Czeglédi Keresztény Hírlap, 1922 (1. évfolyam, 7-40. szám)

1922-05-10 / 7. szám

r I. évfolyam Czegléd, 1922 május 14. (Vasárnap) 7-ik számÁRA 4 k. CZEGLÉDI KERESZTÉNY HÍRLAP POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP IS MEGJELENIK SZOMBATON ESTE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Czegléd, Árpád-tér 6 az Ébredő Magyarok Egyesületének helyiségében. Felelős szerkesztő: Előfizetési dijak: Egész évre 280 K, negyedévre 50 K. Iván Hihágy fél évre «»0 K, egy hóra 15 K. Egyes szám ára 4 kor. Sík fia Magyar sors. A bölcsőnél kezdődik s nem ritkán már ott véget is ér, amint a jelen esetben is, amelyről szó lesz s amelynél megrázóbban semmi sem példázhatja a meggyötört és kiuzsorázott magyar sorsot. Egy temetést láttam a napokban. Egyszerű, szegényes keresztény gyerektemetést. A kicsiny fakoporsó mellől hiányzott a gyásznak minden külsősége, a szülők, a gyászoló rokonság s a részvétnek szokásos őszintesége. Éppen ezért mentem közelebb.^J^Vónapot élt kisdedet temettek. A koporsófejnél kék perkábunában, apathikus, szenvtelen, merev arccal állott az anya, aki szoptatósdada egy zsidó családnál s a temetésre kimenőt kapott. Körötte néhány cselédsorban levő ismerős és osztályos barátnő. Az apa? Nem tudni ki és merre van hazája. A leány szerencsétlenül járt, megesett Élni azonban akkor is kell. Történésén éppen abban az időben keresett egyik zsidó család szoptatós dadát, mert a nagyságának kímélnie kellett magát. A jó kinézés, a nyugalom, a pihenés s mi egymás, nem igen fér össze a szoptatással. Fogadjunk, anyus, dadát. Te meg kíméld magad. Telik a magyar zsírból. S megvették a megesett leányt havi 1200 koronákért. A törvénytelen gyerekkel is csinálni kell valamit. Az anyja kiadta házi kezelésbe nyolcszáz koronáért havonta. Az anyatejet el kellett adni s azt a zsidó gyerek szívta, az nőtt az emlőjén, az pufókosodott. A szerencsétlen kis kereszténynek nem jutott csak egy kis kakaó, meg olykor egy kis nyers, felvizelt forralatlan tej a nyolcszáz koronából. Tudjuk, milyen az ilyen iadott törvénytelen gyerek gondozása van családnál, mely maga is nyomon mozog. Meg azután az ilyen gyerek, ugyebár keresztény magyarok, csak terhe, fekélye a társadalomnak ? A gyermek, természetesen, megbetegedett, amint ez logikusan már így szokott következni. Az anyatej még megmenthette volna, de akkor nem maradt volna a másiknak, a zsidónak, akiért fizetnek. S a keresztény gyerek meghalt, ott fekszik a koporsóban. Eltemetik. Az anyja meg visszamegy a díszes gyerekkocsihoz s tologatja tovább, amint már láttam is azóta, a pirospozsgás, életerős s az ő keresztény magyar tejétől makkegészséges héberivadékot. Az ő apátlan keresztény magyar gyermeke kihűlt, elgyötört, kiaszolt holtteste fölött diangzó i. e. ^vECUvridederunt s Ő meg most, a szegény, a szerencsétlenül járt anya, a tudja Isten még milyen nagystílű árdrágításra hivatott zsidó csemetének zengi a bölcsődét, hogy álomba ringassa, az édes gyermekétől elvont anyatején felhizlalt apró makkabeust Ez a magyar sors kicsiben. Nem kell hozzá sok kommentár, mert így van ez nagyban is, így hízik és dőzsöl mindenben a szíriai ivadék a keresztény magyar véren. Láttok-e zsidót szolgálni