Czegléd, 1909 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
XXXI-ik évfolyam. C Z E G L É D Városi közgyűlés. — 1908. december 30-án. — Szerdán tartotta városunk képviselőtestülete ez évben utolsó közgyűlését, amelynek tárgysorozatába 17 pont lett felvéve s amely pontok letárolása majdnem 12 óráig tartott. A közgyűlési emben a megnyitáskor mintegy 40 képviselő volt jelen, valamennyien téli kabátban, mivel a terem későn lett fűtve. A közgyűlést 9 órakor nyitotta meg dr. Gombos Lajos polgármester s a nov. 12-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után dr. Molnár Albert szólalt fel s előadta, hogy a virilis képviselők névjegyzékének tárgyalásánál ő teljes jóhiszeműen a Váradi Dávid és társa cégnek a névjegyzékből való törlését kérte, mivel ő ezt egyéni cégnek tudta, melynek tulajdonosa dr. Váradi Sámuel, áld mint tb. tanácsnok úgyis tagja a képviselőtestületnek. Azóta tudomására jött, hogy a cégnek örökösödés révén egyik társtulajdonosa dr. Braunné, s így felszólalását visszavonja s kívánja, hogy eme kijelentése az ügy megfelebbezésére vonatkozó iratokhoz csatoltassék. Elnöklő polgármester indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy fontosságánál fogva a felállítandó központi világításra vonatkozó 17-ik pontot tárgyalja elsősorban. A központi világító telep kezelése tárgyában az üzembérleti szerződéssel már foglalkozott a világítási bizottság, a pénzügyi és jogügyi bizottság, nemkülönben a tanács s azt egész terjedelmében elnöklő polgármester felolvasta a közgyűlés előtt. A szerződés értelmében a közvilágítás céljaira évi 15 ezer koronáért 800 drb 40 gyertyafényű izzóláng és 10 drb iv lámpa állíttatik fel. A 800 izzólángnak fele egész éjjelen, fele pedig fél éjjelen fog világítani. A városháza helyiségeinek világítására a szerződő Siemens Schuckert magyar villamossági művek részvénytársaság 100 drb 40 gyertyafényű lángot ingyen szolgáltat. A szerződés tartama 50 év, a városnak azonban jogában áll már a tizedik évtől kezdve a világítást házi kezelésbe venni, mely esetben a társaságnak 30 ezer korona megváltási díj fizetendő. Tizenöt év eltelte után már semmi kártérítés sem követelhető A világítás már 1909. december havában üzembe veendő. Hasonlóképen felolvastatott a szállítási, illetve áramszolgáltatási szerződés, melynek értelmében magánfogyasztóknak a villám hektowattja óránkint 6 fillérért lesz szolgáltatva, ha pedig a fogyasztás a 400 órát meghaladja, hektowattonkint 4 fillérért. Motorok hajtására a villám hektowattja 2 és fél fillér, ezer órai fogyasztásnál pedig 18 fillér. Nagyobb fogyasztásnál az árra nézve külön egyezség köthető. A közgyűlés Takács József, dr. Traub József, Csipkó László és elnöklő polgármester hozzászólása után 97 szavazattal egyhangúlag elhatározta, hogy a világítást vállalkozó cégnek adja át s a szerződés értelmében a tiszta haszon 50 százalékára tart jogot. Kivételt képez azonban az államvasutak világítása, amelynél a kilowattonkénti 8 fillér árkülönbözet, ami évenként előreláthatólag nyolcezer korona tiszta hasznot jelent, tisztán a város tulajdona. A Schäffer Adolffal utcarendezés céljából kötött adásvevési szerződést a közgyűlés 30 nap közbejöttével újra kitűzi tárgyalásra, mivel itt ingatlan eltulajdonításáról van szó, majd elhatározta a közgyűlés, hogy a régi kaszárnya egy részére a m. kir. csendőrség pótlovazó osztályával 1909. márc. 31-ig kötött szerződést meghosszabbítja évi 2000 kor. bérösszeg fizetés kötelezettsége mellett s a szerződés megkötésével polgármestert bízza meg. A városi tanács bejelentette a közgyűlésnek, hogy a Cárák Mihály és nejétől vett 1200-ös területnek 880 koronát kitevő vételára kifizettetett. Ezt a gyűlés tudomásul