Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)
1986-10-03 / 38. szám
DR. NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET Ennek a századnak háborús (nem betegségben) elhaltjairól a Hawai i (Manoa) egyetem (R.J. Rummel) állított össze egy figyelemreméltó statisztikát. A számokat, az egyetem — évekig gyűjtötte különböző hiteles jelentésekből és a szerző számtalan adat igazolásaképp hivatkozik a kútfőre, így tehát el kell hinnünk a hihetetlent. Hihetetlen ugyanis, hogy a háborúk tüzében (ebben a században) kevesebben haltak meg, mint a honi kegyetlenkedésekben, a honi, otthoni, nem háborús frontokon. A vonatkozó statisztikai összefoglaló szerint ennek a századnak háborúiban összesen 35,654,000 személy veszteségét jelentették. Az egyéb (főleg a New Yorkban székelő Freedom House) jelentések pedig azt adják tudtuk hogy az azonos időszakban 119,4 millió ember vesztette életét. Azaz, 10,000 emberből a frontokon 22, míg a honi akciókban 349 halt meg. Az említett összefoglaló azt is részletezi, hogy hányan vesztették életüket kommunista, más, de nem szabad országokban, részben szabad országokban és az ú.n. szabadföldön. Még arról is vannak adatok, hogy a háborúk során, vagy forradalmakban haltak-e meg és hol. Kiemeli a statisztika, hogy a nem háborús vérengzés 1917 és 1953 között történt, főleg a USSR-ban és Kínában. Két éhség-időszakot említ meg: az 1921 -22-es szovjet, az 1958- 61-es kínait. Külön utal arra, hogy 1932-ben Hruscsov ukrán párttitkársága alatt Ukrán földön a kényszer-kollektivizáció során 8-10 millió ukrán vesztette életét, vagy halt éhen. Utal a Sztálin által végrehajtott tisztogatásokra, valamint Mao éhség-felvonulására és kultúrforradalmára, s állítja, hogy mindez legalább 84,5 millió halandó halálát eredményezte. Ugyanakkor a tárgyilagosság kedvéért azt sem hallgatja el, hogy a franciák az algériai ,,tisztogatás” során legalább 36 ezer algírt megöltek. A második világháború befejezésekor a nyugati szövetségesek legalább 2 millió személyt (nyugatra repatriált szovjet polgárt(kozákokat, foglyokat, stb) adtak át a szovjetnek, akikről a statisztika nem tud elszámolni, mondja az egyetem tanulmánya. A vietnámi háborúnak legalább 1,2 millió halottja, eltűntje van, Kambodzsában eddig (a Khemer Rouge uralom) legalább 3 milliót leölt. Az indonéziai honi forradalmi mozgás 600 ezer áldozatot követelt. A pakisztániak 1971-ben egy millió bengálit mészároltak le. A legszerényebb háborús veszteség az Argentin-Brit háborúban történt a Malvina szigetért. A nem kommunista, de nem szabadnak minősített országokban 20 millió, a részben szabad országokban 3 millió, a szabad földön 831.000 ember halála hozható összefüggésbe valamiféle politikával, éspedig ezek a különböző menekülésekben, a menekülttáborokban, határátlépések stb. során, vesztették életüket. Az eddig ismert adatoktól eltérő számokat ad meg Rummel professzor az első és második világháború veszteségeiről. Az első világháború harctéri vesztesége e statisztika szerint csak 9, a másodiké 15 millió volt. A magyarok mindebben a statisztikában külön, szám szerint nem szerepelnek. Az ország lakossága arányában, százalékában azonban magasabb áldozatot hoztunk a frontokon minden frontnációnál és a forradalmak áldozatainak száma is hős néppé avat bennünket. MA MÁR VILÁGOS, hogy a Nixon-Kissinger által tető alá hozott hetente adott lehetőséget Brezsnyevnek, hogy fegyverkezési (legalábbis nukleáris) szuperioritást építsen ki a Szovjetben. Most a hetente újraszületett, lesz tudós (? ? ) csere, diák-csere