Chicago és Környéke, 1971 (66. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-19 / 12. szám
GáborÁron írja: A VOGEL-STORY első felvonása befejeződött. Az újságok úgy könyvelik el, hogy a müncheni főpolgármester technikai kiütéssel győzött: a városi pártvezetőségből kiebrudalták a kommunistákat, az országos vezetőség pedig újból leszögezte, hogy a szociáldemokrata párt alkotmányos úton hajtja végre programját. Nem vállal közösséget a kommunista párt forradalmi és diktatórikus elveivel, módszereivel és nem tűri el, hogy a szélsőbaloldali radikalizmus beépüljön a pártba. Mindez szépen hangzik és elsősorban a berlini választás szavazóinak szól, de valóságban senki sem tudja, hogy az alkotmányeskü meddig, hány százalékban érvényes. A német helyzet már odáig érett, hogy a jó szándék már semmire, legkevésbé arra garancia, hogy Moszkva sokáig támogasson olyan kormányt, mely nem teljesíti politikai és gazdasági ígéreteit. Mert? Egyelőre szó sincs a moszkvai egyezmény ratifikálásáról. Sőt. Nemcsak az időközi választásokon, de az olyan helyi civakodásokon, mint a Vogel-ügy azonnal kiderül, hogy a német nép többsége nem helyesli a kormány keleti politikáját. Nem elvi beállítottság, hanem az a nagyon egyszerű tény dönt ebben a kérdésben, hogy Hans és Fritz nem tudja kiszámítani, hány márkára jó Moszkva gazdasági ígérete. Moszkva ebben is taktikázik és olyan gazdasági rosszabbodásra vár, amikor néhány milliárdos rendeléssel könnyen elhitetheti, hogy az évszázad bizniszét a Szovjetunió gazdasági talpraállítása jelenti és a német-szovjet kooperáció csak akkor független a nemzetközi tőzsdék „merényletétől”, ha megfelelő társadalmi és politikai rend áll mögötte. A JÁTÉK NAGYON összetett és a kérdés az: hány milliárdos gazdasági tartalék támasztja még alá Hans és Fritz megyőződését. Helyesebben, futja-e még a gazdagságból, amelyet a német szorgalom és tehetség gyűjtött össze húsz év alatt Ha elnyelte már a másfél éves kooperációs ábránd, Hans és Fritz gyorsan előássa a bevált csodaszert. Fütyül rá, mit diktál Európa érdeke, vezényszóra dolgozik, masírozik, háborúzik. A szír lényegtelen, mert a történelem egyre jobban bebizonyítja, hogy a világháborút nem ellenséges ideológiák, hanem két nagy nép világuralmi igénye, elhivatottság-tudata vívta és tiport el mindent, ami útjukba állt. Mit hoz a közeljövő? Ha a berlini választási kudarc után feltámad a szociáldemokrata párt életösztöne és egy népfront-kormány halálos ítélete helyett visszahúzódik az ellenzéki padsorokba, akkor talán-talán... ? Egy kereszténypárti többségű kormány más alapon és eredményesen oldhatja meg a keleti kérdést, nem ígéretekért, hanem készpénzért adja el a Mercedest így Hans és Fritz is jobban szereti. Különben a hét hőse nem Willy Brandt, nem Vogel főpolgármester, nem is a hét éves fiúcska, akit elraboltak és 200 ezer márkáért viszszaadtak, hanem egy müncheni ügyvéd, aki — új jogértékelési csodabogár — közvetített a gangster és a müncheni rendőrség között. Az államkasszából felvette és közvetítette a pénzt, aztán nyugodtan megmagyarázta a bizonyítványát: úri becsületszóból értesítette a gangszert, hogy a rendőrség a nyomában van. Az ügyvédi etikáról egyetlen szó sem esett és arról is csak tárgyalgattak, milyen jótékony célra fizesse be a huszonötezer márkát, amit a gengszertől kapott a kétszázezerből... (München, március hó)__ Wetter Publishing Co. — Canadian Hungarians News Service .......................................................................................................... Az utolsó csepp mindig a legjobb, még Dél-Vietnámban is! Ezt fejezi ki a kis barát irigy mozdulata is Még egyszer a pártkongresszusról A pártkongresszuson elmondtak néhány nagyon humoros dolgot az elvtársak. Benkei kegyelmes úr, a belügyminiszter például azt mondta — amint a Magyar Hírekben is olvashattuk —, hogy a belügyi szervek (értsd alatta a kommunista csekát) munkájának az alapja a szocialista törvényesség, s amíg valaki csak ellenzéki, s a nézeteit nyílt fórumon vitatja, addig a belügyi szervek nem avatkozhatnak az eseményekbe. Ha ez így lenne, akkor miért tartóztatnak le lelkészeket, ha a Vallásoktatást propagálják, azután mi lenne, mondjuk, egy pedagógussal, aki a kollégáinak csak egyetlen egyszer is antimarxista véleményt nyilvánítana? Mi eddig úgy tudtuk, hogy aki nyíltan elveti a marxista ideológiát, az legfeljebb segédmunkás lehet, ha pedig sokat beszél, akkor becsukják. Viszont propagandaokok miatt, a Világ színe előtt, Benkei elvtárs mégse mondhatta az igazat, ezt megértjük. Ugyancsak megértjük Komócsin Zoltán elvtársat. Ő, valamint a Komócsin család ittas férfi tagjai, a háború előtt és alatt a szegedi Kertész-féle téglagyárban dolgoztak. A harmincas évek második felében nyilasok voltak, a háború alatt eleinte dühöngött a családban a német (náci) barátság, azután a sztálingrádi német vereség után mind csendesebbek lettek. (Jó orruk van a Komócsinoknak.) A szovjet csapatok megérkezése után pedig odasündörögtek a kommunista párthoz. Minden oka megvolt tehát Komócsin elvtársnak a kongresszustól azt üzenni Németországba, hogy oszlassák fel a „fasiszta” jellegű magyar emigráns szervezeteket. Ugyanis, ha ilyenek vannak, azokban Komócsin elvtárs volt harcostársai működnek, s azok leleplezhetik őt. Ne haragudjon Komócsin elvtárs, de azt nem hisszük el — hiába mondta el a kongresszuson —, hogy a külföldi magyarság felforgató és kémtevékenységet folytat Magyarország ellen. Azt viszont tudjuk, hogy a kommunista kormányzat kémeket küld nyugatra, sőt a kiutazó hivatalnokaival, az ösztöndíjas diákokkal is stb. stb. jelentéseket íratnak, s olyan kérdőíveket töltetnek ki, amelyek alaposan kimerítik a kémtevékenység fogalmát. Ehhez hozzá kell számítani még azt, hogy a Magyarországra utazó nyugati politikusoktól, műszaki emberektől és tudósoktól fehér asztal és tokaji bor mellett, vagy más eszközökkel igen gyakran szereznek az elvtársak „adatokat”. Tehát, ha akasztott ember házában nem illik kötélről beszélni, az elvtársak ne beszéljenek kémtevékenységről, mert nagyobb kémtevékenységet folytatnak, mint nem egy nyugati nagyhatalom. Ami pedig Biszku kegyelmes úr kongresszusi kijelentését illeti, hogy a hatalom Magyarországon a népéh ez meglep bennünket. Mi tudjuk, hogy a néphatalom azt jelenti, hogy a nép néhány évenként megválasztja a képviselőit. Ha a nép nem választhat, akkor — semmiféle hatalma nincs. A kommunista reakciós pártklikk diktatúrára pedig éppen az jellemző, hogy csak a párt jelöltjeire lehet szavazni. Azért reakciós a kommunista uralom, mert nem ismeri az ellenzéket, s vita nélkül nincs haladás. Tudják az elvtársak nagyon jól, hogy miért nem tűrik meg az ellenvéleményt: azért, mert ragaszkodnak az egyéni hatalmukhoz. (B. Sz. A.) TÁMOGASSA HIRDETŐINKET! Ez—Kalifornia.., „VIVERE pericolosamente” — mi itt, Kaliforniában megtanultunk veszedelmesen élni. Ha valaki megkérdezné, hogyan is