Ceglédi Kisgazda, 1930 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-04 / 1. szám
2. oldal. A „Ceglédi Kisgazda“ 10 éves fennállása alkalmából Ha valaha olyan nyugodt állapotok lesznek, hogy majdan valaki Cegléd város monográfiájához összeszedegeti a fejlődéstörténeti adatokat, egészen bizonyos, hogy az elmúlt nehéz 10 esztendő történetkritikai méltatásához — persze csupán csak helyi viszonylatokra gondolunk — hiteles adatokat fog szolgáltatni a Ceglédi Kisgazda. Olyan adatokat, amelyek híven tükrözik vissza azt, hogy abban a divatos eszméktől terhes korban miként érzett, gondolkozott és cselekedett a mi városunk munkás gazdanépe , s megállapítható lészen majd az is, hogy a csapásként reánk rakott terhek alatt csakúgy dolgozott, haladt és fejlődött ez a folytonos dologhoz szokott nép, mint amiképen nem áll meg növekedésében az a fa se, amelynek ágaira terheket aggatnak. Lapunk nem új eszméknek volt a hirdetője. Nem új gondolatokat vittünk a gazdalelkekbe. Azt cselekedtük csupán — és erre munkálunk ezután is ! — hogy a nemzeties demokrácia alapján berendezkedő társadalmi életünkben a gazdaember világosan lásson, könnyen eligazodhasson, megtalálja helyét, hallathassa szavát, érvényesíthesse jogát s öntudatosan végezhesse állam- és nemzetfenntartói kötelességét és zavartalan nyugalommal, fokozott szakértelemmel folytathassa termelői munkálkodását. Lapunk az a szócső kívánt lenni mindig, amely a magyar népies demokrácia érvényesülése, illetve továbbvitele érdekében gazdanépünket nevelni, művelni iparkodott, valamint megértetni velük azt, miszerint rólunk, nélkülünk többé sehol, semmi fórumon ne határozzanak. Közös sorsunk alapján állandóan erősítgettük népünk lelkében az összetartozandóság érzetét, hogy ilyképen számot és súlyt jelentsen a gazdaközönség és mindenek által figyelembe vétessék a gazdaközvélemény akár a nemzeti politika terén, akár e város közéletében. Gazdaközönségünk szellemi és anyagi életében egyformán építőmunkát folytat lapunk, amely a maga szűk terjedelmének keretén belül épen úgy törekszik az intenzivitásra, mint ahogy az öntudatos, de serény gazda bármily kicsiny földecskéjén is törekedhetik arra, hogy évről-évre mélyebbre és mélyebbre szántson, hogy a mélyebb alsó rétegekből új talajrészeket, vad földet hozzon fel s majdan szeliditsen meg és ilyképen ne pénzen, hanem munkán vett földdel szaporítsa termő talaját. Célunk a jövőben is az, hogy amíg az egyik szemünk a közélet porondján figyeli az eseményeket és itt támogatjuk a gazdát, illetve az ő érdekeit, addig a másik szemünk a kenyértermő barázdát figyeli, intézményeket támogat és létesít azzal a gondolattal, mintha az a termelői munka nem is az egyeseknek, hanem valamennyiünknek, az egész magyar nemzetnek az érdekében folyna. ♦ — A földadó mérséklése érdekében. Akik földjeik kataszteri osztályozásával megelégedve nincsenek, azaz azt igazságtalannak tartják, azok földjeiknek új osztályba sorozását kérhetik a pénzügyigazgatóságtól. Előbb azonban szándékukat a Kamaránál kell bejelenteniök, ahonnan azután szakértő száll ki a helyszínre, aki a földbirtokot a hasonló birtokokhoz viszonyítva megvizsgálja s erről bizonyítványt ad, amit azután mellékelni kell a pénzügyig.hoz küldendő kérvényhez. A felmerült költségeket persze a kérelmező fizeti. CEGLÉDI KISGAZDA 1. szám, ír közúti közlekedés szabályozása Közli : dr Hulin Béla rendőrfőtanácsos. 