Czegléd, 1909 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

XXXI-ik évfolyam. C Z E G L É D Városi közgyűlés. — 1908. december 30-án. — Szerdán tartotta városunk képviselőtestülete ez évben utolsó közgyűlését, amelynek tárgysoroza­tába 17 pont lett felvéve s amely pontok letár­olása majdnem 12 óráig tartott. A közgyűlési e­mben a megnyitáskor mintegy 40 képviselő volt jelen, valamennyien téli kabátban, mivel a terem későn lett fűtve. A közgyűlést 9 órakor nyitotta meg dr. Gombos Lajos polgármester s a nov. 12-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése után dr. Molnár Albert szólalt fel s előadta, hogy a virilis képviselők név­jegyzékének tárgyalásánál ő teljes jóhiszeműen a Váradi Dávid és társa cégnek a névjegyzékből való törlését kérte, mivel ő ezt egyéni cégnek tudta, melynek tulajdonosa dr. Váradi Sámuel, áld mint tb. tanácsnok úgyis tagja a képviselőtestület­nek. Azóta tudomására jött, hogy a cégnek örö­kösödés révén egyik társtulajdonosa dr. Braunné, s így felszólalását visszavonja s kívánja, hogy eme kijelentése az ügy megfelebbezésére vonat­kozó iratokhoz csatoltassék. Elnöklő polgármester indítványára a közgyű­lés elhatározta, hogy fontosságánál fogva a felál­lítandó központi világításra vonatkozó 17-ik pon­tot tárgyalja első­sorban. A központi világító telep kezelése tárgyában az üzembérleti szerződéssel már foglalkozott a vi­lágítási bizottság, a pénzügyi és jogügyi bizott­ság, nemkülönben a tanács s azt egész terjedel­mében elnöklő polgármester felolvasta a közgyű­­­­lés előtt. A szerződés értelmében a közvilágítás cél­jaira évi 15 ezer koronáért 800 drb 40 gyertya­­fényű izzóláng és 10 drb iv lámpa állíttatik fel. A 800 izzólángnak fele egész éjjelen, fele pedig fél éjjelen fog világítani. A városháza helyiségeinek világítására a szerződő Siemens Schuckert magyar villamossági művek részvénytársaság 100 drb 40 gyertyafényű lángot ingyen szolgáltat. A szerző­dés tartama 50 év, a városnak azonban jogában áll már a tizedik évtől kezdve a világítást házi kezelésbe venni, mely esetben a társaságnak 30 ezer korona megváltási díj fizetendő. Tizenöt év eltelte után már semmi kártérítés sem követelhető A világítás már 1909. december havában üzembe veendő. Hasonlóképen felolvastatott a szállítási, illetve áramszolgáltatási szerződés, melynek értel­mében magánfogyasztóknak a villám hektowattja óránkint 6 fillérért lesz szolgáltatva, ha pedig a fogyasztás a 400 órát meghaladja, hektowattonkint 4 fillérért. Motorok hajtására a villám hektowattja 2 és fél fillér, ezer órai fogyasztásnál pedig 1­­8 fillér. Nagyobb fogyasztásnál az árra nézve külön egyezség köthető. A közgyűlés Takács József, dr. Traub Jó­zsef, Csipkó László és elnöklő polgármester hoz­zászólása után 97 szavazattal egyhangúlag elha­tározta, hogy a világítást vállalkozó cégnek adja át s a szerződés értelmében a tiszta haszon 50 százalékára tart jogot. Kivételt képez azonban az államvasutak világítása, amelynél a kilowattonkénti 8 fillér árkülönbözet, ami évenként előreláthatólag nyolcezer korona tiszta hasznot jelent, tisztán a város tulajdona. A Schäffer Adolffal utcarendezés céljából kötött adásvevési szerződést a közgyűlés 30 nap közbejöttével újra kitűzi tárgyalásra, mivel itt in­gatlan eltulajdonításáról van szó, majd elhatározta a közgyűlés, hogy a régi kaszárnya egy részére a m. kir. csendőrség pótlovazó osztályával 1909. márc. 31-ig kötött szerződést meghosszabbítja évi 2000 kor. bérösszeg fizetés kötelezettsége mellett s a szerződés megkötésével polgármestert bízza meg. A városi tanács bejelentette a közgyűlésnek, hogy a Cárák Mihály és nejétől vett 1200­­-ös területnek 880 koronát kitevő vételára kifizette­tett. Ezt a gyűlés tudomásul vette s a Farkas Jó­­zsefnével utcarendezés céljából kötött adásvevési szerződést jóváhagyta. Ugyanis a város nevezett­nek VI. ker. Sajtó­ utca 213. sz. házát örökáron megvette s a közgyűlés a 3600 kor. vételárt a ki­sajátítási alapból névszerinti egyhangú szavazás­sal utalványozta. Ezután a tanács előterjesztette a város 1909. évi közmunka költségelőirányzatát, amely­ben a lejtméretezésre is van felvéve 12 ezer ko­rona. Mivel pedig eme nagyfontosságú művelet, melyre már oly égető szükség van, körülbelül 24 ezer koronába fog kerülni, az 1910. évi közmunka költségelőirányzatban is hasonló összeg fog fel­vétetni. Ezzel kapcsolatban tárgyalta a közgyűlés Herceg János és társainak kérvényét, melyben a mikebudai út agyagozásához 1000 korona segélyt kértek. Az említett út határunk egyik legjártabb közútja, de a nagy homok miatt eddig csaknem járhatlan volt. A mikebudai úti földtulajdonosok már erre a célra megadóztatták magukat holdan­­kint 4 koronával, amiből mintegy nyolcezer korona jött össze. Mivel ez az összeg kevésnek bizonyult, a közgyűlés 35 szavazattal 31 ellenében a tanács javaslatára a kért 1000 koronát megadta az 1909. évi közmunka költség terhére azzal a kikötéssel, hogy az átagyagozást egész a mikebudai határig kötelesek elvégezni. Ezzel a módosítással aztán a közgyűlés a közmunka költségelőirányzatot is el­fogadta. Városunk a vágóhíd mellett egy dögteret tart fenn, ahol az elhullott állatok hullái földeltetnek el. E helyen a lefolyt 1903-ik évben elásatott 25 ló, 28 szarvasmarha, 1 juh, 9 sertés, 276 drb kutya, 29 macska stb. Mivel az állatok nagy része ragályos betegségben hullott el s a föld alól elő­kerülő hullarészek még 12 év után is fertőznek. Wahl Ignác m. kir. állatorvos indítványára a ta­nács egy állati hullaégető-kemence felállítását ja­vasolta, melynek építési költsége 1680 koronára van előirányozva. A tanács javaslatát a közgyűlés nagy többsége elfogadta, ellene csak nyolcan sza­vaztak s ami a legcsodálatosabb, ezek az ellenzők mind gazdálkodók voltak, akiknek állatjaik védel­mére szolgál ez az intézmény. A közgyűlés Banka Andrást községi illető­ségi ügyben beadott kérvényével elutasította. Ugyan­csak hasonló határozatot hozott a képviselőtestü­let még 1907. szept. 12 én Juhász István, Lajos és János kiskorúak ügyében, akik atyjuk érvény­telen házasságából születtek. A közigazgatási bíró­ság Czegléd város illetékességét állapította meg. A város megindíthatná ugyan e gyermekek tör­­vényteleníttetése iránt az eljárást, de ezt humani­tásból nem tette, hanem a már hozott határozat megváltoztatását 30 nap közbejöttével újból tárgy­­sorozatra tűzi ki. Városunk képviselőtestülete 1908. május ha­­vában három egymásután következő napon tár­gyalta az új szabályrendelet tervezetet s azt jóvá­hagyás végett felterjesztette a törvényhatósági bi­zottsághoz. A határozat ellen 3 felebbezés is ada­tott be, amelyek közül csak egynek adatott hely, amely dr. Molnár Albert részéről a kárpótlék in­tézmény módosítását kérte. Mivel ezenkívül több kisebb módosítás is szükségessé vált, a közgyűlés a tervezetet újból kiadta a tanácsnak , mert a fizetésrendezés érintetlen maradt, a tanács javas­latára a közgyűlés a tiszti, kezelő és segédsze­mélyzet részére a már megadott drága­sági pótlék és fizetésemelés között mutatkozó különbözete, a­mi 3321 kor. 90 fillért tesz ki 1908. július 1-től kezdve, a város rendelkezése alatt álló tőkéből utalványozta. Kádas Mihály beadványára a városi közgyű­lés azt kérte a vármegyétől, hogy a nagykátai út a törvényhatósági úthálózatba vétessék fel. Ezt a kérelmet a törvényhatósági bizottság elutasította, mivel nevezett út 31 kilométer hosszú s a tör­vényhatósági utak oly nagy terhet rónak a me­gyére, hogy 1909. évre