Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-02-27 / 9. szám
Az első hírek, amelyek Los Angelesből érkeztek,, a XXIII. Nyári Olimpiai Játékok szervező bizottságától, szinte sokkolták az olimpiai mozgalom híveit. • Paul Ziffren, a szervező bizottság elnöke természetes egyszerűséggel — ami az USA-ban szokásos — jelentette ki a sajtó képviselői előtt: „Az olimpiák történetében először, magánvállalkozásként működika szervező bizottság. A költségeket mintegy húsz nagyvállalat finanszírozza. Ennek ellenére a modern olimpiák történetében ez az olimpia lesz a legkevésbé kitéve a kereskedelmi manővereknek. Csak olyan vállalatok vesznek majd részt a szervezők munkájában, amelyek eddigi működésükkel bizonyságot tettek arról, hogy a legkiválóbbak, s haszonszerzés nélkül kívánják támogatni az olimpiát és az ifjúság sportját.” Szerte a világon kétkedés fogadta Paul Ziffren szavait. Találgatások egész sora indult meg olyan kérdésekben, amelyek korábban természetes velejárói voltak minden olimpia rendezésének. Az olimpia szabályzata szerint város kapja a rendezés jogát. Los Angeles polgármestere miképpen vélekedik a szervezők ilyen munkálkodásáról? Tom Bradley, Los Angeles polgármestere Ziffren nyilatkozatát követően gyorsan kijelentette: „Annak ellenére, hogy városunk nem vesz részt az olimpia megrendezésében, szívélyes és mindenre kiterjedő kapcsolatunk lesz a szervezőkkel. Nem hiszem, hogy bármilyen hátrány származhatna : az olimpia e szervezési módszeréből, akár az olimpiai mozgalomra, akár városunkra. Ellenkezőleg, ismereteim szerint a játékok — ha szerényebb külsőségek között kerülnek megrendezésre, mint néhány korábbi alkalommal — minden tekintetben megfelelnek majd az előírásoknak, és ugyanolyan élményt adnak, mint bármelyik előző olimpiai játék. Ami pedig Los Angeles városát illeti, úgy gondolom — és meg vagyok erről győződve —, hogy jelentős hasznunk lesz. Nem anyagiakra, hanem azokra az előnyökre gondolok, amelyeket minden olimpiát rendező város élvez: több esztendőn át az érdeklődés előterébe kerül városunk, megnövekszik a turistaforgalom, és amit mindennél fontosabbnak tartok , városunk ifjúságának érdeklődése minden eddiginél élénkebben fordul a sport felé, az újonnan épülő sportlétesítmények pedig jól szolgálják majd a növekvő sportigények kielégítését. Röviden ennyit mondott Tom Bradley, Los Angeles polgármestere. Szavai azonban nem nyugtatták meg az olimpiai mozgalom híveit mindaddig, amíg néhány nemzetközi sportszövetség vezetője és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának tagja nem győződött meg személyesen mindarról, amit Paul Ziffren és Tom Bradley mondott. Egy látogatást követőenAdrien Paulen — aki ekkor még a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke volt — tapasztalatait összegezve többek között a következőket jelentette ki: „Úgy gondolom, hogy nemcsak az olimpiai létesítményeknek kell rendben lenniük, hanem a sportolók és a szakemberek nézeteit is rendbe kellene hozni. Mai világunkban kicsit szerényebben kellene gondolkodnunk a sportról. A sport valóban az egyik dolog a világon, de nem az egyetlen fontos dolog. A fontosat és a kevésbé fontosat szét kell válogatni, ha ezt nem tesszük, akkor magának az olimpiának ártunk. Egyetértek azokkal a takarékossági intézkedésekkel, amelyekről a szervezők tájékoztattak. Ajánlom valamennyi nemzetközi sportszövetség elnökének, hogy hozzánk hasonló megértést tanúsítson ezekben a kérdésekben”. Még sok vita kísérte Paulen látogatása után is a szervezők elképzeléseit, mindenekelőtt munkáját. „ Az előzőeknél nem kisebb vihart váltott ki az olimpiai falu kérdése. A szervezők kijelentették: „Nincsen szükség olimpiai falu építésére — a két egyetem kollégiumi épületei minden tekintetben megfelelnek a versenyzők elhelyezését meghatározó szabályoknak." Pedig az olimpiák történetében 1932-ben éppen Los Angelesben építettek először olimpiai falut, ami akkor DCD nagy lépés volt a Játékokon a coubertini elvek megvalósulása felé. Ha Los Angeles városa — mint rendező — nem vesz részt közvetlenül a Játékok szervezésében, az USA elnöke megkülönböztetett figyelmet szentel az 1984. évi Nyári Olimpiai Játékoknak. Munkatársai közül Michael K. Denvert bízta meg azzal a feladattal, hogy közvetlenül tartsa a kapcsolatot a szervezőkkel, és minden állami segítséget igénylő kérdést személyesen neki jelentsen. Ugyancsak a szervezők rendelkezésére bocsátott egy biztonsági szakértőt Edward Hickey személyében, aki korábban a titkosszolgálat tagja volt, és egyike e munkakör legkiválóbb ismerőjének. Sajnos, a müncheni katasztrófa óta a biztonsági intézkedések kényszerű kísérői az olimpiai játékoknak. A szervezők mindenre kiterjedő figyelmét bizonyítja Hickey bekapcsolódása. Mit tesznek a sponzorok? Az olimpiákon eddig is jelen volt Coca-Cola cég ugyanazokat a szolgáltatásokat biztosítja, mint megelőzően. Az ismert farmerruházatot gyártó Levi Strauss cég nemcsak az USA olimpiai csapatát szereli fel, hanem a rendezőket is. A már máshol említett McDonald’s cég pedig az ellátásban való részvétele mellett megépíti azt az uszodát, amelyben majd a versenyeket tartják, és térítés nélkül az egyetemi ifjúságnak adja az olimpiát követően. Az ABC televíziós társaság készítette el az olimpia szignálját, amelyet jogdíj fizetése nélkül mindenkinek a rendelkezésére bocsát. Mint azt Peter Ueberroth egyik nyilatkozatában mondotta: „Azért működünk a sponzorokkal, mert az olimpiát úgy akarjuk megrendezni, hogy az közvetlenül ne terhelje a polgárokat. Ha ezt nem tudnánk elérni, akkor az olimpiai mozgalom és a játékok, amelyek oly sokat jelentenek az emberek számára, anyagi terhei következtében saját népszerűségének áldozatává válnának.” A tengeren túli világ — mindenekelőtt az USA gazdasági világa — nem minden földrészen egyértelműen elfogadható. Talán éppen ez a különbözőség adhat új lendületet az olimpiai játékokat megrendezni kívánó városoknak a jövőben. Létesítmények, amelyek mind a versenyeken, mind az edzéseken szolgálják majd a sportolókat és a versenyeket, semmi olyan új építési csodával nem szolgálnak, amely a már említett „takarékossági” elvet megszegné. Mégis biztosítják mindazokat a feltételeket, amelyeken egy nagyszerű olimpiát lehet rendezni és csak a részt vevő versenyzők felkészültségén múlik majd, hogy eredményeik nyomán milyen jelzővel vonul be a XXIII. Nyári Olimpiai Játékok az olimpiák történetébe. Mint minden más földrészen megrendezésre kerülő olimpiával kapcsolatban, Európában sok megválaszolásra váró kérdés van még. A szervezők jelentése, amelyet legutóbbBaden-Badenban a NOB tagjai, a nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi sportszövetségek vezetői elé tártak, megnyugtató volt. Megkezdhetik a visszaszámlálást a versenyzők, az edzők és a sportvezetők, hogy országuk olimpiai hagyományaihoz méltóan szerepelhessenek Los Angelesben. Eredményességük nem a rendezőkön fog múlni, hanem a felkészültségükön... Paul Ziffren, a szervező bizottság tiszteletbeli elnöke Károlyi Béla a tornásziskolák láncolatát óhajtja megvalósítani az Egyesült Államokban Az 1981-es sportév egyik legnagyobb szenzációjáról a románok magyar származású, világhírnévre szert tett tornász-szakembere, Károlyi Béla gondoskodott, amikor elhagyta sikerei színhelyét , és politikai menedékjogot kért az Egyesült