Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)

1986-10-03 / 38. szám

DR. NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET Ennek a századnak háborús (nem betegség­ben) elhaltjairól a Hawai­ i (Manoa) egyetem (R.J. Rummel) állított össze egy figyelemre­méltó statisztikát. A számokat,­­ az egye­tem — évekig gyűjtötte különböző hiteles je­lentésekből és a szerző számtalan adat igazo­lásaképp hivatkozik a kútfőre, így tehát el kell hinnünk a hihetetlent. Hihetetlen ugyanis, hogy a hábo­rúk tüzében­ (ebben a században) kevesebben haltak meg, mint a honi kegyetlenkedésekben, a honi, otthoni, nem há­borús frontokon. A vonatkozó statisztikai összefoglaló szerint ennek a szá­zadnak háborúiban összesen 35,654,000 személy veszteségét jelentették. Az egyéb (főleg a New Yorkban székelő Free­­dom House) jelentések pedig azt adják tudtuk hogy az azo­nos időszakban 119,4 millió ember vesztette életét. Azaz, 10,000 emberből a frontokon 22, míg a honi akciókban 349 halt meg. Az említett összefoglaló azt is részletezi, hogy há­nyan vesztették életüket kommunista, más, de nem szabad országokban, részben szabad országokban és az ú.n. szabad­földön. Még arról is vannak adatok, hogy a háborúk során, vagy forradalmakban haltak-e meg és hol. Kiemeli a statisztika, hogy a nem háborús vérengzés 1917 és 1953 között történt, főleg a USSR-ban és Kínában. Két éhség-időszakot említ meg: az 1921 -22-es szovjet, az 1958- 61-es kínait. Külön utal arra, hogy 1932-ben Hruscsov uk­­rán­ párttitkársága alatt Ukrán földön a kényszer-kollektivi­­záció során 8-10 millió ukrán vesztette életét, vagy halt éhen. Utal a Sztálin által végrehajtott tisztogatásokra, valamint Mao éhség-felvonulására és kultúrforradalmára, s állítja, hogy mindez legalább 84,5 millió halandó halálát eredmé­nyezte. Ugyanakkor a tárgyilagosság kedvéért azt sem hall­gatja el, hogy a franciák az algériai ,,tisztogatás” során leg­alább 36 ezer algírt megöltek. A második világháború be­fejezésekor a nyugati szövetségesek legalább 2 millió sze­mélyt (nyugatra repatriált szovjet polgárt(kozákokat, fog­lyokat, stb) adtak át a szovjetnek, akikről a statisztika nem tud elszámolni,­­ mondja az egyetem tanulmánya. A vietná­mi háborúnak legalább 1,2 millió halottja, eltűntje van, Kambodzsában eddig (a Khemer Rouge uralom) legalább 3 milliót leölt. Az indonéziai honi forradalmi mozgás 600 ezer áldozatot követelt. A pakisztániak 1971-ben egy millió ben­­gálit mészároltak le. A legszerényebb háborús veszteség az Argentin-Brit háborúban történt a Malvina szigetért. A nem kommunista, de nem szabadnak minősített országokban 20 millió, a részben szabad országokban 3 millió, a szabad föl­dön 831.000 ember halála hozható összefüggésbe valamifé­le politikával, éspedig ezek a különböző menekülésekben, a menekült­táborokban, határátlépések stb. során, vesztették életüket. Az eddig ismert adatoktól eltérő számokat ad meg Rummel professzor az első és második világháború veszte­ségeiről. Az első világháború harctéri vesztesége e statiszti­ka szerint csak 9, a másodiké 15 millió volt. A magyarok mindebben a statisztikában külön, szám sze­rint nem szerepelnek. Az ország lakossága arányában, szá­zalékában azonban magasabb áldozatot hoztunk a fronto­kon minden frontnációnál és a forradalmak áldozatainak száma is hős néppé avat bennünket. MA MÁR VILÁGOS, hogy a Nixon-Kissinger által tető alá ho­zott hetente adott lehetőséget Brezsnyevnek, hogy fegyverke­zési (legalábbis nukleáris) szu­­perioritást építsen ki a Szovjet­ben. Most a hetente újraszületett, lesz tudós (? ? ) csere, diák-csere program, művészeti-anyag kiállí­tás itt s ott, idegorvos tanulmá­nyi közösség, az angol és orosz nyelvkönyvek közös — kölcsö­nös — kiadása, stb. Szemfény­vesztés, vagy naívság? NARKOMÁNIA már van a vas­függöny mögött is. Csehszlováki­ában 2.200 kábítószerezőt tarta­­tanak nyílván, főleg marijuana fogyasztókat, akik otthon csere­pekben (az erkélyen, stb.) terme­lik a marijuanát A kemény dro­­gok még nem elterjedtek, inkább a benzinszármazékok, ragasztós, szipózó módszerek ismertek. Nyugat-Németországban vaddisz­nókat vetnek be a kábítószerek kiszaglására, állítólag ezek jobb felfedők, mint a kutyák. CALIFORNIAI , 7“ 0 . kJ A UA n ungarian I ■ ^iP m W\ m ,AV*]«?”,? T *• 1 ie Mississippi (CALIFORNIA HUNGÁRIÁN S) IUPS 084-440) I October 3, 1986 ® An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 Single copy in the US 40 cents ■" " 1 1 LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cen,s VOLUME - 63. No. - 38. ÉVFOLYAM A LETT SZOVJET FÜGGETLENSÉG A második világháború során a Szovjetbe kényszer-bekebelezett Balti államok, Lett­, Észtország és Litvánia nehezen tűrik a szovjet uralmát. Lettország fővárosa, Riga már nem lett, mert fele a lakosok­nak betelepített orosz. Rigába egy US szervezett társaság, főleg v. lett polgárok, vagy azok leszármazói tettek látogatást, a Washington Post (86 szept. 17) szerint. A kirándulás egyik szervezője,a Hearst lapok egyik munkatársa, John Wallach és még 250 amerikai vett részt a láto­gatáson. A négy napos konferencián többször szóbajött a Balti Álla­mok szovjet megszállása, illetve azok függetlenségi vágya. Az egyik hangadót, Olars Kalnist a szovjet titkosrendőrség (KGB) figyelmez­tette, hogy azonnal hagyjanak fel a „lázítással", röplapok terjesztésé­vel, majd szálloda szobájukat (távollétükben) átkutatták. Ezt köve­tően közölték a szovjet hivatalosok, hogy a konferencia tagjainak sze­mélyes biztonságát nem garantálják, ha tovább folyik a felesleges konferenciázás. Az American Latvian Association Rockville, Mol-ben székel és jelentést adott ki a fentiekről. A két nagyhatalom viszonya egyre komplikálódik. A US EGYES ÁLLAMAIBAN, de különösen Kaliforniában, fő­leg pedig Los Angelesben az ille­gális emberözön ősállapotokat idézett fel. A város egyes részei szemétdombok lettek. Nem aján­latos már pld. a buszokon ango­lul beszélni. A törvénytelenek törvényen felüliek, s híresztelik, hogy ez az ő földjük s csupán visszatelepszenek. A szociális jut­tatások, a rendőri akciók költsé­ge és a lakosság bizonytalansági érzése riasztó méreteket öltött. Mielőtt egyes politikusoknak ál­cázottak választási üzleti játéka ügyében az urnák elé megyünk, alaposan gondoljuk meg, hogy szavazatunkkal kit és mit segí­tünk meg. A NYUGATNÉMET KÖZ­GAZDASÁG STAGNÁL, kény­telenek felfrissíteni adórendsze­rüket US mintára. A UN Amerikán élősködik A US Kongresszus 40%-kal akarja csökkenteni a US hozzájárulását a UN fenntartásához. A Reagan adminisztráció bizonytalankodik. A „UN's Joint Inspection Unit" (a UN fenntartási költségeket felülvizs­gáló szerv) megállapításai nyugtalanítók, így: ugyanazon ügyben és célból a UN-ben nemcsak két, de több bizottság is működik és szám­láz, semmilyen összhangolt politika nincs, mindegyik alszervnek külön és óriási költségvetése van, az egész adminisztráció kapkodás. A UN fejőstehénnek tekinti a US-t. A US sokbillió dollárt fektetett bele ed­dig a UN-be annak ideológiailag csődöt jelentő politizálásába, ahol a US ellenséggé degradálódott. A UN szocialista nemzetközi politikát támogat, mely a gyakorlatban még a Harmadik Világ száz országában sem mutatott ki eredményt. A Harmadik Világot gazdaságilag sokkal jobban szolgálná a US közvetlen segítsége és helyi politizálása. A UN egy luxus szervezet politikai potentátokat nevel ki, kémeket táplál, sa­ját maga létezését szolgálja. A US Kongresszus egyáltalán nem akarja a US-t a világporondról visszavonulásra kényszeríteni, de a hozzászólók szerint a jelen UN egy összeesküvés New York székhellyel a US ellen, ahol a hatalmas fizetésű küldöttek, mint diplomaták csak azt próbál­gatják, hogy lehet kellemetlenkedni a US-nek. Amerika lakossága az olvasztókemencében A statisztika azt mutatja, hogy a US lakosságából még 83.1% fehér, 11.7% fekete, 1.4 ázsiai, más vegyes, 3.8%. Ez azonban nem helyes és hiteles, mert faji­ szín alapon összeállított, így a latin tömeg (mint részben fehér) nincs külön kategóriában, holott az illegalitás folytán ez a problematikus. Az újabb (főleg illegális) bevándrolók 80%-a la­tin. Ezek az európai (sőt egyéb) bevándorlást is megakadályozzák. Az első nagyobb bevándorlási hullám 1841-1850 közötti, az ezt követő évtizedekben nőtt a bevándorlók száma, de 1931 után (a gazdasági krach miatt) megállt. A századfordulón a föld-nincsteleneket öntöt­ték a hajók, európai (és magyar) hatátkeresők jöttek az Óceánon át. A legutolsó bevándorlási törvény 1965-ös. Egy újabb áll a Kongresszus­ban tárgyalás alatt, de annak érdek-ellenzői megszabotálják az új tör­vényt, holott a bevándorlási szabályozás Amerika létkérdése. OLCSÓ AUTOMOBILOK. A legolcsóbb a Yugo 3,990 dollár, a délkoreai Hyundai 4,995 dol­lár. A US-ben gyártott kocsik átlag­ára kb. 10,000 dollár. A US behozatali deficitje (emiatt is) sok billiós. VÉGRE AZ AMERIKAI­­ (public) TV-k bemutatják a Ka­nadában készített dokumentum­filmet, (címe: Firing Line) az 1932-33-as Ukrán tömeg éh­halálról, melyet (állítólag) Sztá­lin tervszerűen hajtott végre (Hruscsov helyi párttitkár útján). A DÉL-AFRIKAI LEGNA­GYOBB törzs főnöke, But­elezi a 6 milliós fekete Zulu egység vezetője ellenzi a jelen nyugati ellenzékieskedést. Szerinte a­­ „propagandista" feketék (közöt­tük Tutu tatárban) saját uralmát készíti elő, s nem a nép javát. AZ AMERIKAIAK ÁLTAL megszállott Grenadába Kubából szivárognak vissza a „hídépítők". Újabban a Kubában képzett 40 orvos, állatorvos, fogorvos, stb. jelentkezett a nép szolgálatára egy kis politikai átképzéssel. AZ ARANY A világ föld alól kihozható aranyát 45.000 tonnára becsülik. A sta­tisztika szerint az 1983 évi világtermelés 1140 tonna volt. Ebből a leg­többet a Dél-Afrikai Köztársaság bányászott ki (közel 700 tonnát). A további termelő sorrend a USSA, Kanada, Brazília, USA, Kína, Fülöp Szigetek, Ausztrália, Chile, stb. Az aranyár és a dollár érték­hullámzá­sa között piaci összefüggés van. Amikor a dollár árfolyama lefele megy, az aranyár rendszerint felfelé ível. 1986 végéig 400-450 dollár lesz (a londoni szakkörök szerint) egy pince, azaz 31 gramm arany ára. (1980-ban 850 dollár volt). Az aranyár-hullámzás várható a dél­afrikai események miatt a sztrájkok és ismeretes mozgalmak követ­­­ kezményeképp._____________________________________________ SAJTÓBÁL 1987. FEBRUÁR 7.-ÉN! HÍREK a nyugtalan világból NI­KOLÁI RYZHKOV Afga­nisztánban 1983-ban disszidált, a US-be befogadott és a USSR- be visszatért 22 éves szovjet ka­tona — az Associated Press hír­adása szerint,­­ 12 évi kényszer­munka-büntetést kapott annak ellenére, hogy az akkori US-beli szovjet követ, Dobrynin szemé­lyesen garantálta büntetlenségét. Ryzhkov a moldovai Barashevo­­ban tölti büntetését, a fenti tu­dósítás szerint.

Next