Chicago és Környéke, 1980 (1-51. szám)

1980-09-20 / 38. szám

Dr. Nagy György: Ki nyert Lengyelországban? Lengyelországban Marx legyőzhetetlen előhada, a munkásság ütközött meg Lenin ed­dig megrendíthetetlen­­nek hitt szervezetével, a kommunista párttal. Melyik győzött? Az első menetet kétségtelenül a munkásság nyerte meg, de a játszmának még tá­volról sincs vége. A lengyel munkásság hősi ellenállása a kom­munista rezsimmel szemben nem újkeletű. 1956-ban, majd 70-­ben, 76-ban és most bámula­tos erővel és egységgel lépett fel jogos pana­szai védelmére. 1970- ben megmozdulása 45 halott és 1.165 sebesült áldozatával járt és meg­buktatta Gomulkát. He­lyébe a hajlékonyabb Gi­­erek lépett, aki nem mert (vagy nem akart) lövetni a sztrájkoló mun­kásokra és tárgyalások­ba bocsátkozott velük és végül engedményekre kényszerült. Viszont, mint Gomulka, úgy ő is belebukott a nagy erő­próbába, mert a min­denható és tévedhetet­len párt mindig bűnba­kot keres, ha alulmarad. Kérdés, vajon utóda betartja-e az általa tett engedményeket, vagy az ismert kommunista szalámitaktikával fo­kozatosan leszeleteli azokat. A válasz erre a kérdésre nem annyira Varsóban, mint Moszk­vában keresendő. " A szovjet vezetőség magatartása az egész krízis alatt habozónak látszott, bár amint azt mi is tapasztaltuk 56- ban, az ilyen látszat kel­tése a Moszkva részéről legtöbbször bizantinus taktikai fogás csupán. Az első napokban a Krem­i mély hallgatásba burkolódzott, de azon­nal beindította a nyugati rádióállomások leadá­sainak zavarását. Az­után a lengyel kormány hivatalos nyilatkozatai­nak cenzúrázott közlésé­re szorítkozott, kiemel­ve, hogy az egész kér­dés Lengyelország bel­­ügye. A krízis tetőfo­kán viszont­ a Pravda éles támadást indított a lengyel sztrájkolók el­len, azzal vádolva őket, hogy „nyugati bomlasz­tó elemek” furakodtak be köreikbe és félreve­zették őket. Ez kom­munista frazeológiában igen súlyos következ­ményekkel járó vád, hisz Afganisztánt is ha­sonló ürügy felhaszná­lásával rohanták le az orosz csapatok. Viszont miután Gierek, bár ko­moly engedmények árán kiegyezett a mun­kásokkal, Moszkva nem­csak áldását adta erre, hanem meg nem neve­zett összegű keményva­luta kölcsönt is ígért a kritikus helyzetben levő lengyel közgazdaság szekerének a kátyúból való kiemelésére. Ez­után jött Gierek hirtelen és e sorok írása idejéig még ki nem derített kö­rülmények között tör­tént eltávolítása. Úgy tűnt, hogy ez a párt, vagy közvetlenül a KGB első brutális reakciója­­ volt megtépázott tekinté­lyének visszaszerzésére. A hivatalos moszkvai reakciók mellett azon­ban folyt, a színfalak mögött, egy másik akció is, amelyre bizonyos fél­­re nem érthető jelekből következtethetünk. Fel­tűnő volt, hogy Gierek a munkásokhoz intézett rádiószózatában kiemel­te, hogy „Lengyelország jövője forog kockán” és figyelmeztette a mun­kásságot, hogy a szov­jettel való szövetség kér­­­dése és a kommunista rendszer fennállása nem kerülhet tárgyalásra. Nem győzte ezt eléggé hangsúlyozni a lengyel hivatalos sajtó sem. Ennél még fontosabb volt Wyszinski bíbo­rosnak drámai felhívá­sa amelyben míg vé­delmébe vete a munká­sok jogos követeléseit, kérte őket, hogy ne men­jenek túl messze a poli­tikai engedmények ki­­követelésében. Kétség­telen, hogy