Czegléd és Vidéke, 1895 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-06 / 1. szám
V-ik évfolyam. CZEGLÉD és VIDÉKE 1-ső szám, egész terjedelmében szó szerint közöljük, s mikor a közlés be lesz fejezve, rövid magyarázatot csatolunk hozzá. A közgyűlés befejezéséül a polgármester kijelentette még, hogy miután a törvény ismerete minden egyes gazdára nézve igen nagy fontossággal bir, abban való könnyebb tájékozásul egy törvénykivonatot készít, amely megfelelő számú példányban kinyomattatván, a képviselő testület tagjai s az egyletek között ki fog osztatni. Ezzel az ülés berekesztetett. Az új mezei törvény. (Folytatás.) 37. §. A mezei közös dűlőutak létesítésére, valamint azoknak és azok tartozékainak jókarban tartására a községi elöljáróság ügyel fel. A létesítés és jókarban tartás költségeihez, más megállapodás hiányában mindazok kötelesek haszonaránylag hozzájárulni, akiknek érdekében az út létesíttetett vagy fenntartatik. Ha a községi elöljáróság a hozzájárulási arányra nézve egyezséget létre nem hozhatna, a hozzájárulási arány felett a hatóság határoz. 39. §. A posta a mezei közös dűlőutakon is bármikor szállítható a nélkül, hogy ezért az állam az előállítás vagy jókarban tartás költségeihez hozzájárulni tartoznék. Azok mentén az 1888. , XXXI. t.-cz. által tárgyalt közhasználatú berendezések vezetékeinek támszerkezetei is felállíthatók. 39. §. A község által közérdekből létesítendő új mezei közös dülő-utak czéljaira vagy a létezők kiszélesítésére szükséges területek, ha az érdekelt tulajdonosokkal megegyezés nem jött létre, kisajátítás útján vehetők igénybe. A kisajátítási eljárásra, az 1881. , XLI. t.-cz. intézkedései azon módosítással alkalmazandók, hogy a kisajátítási jogot a földmivelésügyi minister adja meg. 40. §. Az új mezei közös dülő-utak kihasitásánál vagy a létezőknek szélesítésénél vagy áthelyezésénél felmerülő kártalanítási küldésekben határozni, az 1881., XLI. t.-cz. a kártalantásra nézve megállapított eljárás megfelelő alkalmazásával, a birtokosság illetékes. 41. §. Minden községben meghatározandók azok az utak (marhacsapások), amelyeken szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések stb. szabadon hajthatók. 42. §. A birtokos engedélye nélkül vett mezei-, szekér- vagy gyalogutak tilalmát, az illető birtokos kérelmére az elsőfokú hatóság a község területén és a szomszédos községekben kihirdettetni tartozik. VI. Fejezet: A faiskolákról és fásításokról, 43. § A községek kötelesek, a határ kiterjedéséhez és a belásitandó utak és területekhez mért, de legalább egy negyed kataszteri hold nagyságú, kellően berendezett faiskolát fentartani. A mely községben faiskola még nem volna, köteles a község a faiskolát a jelen törvény életbeléptetése után egy év alatt, alkalmas helyen kijelöli és annak a szükséges kellékekkel leendő ellátása iránt intézkedni. Mennyiben menthetők fel egyes községek a faiskola területének kijelölése és a faiskola berendezése alól, vagy mely esetekben szövetkezhet több szomszédos község, egy faiskola létesítésére és tenntartására, azt a törvényhatóság határozza meg. 44. 11. A községi faiskola létesítéséről és kezeléséről, valamint az utakra és közhelyekre kiültetett fák gondozásáról, a községi elöljáróság intézkedik. A faiskola kezelésével, ha arra külön szakértő közeg nem alkalmaztatik, méltányos díjazás mellett a néptanító bízható meg. Ahol több néptanító van, az bízandó meg, kit a községi képviselőtestület választ. 45. fj. A faiskola kezelője köteles, a községi tanköteles gyermekeket, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által, a földmivelésügyi miniszerrel egyetértőig kiadandó utasítás és tanterv szerint, a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni. 43. §. A törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, hogy a vidéken legjobban diszló fa és gyümölcsfajokból a községi faiskolában, melyek tenyésztessenek, és hogy mindenütt, hol a szederfatenyésztésre (Morus alba) úgy a talaj, mint az égi hajlati viszonyok alkalmasak, selyemtenyésztés űzetik, vagy meghonosítása remélhető, a selyemtenyésztés érdekében a szedet fa (Morus alba) tenyésztésre különös gond fordíttassék. Hol a kosárfonás, mint házi ipar meghonosítható, a kosárfűzvessző tenyésztésére is gond fordítandó. 