kénytelenek voltak államse­gélyt kérni. Ezután tudomásul vette a közgyűlés, hogy a nov. 29 én tartott vizsgálat a városi, pénztári rendben találta, hogy az ebadó alapból felvett 6800 kor. ideiglenes kölcsön és betéti kamatai visszatéritettek,, hogy városunk 1909. évi költség­­előirányzatát a vármegyei törvényhatósági bizott­ság jóváhagyta s végül hogy a szegény alapból felvett 6982 korona 33 fillér ideiglenes kölcsön visszafizettetett. A közgyűlés befejezéséül elnöklő polgármes­ter a városi képviselőknek boldog újévet kívánva jelezte, hogy mivel a jelen rendkívüli közgyűlés minden pontot letárgyalt, a januári rendes közgyű­lés elmarad. Ezt a képviselőtestület helyeslőleg tudomásul véve, a közgyűlés majdnem 12 órakor ért véget. Referens, illeti, előbb a körülményeim hadd változzanak meg. Az evéssel nem hagyhatok fel már csak azért sem, hogy a bűnbánattal fel ne kelljen hagynom. — A szivében kell megkezdődnie a válto­zásnak — viszonzá az öreg ü­nnepiesen. — Kedves uram — válaszolt a költő — hát valóban azt hiszi, hogy én gyönyörűségből lopok ? Gyűlölöm a topást, mint minden vesze­delmes dolgot. A fogam is vacog, ha bitófát látok. De ennem­ innom csak kell, s valamilyen társ­asgban forognom. Az ördögbe, az ember nem magános állat, — cui deus feminam tradit. Tegyetek királyi asztalitokká, Szt. Denis apátjává, vagy Palatrac baillyjévé, akkor aztán megválto­zom. De mig Francis Villonnak hagytok, fillérte­­len magisternek, addig biz én maradok az, aki voltam. — Isten kegyelme mindenható. — Érdnek volnék, ha kétségbe vonnám. Nagyságodat Brisetout urává, Patatrac baillyjévé tette, nekem meg nem adott semmit, csak fürge észt a süvegem alá s ezt a tiz ujjat. Megengedi, hogy töltsék? Köszönöm alássan. Istenemre, pompás egy bor. Brisetout ura hátratett kézzel sétált föl­­alá. Tán nem tudott belenyugodni a katonák és rablók közti párhuzamba, tán valami fonák ro­konérzés támadt benne Villon iránt, vagy tán csak megzavarta az elméjét a sok sajátságos okoskodás. Bármi volt is az oka, jobb útra óhajtotta téríteni az ifjút, s nem bírta rászánni magát, hogy visszakergesse az utcára. — Mindezt én sehogy sem tudom megérteni — szólt végre. — Maga egyre szőrszálakat ha­sogat, nagyon félrevezette az ördög. De az ör­dög gyarló teremtés Isten igazsága előtt, s a valódi becsület egyetlen szavára úgy eltűnik minden furfangja, mint az árnyékok virradatkor. Én hajdan azt tanultam, hogy az úrnak lovagia­­san kell élnie, és szeretnie kell Istent, királyát, hölgyét. S bár sok különös tettet láttam világ­életemben, folyton e szabály szerint intéztem lép­teim. Nem is csupán a szép históriákban van megírva, hanem minden ember szívében is, csak ne reáteljük elolvasni. Maga beszél a borról, étel­ről s jól tudom, hogy az éhség nagy megpró­báltatás, de más szükségletről hallgat, nem szól a becsületről, az istenbe és emberekbe vetett hitről, a tiszta szerelemről. Meglehet, hogy én nem vagyok valami okos ember, bár én annak tartom magam, de én úgy látom, hogy maga utat veszített, s elhibázta az életét. Aprólékos szükségleteinket tűhegyre szedi, a nagyokra, az igaziakra ügyet sem vet. Mintha az ítélet napján fájós fogát orvosolgatná. A becsület, hit, szere­lem nemcsak nemesebb eszmék, hanem jobb Sérvkötő, kötszer, keztyű és mider gyár megnyílik december 22 én a Rákóci-út Népbank épület­helyiségében. Mérték után a legjobb minőségben olcsó és pontos kiszolgálgatás. Megrendeléseket már mától kezdve d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4 óráig, a Volt Bíró-féle helyiségben mérték után elfogadunk. Ugyanott december 20-tól kezdve óriási választék karácsonyi és újévi ajándékokban. A t. közönség szíves pártfogását kérik kiváló tisztelettel SZÉKELY 65 TÁRSA. 1. szám.

Next