a munkások is megértették az üze­netet: kompromisszu­mos megegyezés, vagy orosz tankok. Más szó­val, engedmények lehet­ségesek gazdasági té­ren, de a rendszernek magának fenn kell mar­­adnia. Ilyen alapon jött létre a végleges megegyezés, amelynek egyetlen politikai en­gedménye a független szakszervezetek felállí­tására való jog és a vele­járó sztrájkjog nem biz­tos, hogy ez is fenntart­ható lesz-e és meddig. A nagy kérdés most az, vajon Marx nagy harci szólama „világ proletár­jai egyesüljetek” vonat­­kozik-e a kommunista országokra is, vagy csu­pán az átkos kapitalista országokra érvényes? Átterjed-e a lengyel munkásság nagyszerű ellenállása más kom­munista országokra is? A nagytekintélyű lon­doni Economist úgy ítéli meg, hogy az európai csatlós országokban Moszkvának nem kell nagyon tartania a mun­kásságtól. A lengyelor­száginál lényegesen jobb ellátás és maga­sabb életszínvonal kö­vetkeztében Magyaror­szágon — a lap megálla­pítása szerint — nincs komoly elégedetlenség a munkásság körében. Csehszlovákiában és Ke­­let-Németországban is jobbak a gazdasági vi­szonyok és a rendszer vaskézzel tartja kezé­ben a belső rendet. Leg­feljebb Romániában és Jugoszláviában lehet­nek nehézségek. Romá­niában volt már bá­nyász­sztrájk a Zsil völ­gyében két évvel ezelőtt és az ottani nyomor és súlyos élelmiszerhiány miatt nagy az elégedet­lenség a­ munkásság kö­rében. Viszont a rend­szer sztálini brutalitá­sa elnyom minden ve­szélyesebb megmozdu­lást. Az Economist a legsebezhetőbbnek Ju­goszláviát tartja, ahol a gazdasági helyzet a lengyelországihoz ha­sonlóan súlyos, az inflá­ció 20 % fölött van, szá­mottevő a munkanélkü­liség és az ipari terme­lés csökken. A­ nemzeti­­ségi ellentétek is fokoz­zák a belső feszültséget. A csatlósoknál sokkal­ta fontosabb azonban az, vajon lesz-e kihatása a lengyel munkásmeg­mozdulásoknak magá­ban a Szovjetunióban? Jól tudjuk, hogy a mo­nolitikus moszkvai rend­szerben a lakosságot eléggé el tudják zárni külföldi behatások elől. Viszont a mai hírközlési és közlekedési módsze­rek mellett, a hírek előbb-utóbb eljutnak a szovjet vasfüggöny mö­gé is. Közismert tény az is, hogy a szovjet gazda­sági helyzet egyáltalán nem rózsás. Az afgán há­ború nem várt elhúzó­dása rengeteg pénzt emészt fel. Vietnám és Kuba életben tartása évi 2 milliárd dollárjába ke­rül Moszkvának. A ter­més az elmúlt két évben rossz volt és az amerikai gazdasági szankciók, fő­leg a gabonaellátás te­rén kezdik éreztetni ha­tásukat. Az áruellátás romlik, a termelés üte­me minden téren lelas­sult. A fekete­piac job­ban virágzik, mint vala­ha. Egyes ipari közpon­tokban voltak munkás­­zavargások is az elmúlt két évben. Mind több jel mutat arra, hogy a szov­jet tömegek türelme fogytán van és több és jobb minőségű fogyasz­tási cikket igényelnek. A szovjet rendszer olyan óriáshoz hasonlítható akinek hosszú, messzire érő keze és csizmás lába van, de a gyomra üres Az előtt a választás előtt áll, hogy erős végtagjait arra használja fel, hogy másokra csapjon le, és elvegye tőlük azt amijük­­ van, avagy maga álljon neki termelni éhsége le­csillapítására. Ha az előbbi utat választja úgy nagyon sötét idők­nek nézünk elébe, ha az , utóbbit, úgy bízhatunk a jövőben. Bihary László magyar Órás mester­ és ifj. Bihary László szakképzett Europe Jewelers Northpoint Shopping Center 308 E. Rand Rd. Arlington Heights Órajavításokra 1 éves jótállás. . Értékbecslés (Appraisal) Gyors szerviz postán is. Arany ékszereket súlyra is árusítunk. 