kereszténynél? A legritkább eset s ha előfordul, mindjárt összeröffennek a hitsorsosok, megbotránkoznak s kimentik a gojjáromból a megtévedt fajrokont. Nálunk meg mindenütt ott van a keresztény, a magyar cseléd s alázatos szolgálója, dadá-ja» —-inepoVCie, a zsidó kényelemnek, a zsidó jómódnak. Nem-e volna időszerű most minden társadalmi egyesületben megfontolás tárgyává tenni, hogy keresztény ne szolgáljon zsidónál s ne legyen mód arra, hogy a fajunk pusztulásán, munkaerején és zsírján hízzanak föl a zsidó jövő reményei. Egy keresztény és sok zsidó harca. Horvát(h) Zoltán foglaltai. — Tóth László nyugalmazott tanító szomorú esete — Lehet-e hinni a zsidónak! — Manóék vásároltatnak. Az alábbi históriában benne van a keresztény magyar tisztviselő egész tragikuma, benne van nyomorult sorsa, de benne van a zsidó szívtelenség egész tömege is. Tóth Lászlót nagyon sokan ismerik Czegléd városában. Mi annyit tudunk csak róla, hogy nyugalmazott tanító, s valamikor a magyar kultúrának tett hasznos és értékes szolgálatokat. A mostani nagy drágasággal ő is nehezen küzdött s bizony éppen elég adósságra tett szert. A többek között Révész Manó és Jenő helybeli kereskedőknek is tartozott 16.000 koronával. Szerette volna kifizetni már régen az adósságát, de szűkös viszonyok között élve, ebbeli kötelezettségének sehogysem tudott eleget tenni. Ezért Révészék (azelőtt Roth vagy Rosenbaum) megindíttatták ellene az eljárást és egy végrehajtással szegényes bútoraitól akarták megfosztani. Tóth László ügyvédet fogadott tehát, aki felajánlotta Révészéknek, hogy álljanak el a végrehajtástól, mert Tóth hajlandó adósságát havi 2000 koronás részletekben törleszteni s mindjárt le is fizette az első tételt, egyben megígérte Révészéknek, hogy erről az egyezségről értesíteni fogja Morvát Zoltánt, a Révész testvérek ügyvédjét is. Révészék elfogadták ezt az ajánlatot s Tóth László is megelégedett az ügy elintézésével. De mit tesz Isten ! Ez év március 16-ára, dacára a Révészék és Tóth László között történt egyezségnek, megjelentek Tóth László szegényes lakásában Révész Jenő, Morvát Zoltán és még két idegen úr, állítólag a Révészék alkalmazottai s megejtették a foglalást. A két idegen vásárolta össze potom pénzen, 5000 korona becslés után, 9250 koronáért a Tóth László nyugalmazott tanító könyveit és bútorait. Természetesen az elkótyavetyélt bútorok és könyvek, a mai valutáris viszonyokat véve alapul, legalább is háromszor annyit érnek, mint amennyiért azokat Révész Jenő összevásároltatta. Ezért az ízléstelen és minden tekintetben tipikusan zsidó és törvényellenes eljárásért Tóth László ny. tanító, a magyar kultúra egykori harcosa, ügyvédje útján azonnal megtette a feljelentést. Az ügy aktacsomója a bíróság előtt van s nyugodtan várjuk a független magyar bíróság ítéletét, mely a kifosztott keresztény magyar tisztviselőnek fogja meghozni igazát. Most sem mulasztjuk el figyelmeztetni keresztény polgártársainkat, hogy óvakodjanak a zsidótól, csak keresztény kereskedőnél vásároljanak s a zsidó kereskedéseket meszszire kerüljék el, mert ez az élelmes kazárfajta, mint a hiéna ragadja torkon áldozatát, ha egyszer ráteheti kezét. Keresztények, csak keresztény újságot olvassatok!