élünk mi itt, a válasz nagyon egyszerű: nyáron tűzzel, árvízzel, földcsuszamlással, ősszel csörgőkígyóikkal, mérges pókokkal (Tarantula), tikkasztó hőséggel, szárazsággal és — egész évben kisebb-nagyobb földrengésekkel. Miért nem vándorol el mégis mindenki innét? Mert máshol sem jobb és máshol is megvan ugyanaz, ami itt — más formában. Itt nincs 15 incs magasságú hóesés, hóvihar, jeges úttestek, nincs tornádó, ciklon, hurrikán, (a Santa Ana szél csak meleget hoz), nem látogat ide a szörnyű légtölcsér, ami mindent leborotvál, a földdel egyenlővé tesz városokat, learat termőföldeket. A tengeri hurrikán is rendszerint elkerüli Kalifornia partjait, vagy mire hozzánk érkezne, már megszelídül. Hát... ezért maradnak itt azok, akik csak Istentől félnek. A St Joaquim-i Völgyből tíz évvel ezelőtt száz farmer vándorolt ki Ausztráliába. Újra kezdték az életet. Gyapotot termeltek. Tavaszszal a víz, a szörnyű árvíz mind elvitte, amit tíz év keserves verejtékes munkájával építettek. De sokan, akik hátat fordítanak Kaliforniának és máshol próbálnak szerencsét, visszajönnek. Inkább vállalják a kaliforniai természet csapásait. A FÖLD MÉG MINDIG reng alattunk. A nagy földrengés utópzöngés. Még sokáig fog a föld mozogni alattunk. Hogy meddig? A szakvélemények eltérnek. Hat hónapig, vagy még tovább, mindaddig, amíg a megmozdult réteg megnyugszik, lecsillapodik és megállapodik. Ki tudja? Tizenegy iskolát teljesen le kell rombolni, illetve újra felépíteni. Folyik az iskolák összeköltöztetése. Harmincöt iskolaépület szerkezeti, 28 iskolaépület belső károkat szenvedett. Los Angeles megye hat iskolakeresletében a kár 25 millió dollár. Ha a földrengés nem a hajnali órákban, hanem a tanítás ideje alatt történik, úgy ma, az anyagi károk helyett az áldozatok számát regisztrálnánk. A veszély, mint mindig, egy nagy családba tömörítette a lakosságot. Szomszédok jelentkeztek, önként jelentkező fiatalok gyülekeznek a hét végén és segítenek eltakarítani a romokat. A Kereskedelmi Kamarák nem győzik számontartani, főleg Sylmar és Newhall környékén az egyre szaporodó segítőkezek számát Az önkéntes brigádoknak legalább hat hónapig nincs gondja arra, mivel töltsék majd a hét végét Nagy vállalatok alkalmazottai szerencsétlenül járt kollégáik házait, lakásait takarítják, vagy ahol lehet építenek. Egy mérnök-háztulajdonos, mialatt betegen feküdt a kórházban, kollégái elvégeztek a házban, a ház körül minden munkát Miért nem lehet ezt mindig így? Miért a katasztrófák, isteni csapások idején? CSODÁLATOS MÓDON a város felhőkarcolói alig vettek tudomást a földrengésről. A modern építéstechnika „rugalmas” házakat épít, amelyek lengenek, ingának. Már a tíz emeletes épületek is csuklós, statikai vasszerkezetre vannak építve. A szerkezetben lévő tárcsaalátét átveszi a földrengés okozta ritmikus mozgást. Ez által az épület merevsége megszűnik és a kapott rugalmassággal az épület lengő mozgást végez. A kilengés nagyságát a földrengés erőssége határozza meg. A faszerkezetű házak is rugalmasak. Csekély kivétellel Los Angeles házai, még az 1-2-3 emeletes házak is, faszerkezetűek. Tégla és kő a legkevésbé földrengésálló anyagok. A modern technológia csodája: ma már földrengésnek ellenálló felhőkarcolókat épít a bizonytalan kaliforniai „homokra”. San Fernando Völgyben, a Van Norman gátnál a víz szintjének csökkentése okozott komoly problémát. Nagy területen a házak százai és a lakosok ezrei forogtak életveszélyben. A munkálatokat