Chicago és Környéke, 1977 (72. évfolyam, 1-53. szám)
1977-01-22 / 4. szám
r 6. oldal Chicago és környéke PÉ lépnek a foglyvágbóL.. HANOI ELLEN .TILTA- mára Vietnam nem stratéKOZIK AZ AMERIKAI giai kulcskérdés. Kide- BÉKEMOZGALOM: az volt, hogy valóban nem úgynevezett amerikai bé- volt az. A dolog a külön érkeaktivisták több, mintdekessége az, hogy a Ful- 100 aláírást gyűjtöttek bright álláspontot ellenző össze és az ívet egyszerű Kissinger olyan békéén az Egyesült Nemzetek egyezményt kötött, amely Szervezete vietnámi megbiztosította a további vérfigyelőjének irodaajtaja ontást, amerikai és vietnaalá csúsztatták. A béke- -mi emberéletek feláldozóaktivisták, akik a vietnami sával Morális szempontból háború idején Washington- a helyzet az volt, hogy az és Saigon ellen tüntettek, ezúttal Észak-Vietnám ellen foglaltak állást és követelik, hogy Hanoi azonnal adjon választ arra, hogy mi történt azokkal az amerikai hadifoglyokkal, akik eltűntek és semmi hír nincs felőlük, adjon számot a politikai foglyokról és engedjen be az országba semleges megfigyelőket a körülmények tisztázására. A békeaktivisták egy new yorki értekezleten kijelentették: Ugyanazoknak az erkölcsi elveknek megfelelően foglalunk most állást Hanoival szemben, mint amilyen erkölcsi elveknek megfelelően a vietnami háború idején állást foglaltunk Saigon és Washington ellen. — Hoszszú ideig tartott, amíg az amerikai békeaktivisták ráébredtek arra, hogy Hanoi még sokkal rosszabb Saigonnál. Ami az amerikai beavatkozás elleni tiltakozásukat illeti, annak annak idején megvolt az erkölcsi és gyakorlati jelentősége. — mondják W.J. Fulbright, arkansasi szenátor, a szenátus külügyi bizottságának akkori elnöke, kijelentette és több ízben hangoztatta azt az álláspontot: Amerika szóamerikai kongresszus sohasem üzent háborút Észak-Vietnamnak s ez a körülmény nemzetközi jogi szempontból erősen kérdésessé tette az amerikai beavatkozás jogosultságát. Mindennek a párharcnak azonban már vége: Fulbright szenátort kibuktatták, Kissinger Nobel Békedíjat kapott annak jutalmául, hogy hangos kürtszóval hirdetett békeegyezménye következtében körülbelül még 50.000 ember halt meg. A békeaktivisták nagy része tehát ma már tisztán látja a kérdés morális, gyakorlati és politikai oldalát, s talán azt is tudomásul fogja végre venni, hogy Hanoinak gyökerében meg kell változnia, ha a NU tagja akar lenni. S talán még egy szempontot érdemes figyelembe vennünk: a békeaktivisták tisztán látták ugyan a vietnami háború éveiben, hogy Saigon sem erkölcsös és tisztán látták azt is, hogy Amerika beavatkozása gyakorlati szempontból katasztrofális, morális szempontból pedig egyenesen tarthatatlan. A vietnami háború „sólymai” helyesen látták meg, hogy Észak- Vietnam diktatórikus ország — Hanoi ma sem változott. Mindez hozzávetőlegesen negyedmillió emberéletbe került. FRANCIAORSZÁG vért árusított olajért — mondotta az újságíróknak a Münchenben lemészárolt izraeli olimpiai atléták egyikének özvegye — és körülbelül ez a hangulat uralkodik Izraelben, amióta Franciaország szabadon engedte Abu Daoudot, a palesztin guerillák egyik vezetőjét. Daoud Algériába utazott, ahol politikai menedékjogot kért és kapott és a repülőtéren az algír kormány megbízottai fogadták. A bírósági meghallgatás alkalmával Daoud Youseff-ben Hannanak nevezte magát, az arab nagykövetek és a PLO azonban változatlanul Daoudnak nevezte. Izrael azt állítja, hogy ő volt az izraeli olimpiai atléták müncheni lemészárlásának kitervelője és értelmi előkészítője. Daoud