14 Kt. aranylánc 88 cent/inch. Bármilyen szakmai kérdésben hívjon: Tel: (312) 255-0519________ Jóhír a szegényeknek? A hazai reformátusok lapjának júniusi számá­ban Kürti László béke­püspök elmélkedik „Jó­hír a szegényeknek” címmel. Az elmélkedé­sében a melbournei kon­ferencia tapasztalatait sűríti össze és a banko­ki konferenci elfoga­dott teológiai felisme­rését eképpen összegezi szemforgatva: „A gaz­dasági igazságosságért,­­a politikai szabadság­ért, a kulturális megúju­lásért folyó küzdelme­ket Isten ama munkája elemeinek­­ tekintjük, amellyel a világ teljes megszabadítását vég­zi.” Szépen hangzanak Kürti László szavai, il­letve szépen konganak, mert a másik oldalon a lap utolsó oldalán vi­szont egy Felhívást kö­zölnek, amely így hang­zik: Felhívás 80 éves öregasszony vagyok, férjem 10 éve meghalt. Madarász Ist­ván Hajdú vármegye fő­szolgabírója volt, az ő édesapja pedig Mada­rász Imre református presbiter, Szolnok vár­megye országgyűlési képviselője volt annak idején, az idősebb kor­osztály biztosan emlék­szik rá. Valahol keresek egy olyan üres szobát jó em­bereknél, akik befogad­nának 51 éves unkahú­gommal, kinek a férje orvos volt, de már meg­halt. Unokahúgom le­százalékolt nyugdíjas, de tud dolgozni és el tud­ná annak a háztartásnak a vezetését látni, vagy idős embereket gondoz­ni, akik ennek fejében, vagy pénzért befogadód­nának. Jelenleg Leányfalun lakom egy kicsi vizes, köves mosókonyhában, 800 Ft-ot fizetek havon­ta, de július 1-re ezt is felmondta a tulajdonos azzal, hogy többet is kap érte a szezonban. Nem tudok hová menni. (Szer­kesztőségünk telefonszá­ma: 176-809.) Szegény Úristen — nem tehet róla, hogy egy 80 éves öreg­asszonyról az állam — a szocialista állam nem gondoskodik, hogy kitehetik a szocia­lista igazságosság alap­ján a kis mosókonyából is az utcára. Nem kell ehhez sem bankoki, sem melbournei konferencia csak egy kis emberség. És ez az ami a kommu­nista szocializmusból hiányzik. Erről már nem a re­formátusok lapját, ha­nem a mi lapunk adott hírt nemrégiben, hogy egy 72 éves munkásasz­­szonytól a hazai kor­mány fonyódi kis házá­nak haszonélvezését is elvette és nem engedte meg az állam, hogy a „mini házacska” felét Kanadában élő lánya rár­árassa. Azóta a munkás­nyúzó szocialista ma­gyar kormányzat újabb intézkedést hozott. Az özvegynek ezentúl saját házában lakbért kell fi­zetnie. Úgy látszik a szo­cialisták túltesznek a legszőrösebbszívű kapi­talistákon is, ha kizsák­mányolásról van szó. Jóhír a szegények­nek? — Aligha! Amikor az öregek kikerülnek az utcára — egy istentelen szemforgató rendszer jóvoltából — ez nem jó­hír! Ez tragikus hír!