Czeglédi Közlöny, 1929 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-06 / 1. szám

XX. évfoyam CZEGLÉDI KÖZLÖNY 1. ,ám Czeglédy Sándor és családja, Szin: A ceglédi Központi ref. iskola ta­nácsterme. Tárgy : A győri és az eddigi mun­ka folytatása. A pódiumon hófehér asztal és székek, művészi takaróval fedett zongora, a háttérben lévő falon három arckép, kettő már a múlté, Dobos János és Takács József lelkészek képei, a nézőtéren a ceglédi refor­mátus presbiterek, családtagjaiknak s a mű­vészet iránt fogékony csoportoknak várakozó csendje; idő: dec. 29. este 6 óra. Ekkor a közönség üdvözlésére megjelenik az egyház szeretett és tisztelt lelkésze: Ft. Czeglédy Sándor. Megszólal s két órára min­denki elfeledi önmagát, átalakul hallgatóvá s issza szomjasan a feléje szálló gondolatok­nak s művészi élményeknek gazdag bőségét, melynek nyomában megmozdul a lélek s ön­maga fölé vágyik emelkedni az emberi szív. E bevezetőben a diakonissza intézmény mus­tármagját ülteti el a ceglédi szívekbe az ige­hirdető poéta és az imádkozó családapa, ki most hatodmagával tesz bizonyságot az em­beri szenvedés enyhítése céljából az önfel­áldozó és a másokra is testvéri szeretettel tekintő élet szükségességéről. És a hallga­tóság érzi, hogy mi a sok gond, a szeretet­nek s kitartásnak mily nagy változatossága, a bizakodásnak és reménységnek mily sok válságos ideje fútt egybe és kapcsolja egy­máshoz e kedves családot. Krisztus Urunk ügyének áldozatos szolgálata, a lélek sugal­latából kezdett munkának a tökéletes kivi­telig való érlelése juttatta el e művészi vál­lalkozást a mai napig, az első lépések biz­tató ígéretétől az önálló fellépés biztonságáig, a művészi teljesítmény magaslatáig. Czeglédy Sándorné két novellája áll a mű­sor élén. Az egyik orosz tárgyú. Az evan­géliumi munka mártiromságát írja le az irány­tű nélkül hányódó bolseviki vöröstengeren, a másik az ötödik parancsolatnak, a szülői tiszteletnek idején való eltüntetésének fon­tosságát s megtartásának örömét hirdeti s mi több, élő példákkal szemlélteti. Czeglédy Antónia zongorajátéka összegezi az elért ha­tást s biztos technikája a laikusok számára is élvezhetővé teszi helyesen választott té­máját. Czeglédy István átérzett cellajátéka s Czeglédy Margitnak tökéletes szavalómű­vészete készíti elő Czeglédy Sándornak, a poétának megismerését. Első költeménye: Az anya könnye. A gyermekét sirató anya könnye és bánata megnemesitésének útját rajzolja s e szent fájdalom Istenbe való ol­vadásának lehetőségét bizony nem sokan hallgatták belső megrendülés nélkül a világ­háború nagy és sötét veszteségei után. A legszebb rózsa fordulatos meséje, az új esz­­tendő verses köszöntője csak fokozta a hall­gatóság lelkében a hálát, az emberi és nem­zeti reménységnek ilyen termékeny és áldott gondozásáért. A műsor második felében is újból az előbb szereplő művészlelkű gyermekek tettek bi­zonyságot arról, hogy „A názáreti Jézus ma is szerte jár“ s boldog kinek lelkébe az beköltözött s ott uj életet teremtett. Zárószóul ifj. Czeglédy Sándor, a legidősebb fiú bibliát magyarázott. János evangéliumá­nak III-ik rész 7. és 8.­­verse alapján az újjászületés szükségességét hirdette s az egyháztörténelem nagy példáin szemléltette annak romolhatatlan és gazdag gyümölcseit. Szinte éreztük mint mozdul a lelkekben a vágy, hogy a görög rege Anteuszaként visz­­szatérjenek ismét a régi fundamentumhoz, honnan minden dolgok vétettek s honnan a magyar élet az utóbbi időben oly hirtelenül messze távolodott. „De a szél fű, nem tudjuk honnan jő és hová megy“, csak érezzük Isten csodálatos rendelését, mely bennünk is gerjeszti a szent­­ tüzet s mind gyakrabban gyűjti egybe s te­­­­szi egyre mélyebb hatásoknak s ostromok­nak ki az Ige szolgálatában Cegléd refor­mátus népét az a meleg tekintet, mely tá­vozáskor végigsimogatta ez est minden lá­togatóját s újból, meg újból lelk­re kötötte­­ mindenkinek, hogy ne feledjék Krisztust s­­ üdvösségük ügyét, hanem Vele és Általa építsék meg a maguk és a jövendő nemze­dékek imádkozó és háládatos életének áldott esztendeit. A költői lélek mindig nagy dolgokkal tud­ja megajándékozni az embereket, itt most egy egymásra boruló család — melynek még egy Károly nevű sarja is növekvőben van — a maga életének és hitének egységével és szépségével kívánt e városnak