Cegléd és Környéke, 1926 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-01 / 1. szám

2. oldal CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE 1. szám magyar és magyar között nincsen kü­lönbség, meg kell értenünk, hogy ebben az országban úgy a legutolsó napszá­mosnak, mint a legmagasabb hivatal­noknak, szellemi és fizikai munkásnak egyaránt megfeszített erővel és kitar­tással kell dolgoznia. A­­ táncosok, tőzsdések és árdrágító uzsorások ideje lejárt. Minden eszközzel ápolni kell a nemzeti érzést és lángoló hazaszere­tettel kell összefogni a legkisebb ma­gyarnak úgy, mint a legnagyobbnak, a közös ellenség elleni küzdelemre igaz testvéri szeretettel kell összerakni minden parányi erőt, önérzetet és bá­torságot, amellyel újra életet és helyet kérünk ezeréves határainknál. Nincsen helyük ebben az országban azoknak, akik szívükben, érzésükben és erköl­csi felfogásukban magyarokká lenni nem tudnak, akik a nemzetközi szo­cializmus, az istentagadó szabadgon­dolkodás, a felforgatás, az ezeréves keresztény erkölcs, a történelmi ha­gyományok kigúnyolására és megbuk­tatására törnek, azoknak innen pusz­­tulniok kell! De el kell söpörni azokat is, aki­ket féktelen ambíció és egyéni önzés hevít s akik galád módon azon mes­terkednek, hogy hamis jelszavak és ürügyek alatt magyart a magyarral szembe állítsanak. Lelkében kell tehát elsősorban új­jászületnie a nemzetnek, a keresztény erkölcsöket kell meghonosítani a ma­gán és a családi életben, ezt kell be­vinni a társadalmi intézményekbe, az állami lét minden megnyilvánulásába. Mélyen vallásos, kitartó és izzó haza­­szeretettel felvértezett magyar ifjúság pedig a biztos záloga lesz a magyar új esztendő megteremtésének. Dr. Hunyadi Ferenc, Bakos Irén, Barna Birike, Bálint Erzsébet, Bán Juliska, Bencsik Iluska, Csendes Ilonka, Czibege Matild, Csurgai Teréz, Dani Karolin, Ecseri Margit, Egedi Margit, Fehér Rózsika, Fehér Juliska, Flaschner Anna, Flaschner Jolán, Fojt Mária, Gáspár Jucika, Glasz Pa­ula, Juhász Mária, Hanga Juliska, Hartyáni Ilonka, Hoffer Erzsébet, Huszár Mária, Kar­dos Juliska, Lengyel Erzsébet, Lengyel Ilona, Lestánszki Margit, Lestánszki Matild, Lovas Jolán, Micsinai Juliska, Nagy Bella, Nagy Erzsébet, Nagy Julianna, Nagy Mária, Nya­valya Juliska, Ócsai Julianna, Oldal Ilona, Őze Ilona, Pahrenfeld Manci, Pálinkás Juliska, Pákozdi Mária, Sági Mancika, Sárik Mancika, Szabó Rózsika, Száraz Angyal, Száraz Margit, Szenczi Rózsika, Szepesi Anna, Szepesi Ju­liska, Szűrszabó Juliska, Szűcs Teréz, Tálas Irénke, Tóth Erzsike, Tóth Lujza, Ürögdi Sinuska, Ürögdi Zsuzsika, Varga Lidia, Vinke Esztike, Végh Lidia és Tolnai Mária. A reggeli órákig tartó szép mulatság sikere dicséri a rendezőség fáradságot nem ismerő munkáját, kiknek ezen felül legjobban eső jutalmuk az volt, hogy a katholikusság ve­zető egyénei közül is többen megtisztelték és az est fényét emelték jelenlétükkel. El. Városunk népesedési moz­galma 1925. esztendőben Az elmúlt esztendő népesedési mozgalmá­ról kívánunk jelen sorainkban megemlékezni. A mindennapiért való nagy küzdelem köze­pette alig-alig