47. §. A faiskolákból nyert csemeték első soraiban a 13. és 14. § okban körülírt területek befásítására, a futóhomok megkötésére, továbbá a meredekebb partok, szakadások biztosítására és megvédésére — azután pedig a közutak, utczák, terek és növények termelésére alkalmatlan más területek, valamint a község tulajdonát képező legelők befásítására szolgálnak. A község által nem igényelt csemetéket az elöljáróság, a községi lakosoknak mérsékelt áron eladhatja, éspedig elsősorban azoknak, kik a csemetéket a 13. és 14 §-okban körülírt területek, a birtökük mellett elhaladó utak mellékének vagy befásítandó futóhomok és más növények termelésére alkalmatlan területeik, továbbá meredekebb partok és szakadások beültetésére használják. Ezen igények kielégítése után a felesleges csemeték szabadon áruba bocsáthatók. A csemeték eladásából befolyó összeg csak a faiskola czéljaira fordítható. 48. §. Ha valamely községben a faiskolának kijelölt terület a 43. szakaszban megállapított határidő alatt megfelelően be nem rendeztetik, a faiskola a hibás községi elöljáróság költségére a hatóság által rendeztetik be, illetőleg hozatik rendbe. (Folyt. köv.) H I NI E K. Czeglédi művésznő külföldön. Csurgay Adél énekesnő, kinek művészetében már többször gyönyörködi illik, most 3 évre a hamburgi városi színházhoz szerződött. Ez alkalomból a „Fővárosi Lapok“ azt a megjegyzést teszik rá, hogy jó iskolája előnyösen külömböztette meg vidéki énekesnőink túlnyomó részétől. — Sylveszter estély. Még soha nem tapasztalt sikerrel ünnepelte meg a múlt Sylveszter estélyét a Kaszinó és Zeneegylet. Ennek oka az volt, hogy a Kaszinó és Zeneegyesület összetartva közös zeneestélyt rendeztek. A műsor kitűnő, s a közönség hálás volt, mert a közreműködőket zajos tapssal jutalmazta meg. Nyitányul a zenekar játszott el egy indulót, ami után Barta Irén énekelt kedves népdalokat. Majd az előjáték és Siciliai dal következett Mescagni Paraszt becsületével, Cavalleria rusticana operájából. Dömsödi, Hajós Zsigmondné, „Spera"-ja, (Kemény) Rottoli dala annyira megnyerte a hallgatóság tetszését, hogy meg újrázták, mire a jeles művésznő a „Jár utálatain“ dalt énekelte el. Végül ismét a zenekar adta elő, Hubertnek Arany ka czimű lengyelkéjét, amivel a műsort be is fejezték. Vacsora után táncz következett, melyet egész reggelig oly vígan láttak, mint ahogy a legkedvesebb újszülött újév emlékezetére megkívánható. Jelen voltak asszonyok : Ballay Győzőim, Dr. Blog Lipótné, Barta Mónié, Bezzeg Pálné, Dr. Csulyok Bélána, Dr Csurgay Lászlóim, Deák Lászlóim, Isely Béláim, Dely Károlyné, Dobos Bálim, Dr. Fisért Károlyné, Fabianek Vilmosné, Dr. Feldmann Józsefné, Feliczidesz Sándorné, Füle Pálné, Dr. Gombos Lajosné, D. Hajós Zsigmondné, Kalocsa Lászlóim, Kapu Pálné, Kis Gyuláim, Kósik Sámuelné, Luczenbacher Istvánné, Makkay Ferenczné, Martinovics Gyuláné, Molnár Vinczené, Paulovics Károlyné, Piros Józsefené, Piros Ida, Holtmann Anniimé, Kupp Frigyesné, Schillingen Gusztávné, Schillingen Rezsőné, Schneyer Vilmosné, Schwarcz Bernátné, Sebők Józsefené, Sebők Béláim, Szikszay Istvánné, Tálasy Árpádné, Tarczaly Endreim, Timizó Adorjaimé, Tupler Miksáné, Véli Sámuelné, Véli Zsigmondné. — Leányok: Ballay Bella, Balog Irén, Balla Irén, Deák nővérek, Dely Mariska, Eiseit Emma, Feliczidesz Bella, Füle Lidia, Füle Matiska Gubud) Ilonka, Kis Matiska, Kósik nővéek, Kovács nővérek, Alakka) Ilonka, Martinovics ■ nővérek, Riffaelovics Katinka, Sebek nővérek, Szik-szay Margit, Tálasy Margit, Tarczali Bella. A Kossuth-kör t. hó 13-án vásárkor, saját könyvtára javára zártkörű tánczmulatságot rendez. — Nagylelkű adomány. A helybeli ágost. hitv. ev. egyház tanácsa f. hó 2-án gyűlést, tartott, melynek egyik kiemelkedő mozzanata volt azon nemes cselekedet, melylyel idősb. Vermes Mihály egyháztanácsos 