Államokban. Lelépése óta 11 hónap telt el. Ebből az alkalomból az amerikai ABC televíziós társaság interjút közvetített a kiváló magyar szakemberrel, aki jelenleg Oklahomában él felesége és kislánya társaságában. Mint ismeretes, Károlyi Béla neve elválaszthatatlanul összefügg Nadia Comaneci sikereivel, aki olimpiai- és világbajnoki szereplése során az aranyérmek halmazát gyűjtötte össze és ráadásul mindenütt a közönség kedvencének bizonyult. A magyar családból származó Kemenes, Comaneci Anna a Román Népköztársaság legnépszerűbb külföldi képviselője volt az elmúlt évek nagy nemzetközi tornászviadalainak küzdelmeiben. Amikor Károlyi Béla úgy határozott, hogy nem tér többé vissza Romániába, mivel ott egyre nőtt irigyeinek a száma, kisleányát kénytelen volt hátrahagyni. Az amerikai kongresszus egyik képviselője viszont olyan lelkesen harcolt a gyerek kiutazási engedélyéért, hogy végül is Bukarest beleegyezését adta és így a Károlyi-család most már együtt élvezi a szabadságot Oklahomában. Állást először az ottani egyetemen kapott, ahol — csodák csodája — a diákokat nem a torna rejtelmeibe, hanem a kézilabdázás titkaiba vezeti be. Mint a televízió munkatársának elmondotta: Ez a terület sem ismeretlen számára, hiszen Romániában hosszú időn keresztül edzette a román ifjúsági válogatott kézilabdázókat. Fizetése jelenleg 20 ezer dollár évente. Persze, a kézilabda oktatás csak átmenetet jelent számára, hiszen Károlyi hírnevei és tanítványai által a tornászsportban szerzett 14 olimpiai aranyérem csillogása éppen az Egyesült Államokban ad lehetőséget a továbbjutásra, a magasabb célok elérésére. A Károlyi házaspár távolabbi, de már a megvalósulás előtt álló célja: A tornásziskolák láncolatát akarják nyél- COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLINO • Átalakítás • Javítás , Bartos Katherine Előzetes bejelentés * szükséges. Tel: 463-4898 beütni az Egyesült Államokban, az első már el is indult Hustonban, 10 további előkészület alatt áll, szétszórva az Egyesült Államok különböző területein. A kiváló szakember végezetül elmondotta, hogy elsősorban az angol nyelv tökéletes elsajátítására fektette a fősúlyt, s amint az interjú A szovjet sportszövetség vezetője, Sergei Pavlov az egyik londoni napilapnak adott nyilatkozatában kijelentette: " Bizonyos kételyek merültek fel abban az irányban, hogy vajon az amerikaiak megteszik-e a szükséges biztonsági intézkedéseket a szovjet sportolók testi épségének a megvédése érdekében? — hangzott Pavlov aggódó kijelentése. Ezt megelőzően pedig a szovjet hírszolgálati ügynökség, a TASS azt kürtölte világgá: vajon az amerikaiaknak van-e fogalmuk arról, hogy mit is jelent az olimpiai szellem? (Mindennek van határa — úgy látszik azonban, hogy a szovjet arcátlanságnak — nincs!) A nyugati megfigyelők a szovjet magatartását azzal magyarázzák, hogy Moszkva nem feledkezett meg arról, hogy az amerikaiak bojkottálták az 1980-as nyári játékokat. alatt meggyőződhettünk — teljes sikerrel. Károlyi Béla szavai szerint ez év júliusától kezdve több elsővonalbeli nyugatnémet tornászlány az ő utasításai szerint készül majd a jövőben sorra kerülő nagy nemzetközi találkozókra, valamint a los angelesi olimpiai játékokra. (R.L.) A los angelesi olimpiai játékok Szervező Bizottságának egyik tagja megtoldotta az elnök által korábban ismertetett adatokat azzal a kiegészítő nyilatkozattal, amelyben a többi között az áll: " A 84-es megrendezésre kerülő olimpia és az olyan olimpia, amit 1980-ban rendeztek Moszkvában abban különbözik egymástól, hogy a két év múlva sorra kerülő játékok bizonyítják majd, hogy az állam, a kormányzat nélkül mi mindent megvalósíthatnak a