vette s a Farkas Józsefnével utcarendezés céljából kötött adásvevési szerződést jóváhagyta. Ugyanis a város nevezettnek VI. ker. Sajtó utca 213. sz. házát örökáron megvette s a közgyűlés a 3600 kor. vételárt a kisajátítási alapból névszerinti egyhangú szavazással utalványozta. Ezután a tanács előterjesztette a város 1909. évi közmunka költségelőirányzatát, amelyben a lejtméretezésre is van felvéve 12 ezer korona. Mivel pedig eme nagyfontosságú művelet, melyre már oly égető szükség van, körülbelül 24 ezer koronába fog kerülni, az 1910. évi közmunka költségelőirányzatban is hasonló összeg fog felvétetni. Ezzel kapcsolatban tárgyalta a közgyűlés Herceg János és társainak kérvényét, melyben a mikebudai út agyagozásához 1000 korona segélyt kértek. Az említett út határunk egyik legjártabb közútja, de a nagy homok miatt eddig csaknem járhatlan volt. A mikebudai úti földtulajdonosok már erre a célra megadóztatták magukat holdankint 4 koronával, amiből mintegy nyolcezer korona jött össze. Mivel ez az összeg kevésnek bizonyult, a közgyűlés 35 szavazattal 31 ellenében a tanács javaslatára a kért 1000 koronát megadta az 1909. évi közmunka költség terhére azzal a kikötéssel, hogy az átagyagozást egész a mikebudai határig kötelesek elvégezni. Ezzel a módosítással aztán a közgyűlés a közmunka költségelőirányzatot is elfogadta. Városunk a vágóhíd mellett egy dögteret tart fenn, ahol az elhullott állatok hullái földeltetnek el. E helyen a lefolyt 1903-ik évben elásatott 25 ló, 28 szarvasmarha, 1 juh, 9 sertés, 276 drb kutya, 29 macska stb. Mivel az állatok nagy része ragályos betegségben hullott el s a föld alól előkerülő hullarészek még 12 év után is fertőznek. Wahl Ignác m. kir. állatorvos indítványára a tanács egy állati hullaégető-kemence felállítását javasolta, melynek építési költsége 1680 koronára van előirányozva. A tanács javaslatát a közgyűlés nagy többsége elfogadta, ellene csak nyolcan szavaztak s ami a legcsodálatosabb, ezek az ellenzők mind gazdálkodók voltak, akiknek állatjaik védelmére szolgál ez az intézmény. A közgyűlés Banka Andrást községi illetőségi ügyben beadott kérvényével elutasította. Ugyancsak hasonló határozatot hozott a képviselőtestület még 1907. szept. 12 én Juhász István, Lajos és János kiskorúak ügyében, akik atyjuk érvénytelen házasságából születtek. A közigazgatási bíróság Czegléd város illetékességét állapította meg. A város megindíthatná ugyan e gyermekek törvényteleníttetése iránt az eljárást, de ezt humanitásból nem tette, hanem a már hozott határozat megváltoztatását 30 nap közbejöttével újból tárgysorozatra tűzi ki. Városunk képviselőtestülete 1908. május havában három egymásután következő napon tárgyalta az új szabályrendelet tervezetet s azt jóváhagyás végett felterjesztette a törvényhatósági bizottsághoz. A határozat ellen 3 felebbezés is adatott be, amelyek közül csak egynek adatott hely, amely dr. Molnár Albert részéről a kárpótlék intézmény módosítását kérte. Mivel ezenkívül több kisebb módosítás is szükségessé vált, a közgyűlés a tervezetet újból kiadta a tanácsnak , mert a fizetésrendezés érintetlen maradt, a tanács javaslatára a közgyűlés a tiszti, kezelő és segédszemélyzet részére a már megadott drágasági pótlék és fizetésemelés között mutatkozó különbözete, ami 3321 kor. 90 fillért tesz ki 1908. július 1-től kezdve, a város rendelkezése alatt álló tőkéből utalványozta. Kádas Mihály beadványára a városi közgyűlés azt kérte a vármegyétől, hogy a nagykátai út a törvényhatósági úthálózatba vétessék fel. Ezt a kérelmet a törvényhatósági bizottság elutasította, mivel nevezett út 31 kilométer hosszú s a törvényhatósági utak oly nagy terhet rónak a megyére, hogy 1909. évre kénytelenek