nemcsak személyazonosságát, hanem magát a vádat is tagadta a francia bírósági tárgyaláson. Először az volt a hír, hogy Daoudot nyugatnémet kérésre tartóztatták le, amikor azonban kiderült, hogy a nyugatnémet kormány kérése a letartóztatás után egy nappal érkezett Párizsba, a francia igazságügyminisztérium hivatalosan azzal vádolta Daoudot, hogy hamis iraki útlevéllel jött az országba. Yitzhak Rabin, izraeli miniszterelnök, későbbi megjegyzései majdnem bizonyossá teszik, hogy Daoud letartóztatásában döntő szerepet játszottak az izraeli kémelhárító ügynökök. A francia bíróság a következőkkel indokolta Daoud kiadatásának megtagadását: Nyugat - Németország nem kérte a letartóztatás után azonnal, hogy a palesztin guerillavezért adják ki. Daoudot nem lehetett kiadni Izraelnek, mivel Franciaország és Izrael között csak 1975-ben létesült egy olyan kiadatási egyezmény, amelynek értelmében egy személy akkor is kiadható, ha a másik ország által vádolt bűncselekményt egy harmadik országban (tehát nem Izraelben és nem Franciaországban) követte el. A müncheni gyilkosság pedig 1975 előtt történt. A nyugatnémet igazságügyminisztérium szóvivője kijelentette: Daoud szabadon bocsátása a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem egyik kudarca volt — nemhivatalosan azonban nyugatnémet jogászok kijelentették a UPI amerikai hírügynökség levelezője előtt: Alapjában véve örülünk annak, hogy Abu Daoudot nem kaptuk meg, mert ebben az esetben a nyugatnémet bíróság elé kellett volna állítanunk és bizonyos, hogy a palesztin guerillák a terrorcselekmények valóságos áradatát zúdították volna Nyugat-Németországra. Egyáltalában nem lehetetlen, hogy a francia bíróság Daouddal kapcsolatos döntésének is ez volt az egyik magyarázata. Kétségtelen ugyanis, hogy az Abu Daouddal kapcsolatos küzdelem a kiadatás, vagy annak megtagadása körül, sokkal inkább politikai mint igazságszolgáltatási jellegű volt. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy nyilatkozatban ugyancsak állást foglalt .a francia bíróság Daouddal kapcsolatos döntése ellen. A nyilatkozat azonban meglehetősen enyhe volt, szinte üres formalitásként hatott. Ennek magyarázata állítólag amikor mindez történt, a Ford adminisztráció utolsó napjait élte és alapjában véve semmiféle határozott és Amerika számára elkötelező magatartásnak nem lett volna jelentősége. AZ IZRAELI VÁLASZTÁSI kampány egyre érdekesebb: Shimon Peres, honvédelmi miniszter, hivatalosan bejelentette, hogy pályázik a miniszterelnöki pozícióra. Ez a körülmény kétségtelen belső harcot fog eredményezni a Munkás Párton belül, Yitzhak Rabin miniszterelnök és Peres között. Abba Eban, volt külügyminiszter, ugyancsak pályázik a miniszterelnökségre és meglehetősen jelentős híveinek a száma, korántsem elegendő ahhoz, hogy Rabin ellen győzzön. Jólértesültek viszont, nemhivatalos értesülésekre támaszkodva, úgy tudják, hogy Eban rövidesen kiválik a küzdelemből és felszólítja híveit arra, hogy Peres miniszterelnöksége mellett foglaljanak állást. Ha ez megtörténik, Rabin rendkívül nehéz helyzetbe kerül és egyáltalában nem lehetetlen, hogy Peres győzni fog. A választásokra februárban kerül sor és amikor Yitzhak Rabin úgy döntött, hogy a szükségesnél korábban írja ki a választásokat, aligha számított arra, hogy a Munka Párton belül ketten is (Eban és Peres) indulnak majd ellene. Amikor 1974- ben a Munka Párt Golda Meir utóda felől szavazott, Yitzhak Rabin egyáltalában nem jelentős többséggel győzött Shimon Peres ellen — a Munka Párt konvencióján