Czegléd és Vidéke, 1895 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-06 / 1. szám

V-ik évfolyam. CZEGLÉD és VIDÉKE 1-ső szám, egész terjedelmében szó szerint közöljük, s mi­kor a közlés be lesz fejezve, rövid magyará­zatot csatolunk hozzá. A közgyűlés befejezéséül a polgármester kijelentette még, hogy miután a törvény isme­rete minden egyes gazdára nézve igen nagy fontossággal bir, abban való könnyebb tájéko­zásul egy törvénykivonatot készít, a­mely meg­felelő számú példányban kinyomattatván, a kép­viselő testület tagjai s az egyletek között ki fog osztatni. Ezzel az ülés berekesztetett. Az új mezei törvény. (Folytatás.) 37. §. A mezei közös dűlő­utak létesítésére, valamint azoknak és azok tartozékainak jókarban tartására a községi elöljáróság ügyel fel. A létesítés és jókarban tartás költségeihez, más megállapodás hiányában mindazok kötelesek haszon­­aránylag hozzájárulni, a­kiknek érdekében az út léte­sít­tetet­t vagy fenntartatik. Ha a községi elöljáróság a hozzájárulási arányra nézve egyezséget létre nem hozhatna, a hozzájárulási arány felett a hatóság határoz. 39. §. A posta a mezei közös dűlő­utakon is bármikor szállítható a nélkül, hogy ezért az állam az előállítás vagy jókarban tartás költségeihez hoz­zájárulni tartoznék. Azok mentén az 1888. , XXXI. t.-cz. által tárgyalt közhasználatú berendezések veze­tékeinek támszerkezetei is felállíthatók. 39. §. A község által közérdekből létesítendő új mezei közös dülő-utak czéljaira vagy a létezők kiszélesítésére szükséges területek, ha az érdekelt tulajdonosokkal megegyezés nem jött létre, kisajátítás útján vehetők igénybe. A kisajátítási eljárásra, az 1881. , XLI. t.-cz. intézkedései azon módosítással alkalmazandók, hogy a kisajátítási jogot a földmivelésü­gy­i minister adja meg. 40. §. Az új mezei közös dülő-utak kihasitásá­­nál vagy a létezőknek szélesítésénél vagy áthelye­zésénél felmerülő kártalanítási küldésekben határozni, az 1881., XLI. t.-cz. a kártalantásra nézve megál­lapított eljárás megfelelő alkalmazásával, a birtokos­ság illetékes. 41. §. Minden községben meghatározandók azok az utak (marhacsapások), a­melyeken szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések stb. szabadon hajthatók. 42. §. A birtokos engedélye nélkül vett mezei-, szekér- vagy gyalogutak tilalmát, az illető birtokos kérelmére az elsőfokú hatóság a község területén és a szomszédos községekben kihirdettetni tartozik. VI. Fejezet: A faiskolákról és fásításokról, 43. § A községek kötelesek, a határ kiterje­déséhez és a belásitandó utak és területekhez mért, de legalább egy negyed kataszteri hold nagyságú, kellően berendezett faiskolát fentartani. A mely községben faiskola még nem volna, köteles a község a faiskolát a jelen törvény életbe­léptetése után egy év alatt, alkalmas helyen kijelöli és annak a szükséges kellékekkel leendő ellátása iránt intézkedni. Mennyiben menthetők fel egyes községek a faiskola területének kijelölése és a faiskola berende­zése alól, vagy mely esetekben szövetkezhet több szomszédos község, egy faiskola létesítésére és tenn­­tartására, azt a törvényhatóság határozza meg. 44. 11. A községi faiskola létesítéséről és keze­léséről, valamint az utakra és közhelyekre kiültetett fák gondozásáról, a községi elöljáróság intézkedik. A faiskola kezelésével, ha arra külön szakértő közeg nem alkalmaztatik, méltányos díjazás mellett a néptanító bízható meg. A­hol több néptanító van, az bízandó meg, kit a községi képviselőtestület választ. 45. fj. A faiskola kezelője köteles, a községi tanköteles gyermekeket, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által, a földmivelésügyi miniszerrel egyetér­tőig kiadandó utasítás és tanterv szer­int, a fate­nyésztésben gyakorlatilag oktatni. 4­3. §. A törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, hogy a vidéken legjobban diszló fa és gyümölcsfajokból a községi faiskolában, melyek tenyésztessenek, és hogy mindenütt, hol a szederfa­­tenyésztésre (Morus alba) úgy a talaj, mint az ég­­i hajlati viszonyok alkalmasak, selyemtenyésztés űzetik, vagy meghonosítása remélhető, a selyemtenyésztés­­ érdekében a szedet fa (Morus alba) tenyésztésre különös gond fordíttassék. Hol a kosárfonás, mint házi ipar meghonosítható, a kosárfűzvessző tenyésztésére is gond fordítandó. 