voltak államsegélyt kérni. Ezután tudomásul vette a közgyűlés, hogy a nov. 29 én tartott vizsgálat a városi, pénztári rendben találta, hogy az ebadó alapból felvett 6800 kor. ideiglenes kölcsön és betéti kamatai visszatéritettek,, hogy városunk 1909. évi költségelőirányzatát a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyta s végül hogy a szegény alapból felvett 6982 korona 33 fillér ideiglenes kölcsön visszafizettetett. A közgyűlés befejezéséül elnöklő polgármester a városi képviselőknek boldog újévet kívánva jelezte, hogy mivel a jelen rendkívüli közgyűlés minden pontot letárgyalt, a januári rendes közgyűlés elmarad. Ezt a képviselőtestület helyeslőleg tudomásul véve, a közgyűlés majdnem 12 órakor ért véget. Referens, illeti, előbb a körülményeim hadd változzanak meg. Az evéssel nem hagyhatok fel már csak azért sem, hogy a bűnbánattal fel ne kelljen hagynom. — A szivében kell megkezdődnie a változásnak — viszonzá az öreg ünnepiesen. — Kedves uram — válaszolt a költő — hát valóban azt hiszi, hogy én gyönyörűségből lopok ? Gyűlölöm a topást, mint minden veszedelmes dolgot. A fogam is vacog, ha bitófát látok. De ennem innom csak kell, s valamilyen társasgban forognom. Az ördögbe, az ember nem magános állat, — cui deus feminam tradit. Tegyetek királyi asztalitokká, Szt. Denis apátjává, vagy Palatrac baillyjévé, akkor aztán megváltozom. De mig Francis Villonnak hagytok, fillértelen magisternek, addig biz én maradok az, aki voltam. — Isten kegyelme mindenható. — Érdnek volnék, ha kétségbe vonnám. Nagyságodat Brisetout urává, Patatrac baillyjévé tette, nekem meg nem adott semmit, csak fürge észt a süvegem alá s ezt a tiz ujjat. Megengedi, hogy töltsék? Köszönöm alássan. Istenemre, pompás egy bor. Brisetout ura hátratett kézzel sétált fölalá. Tán nem tudott belenyugodni a katonák és rablók közti párhuzamba, tán valami fonák rokonérzés támadt benne Villon iránt, vagy tán csak megzavarta az elméjét a sok sajátságos okoskodás. Bármi volt is az oka, jobb útra óhajtotta téríteni az ifjút, s nem bírta rászánni magát, hogy visszakergesse az utcára. — Mindezt én sehogy sem tudom megérteni — szólt végre. — Maga egyre szőrszálakat hasogat, nagyon félrevezette az ördög. De az ördög gyarló teremtés Isten igazsága előtt, s a valódi becsület egyetlen szavára úgy eltűnik minden furfangja, mint az árnyékok virradatkor. Én hajdan azt tanultam, hogy az úrnak lovagiasan kell élnie, és szeretnie kell Istent, királyát, hölgyét. S bár sok különös tettet láttam világéletemben, folyton e szabály szerint intéztem lépteim. Nem is csupán a szép históriákban van megírva, hanem minden ember szívében is, csak ne reáteljük elolvasni. Maga beszél a borról, ételről s jól tudom, hogy az éhség nagy megpróbáltatás, de más szükségletről hallgat, nem szól a becsületről, az istenbe és emberekbe vetett hitről, a tiszta szerelemről. Meglehet, hogy én nem vagyok valami okos ember, bár én annak tartom magam, de én úgy látom, hogy maga utat veszített, s elhibázta az életét. Aprólékos szükségleteinket tűhegyre szedi, a nagyokra, az igaziakra ügyet sem vet. Mintha az ítélet napján fájós fogát orvosolgatná. A becsület, hit, szerelem nemcsak nemesebb eszmék, hanem jobb Sérvkötő, kötszer, keztyű és mider gyár megnyílik december 22 én a Rákóci-út Népbank épülethelyiségében. Mérték után a legjobb minőségben olcsó és pontos kiszolgálgatás. Megrendeléseket már mától kezdve d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4 óráig, a Volt Bíró-féle helyiségben mérték után elfogadunk. Ugyanott december 20-tól kezdve óriási választék karácsonyi és újévi ajándékokban. A t. közönség szíves pártfogását kérik kiváló tisztelettel SZÉKELY 65 TÁRSA. 1. szám.