­­Tudunk mi viszont olyanokról, akik idekint­­ről Amerikából mennek haza, hogy a magyar ál­lam által kiutalt pén­züket beinkasszálva Bu­dapesten, a Continental Hotelban költhessék el. Míg emezeknek, a két kis öreg asszonynak még egy tisztességes fe­dél sem jut. Vajon mit szól ehhez Bartha Tibor béke­püspök úr? Nem jobb lenne Istent ebből a hazug- farizeus kép­mutatásból kihagyni Kürti püspöknek? Amíg az egyházak ájtatosan lefedezik a kommuniz­must , nem várhatunk változást... Air Canada Chicago Montreal to Montreal to Chicago Departure . Arrival Departure Arrival 8:00, 10:55 8:05 am­­ 9:10 am 1:55 4:50 pm11:45­, 12:50 pM 5:30 pm 8:30 pm 5:45 6:55 pm. COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING fi női és­­gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine' Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 1 Enjoy our famous "Duckling Parisien Flambe" LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave^ (at Rt 83) Elmhurst 279*3310 1 Closed Mondays \ Manapság,­gyarországi Ausztriába úton-útfélen vele, Ferenc ha a ma­látogató érkezik, találkozik Jóskával Most volt nemrégiben születésének 150. évfor­dulója s azóta szinte nap mint nap cikkek jelentek meg személyéről, nem­csak Ausztriában, ha­nem az Európa más or­szágaiban is. Ausztriá­ban kiállítások és szent­misék keretében emlé­keztek róla; persze, nemcsak most, ezen a nagy évfordulón, mert például ahogy egy nagy nyugatnémet lap, a bon­ni „Die Welt” cikke ír­ja éppen most, Ausztriá­ban eddig is, a széles néprétegek, mindig, minden évben megemlí­tették, mondogatták augusztus 18-án, hogy „ma van a császár szü­letésnapja.” A cikk kü­lönben is érdekes, mert van benne magyar uta­lás is, a magyarok által mindig is olyannyira szeretett Erzsébet ki­rályné férjéről szól ez az írás. Pontosabban nem is róla, hanem az újra eleven, ma is élt Ferenc József legendáról. A cikkíró szemmel látható­­an elveti, helyteleníti azt az első világháborúban háborús propaganda­ként született valótlan tételt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia „a népek börtöne” lett vol­na. Aztán megírja: ha az ember bejárja a Mo­narchia utódállamait, még mindig találkozik idős emberekkel, akik nemcsak nosztalgiával, hanem konkrét indoko­lással pozitív ítéletet mondanak az öreg ki­rály, az öreg császár korszakáról. Megírja, hogy Bécsben, a szép gó­tikus katedrális, a Ste­fansdom mögött van egy kis trafik, ahová a Ke­­let-Európából érkező tu­risták csapatostul láto­gatnak el, mert, — egy levelezőlapot, „anziksz­kártyát” árulnak, amely Ferenc Józsefet ábrázolja és amely egy­ben közli a „császár­himnusz,” a Haydn­­megzenésítette ,,Got­­terhalte” , szövegét. Mégpedig — különböző nyelveken, a volt Mo­­narchia egy-egy orszá­gának a nyelvén. Vagy­is, magyarul is kapha­tó, magyarul, horvátul, szlovénul, szlovákul és így tovább. „El nem tud­ja képzelni, jönnek mind, a keleteurópaiak, s megvásárolják a lapo­kat az utolsó szálig.” — mondotta a kiszolgáló, sőt, tette hozzá, még az olaszok is lelkesednek a „Francesco Giusep­pe” levelezőlapért. A „Welt” cikkírója, aki sokat utazik közép­európai országokban, el­mondja, hogy ott is, ma is számtalanszor talál­kozik Ferenc József em­lékével. És nemcsak öregeknél! Lengyelor­szágban, Krakkóban például, vagyis II. Já­nos Pál pápa városában, egy diáklány, lelkes len­gyel hazafi szó szerint ezt mondotta: „Szüleim mindig újra és újra em­legették, hogy nagyszü­leiül mindig azt mondot­ták: Ferenc József alatt nagyon jól ment a len­gyeleknek.” Itáliában, Triesztben egy 40 éves hegymászóval diskurált s az így beszélt: „Idős édesapám mindig dicsé­ri az időt, amikor Tri­esztben még Ferenc Jó­zsef kormányzott. Rend