magánemberek. Perform a Reduce II overweight. Vajon bojkottálja-e az 1984-es olimpiát a Szovjetunió? January 14, 1982 Foreign Exchange Western Europe Austria Belgium Denmark Finland France Germany Greece Holland Italy Norway Portugal Spain Sweden Switzerland U.K. £ 1u Schilling15.86 15.25 15.25 Franc 41.90 40.00 40.00 Krone 7.36 7.15 7.15 Markka 4.38 435 435 Franc 5.73 534 534 Mark 2.26 2.21 2.21 Drachma5730 55.00 55.00 Guilder 2.49 2.42 2.42 Lira 1207.001190.00 1160.00 K’Ofie 5.82 5.65 5.65 Escudo 65.60 55.00 55.00 Peseta 9730 94.00 92.00 Krone 5.56 541 5.41 Franc 1.80 1.76 1.76 Pound 1.90 1.95 1.95B 5 • M «1 o i *1 U-fuzecnosiovakla E. Germany Hungary Rumania Russia Kroner Mark Forint Leu Ruble Dinar 5.65 2.28 34.39 4.47 .71 38.66 22.74 9.09 31.75 2837 2.78 3333 Shell Travel Bureau Inc Chicago-ból Budapest-re Budapest-ről Chicago-ba A SWISSAIR DC-10-es gépével $ 675.00 Minden nap május 31-ig. • Rokonok kihozatala. • Meghívólevelek, vízumok. • Szálloda- Autóbérlés. We are computerised. Luxus hajókirándulások. Freeport, Jamaica 3 éjszaka 4 nap $ 199.00-től... Hotel és repülőjegy beleértve! Northpoint Shopping Center 304/A East Rand Rd. Arlington Heights Illinois. 392-6255 Mercedes All major credit-cards are accepted. ---------------M Nadia Comaneci (Kemenes Anna) Bukovi A magyar labdarúgás nagy öregjei közé tartozik. Nem lehetetlen az sem, hogy Bukovi Márton a legnagyobb egy letűnő nemzedék képviselői között. Keveseknek adatott meg, ami neki. Ragyogóan játszott és később edzőként, szövetségi kapitányként is feltűnést keltő sikereket ért el. A nyolcvanadik életévéhez közeledik, de még ma is szombat délutántól vasárnap estig mászkál a pesti pályák nézőterén, két nap alatt öt-hat mérkőzést néz végig. Vándorol a lelátókon, s nem szívesen hallgatja a szurkolók rosszindulatú megjegyzéseit, mert úgy véli: a labdarúgókat nem szidni, hanem biztatni kell. Mindenütt tisztelettel köszöntik, szaktekintélyként ismerik el és kiváncsiak véleményére. ELSŐ KÉRDÉS: — Hogyan vélekedik a mai edzőkről? VÁLASZ: — Nem akarok erről beszélni. Manapság a sablon a divat. Sok csapatnál előfordul, hogy az edző ugyanazt a gyakorlatot kívánja minden játékostól. Ez már eleve nem vezethet eredményhez. Életkor, testsúly és a különféle más adottság szerint más és más edzés ítész jut a játékosoknak. Hová jut valaha az MTK, ha azonos munkást kívánok Börzseitől és Sándortól, Hidegkútitól és Lantostól? A sablon sok bajt okozhat. Az edzésen éppen úgy, mint a mérkőzésen. MÁSODIK KÉRDÉS: — Hol ismerkedett meg a labdarúgással? VÁLASZ: — Gyermekkoromban az akkori Tisza Kálmán tér, a mai Köztársaság tér közelében, a Városi Ry-mn-ház mellett laktam. Amikor csak nem kellett iskolába mennem, rúgtam a rongylabdát. Rengetegen szerettük meg a labdarúgást ott lent a téren. Előbb kisebb csapatokban játszottam, később pedig a Ferencvárosba kerültem. HARMADIK KÉRDÉS: — Legemlékezetesebb mérkőzése zöld-fehérben? VÁLASZ: — Sok helyen megőrizték ezt a krónikák. 1927 tavaszán a Hungáriával küzdöttünk a bajnoki pontokért. A védelem tengelyében én álltam, míg az ellenféllegveszélyesebb csatára Orth Gyuri volt. Azt a kilencven percet az ember nagyapa korában sem felejtheti el. Ránk zúdultak az MTK támadásai. Úgy éreztem magam, mintha két hadsereg csatáját a két vezér párbaja döntené el. Azt a feladatot kaptam ugyanis, hogy akadályozzam meg Orth Gyurit a góllövésben. Mindent megtettem. Feltűntem a pálya valamenynyi pontján, szereltem, fejeltem, kapura lőttem, előre rohantam és hátráltam. 