program, művészeti-anyag kiállítás itt s ott, idegorvos tanulmányi közösség, az angol és orosz nyelvkönyvek közös — kölcsönös — kiadása, stb. Szemfényvesztés, vagy naívság? NARKOMÁNIA már van a vasfüggöny mögött is. Csehszlovákiában 2.200 kábítószerezőt tartatanak nyílván, főleg marijuana fogyasztókat, akik otthon cserepekben (az erkélyen, stb.) termelik a marijuanát A kemény drogok még nem elterjedtek, inkább a benzinszármazékok, ragasztós, szipózó módszerek ismertek. Nyugat-Németországban vaddisznókat vetnek be a kábítószerek kiszaglására, állítólag ezek jobb felfedők, mint a kutyák. CALIFORNIAI , 7“ 0 . kJ A UA n ungarian I ■ ^iP m W\ m ,AV*]«?”,? T *• 1 ie Mississippi (CALIFORNIA HUNGÁRIÁN S) IUPS 084-440) I October 3, 1986 ® An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 Single copy in the US 40 cents ■" " 1 1 LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cen,s VOLUME - 63. No. - 38. ÉVFOLYAM A LETT SZOVJET FÜGGETLENSÉG A második világháború során a Szovjetbe kényszer-bekebelezett Balti államok, Lett, Észtország és Litvánia nehezen tűrik a szovjet uralmát. Lettország fővárosa, Riga már nem lett, mert fele a lakosoknak betelepített orosz. Rigába egy US szervezett társaság, főleg v. lett polgárok, vagy azok leszármazói tettek látogatást, a Washington Post (86 szept. 17) szerint. A kirándulás egyik szervezője,a Hearst lapok egyik munkatársa, John Wallach és még 250 amerikai vett részt a látogatáson. A négy napos konferencián többször szóbajött a Balti Államok szovjet megszállása, illetve azok függetlenségi vágya. Az egyik hangadót, Olars Kalnist a szovjet titkosrendőrség (KGB) figyelmeztette, hogy azonnal hagyjanak fel a „lázítással", röplapok terjesztésével, majd szálloda szobájukat (távollétükben) átkutatták. Ezt követően közölték a szovjet hivatalosok, hogy a konferencia tagjainak személyes biztonságát nem garantálják, ha tovább folyik a felesleges konferenciázás. Az American Latvian Association Rockville, Mol-ben székel és jelentést adott ki a fentiekről. A két nagyhatalom viszonya egyre komplikálódik. A US EGYES ÁLLAMAIBAN, de különösen Kaliforniában, főleg pedig Los Angelesben az illegális emberözön ősállapotokat idézett fel. A város egyes részei szemétdombok lettek. Nem ajánlatos már pld. a buszokon angolul beszélni. A törvénytelenek törvényen felüliek, s híresztelik, hogy ez az ő földjük s csupán visszatelepszenek. A szociális juttatások, a rendőri akciók költsége és a lakosság bizonytalansági érzése riasztó méreteket öltött. Mielőtt egyes politikusoknak álcázottak választási üzleti játéka ügyében az urnák elé megyünk, alaposan gondoljuk meg, hogy szavazatunkkal kit és mit segítünk meg. A NYUGATNÉMET KÖZGAZDASÁG STAGNÁL, kénytelenek felfrissíteni adórendszerüket US mintára. A UN Amerikán élősködik A US Kongresszus 40%-kal akarja csökkenteni a US hozzájárulását a UN fenntartásához. A Reagan adminisztráció bizonytalankodik. A „UN's Joint Inspection Unit" (a UN fenntartási költségeket felülvizsgáló szerv) megállapításai nyugtalanítók, így: ugyanazon ügyben és célból a UN-ben nemcsak két, de több bizottság is működik és számláz, semmilyen összhangolt politika nincs, mindegyik alszervnek külön és óriási költségvetése van, az egész adminisztráció kapkodás. A UN fejőstehénnek tekinti a US-t. A US sokbillió dollárt fektetett bele eddig a UN-be annak ideológiailag csődöt jelentő politizálásába, ahol a US ellenséggé degradálódott. A UN szocialista nemzetközi politikát támogat, mely a gyakorlatban még a Harmadik Világ száz országában sem mutatott ki eredményt. A Harmadik Világot gazdaságilag sokkal jobban szolgálná a US közvetlen segítsége és helyi politizálása. A UN egy luxus szervezet politikai potentátokat nevel ki, kémeket táplál, saját maga létezését szolgálja. A US Kongresszus egyáltalán nem akarja a US-t a világporondról visszavonulásra kényszeríteni, de a hozzászólók szerint a jelen UN egy összeesküvés New York székhellyel a US ellen, ahol a hatalmas fizetésű küldöttek, mint diplomaták csak azt próbálgatják, hogy lehet kellemetlenkedni a US-nek. Amerika lakossága az olvasztókemencében A statisztika azt mutatja, hogy a US lakosságából még 83.1% fehér, 11.7% fekete, 1.4 ázsiai, más vegyes, 3.8%. Ez azonban nem helyes és hiteles, mert faji szín alapon összeállított, így a latin tömeg (mint részben fehér) nincs külön kategóriában, holott az illegalitás folytán ez a problematikus. Az újabb (főleg illegális) bevándrolók 80%-a latin. Ezek az európai (sőt egyéb) bevándorlást is megakadályozzák. Az első nagyobb bevándorlási hullám 1841-1850 közötti, az ezt követő évtizedekben nőtt a bevándorlók száma, de 1931 után (a gazdasági krach miatt) megállt. A századfordulón a föld-nincsteleneket öntötték a hajók, európai (és magyar) hatátkeresők jöttek az Óceánon át. A legutolsó bevándorlási törvény 1965-ös. Egy újabb áll a Kongresszusban tárgyalás alatt, de annak érdek-ellenzői megszabotálják az új törvényt, holott a bevándorlási szabályozás Amerika létkérdése. OLCSÓ AUTOMOBILOK. A legolcsóbb a Yugo 3,990 dollár, a délkoreai Hyundai 4,995 dollár. A US-ben gyártott kocsik átlagára kb. 10,000 dollár. A US behozatali deficitje (emiatt is) sok billiós. VÉGRE AZ AMERIKAI (public) TV-k bemutatják a Kanadában készített dokumentumfilmet, (címe: Firing Line) az 1932-33-as Ukrán tömeg éhhalálról, melyet (állítólag) Sztálin tervszerűen hajtott végre (Hruscsov helyi párttitkár útján). A DÉL-AFRIKAI LEGNAGYOBB törzs főnöke, Butelezi a 6 milliós fekete Zulu egység vezetője ellenzi a jelen nyugati ellenzékieskedést. Szerinte a „propagandista" feketék (közöttük Tutu tatárban) saját uralmát készíti elő, s nem a nép javát. AZ AMERIKAIAK ÁLTAL megszállott Grenadába Kubából szivárognak vissza a „hídépítők". Újabban a Kubában képzett 40 orvos, állatorvos, fogorvos, stb. jelentkezett a nép szolgálatára egy kis politikai átképzéssel. AZ ARANY A világ föld alól kihozható aranyát 45.000 tonnára becsülik. A statisztika szerint az 1983 évi világtermelés 1140 tonna volt. Ebből a legtöbbet a Dél-Afrikai Köztársaság bányászott ki (közel 700 tonnát). A további termelő sorrend a USSA, Kanada, Brazília, USA, Kína, Fülöp Szigetek, Ausztrália, Chile, stb. Az aranyár és a dollár értékhullámzása között piaci összefüggés van. Amikor a dollár árfolyama lefele megy, az aranyár rendszerint felfelé ível. 1986 végéig 400-450 dollár lesz (a londoni szakkörök szerint) egy pince, azaz 31 gramm arany ára. (1980-ban 850 dollár volt). Az aranyár-hullámzás várható a délafrikai események miatt a sztrájkok és ismeretes mozgalmak követ kezményeképp._____________________________________________ SAJTÓBÁL 1987. FEBRUÁR 7.-ÉN! HÍREK a nyugtalan világból NIKOLÁI RYZHKOV Afganisztánban 1983-ban disszidált, a US-be befogadott és a USSR- be visszatért 22 éves szovjet katona — az Associated Press híradása szerint, 12 évi kényszermunka-büntetést kapott annak ellenére, hogy az akkori US-beli szovjet követ, Dobrynin személyesen garantálta büntetlenségét. Ryzhkov a moldovai Barashevoban tölti büntetését, a fenti tudósítás szerint.