Ceglédi Napló, 1936 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1936-01-05 / 1. szám

2. oldal­­ CEGLÉDI NAPLÓ 936. január 5. Téli fürdés A szabadban való téli fürdés egyike a­­zoknak a sportágaknak és szórakozásaik­­­nak, amiket mostanában nagyon felkap­tak. Edzett sportemberek a befagyott fo­lyók jegét törik fel s abban a jeges víz­ben lubickolnak állítólag isteni élvezettel. Ez a téli szórakozás, mieilig, határo­zottjan nagy tömegeket vonz külföldötn, Budapes­ten is egyre nagyobb teret hódít s ritka jólmenő üzem a budapesti fedett uszoda, mely ugyan federlsztégében enyhébb, de mégis a téli szabadfürdés egy másod kiad­ványa. Cegléden ez a téli fürdés nagyon ideális teret kapott. Ez pedig az újab­ban épített meleg medence. Ebben a me­dencében még ma is jól, meghűlés men­tesen és kellemesen élvezhető a meleg víz. A kifolyó cső alatt egyenesen meleg a víz, de a medence legtávolabbi részében is élvezhető langyos. A külső hideg egy­általán nem veszélyesen érezhető. A fürdés csak az első pillanatban rossz, míg nem vizes a test, mert a vizes test még a hat h­ét fokos hidegben is oly gőzparát von maga körül, hogy ebben a szigetelő lég­burokban a test éppúgy nem fázik, mint­ha felölte­ztették volna. A városnak ki kellene, sürgősen ki kel­lene tehát ezt a lehetőséget használni és ha minden nap nem is, de meghatározott napokon okvetlen módját kellene találni annak, hogy ott fürödhessenek azok, akik ennek a téli fürdésnek a hívei. Állítom, mert megpróbáltam már, hogy a vízben való fürdés kellemes, megnyugtató és még gyöngébb szervezetre sem ártalmas, mert megfázni, okos elővigyázat mellett nem lehet. Tagadhatatlanul egészséges, más­részt bevételi lehetőség a városnak. A közös­­öltö­ző felét be kell fűteni, itt meleg van, itt lehet tartózkodni, a me­dencéből fürdés után ide jönnének a für­­dőzők, gyorsan felöltöznének, s kellemesen felüdülve távozhatnának. Érdemes volna ezen, tekintetű városi plénum gondolkozni, de lehetőleg ne soká, mert az idő is pénzbe kerül, hanem sür­gősen meg kell csinálni, s ha nem si­kerül, sürgősen abba kell hagyni. Ha pe­dig sikerül, sürgősen jövedelmeztetni, pub­likálni és reklámírozni kell.­­ Bihari László 28 éves gazdálkodó elsején éjjel féltizenöt­tkor egyik barátjá­val ballagott hazafelé. A Mária és Temető utca sarkán valamin összeszólalkoztak, mi­re a testi-lelki jóbarát valószínűleg riasztó pisztollyal az arcába lőtt. Bihari arcát el­öntötte a vér s összeesett. A mentők a sérült fiatalembert a kórházba szállítot­ták, ahonnan bekötözés után eltávozott. A rendőrség megindította a nyomozást a lövöldözés ügyében. Teljes vasárnapi munka­szünet az ügyvédeknél Ezentúl nem fogadhat az ü­gy­véd feleket vasárnap. Pénteken nem lesznek tárgyalások A kecskeméti ügyvédek szövetsége már mintegy hónappal ezelőtt határozatilag ki­mondotta, hogy vasárnap nem tart ügyvédi fogadó órát. Ezt a határozatot letárgyalta a ceglédi egyesület is és úgy határozott, hogy a saját hatáskörében elfogadja ezt a vasárnapi munkaszünetet és felkéri a kecskeméti ügyvédi kamarát, hogy ezt ha­tározatiig tegye kötelezővé. Min­t a kecskeméti munkatársunk jelen­ti, az ügyvédi kamara most hozott ha­tározatot ebben az­­ügyben és ebben ki­mondotta, hogy az ügyvédi irodák vasár­naponként zárva tartandók és az ügyvédek vasárnapokon ügyfeleket nem fogadhat­nak, irodai alkalmazottaikat kötelesek va­sárnapokon szabadságolni, más szóval be­vezeti a teljes vasárnapi munkaszünetet. Az elnökség megállapodott a kir. tör­vényszék és a kir. járásbíróság elnökei­vel, hogy pénteki napon semmiféle tár­gyalás a kir. bíróságoknál nem lesz és így vasárnap helyett ügyfeleiket pénteki na­pon fogadhatják. A biróság elnökeivel való megállapodás folytán felkérte a választmány a kartár­sakat, hogy pénteki napon a bíró ura­kat lehetőleg ne keressék fel értesítések vagy információk céljából, mert ezt a na­pot a bíró urak az ítéletek készítésére hasz­nálják