vesszük észre, hányan dőlnek ki sorainkból s hány család tűzhelyénél szü­letett meg a Mindenható Isten legkedvesebb teremtménye: a gyermek. Városunk anya­könyvi hivatalától vett értesítő-kimutatás sze­rint alant soroljuk el Cegléd r. t. város nép­mozgalmát a lefolyt 1925. esztendőben . Élve született 942, halva 28, együtt 970 gyermek, 1924-ben 880, ebből 41 halva, marad 839 fő jelen év folyamán 131 gyermekkel több született, mint 1924-ben. Nem szerint: 505 fiú, 465 leány, illetve halva született 17 fiú és 11 leánygyermek. Ezen születési számból 538 róm. kath., 390 ref., 26 ág. h. ev., 11 izr., 3 gkat., 1 gkel. és 1 baptista. Összhalálozási szám az elmúlt évben 580, 1924. évben volt 765, itt tehát szintén ked­vezőbb a statisztikánk 185 esettel. Különösen javult a helyzet a gyermekhalandóság apa­dásának nagy arányában, minek legfőbb oka magyar testvéreink felvilágosodottságában, a lelkiismeretes orvosi kezelésben, egészség­­ügyi népies előadások hallgatásában, az ál­dásosan működő s mindannyiunk előtt nagyra becsült csecsemő és gyermekvédelmi intézetek odaadó, becsületes munkájában leli magya­rázatát s úgy a „Stefánia­ Szövetség“ helyi fiókja, mint a­z. év május hava óta működő „B. Molnár Erzsébet-Szülőotthon“ áldásos munkájának gazdag eredménye. Mi, a ke­resztény sajtó egyszerű munkásai, büszke örömmel hajtjuk meg előttük az elismerés lobogóját. Legnagyobb aratása volt soraink közül a tüdővész, gyuladás és gümőkórnak: 105 esettel (nedves, dohos lakások, fürdő hiánya, poros utak, fásítatlan terek s hiányzó erdő), gyermekeink sorában a bélhurut 42 esettel, gyermekaszály 12 esettel szerepelt s vitte el parányi kis testvéreinket a nagyon is megfogyott magyarság őszinte fájdalmára. 10 embertársunk követett el öngyilkosságot, (2 főbelövés és 8 önakasztás), mig balesetből kifolyólag 10 emberélet pusztult el, 1 vizbe­­befulladt, 1 lugkőoldatot ivott, 3-at a vonat roncsolt össze, 2 véletlen lövés utján, 3 egyéb balesetből kifolyólag pusztult el. Felekezet szerint: 292 róm. kath., 1 gkath., 261 ref., 11 ág. h. ev., 13 izr., 1 gkef. és 1 unitárius. A három keresztény egyháznál szaporodás, az izraelita hitközségnél apadás van az év mérlegében. Házasságot kötött az anyakönyvi hivatal előtt 346 pár, 1924. év folyamán 318 pár, tehát 28 párral több, mint az előző eszten­dőben. Az 1920. év végén elrendelt népszámlálás eredménye szerint 1920 dec. 31-én városunk lakosságának száma 36.733 lélek volt, ha ezen számhoz hozzáadjuk az elmúlt 5 esz­tendő szaporodási számát (1921 —1925, szül. 4876 lélek, elhalt 3754 ember)­: 1122­1, úgy hozzávetőleges számításunk szerint Cegléd r. t. városnak 1926 január 1-én mintegy 37.855 lakosa van. A fenti néhány sorban kívántunk lapunk­at, olvasói és jóbarátai részére városunk 1925. évi népmozgalmáról tőlünk telhető pontossággal statisztikai adatokat kimutatni. — Közgyűlés. Városunk képviselőtestülete január 7-én tartja rendes havi közgyűlését, melynek főtárgya a város 1926 évi költség­­előirányzatának letárgyalása. Iskolai pásztorjáték A helybeli áll. polg. fiúiskola tanulói az áll. polg leányiskola közreműködésével, dec. 26- 27-én a két iskola múltjához híven, gyönyörű színpadi rendezés keretében, pompásan be­tanított játékban mutatták be zsúfolt házak előtt az „Aprószentek“ c. 3 felvonásos pász­torjátékot. A betlehemi éjtszaka csodálatos misztériumát oly nagy hozzáértéssel s annyi szeretettel varázsolta lelkünk elé a színpadi rendezés és a szereplők kiváló játéka, hogy „szívünk, lelkünk alig tudott betelni annak látásával.