47. §. A faiskolákból nyert csemeték első sora­i­ban a 13. és 14. § okban körülírt területek befásí­tására, a futóhomok megkötésére, továbbá a m­erede­­kebb partok, szakadások biztosítására és megvédésére — azután pedig a közutak, utczák, terek és növé­nyek termelésére alkalmatlan más területek, valamint a község tulajdonát képező legelők befásítására szol­gálnak. A község által nem igényelt csemetéket az elöljáróság, a községi lakosoknak mérsékelt áron eladhatja, és­pedig első­sorban azoknak, kik a cse­metéket a 13. és 14 §-okban körülír­t területek, a bir­tökük mellett elhaladó utak mellékének vagy befá­­sítandó futóhomok és más növények termelésére alkalmatlan területeik, továbbá meredekebb partok és szakadások beültetésére használják. Ezen igények kielégítése után a felesleges csemeték szabadon áruba bocsáthatók. A csem­eték eladásából befolyó összeg csak a faiskola czéljaira fordítható. 48. §. Ha valamely községben a faiskolának kijelölt terület a 43. szakaszban megállapított határ­idő alatt megfelelően be nem rendeztetik, a faiskola a hibás községi elöljáróság költségére a hatóság által rendeztetik be, illetőleg hozatik rendbe. (Folyt. köv.) H I NI E K. Czeglédi művésznő külföldön. Csur­­gay Adél énekesnő, kinek művészetében már többször gyönyörködi illik, most 3 évre a hamburgi városi színházhoz szerződött. Ez alkalomból a „Fővárosi Lapok“ azt a megjegyzést teszik rá, hogy jó iskolája előnyösen kü­lömböztette meg vidéki énekesnőink túlnyomó részétől. — Sylveszter estély. Még soha nem ta­pasztalt sikerrel ünnepelte meg a múlt Sylveszter estély­ét a Kaszinó és Zeneegylet. Ennek oka az volt, hogy a Kaszinó és Zeneegyesület össze­tartva közös zeneestélyt rendeztek. A műsor kitűnő, s a közönség hálás volt, mert a közreműködőket zajos tapssal jutalmazta meg. Nyitányul a zenekar játszott el egy indulót, a­mi után Barta Irén énekelt ked­ves népdalokat. Majd az előjáték és Siciliai dal kö­vetkezett Mescagni Paraszt becsületével, Cavalleria rusticana operájából. Dömsödi, Hajós Zsigmondné, „Spera"-ja, (Kemény) Rotto­li dala annyira megnyerte a hallgatóság tetszését, hogy meg újrázták, mire a jeles művésznő a „Jár utálatain“ dalt énekelte el. Végül ismét a zenekar adta elő, Hubertnek Arany ka czimű lengyelkéjét, a­mivel a műsort be is fejezték. Vacsora után táncz következett, melyet egész regge­lig oly vígan lát­tak, mint a­hogy a legkedvesebb új­szülött újév emlékezetére megkívánható. Jelen voltak asszonyok : Ballay Győzőim, Dr. Blog Lipótné, Barta Mónié, Bezzeg Pálné, Dr. Csulyok Bélána, Dr Csur­­gay Lászlóim, Deák Lászlóim, Isely Béláim, Dely Károlyné, Dobos Bálim, Dr. Fisért Károlyné, Fabi­­anek Vilmosné, Dr. Feldmann Józsefné, Feliczidesz Sándorné, Füle Pálné, Dr. Gombos Lajosné, D. Ha­jós Zsigmondné, Kalocsa Lászlóim, Kapu Pálné, Kis Gyuláim, Kósik Sámuelné, Luczenbacher Istvánné, Makkay Ferenczné, Martinovics Gyuláné, Molnár Vinczené, Paulovics Károlyné, Piros Józsefené, Piros Ida, Holtmann Anniimé, Kupp Frigy­esné, Schillingen Gusztávné, Schillingen Rez­sőné, Schneyer Vilmosné, Schwarcz Bernátné, Sebők Józsefené, Sebők Béláim, Szikszay Istvánné, Tálasy Árpádné, Tarczaly End­reim, Timi­zó Adorjaimé, Tupler Mik­sáné, Véli Sá­muelné, Véli Zsigmondné. — Leányok: Ballay Bella, Balog Irén, Bal­la Irén, Deák nővérek, Dely Mariska, Eiseit Emma, Feliczidesz Bella, Füle Lidia, Füle Matiska Gubud) Ilonka, Kis Matiska, Kósik nővé­­­­­ek, Kovács nővérek, Alakka) Ilonka, Martinovics ■ nővérek, Riffaelovics Katinka, Sebek nővérek, Szik-­­­szay Margit, Tálasy Margit, Tarczali Bella. A Kossuth-kör t. hó 13-án vásárkor, saját könyvtára javára zártkörű tánczmulatságot rendez. — Nagylelkű adomány. A helybeli ágost. hitv. ev. egyház tanácsa f. hó 2-án gyűlést, tartott, melynek egyik kiemelkedő mozzanata volt azon nemes cselekedet, m­elylyel idősb. Vermes Mihály egyházta­nácsos 2000, azaz