Vadász Larry városi főmérnök tervei alapján végezték. Három nap, három éjjel dologozott szakadatlanul és sikerült elhárítania az árvízveszélyt. Az ő tervei alapján sokkal gyorsabban és könnyebben végezték a víz lecsapolásának munkálatait. Szemben a hatóság által javasolt tervekkel, szerencsére a magyar Vadász Lárry mérnök terveit fogadták el. A magyar géniusz ismét megmutatkozott: sok ezer ember életét és munkájának gyümölcsét mentette meg. A Földtani Intézet tudósai lázasan , dolgoznak. Sylmai környékén a föld mélyében helyezik el műszereiket. A legcsekélyebb rengést is jelzik és mérik. A febrár 9-iki földrengés adataiból sokat akarnak tanulni. Főleg azt, van-e mód és lehetőség arra, hogy majd az időjárásjelentéshez hasonlatosan, a közeledő földrengésről is előzetes „földrengés-jelentést” adhassanak? Egy bizonyos: sem a texasiak, sem a new-yorkiak nem fogják irigyelni a kaliforniai lakosokat — egy hosszú ideig. GALAMBOSELLA Skandináv mozaik EL KELL ISMERNI egy dolgot: Dél-Svédország akadályozza a hajóforgalmat az Északi Tengeren! Ezt már eddig is tette, de az utóbbi időben valami rejtelmes oknál fogva egyenesen útjába áll az arra haladó hajóiknak. Úgy néz ki a dolog, hogy éjjelente kinyújtja egyik-másik szigetét, földnyelvét, messze be a tengerbe és a mit sem sejtő hajók aztán, se szó se beszéd, zátonyra futnak. Az év elején két hét alatt pontosan négy hajó akadt el az említett földrészen. AZ első a német Azium volt, amelynek kapitánya néhány grog után hirtelen elálmosodott és nyugovóra tért. A parancsnoki híd műszereit egyedül ő tudta csak kezelni és a nemsokára kritikussá vált helyzetben képtelen volt a hajó legénysége életet venni belé. Pedig a part egyre közelebb és közelebb jött, míg aztán egy nagy csattanással a hajónak ütődött — már ahogyan ezt a kapitány szerette volna bebeszélni a biztosító társaságnak. A másik hajó alig egy hétre rá szaladt fel a partra néhányszáz méterre az Öresund legerősebb fényű vltágító tornyától. A hajó, Dánia büszkesége, Princesse Margarethe volt és a szolgálatban levő főkormányosmester teljesen ki volt merülve a sok túlórától. Még le se húzták a partról a büszke dán hajót, amikor, alig egy napra rá, a svéd Skone futott zátonyra Trelleborg kikötőjének bejáratánál. Az esetet egy hirtelen jött rövidzárlattal magyarázzák azok, akik értenek az ilyesmihez (már a magyarázkodáshoz). És ezt a három különös „hajótörést” pár nap múlva követte a negyedik. A norvég 16 ezer tonnás Gervalla zátonyra futott nem messze Karlskronától. Hogy mit keresett ott, azt csak a jó Isten tudja! A Gervalla t. i. Délamerikába tartott, Colombiába, ami még igencsak messze volt innen. Ez a négy érthetetlenül zátonyra futott hajó meggondolkodtatja az embert, hiszen a mai modern navigációs műszerekkel ilyen baklövéseknek nem szabadna előforfordulni. Még a tengerészeti biztonság szakértői sem tudnak magyarázatot találni — a német kapitány esetének kivételével — a dolgokra. Hacsak nem fogadják el az elméletemet, amit már elkezdtem fejtegetni az előbb: t. i. ha elképzeljük, hogy a szárazföld az éj leple alatt kiúszik a hajókhoz és alattomosan eléjük áll. A mit sem sejtő kapitányok csak azon veszik észre magukat, hogy zátonyon vaknak... Az OSLÓI törvényszék kötelezte a Schering nyugatnémet gyógyszergyárat 150.000 norvég korona jóvátétel kifizetésére a most 51 éves Hudecz József, magyar származású norvég állampolgár részére, akinek felesége 1968-ban agyvérzésben kiszenvedett. Hudeczné