“ A leheletszerű ruhákban csillogó bájos an­gyalsereggel együtt csilingelt szívükben az örökké szent éjtszakának dicsőítő éneke. Amíg lelkünk „az angyalseregek vig“ éne­kének szárnyain „az égi király“ betlehemi jászolánál áhítatba mélyült, addig szivünk boldog örömmel együtt vigadott a pásztorok vigasságában. A pásztorjátékot változatossá tették azok a kedves, fülbemászó énekek, amelyeket Pavetits Manó polg. fiuisk. igazgató meg­zenésítésében oly sok finomsággal énekeltek a szereplő leányok és fiuk. Sokan, nagyon sokan voltunk ott a két előadáson és mind­nyájan azzal a tudattal távoztunk el onnan, hogy a pásztorjáték megrendezői Pavetits Manó polg. isk. igazgató, Galléné Raáb Mar­git polg. leányisk. tanárnő és Bolyos István polg. fiúsk. tanár, nagy hozzáértésüket és fáradhatatlan buzgalmukat vitték abba a munkába, amelynek eredményeként a tanuló ifjúság olyan szépen, olyan tökéletesen és annyira kedvesen játszotta meg szerepeit. Talpraesetten kifogástalanul játszott a mű­vésziesen berendezett színpadon apróbbja és nagyobbja egyaránt és a szereplők szép já­tékának értékéből semmit le nem vonhat az, ha közülök kiemeljük Laczkó Mihály (And­rás), mókás alakítását, Horváth Erzsébet (Zsuzsi), Piskóty Dóra (Böske), Brösszel Emma (Sára), pásztorleányok tűzrőlpattant játékát, Ócsai Irma (Ráchel), Dóczi Etel (Szűz Mária), Rotter Lajos (Szent József), Mészáros Pál (Heródes), Várkonyi Ferenc (Fickó), Józsa Pál (Jankó) tökéletesen megjátszott szereplé­sét. Az összhangzatos játéknak festőién szép befejezője volt a Pavetits Manó igazgató által elrendezett élőkép. Értesülésünk szerint a kedves pásztorjáté­kot jan. 6-án, Vízkereszt napján, d. u. 4 óra­kor az intézet tornatermében sokak kívánsá­gára megismétlik, hogy mindazok, akik hely­szűke miatt a két előadásról kiszorultak, az angyali seregek és a víg pásztorok énekével együtt szívbéli örömmel énekelhessék : „Di­csőség Istennek, békesség a jóakaratu em­bereknek.“ A jan. 6 i előadásra ülőhelyre jogosító mű­sor a polg. fiúiskolában naponkint d. e. 11 órakor kapható. — Téli országos vásárunk 1926 január 10-én lesz megtartva, amelyre vészmentes helyről, szabályszerű járlatlevéllel mindenféle jószág felhajtható. Iparosok, kereskedők ipar­igazolványaikat vigyék magukkal. A vásárbíró, valamint az állampénztári kirendeltség a Széchenyi-téri „cédulaházban“ székel. — Rendőrtisztek szolgálati öve. Január 1-től kezdve a szolgálatban megjelenő egyen­ruhás rendőrtisztek a belügyminiszteri rende­let értelmében szolgálati övet tartoznak viselni, mely a honvédség derékövétől abban külön­bözik, hogy a csattja négyszögletes arannyal futtatott réz s a magyar címer kék alapon van.

Next