fel. Egyéb értesítések céljából is csak a legsürgősebb esetekben keressék fel a bírósági irodákat, hogy a pénteki nap a bíróságoknak szabad rendelkezésére áll­jon. Felhívta a választmány a kartársakat, hogy irodájuk ajtajára feltűnő módon ír­ják ki azt, hogy vasárnap munkaszünet és feleket nem fogadnak 1936. évi január 1- étől kezdve. Kimondotta a választmány, hogy a va­sárnapi munkaszünet megkezdését bárme­lyik kartárs részéről a kartársakkal szem­ben való kötelességszegésnek, az ügyvé­di etikába ütköző cselekménynek tekin­ti. A határozat ügyében beszélgetést foly­tattunk dr. Dobos Sándor főügyésszel, az ügyvédi kamara helyi csoportjának elnö­kével, aki azt a felvilágosítást adta, hogy a határozat még nem érkezett meg a mai napig Ceglédre, de­ minden nap várják s megérkezése után a teljes vasárnapi mun­kaszünetet életbe léptetik. Ez a vasárnapi munkaszünet is egy je­lentős lépés már az általános és a szel­lemi, ipari, mezőgazdasági élet minden á­­gára kiterjedő teljes vasárnapi munkaszü­net bevezetése terén. Összeírják az idén is a kereskedők árukészletét Újabban minden év kezdetén a közpon­ti statisztikai hivatal adatgyűjtő osztálya a mezőgazdasági és kereskedelmi érdekek kellő ellenőrzése céljából összeír­a­tj­a a ke­reskedők árukészlet raktárát. A központi statisztikai hivatal az idén is elrendelte a kereskedők árukészletének összeírását, mi­­ évben a tavasszal volt már ilyen adatgyűjtés, ehhez hasonlóan kell végrehajtani. A statisztikai kérdőívek szétosztását már megkezdték, a kereskedők kötelesek a kér­dőívekben az árukészletnek megfelelő a­­datokat az 1935. december 31 -i állapotnak megfelelően bejegyezni. A kérdőívek több­száz kérdést tartalmaznak, az egyes szak­máknak a­ rájuk vonatkozó kérdőíveket kell kitölteniük. A statisztikai hivatal leirata szerint az adatgyűjtést január végéig be kell fejezni. A legutóbbi alkalommal többizben elő­fordult, hogy egyesek megtagadták a kér­dőívek kitöltését, a rendelet most köte­lezi a kereskedőket az adatok kiszolgál­­tatására. Akik ezt megtagadják, azoknak az árukészletét a statisztikai hivatal sa­ját költségükre írja össze. Egyúttal általános megnyugtatásra köz­li a hivatal, hogy ez az összeírás adó, vagy egyéb illetékek kivetésére fel nem használ­hatók, s ez ellen törvény védi a bevallók érdekeit. Az összeírás csupán kereskedel­mi adatok pontossága és az egyes piacok felvevőképessége, áruk szükségmennyisé­gének megállapítása céljából történik. Érdekességek: 1936. Pár napja itt az 1936. év, amely elé jogos reménységgel néz az emberiség. Az uj esztendő szökőév lesz s ki tudja még mi jót vagy rosszat jelent.­Az új kalendáriumban böngészkedve a követke­ző érdekesebb ünnepi dátumokat találjuk: Az újév napja szerdára esett s a rákövet­kező hét duplán pirosbetűs nap, mert va­sárnap után hétfő Vízkereszt ünnepe. A januári időjárást kellemesnek mondja a százesztendős időjós. Február csípős hi­deggel kezdődik és sok csapadékkal jön. A farsang nem lesz hosszú, a hamvazó szerda február 2­­-án lesz. Március 15-ike, nemzeti ünnep, vasár­napra esik. Gyümölcsoltó boldogasszony napja 25-én szerdán lesz. Az időjárást vál­tozóan komornak mondja a jóslat. Virágvasárnapja április 5-én, a húsvét 12-én és 13-án lesz. Május 21-ére esik Áldozócsütörtök, 31- én pünkösd első és június 1-én az ün­nep második napja. Június 11-én, csütör­tökön Úrnapra, e hóban még két pirosbe­tűs egymásra következő ünnep 28-án vasár­nap és hétfőn 29-én Péter Pál napja. A tavaszi időt általában igen csapadékosnak jósolják. A 1 . i. Augusztusban Szent István ünnepe csü­törtökre esik, szeptember 8-án kedden Kisbodsogasszony napja lesz. November elseje vasárnap, halottak napja hétfő. A karácsony három napig fog tartani, mert december 25-én pénteken van az első, 26- án szombaton van a­­másod­napj­a s a rákö­vetkező vasárnap, 27-ike szintén pihenőt jelent. Az 1937. év első napja pénteki nappal fog kezdődni.

Next