boldog ujesztendőt. Sárkány József: W 20 PE ND értékű, 35X45 cm. nagyságú gobelinképet ad INGYENa •• TUN DERŰ J JAK Magyar Kézimunka Újság (Bpest IV., Szer­vita-tér 8) előhúzva a kidolgozáshoz szükséges NVK gyapjúval­­ és ? mulinéval mindenkinek, aki P 14*40»nel az 1929. évre előfizet. Ezenfelül mindenki, aki 10 új előfizetőt gyűjt, a gobelinképeken kívül INGYEN kap egy 23 méteres vég elsőrangú LILIOM -vásznat AKAD-il, Ak­i EZEKUTÁN most a csattanó! Annak az előfizetőnek, aki legszebben in­dokolja meg, miért kell minden magyar nő­nek a TÜNDÉRUJJAK-ra előfizetnie, JUTALMUL adunk egy 4.500 pengő értékű 11 darabból álló, fehér, faragott, XVI. Lajos stylusú, lakkcsiszolt, keményfa hálószobát. A pályamunkák jeligés levélben küldendők be 1929 február 12-ig a TÜNDÉRUJJAK kiadóhivatalába (IV., Szervita-tér 3). A pályá­zat felett 5 tagú bírálóbizottság dönt, mely­nek tagjai dr. Feleky Sándor, Krúdy Gyula a VetCfi Társaság tagja (jf, J, Jr(j WlaSSICS Tibor Kosirsné Réz Lola dr. Nidal Pál A díjat feltétlenül kiadjuk. Az eredményt a TÜNDÉRUJJAK márc. számában közöljük. NEM FOG ELŐFIZETNI? HÍREK — Adomány. Dr. Hulin Béla rendőrfőtaná­csos újévi üdvözletek megváltása címén 6 pengőt a helybeli templomi koldusok, 6 pen­gőt az országos diáknyom­or enyhitő akció javára adományozott. — Hótakarítás. A rendőrkapitányság veze­tője szigorúan figyelmezteti a város lakossá­gát, hogy a gyalogjárókról a havat minden telektulajdonos rendesen takarítani, síkos idő esetén pedig hamuval, homokkal tehinteni köteles. A rendőrőrszemek e rendelkezés pon­tos betartását szigorúan ellenőrizni fogják és a mulasztók ellen a feljelentést meg fog­ják tenni. — A helybeli „Ref. Nőegylet“ 12. szegény sorsú csecsemőnek ruhaneműt ajándékozott- Jőszivü adakozásáért hálás köszönetet mond a Stefánia Szövetség vezetője. — Anyakönyvi kimutatás. Születtek: Száraz Zoltán Antal, Túri Ferenc, Pádár Antal János, Szűcs Margit Irén, római kath. Bata Juliánna, Tarkó János, Végh Mária, Gál József, Juhász Pál református., Kemencés József ág. h. ev. — Házasságot kötöttek: Tarnadi István ref. Trangucz Karolin r. kath., Biró József ref. Szűcs Eszter ref., — Elhaltak: Barna Ferenc izr. 46 év, Dóczi Anna Etelka r. kath. 20 év, Matusz Sándorné Kenéz Borbála ref. 74 év, Monori Judit ref. 2 év, Sági Mihályné Ker­­nács Zsuzsanna ref. 64 év, Forgács István­ná Visztok Katalin ág. h. ev. 58 év, Balog József ref. 20 hv, Veres Mihály ref. 59 év, Alexi Lajos ég. h. ev. 70 év, Ferovics Mária r. kath. 21 év, özv. Gyulai Pálné Nagy Teré­zia r. kath. 72 év, Bujáki Istvánná Csapó Erzsébet ref. 30 év, Kovács Károly r. kath. 50 év, Pap József ref. 78 év, Tarkó János ref. 10 nap, özv. Jakab Györgyné Jakab Ma­­tild r. kath. 56 év, Nagy József r. kath. 10 hónapos, özv. Lovas Jánosné Majoros Rozá­lia r. kath. 87 év. — Népmozgalmi kimutatás. Városunk terü­letén az elmúlt 1928. esztendőben született (860 gyermek, e számból halva született 38) 822 gyermek; 442 fiú, s 418 leánygyermek 458 róm. kath. 2 g. kath. 328 ref. 1 unit. 24 ág. h. ev., 8 izrailita, 1 görög keleti, ezen születések közül az I. ker. Bocskay­ u. 9 sz. alatt működő „­ Molnár Erzsébet szülő­ott­honát“ 348 anya vette igénybe. A lefolyt év­ben elhunyt 612 embertársunk. Ezen szám­ból a tüdő különösen a gümőkóros megbe­tegedése folytán 150 a haláleset száma, után­­na a gyermekhalandóság egy éven alul 148 esetben szerepel, 24 esetben öngyilkosság, 13 esetben halálos kimenetelű baleset, mig 3 esetben gyilkosság szerepel a szomorú ki­mutatásban, a halál okául, hitfelekezet sze­rint: 315 r. kath., 2 görög kath., 267 ref., 19 ág. h. ev., 8 izraelita, 1 g. keleti. A gyermek­­halandóság legnagyobb számmal aug. és szept. (21—20) havában szerepelt. Hogy mennyire kedvező e tekintetben a halálozási arány­szám az a Szülő Otthon és az I. ker. Szeg­­fű­ u. 29. a. immár 8 éve kitűnően működő Stefánia Szövetség anya és gyermekvédő Egylet szorgalmas s áldásos működésének eredménye. Házasságot kötött 342 pár. Ter­mészetes szaporodás 210 fő. E szerint váro­sunk lakosságának száma 1929 január 1-én 38.642 lélek. — A „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége* 24 szegénysorsu csecsemőnek karácsonyi ajándékba kelengyét osztott szét. E nemes cselekedetért ezúton mond hálás köszönetet a Stefánia Szövetség vezetősége.

Next