volt akkor és igazságos­ság.” A romániai Bu­kovina fővárosában, csak néhány kilométer­nyire a szovjet határtól egy idősebb úr volt az új­ságíró beszélgető part­nere, és tőle azt hallot­ta, hogy a régi tartomá­nyi főváros, Csernovic, az volt az igazi! Aztán el­meséli: „Csernovicot el­veték az oroszok, de 18- ban még hercegség volt, és Ferenc József volt­ a császárunk. Én mon­dom Önnek, a régi Cser­­novicot kellett volna lát­nia. Az akkor kultúrvá­­ros volt, valóságos kis Bécs.” (mellékesen je­gyeztem meg, hogy a magamfajta ötvenesek húszéves korukban hal­lották még az apjuktól a régi katonanótát, hogy „Csernovics kaszárnya, bádogos a teteje...”) A „Welt” munkatársa feljegyezte azt is, hogy Budapesten még kom­munista pártfunkcio­náriustól is hallotta, hogy „végeredmény­ben ötszáz évig együtt éltünk Ausztriával,” horvátok között járva pedig olyan dicsekvést hallott, hogy a második világháború után két horvát minisztere is volt a bécsi kormánynak, Toncsics és Pifil-Per­­csevics. Megírja a cikk­író, hogy Ferenc József nehéz időkben kezdte, egész fiatalon forradal­makkal került szembe, később azonban jelentős engedményeket tett, be­vezette a parlamenta­rizmust, az alkotmányos királyságot, Magyaror­szággal pedig megkötöt­te a kiegyezést. Még ma is érzékelhető az utódál­lamokban a ferencjózse­­fi kor viselkedése az em­berek mentalitásában, magatartásában és lát­hatók a kor jegyei a kö­zépületeken. Beszámo­lóját azzal zárja, hogy a Ferenc József-legen­­dát talán az is élteti,­ hogy utána mindenütt és minden rosszabb lett a nagypolitikában: jött Hitler és jött Sztálin, a volt Monarchia utód­államai megélték ezt is, azt is, ezeken az orszá­gokon végigszántott a to­talitarizmus, az anar­chia, a népgyilkosság, a kollektív gyűlölet, vé­gigszántott a barbárság. Mindezek után aztán most újra szimbólum lett az öreg király, az öreg császár, Ferenc József. Nem a régi vi­szonyok helyreállításá­ról van szó, nem resta­urálásról, hanem arról, hogy Ferenc József a manapság mestersége­sen szétválasztott né­pek összetartozásának a jelképe lett. „Ferenc József után nem lett jobb, s a volt birodalom országain ma végigvo­nul a vasfüggöny s Prá­gában és Budapesten oroszok állomásoznak.” — írja a „Welt” cikke. Hadd tegyem hozzá, hogy ez a felfogás Nyu­gaton ma már nagy ál­lamférfiak és történé­szek által elfogadott té­­­tel. Nem kisebb sze­mély, mint Churchill mondja emlékiratai­ban, hogy sajnálatos volt­­a sok népet össze­tartó birodalom szét­zúzása, a Habsburgok elűzése, a királyságok megdöntése, mert Kö­­zép-Európában­ ezzel po­litikailag légüres tér támadt, amelybe egy­mást követően benyo­mult két démon, Hitler és Sztálin. (Cs.E.) A király, a császár... 7. oldal t’ín o -1 a W.M. skr teM léé SAJTÓBÁL • Egyéni és csoportutazások Európa bármely részébe. • Hajókirándulások (Cruise) a csodás Caribbean szigetvilágba. • Látogassa meg HAWAII-t, MEXICO-t, LAS VEGAS-t, avagy az USA bármelyik­­ részét OCEAN TRAVEL BUREAU 3061 N. Lincoln Ave Chicago, 111. 60657 Tel: 348-5700 Rokonok kihozatala — Hivatalos meghívólevelek elintézése — IKEA csomagok küldése. Chicago — Budapest — Chicago 14-től 60 napig. Minden utazási problémáját elintézzük — MAGYARUL BESZÉLÜNK — írhatnak magyarul is. WM­I Szederkényi Péter tulajdonos A

Next