az anovlar nevű fogamzásgátli tablettát használta, ami a Schering gyógyszergyár egyik gyártmánya A bíróság három tagjának véleménye megyegyezett abban, hogy Hudeczné halálát a tabletta okozta, de a jóvátétel kifizetését illetően eltértek véleményeik. Dr Christie szerint nem lehet ez eset alkalmazni az érvényben levő norvég törvényprakszisból semmi ami felelőssé tehetné a gyógyszergyárat a történtekért. A bíróság többsége viszont annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyártó cégnek volt nagyobb lehetősége tapasztalatokat szerezni a tabletta hatását illetően és a fellősség ilyen esetben a gyártó cége terheli és nem a fogyasztót. Ez a eset első Nyugateurópában és valószínűleg principális jelentőséggel fogairna a közel ötven oldalas ítélet okfejtése. (Hälsingborg, március hó) RÁTÓTH IMR EGYRE FOGY A KANADAI JEGESMEDVE Az ország egyik legérdekesebb állatjáról, a jegesmedvéről aránylag keveset tudnak a tudósok. A sarki jegesmedve a jégkorszak óta van közöttünk és a Hudsonöböl környékén, valamint az Északi Jegestenger más pontjain él. A szakértők szeritn talán 12.000 jegesmedve lehet jelenleg a mintegy 5 millió négyzetmérföldes, roppant, jeges pusztaságban a sarkvidék körül, melynek körülbelül a fele, kanadai területre esik. Szinte hihetelen, de még az öreg eszkimók között is akadnak, akik sohasem láttak jegesmedvét. A Canadian Wildlife Service egyik tudósa szerint a kutatások azt mutatják, hogy nem a legtávolabbi északon él a legtöbb jegesmedve, hanem a James Bay és a Hudson Bay közti partokon Manitobában, illetve Ontario északi részén. A vadászok évi átlagban 1200-at ejtenek el. Mivel nagyon lassan szaporodik, veszélyesen nagy szám ez, könnyen ennek a nemes állatfajtának a kipusztulásához vezethet. A medvék télen a James Bay és a Hudson Bay partvidékén járnak a befagyott tengeren és fókákra vadásznak. A június—júliusban bekövetkező olvadás után kimennek a partra és szárazföldön töltik az időt. Az ontariói tartományi kormány 9300 négyzetmérföldes (Polar Bear Provincial Park-ot) jelölt ki. Észak-Manitóbában is tervezik egy ilyen park megvalósítását, sőt a tudósok azon a véleményen vannak, hogy tanácsos lenne létrehozni a National Maritime Sub-Artic Park-ot, ami magába foglalná mindazokat területeket, melyeken a tapasztlat szerint jegesmedve él. Érdekes, hogy a télen ragadó jegesmedve nyáron növényevőt tér át, legel, gyümölcsöt szedeg és ha nem talál elég ennivaló azon a Zsíron él, amit a téli fók vadászatokgazdag idején magé szedett. A legmostohább költ mények között is meg tudnl Megfigyelték, hogy a partok száz, vagy annál is több mérfölyíre, vidáman úszkáltak a művek a jégmentes, de azért jég meg vízben. Megfigyelték azt hogy ezer mérföldeket sodorták magukat kisebb-nagyobbi táblákon. Decemberben vagy januárban nőstények jó messze kimennek partra és a gazdag füvű részei szülik meg kicsinyeiket. Ez április—májusra már elég erő: ahhoz, hogy nekimenjenek a v télen tengernek. Egy esztend az anyjukkal maradnak, az önállósítják magukat. Általán szelídek, ha azonban megtárnják, vagy feldühösítik őket, pont veszedelmesek. Egy jég medve egy csapással agyon csapni egy 800 fontos fókát. Fort Churchill-ben négy em vigyáz szeptember végétől a tél beállátig arra, nehogy jej medvék menjenek a városba. Ha ugyanis nagyon megélnek, malacokat csapnak úgy esetleg kínjukban a szemétben torásznak élelem után. Fénnyé hagy zajjal lehet legjobban ijeszteni őket. (Canadian Sa