Rabin 298 szavazatot kapott, a Shimon Peresre leadott 254 szavazattal szemben. Peres álláspontja már régebben ismeretes és annak lényege a következő: a megszállt arab területeknek nagy részét fel kell adni, ha ez az ára annak, hogy az arab országok hivatalosan elismerjék Izraelt és béke legyen a Közelkeleten. Peres sokkal kevésbbé Amerika-barát, mint amilyen az amerikai születésű Golda Meir volt és mint amilyen Amerika-barát Yitzhak Rabin. Peres a mostaninál függetlenebb izraeli külpolitikát javasol és le akar számolni azzal a jelszóval: Amerika nélkül nincs Izrael! Sokan az izraeli politikusok közül úgy vélik, hogy ennek az alapelvnek a feladása katasztrofális lenne Izrael, szempontjából. Shimon Peres 1934-ben Lengyelországból emigrált Tel Avivba és mielőtt tevékeny részt vett volna az izraeli politikában, az amerikai Harvard egyetem hallgatója volt. SPANYOLORSZÁG MINDEN POLITIKAI pártot törvényesít. Erről van most szó és a spanyol kormány komoly megfontolás tárgyává teszi ezt a lehetőséget. Ezenkívül a közeljövőben aligjúniusi választáson — ez lesz az első szabad választás a polgárháború óta — a spanyol polgárok egy kétházból álló parlamentet fognak választani és ez a demokratikusan választott képviselőház és a szenátus fogja átvenni a helyét és szerepét az egyetlen házból álló, jobboldali parsalyi palotával való értekezés után, közölte az ellenzék vezetőivel. Kérésük teljesítése valószínű. Amennyiben ez megtörténik, két olyan ellenzéki párt törvényesítéséről is szó lesz, amelyek mindegyike komoly küzdelmet jelenthet a törvényhozásban: az egyik a baszkok mentnek, amelyet Franco nacionalista pártja, a má 34 esztendővel ezelőtt rendelettel létesített. A spanyol ellenzéki pártok közös értekezletet tartottak és azután tárgyaltak Adolfo Suarez miniszterelnökkel is és közölték kívánságukat. A politikai foglyokat szabadon kell engedni és sok a mindeddig törvényen kívülinek nyilvánított Kommunista Párt lesz. Alig néhány nappal ezelőtt egy madridi baszk csoport utcai tüntetést rendezett és a rendőrség könnygázbombákkal és lőfegyverek,ből kilőtt gumigolyókkal oszlatta szét a tüntetőket. Érdekes megjegyezni, hogy a fiatal spanyol király, Juan Carlos, nyíltan és leplezetlenül a demokrácia híve. Korunk a különös politikai fejlemények korszaka és nem ritkán szolgál meglepetésekkel: az egyik meglepetés az, hogy a spanyol demokrácia kezdete és megalapítása egy király nevéhez fűződik majd. Az angol és francia demokrácia kezdetét fejek porba hullása jelezte — a spanyol demokrácia kezdete egy király nevéhez fog kapcsolódni, remélhetőleg egy osztály üldözése és kiirtása nélkül. A jelek arra mutatnak, hogy valamiképpen a falangisták is beletörődtek a demokráciába, végtére is, mit lehet tenni, ha maga az uralkodó is demokrata? A harcnak egyelőre azonban még koránt sincs vége és korai az öröm. Majd csak a jövő dönti el, hogy a spanyolok megérettek-e a demokráciára. Az amerikai kongresszus nagy elhatározásokkal kezdte meg új ülésszakát, egy karrikaturista azonban meglehetősen szkeptikus ha nem szabadon bocsát a minden politikai pártot annak minden politikai függedélyezni kell Spanyolorlgot Spanyolországban. A szágban. Suarez, a kirá Ez a karikatúra 1890-ben látott napvilágot egy new yorki újságban: az orosz veszély és az orosz imperializmus már akkor kétségtelen volt. Robert Byrd, west virginiai szenátor, az amerikai szenátus demokrata csoportjának új vezetője Edward Kerry, amerikai újságíró, aki 1967 és 1971 között a US chilei nagykövete volt, örökre elhagyja