi szimfóniáját zongorázta, mind­ketten kifinomult művészetük legjavát adva. Oláh Gyárfás De­zső, a budapesti operaház volt énekese gazdagon zengő bariton­jából a Hazám, hazám szólót és a Bordalt énekelte. A műsor utolsó drámai száma a budapesti rádiónak a szabad­ságharcról adott eredeti beszámo­lójából a sorsdöntő események felolvasása volt Rékay Andrásné, Dr. Hites László és Dr. Zolnay András hírbemondók hangján. A nagy­közönség lelkes elisme­rését kiérdemlő műsort ünnepi vacsora és kedélyes társadalmi est követte. Az ünnepség fáradhatatlan ren- 7. oldal TÁRSADALMI ESEMÉNYEK NAPTÁRA December 4. Pénteken este 8 órakor Nim­ród Ferenc ft. úr előadása a Szt. István Házban, 1052. Geary St., San Francisco. December 5. Szombaton este 7 órakor a Pan­nónia Club karácsonyi vacsorája a California Hallban, Polk és Turk u. sarkán, San Francisco. December 12. Szombaton este 7 órakor ma­gyar mozielőadás és vacsora a California Hallban, Turk és Polk utcák sarkán, San Francisco. ■ December 18. Pénteken este 8 órakor a Pan­nónia Club vitaestje a California Hallban, Turk és Polk utcák sar­kán, San Francisco. December 20. Vasárnap a református egyház karácsonyi ünnepélye, 10.30 óra­kor istentisztelet, utána ebéd és műsor 119-27th St. San Francis­co. December 20. Vasárnap d.u. 4 órakor a Step­­haneum karácsonyi ünnepélye a Szt. István Házban, 1052. Geary St. San Francisco. December 31. Csütörtök este 8 órakor a ma­gyarság közös, tánccal és vacso­rával egybekötött Szilveszter-est­je a Szt. István Házban, 1052. Geary St. San Francisco. MAGYAR KATOLIKUS MISSZIÓ A karácsonyi időszak magyar miserendje: December 6. és 13. d.e. 10.45 Woodside Priory, No. 302. Por­­tola Rd. Portola Valley, a könyv­tárban, míg az új kápolna elké­szül. December 20. d.e. 11.15. St. Paul's Convent, 312. 29 Street, (Church St.) San Francisco, Ca. December 24. és 25. éjfélkor, éjféli mise, St. Patrick's Semi­nary, 320 Middlefield Rd. Menlo Park, Ca 94025. Karácsonyi d­orálokat énekel: Tárczy Ko­­­­vács Erzsébet mezzoszoprán. December 25. Karácsony ünne­pe, d.e. 11.15. San Francisco, mint előbb. December 27. vasárnap d.e. 11.15. San Francisco, mint fent. Január 1. Újév, d.e. 10.45 Woodside Priory, mint előbb. Január 3. d.e. 10.45, Woodside Priory, mint fent. Január 10, d.e. 10.45, Wood­side Priory, mint fent. Ezután érvényben a rendes mi­serend. SPONZORT KERES FIATAL ANGOLUL JÓLBESZÉLŐ fizi­ka-kémia tanár a bécsi menekült­­táborból. Címe: OSVÁTH JÓ­ZSEF 3160 TRAISEN NO. Teichmanngasse 8, Landhaus Auer, Ausztria, vagy szívesked­jék a szerkesztőséghez fordulni. Nezői: Czisch József, a Magyar Kultúr Központ ügyvezető elnö­ke és Rékay András, a Szabad­ságharcos Szövetség elnöke vol­tak.

Next