2000, azaz kétezer tit harangalapítványnyal lepte meg kicsiny, de melegen szeretett egyházát. Míg ezen tekintélyes adományával egyrészről magának akart szép és tartós emléket állítani egyházában, addig másrészről lelkes támogatást kívánt nyújtani a kevés anyagi erővel, de annál több buzgósággal kindő egyháznak a templomépítéssel elébe tűzött nagy feladata megoldásához. Kívánjuk, hogy az áldozatkész alapítványozóhajához képest mielőbb megszólaljon az új harang az építendő evangélikus templom tornyában, s az Isten dicsőitése mellett hangos szóval hirdesse a vallásos érzületű egyháztag érdemét. Adjon az Isten közöttünk sok hozzá hasonló áldozatkész polgárt az egyházaknak és városunknak ! A Népkör szilveszter estélye a szokott érdeklődés és jókedv mellett folyt le. Szebbnél szebb, fenge ruhájú, kipirult hölgyek gyorsan surrantak el tánczosaik karján a néző szemei előtt, egy szakadatlan lánczba gomolyodva össze, mintha egy megbabonázott tündér hangyából rezgett volna ott előtte. A beköszöntő újév reggele, korán sem csodáljuk, hogy megittasult a látványtól, s piros hajnalba borult arczcal, sóváran, irigykedve nézte, hogy a szuper csárdásról haza siető bájos hölgyek, mily neki pirulva nyújtják karjaikat, hazakisérőül buzgón ajánlkozó lovagjaiknak, s mikor az utolsó rózsaszín ruha is eltűnt a teremből s a zene utolsó akkordja is elnémult, még sokáig eltűnődött azon, hogy a boldog újév neki-e vagy azoknak virradt meg tulajdoképen ! A jelen volt hölgy koszorú névsorát kiküldött tudósítónknak, a szép ünnepség megörökítéseül feljegyezni éppen a fentit rajzolt körülmények folytán, emberi erőt meghaladó munka lett volna, keljük tehát mindazokat együtt véve, akik ott voltak és az ő sólyom éles szemük elkápráztatták bájukkal, szépségükkel — ne vegyék azt neki rossz néven. A könyvtár czéljaira felülfizettek : Kiemnem István 40 kr., Szabó Jenő 20 kr., Banai Pál 20 kr., V. Tóth István 30 kr., Antal Antal 1 fl, Horváth József őrsvezető 40 kr., Maccali Benő 20 kr., G. Végh Mihály 20 kr., Szabó Károly 10 kr., Sághi Ferenczné Sághi József 20 kr., Xajtó Pál 10 kr., B. Farkas Mihály 00 kr., Nagy András 30 kr., Zsemlye Bál 70 kr., Lovas József 20 kr., Vásári Rtván 20 kr., Lovas Mihály 20 kr., V. Bálinkás Pálné 20 kr., Farkas Pál 20 kr., X.X. 00 kr., — Az iparos-ifjúság önképző egyletének Sylveszter estéje is igen sikerült. Felülfizettek : Dr. Fischer László 1 fia, Lenhard Ignácz, Turi István 50 — 50 krt, ifja Bakos János, Biktér Jánosné 30 — 30 kit, Tóth László, Osgyányi Dániel, Koczán Dániel, Veres Sándor, Uj Bálintné, Erős József, Nagy Gyula 20—20 kit, Takács János, Fekete László, Juhász Ferencz 10—10 kr, Hidasy Péter 5 kr, összesen 4 fit 35 kit. Fogadják a nemes szivü adakozók ezután is a rendezőség köszönetét. — Születések és halálozások. Városunkban az ev. ref. egyházban a lefolyt évben született 287 fiú, 259 leány, összesen 540, meghalt 210 férfi, 233 nő, összesen 443, házasságra lépett 105 pár. — A lóm kath. egyházban született 285 fiú, 286 leány, összesen 571, meghalt 106 férfi, 191 nő, összesen 357, házasságra lépett 101 pár. Az ágostai hitv. ev. egyházban született 17 fiú, 15 leány, összesen 32, meghalt 10 férfi 10 nő, összesen 20, házasságra lépett 7 pár. Az izraelita hitközségben született 12 fiú, 10 leány, meghalt 9 férfi, 9 nő, összesen 18, házasságinnelelt 40 pát . Tehát az egész városban született 1171, meghalt 838 ember, házasságot kötött 277 pár, s így a születések száma 333-m il több mint a halálozás. Ha ehhez még a bevándorlottakat is hozzávesszük, a népesség örvendetes szaporodását tapasztaljuk városunkban. — Sorshúzás. Az idei sorozásra a sorshúzás január 18-án lesz, amelyre az idei első korosztálybeli ujonczoknak kell megjelenni, s a kihúzandó szám szerint fognak a sorozó bizottság előtt megjejelenni. Ez ugyan olyan jog, melyről az ujonczoknak nem igen van tudomásuk, s csak néha szokott egy kete megjelenni. Azonban így sincs benne veszteségük, mert helyettük az öreg Sándor bácsi, főjegyző, rendesen teljesíti a sorshúzást.