Amerikát. ! MEGJELENT! Márai Sándor : Ez a hatalmas mű a legnagyobb magyar író személyes meglátásait, élményeit, bölcs véleményét és biztos ítéletét mondja el az elmúlt évekről. Ezekből a mozaikokból összeállítható korunk zűrzavaros társadalma teljes képpé. A Naplóban megtaláljuk ezeknek az esztendőknek minden jelentős eseményét — úgy, ahogy azt Mára Sándor látta. A könyv 336 oldalon, kemény vészonkötésben, művész borítólappal, luxus kiállításban a Vörösváry Publishing Co. Ltd. gondozásában jelent meg. A könyv ára (a postai küldéssel együtt) 12.00 dollár. Rendeléskor kérjük a vételárat money orderen, vagy csekkben mellékelni. Kapható, vagy megrendelhető az alábbi címen: Vörösváry Publishing Co. Ltd. 412 Bloor Street West, Toronto, Ont. M5S 1X5 Canada. Megrendezem Márti Sándor „Napid 1968—1075" legújabb művét. Név:______________________________________................................................... Cfr.:------------------------------------..-------------------------- -,rl-- ____................___ Portal Coda number:........................... ............... ........................................................... Figyelem! Kérjük a navalát elmat nyomtatott botokkal Irni. Európai Szabad Magyarok Kongresszusának képviselője a State Departmentben Tollas Tibor a NEMZETŐR szerkesztője, az Európai Szabad Magyarok Kongresszusának tagja rövid washingtoni látogatása során Gereben Istvánnak, a Közös Magyar Külügyi Bizottság titkárának kíséretében tisztelgő látogatást tett a State Departmentben. Tollas tájékoztatta az amerikai külügyminisztérium magyar ügyekkel foglalkozó tisztségviselőjét az európai magyarság Amerika magyar vonatkozású külpolitikai vonalvezetéséről alkotott véleményéről. Kifejezte azt az aggodalmát amit Richardson kereskedelemügyi miniszter nemrégen, budapesti látogatása során tett, a Magyar Szent Koronára vonatkozó kijelentést okozott az európai és délamerikai magyarság körében. Tollas ismertette azt a tényt, hogy az erdélyi magyarság sorsát, Amerika ezzel kapcsolatos állásfoglalását Európában is figyelemmel kísérik. Tollas rámutatott arra, hogy a magyar kommunista rendszer lényegében nem változott 1956 óta. Most is mint akkor a szovjet fegyveres erők jelenléte tartja hatalmában az országot. A magyar gazdasági élet teljes egészében a Szovjetuniótól függ, annak kiszolgáltatottja. Kifejezte azt a reményét, hogy az új adminisztráció külpolitikáját az emberi jogok biztosítása fogja vezérelni nemcsak Afrika de Közép- Kelet-Európa vonatkozásában is. Márai Sándor FÖLD, FÖLD!... című hatalmas írása! A több mint 300 oldalas mű a legnagyobb élő magyar író személyes élményeit közvetíti drámai erővel a szovjet megszállástól a végleges Nyugatra való költözéséig. Ez a könyv valamennyiünk életét öleli fel: a száműzetés fájdalmait, az elvesztett magyar nép iránti örök vágyunkat, az idegen közösségbe történt beilleszkedésünk gyötrelmeit. A könyvet a Weller Publishing Co. adta ki művészi gondozásban. Kapható, vagy megrendelhető 8 dollár előzetes beküldésével (csekken, vagy money orderen) az alábbi címen: Weller Publishing Co. Ltd. 412 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 Canada Megrendelem Márai Sándor „Föld, föld” c. művét Címem:...............;............................................................ Nevem:........................................................................................ A könyv árát, 8 dollárt csekken, vagy money orderen mellékelem. FIGYELEM! Kérjük a nevet és címet nyomtatott betűkkel Imi