11. A gyalogjáróra kiálló cég-, reklám-, vagy hirdetési táblát az épület falába kell erősíteni és úgy elhelyezni, hogy a járókelők testi épségét, a közlekedés rendjét ne veszélyeztesse. Frissen mázolt falakra és tárgyakra, továbbá a házon és háztetőn folyó javításokra a közönséget szembetűnő jelzéssel mindig figyelmeztetni kell. A gyalogjárók tisztasága és a balesetek elkerülése végett tilos a gyalogjárón tárgyakat, hulladékot — papír, gyümölcshéj stb. — elszórni vagy oda szennyes, vagy egészségre ártalmas folyadékot önteni. A házak utcára néző ablakából, erkélyről, kerítésről bárminemű porolást végezni, portörlő ruhát kirázni tilos. Kirakatokat, ablakokat, kapukat a portól letisztítani csakreggel 8 óráig szabad. Minden telektulajdonos vagy esetleg bérlő köteles a háza előtti gyalogjárórész állandó tisztántartásáról és a síkos járdarész tehintéséről gondoskodni. Lakott területeken, a közönség használatára rendelt utakon vagy közlekedési eszközökön köpködni és az orrot szabadon — kendő használata nélkül — kifújni tilos. Közfogyasztásra szolgáló levágott állatot, eladásra szánt bármiféle húst, továbbá ásvány-, és szikvizet csak csukott, vagy ponyvával fedett járművön lehet szállítani. Aki közlekedési balesetet okoz, köteles azonnal az első segélynyújtásnál segédkezet nyújtani. Ez a kötelezettség egyébként mindenkit terhel, aki ilyen balesetnél jelen van, vagy útjában ily baleset folytán segítségre szoruló sérültet talál. A balesetet akár vétkesen, akár vétlenül okozó egyén, 24 órán belül köteles a legközelebbi rendőrhatóságnál jelentkezni. 2. A közlekedési eszközökre vonatkozó rendelkezések. Minden gépjárműnek — motorkerékpár, teher-, személyautó — forgalmi engedéllyel, rendszámmal és igazolólappal kell ellátva lennie. Fel kell szerelve lennie minden gépjárműnek : 1. megbízható kormánykészülékkel, 2. hatásos fékberendezéssel, 3. teherkocsiknál és autóbuszoknál a hátrafelé látást lehetővé tevő tükörrel, 4. teherautóknál a maximális terhelést jelző táblával, 5. erős hangú kürt jelzőkészülékkel, motorkerékpár magas, autó mélyhangú, 6. hatásos és ki nem kapcsolható hangtompítóval, 7. baloldalon levő kormánykerékkel ellátott, vagy csukott vezetőülésű gépkocsi mechanikai, éjjel megvilágítható, hátulról is látható irányjelző készülékkel, 8. olyan világító szerkezettel, amely mellett a hátsó rendszámot megvilágító lámpa csak magáról a rendszámtábláról oltható el, 9 nagyobb városokon kívül közlekedő gépjárműveknek az első segély nyújtásához szükséges kötöző és fertőtlenítő szerekkel. A gépkocsin elől két, hátul egy fehérfényű lámpának kell lennie. A hátsó lámpa kellően, 25 m-re láthatóan világítja a forgalmi rendszámot és államjelző betűt. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra elől egy lámpát, hátul piros prizmát kell alkalmazni. Szekérnek gépkocsihoz való akasztása tilos. A gépkocsin és oldalkocsis motorkerékpáron elül és hátul, az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron csak hátul rendszámot kell alkalmazni. A rendszámtáblát állandóan olvasható állapotban kell tartani, azt eltakarni, bármely módon olvashatatlanná tenni tilos. A rendszámtábla elvesztését a kiállító hatóságnak azonnal be kell jelenteni. Pótlásig ideiglenes igazolvánnyal és rendszámtáblával lehet közlekedni. A forgalmi engedély iránti mindennemű változást — tulajdonjog, kerület — azonnal be kell jelenteni az illetékes rendőrhatóságnál. Gépjárművet csak vezetői igazolvánnyal ellátott egyén vezethet. A vezető tanulása csak vezetői igazolvánnyal rendelkező egyén kíséretében történhetik. Forgalmas útszakaszokon ezenfelül szükséges névre szóló rendőrhatósági igazolvány is. Ilyen igazolványt csak olyan egyén kaphat, aki vizsgára bocsátását már kérte és akinek vizsgája napját már kitűzték. A vezetői igazolványt, néhány darab kitöltött betétlappal állandóan kéznél kell tartani. A vezetői igazolvánnyal csak olyan gépjárművet lehet vezetni, amilyennek vezetésére az igazolvány jogosít. A vezető 3 évenként, a közhasználatú gépjármű vezetője évenként tartozik magát orvosi felülvizsgálatnak alávetni. Megsérült, olvashatatlanná vált igazolványt ki kell cserélni. Elvesztett igazolványt azonnal be kell jelenteni. Az alkalmazást vállaló vezetők alkalmaztatásukat az erre a célra kapott könyvecskében pontosan igazolni kötelesek. A vezetői igazolvány indokolt esetben visszavonható. Lakott területeken — ha az úttest teljesen szabad — a 3000 kg-nál könnyebb gépjármű óránként legfeljebb 40, a nehezebb 25 km-es sebességgel haladhat. Előzésnél a vezető az előzendő jármű vezetőjét két rövid kürtjelzéssel figyelmeztetni köteles. A vezető járművét lassítani, a szükséghez képest megállítani, veszély esetén a motor működését is megszüntetni köteles, ha a vele találkozó állatok nyugtalankodnak. A kocsis viszont köteles karfeltartással figyelmeztetni a vezetőt az állatok ijedős természetére. Gépjárművet őrizet nélkül csak az úttest szélén lehet elhelyezni, ha az forgalmi akadályt nem okoz, ha a motor nem működik és ha azt járatlan egyén el nem indíthatja. Füstöt, robbanógázt az úttestre huzamosabb időn át kibocsátani tilos. Lakott területeken csak hangtompítóval lehet haladni. Autóbuszokban csak az engedélyezett számú utast lehet szállítani. Ittas, szeszes, undort keltő egyén ott nem utazhat. A lépcsőn állni, az ablakon kihajolni tilos. Az autóbuszban mindenki köteles rendesen viselkedni, ott bármiféle állatot szállítani tilos. Az autóbusz belsejét sötét időben jól ki kell világítani. 3. Kerékpárközlekedés. Minden kerékpáron lenni kell: 1. kormánykészüléknek, 2. fékberendezésnek, 3. jól hangzó, éleshangú csengőnek, 4. szürkülettől napkeltéig elől színtelen üvegű lámpának, hátul piros prizmának. A kerékpár jelzőtáblára vonatkozó rendelkezést már közöltem a közelmúltban. Városok forgalmasabb utain 16 évnél fiatalabb egyén nem kerékpározhat. Minden kerékpárosnak bármiféle fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie. Kerékpáros teljesen szabad úton legfeljebb 20 km-es sebességgel haladhat. Tilos kerékpárral a lépésnél sebesebben haladó jármővel előzni, más járművel versenyt futni, forgalmas útón több kerékpárral egymás mellett haladni. Lakott területen semmiféle kerékpárosmutatványnak helye nincs. Tilos kutyákat a kerékpárhoz kötve futtatni. Kerékpáron csakis olyan csomagot szabad vinni, amely a forgalom rendjét nem zavarja és a kerékpárost nem akadályozza. Hatósági figyelmeztetésre a kerékpáros köteles azonnal megállni. (Folyt: köv)