kétezer ti­t harangalapít­ványnyal lepte meg kicsiny, de melegen szeretett egyházát. Míg ezen tekintélyes adományával egyrészről magá­nak akart szép és tartós emléket állítani egyházában, addig másrészről lelkes támogatást kívánt nyújtani a kevés anyagi erővel, de­ annál több buzgósággal kindő egyháznak a templomépítéssel elébe tűzött nagy feladata megoldásához. Kívánjuk, hogy az áldozatkész alapítványozó­­­hajához képest mielőbb megszólaljon az új harang az építendő evangélikus templom tor­nyában, s az Isten dicsőitése mellett hangos szóval hirdesse a vallásos érzületű egy­háztag érdemét. Adjon az Isten közöttünk sok hozzá hasonló áldozatkész polgárt az egyházaknak és városunknak ! A Népkör szilveszter estélye a szo­kott érdeklődés és jókedv mellett folyt le. Szebbnél szebb, fenge ruhájú, kipirult hölgyek gyorsan surrantak el tánczosaik karján a néző szemei előtt, egy­ szaka­datlan lánczba gomolyodva össze, mintha egy meg­babonázott tündér­ hangyából­ rezgett volna ott előtte. A beköszöntő újév reggele, korán sem csodáljuk, hogy megittasult­ a látványtól, s piros hajnalba borult arczc­al, sóváran, irigykedve nézte, hogy a szuper csárdásról haza siető bájos hölgyek, mily neki pirulva nyújtják karjaikat, hazakisérőül buzgón ajánlkozó lovagjaiknak, s mikor az utolsó rózsaszín ruha is eltűnt a teremből s a zene utolsó akkordja is elné­mult, még sokáig eltűnődött azon, hogy a boldog újév neki-e vagy azoknak virradt meg tulajdoképen ! A jelen volt hölgy koszorú névsorát kiküldött tudó­sítónknak, a szép ünnepség megörökítéseü­l feljegyezni éppen a fentit rajzolt körülmények folytán, emberi erőt meghaladó munka lett volna, keljük tehát mindazokat együtt véve, akik ott voltak és az ő sólyom éles szemük elkápráztatták bájukkal, szépsé­gükkel — ne vegyék azt neki rossz néven. A könyvtár czéljaira felü­lfizettek : Kiemnem István 40 kr., Szabó Jenő 20 kr., Banai Pál 20 kr., V. Tóth István 30 kr­., Antal Antal 1 fl­, Horváth József őrsvezető 40 kr., Maccali Benő 20 kr., G. Végh Mihály 20 kr., Szabó Károly 10 kr., Ságh­i Feren­czné Ságh­i József 20 kr., X­­ajtó Pál 10 kr., B. Farkas Mihály 00 kr., Nagy András 30 kr., Zsemlye Bál 70 kr., Lovas József 20 kr., Vásári Rtván 20 kr., Lovas Mihály 20 kr., V. Bálinkás Pálné 20 kr., Farkas Pál 20 kr., X.­X. 00 kr., — Az iparos-ifjúság önképző egyle­tének Sylveszter estéje is igen sikerült. Felülfizet­­tek : Dr. Fischer László 1 fia, Lenhard Ignácz, Turi István 50 — 50 krt, ifja Bakos János, Bik­t­ér Jánosné 30 — 30 kit, Tóth László, Osgyányi Dániel, Koczán Dániel, Veres Sándor, Uj Bálint­né, Erős József, Nagy Gyula 20—20 ki­t, Takács János, Fekete László, Juhász Ferencz 10—10 kr, Hidasy Péter 5 kr, összesen 4 fit 35 kit. Fogadják a nemes szivü­ adakozók ezután is a rendezőség köszönetét. — Születések és halálozások. Városunk­ban az ev. ref. egyházban a lefolyt évben született 287 fiú, 259 leány, összesen 540, meghalt 210 férfi, 233 nő, összesen 443, házasságra lépett 105 pár. — A lóm kath. egyházban született 285 fiú, 286 leány, összesen 571, meghalt 106 fér­fi, 191 nő, összesen 357, házasságra lépett 101 pár. Az ágostai hitv. ev. egy­házban született 17 fiú, 15 leány, összesen 32, meg­halt 10 fér­fi 10 nő, összesen 20, házasságra lépett 7 pár. Az izraelita hitközségben született 12 fiú, 10 leány, meghalt 9 férfi, 9 nő, összesen 18, házasságin­nelelt 4­0 pát . Tehát az egész városban született 1171, meghalt 838 ember, házasságot kötött 277 pár, s így a születések száma 333-m­ il több mint a halálozás. Ha ehhez még a bevándorlottakat is hozzávesszük, a népesség örvendetes szaporodását tapasztaljuk v­áro­sunkban. — Sorshúzás. Az idei sorozásra a sorshú­zás január 18-án lesz, a­melyre az idei első korosz­tály­beli ujonczoknak kell megjelenni, s a kihúzandó szám szerint fognak a sorozó bizottság előtt megje­­jelen­ni. Ez ugyan olyan jo­g, melyről az ujonczoknak nem igen van tudomásuk, s csak néha szokott egy ke­te megjelenni. Azonban így sincs benne veszte­ségük, mert helyettük az öreg Sándor bácsi, főjegyző, rendesen teljesíti a sorshúzást.

Next