4:1-re győztünk, a szurkolóink tomboltak. Az újságok azt írták, hogy Bukovi és Orth magaslata ki a mezőnyből. NEGYEDIK KÉRDÉS: — Milyen emléke maradt a Ferencváros hajdani dél-amerikai útjáról? VÁLASZ: — Sok minden kapcsolódik ahhoz a hosszú portyához. Mielőttindultunk, új szerelést kaptunk, Szakács I. Gézán, a kitűnő hátvéden az új bő nadrág olyan volt, mintha szoknya lett volna rajta. Ki,lépett benne a pályára, egy Ferencváros-szurkoló megpillantotta és felkiáltott: „Olyan, mint egy Mari néni!” Ez a becenév azután később is a hátvéden maradt. Hajóval utaztunk Dél-Amerikába és hogy el ne kényelmesedjünk, a fedélzeten futkároztunk és gimnasztikai gyakorlatokat is végeztünk. Futballozni is próbáltunk, de azután hamar felismertük, ez drága edzés lenne, mert a labda hamar beesett volna a tengerbe. Uruguay akkoriban a világbajnoki cím védőjeként várt bennünket Montevideóban. Úgy tudom, hogy a válogatott kapusa a mérkőzés előtt úgy nyilatkozott, semmire sem tartja a Ferencváros csatársorát és nem fél Takács II. Józseftől. Mindez csak felpaprikázott minket. Fergetegesen támadtunk. Takács Jóska két gólt rúgott. Végül 3:2-re győztünk a világbajnok ellen és a Ferencváros ezzel megalapozta jó hírét az Atlanti-óceán túlsó partján. ÖTÖDIK KÉRDÉS: — Igaz-e az, hogy a második Uruguay—Ferencváros találkozót nem nyerhették meg a zöld-fehérek, mert így veszélybe került volna a játékosok élete? VÁLASZ: — Ez csak amolyan mendemonda, amelyből tömérdek terjedt el a futballvilágban. Én is csak később, itthon — elég gyakran — hallottam, hogy másodszor azért végződött döntetlenül a Ferencváros és Uruguay válogatottjának találkozója, mert a vendéglátók megkértek bennünket: ne győzzünk, nehogy az elkeseredett, hevülékeny közönség megtámadja csapatunkat. Erről szó sem volt! A második mérkőzés döntetlenül végződött, egyszerűen csak úgy, „bunda” nélkül. HATODIK KÉRDÉS: — 1933 júniusában szerepelt utoljára a Ferencvárosban. Menynyit változott azóta a futball? VÁLASZ: — Sokat! Egy azonban mindenképpen ugyanaz, mint akkor. Azt ismételgetem, talán már unalmas, is, hiába jó egy játékos nyaktól lefelé, ha nem jó nyaktól fölfelé. Ész kell a futballhoz. Amikor nagy volt a magyar futball, mindig annak köszönhette dicséretes helyzetét, hogy okos játékosokkal rendelkezett. Ahogy mondogatom: lába a szamárnak is van. Észjátékosok nélkül nincs igazi labdarúgás. HETEDIK KÉRDÉS: — Előbb játékosként, később edzőként több külföldi országban működött. Milyen tapasztalatokat szerzett? VÁLASZ: — A harmincas években, amikor még játszottam, mindenki az angolokat akarta utánozni. Ma a szigetország futballjában nincs semmi különös. Ha ki tudnának találni valami újat, mint valaha aWM-rendszert, az más lenne. Az én játékoskoromban több sajátosság jellemezte az egyes országok futballját, mint most. Napjainkban a csapatok játékereje és játékmodora is közelített egymáshoz. Ha a manapság olyan annyi-ra divatos mezcsere a mérkőzés előtt történne, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a szurkolók mindig megismernék, melyik ország csapatát látják. NYOLCADIK KÉRDÉS: — Játszott a Ferencvárosban és hosszú esztendeig irányította az MTK edzéseit. A szíve mégis hová húzza? VÁLASZ: — Kicsin múlott,hogy hol lettem edző. Mindössze 24 óra döntött 1947-ben Zágrábban tevékenykedtem, innen hívott haza az MTK. Nádas Adolf, a zöld-fehérek akkori elnöke is felajánlotta, hogy dolgozzam az Üllői úton, de akikor mér egy nappal előbb lekötöttem magam a kék-fehérekhez. Össze tudom egyeztetni a két klubhoz fűződő érzelmeimet. A két csapat közötti küzdelem mindig csak kilencven percig tart, utána ismét barátok a két egyesület játékosai. Nem titok, ha a Ferencváros az MTK-val mérkőzött, akkor1947 óta a kék-fehéreknek szurkolok. Ez azt hiszem, érthető. KILENCEDIK KÉRDÉS: — Senkihez sem kapcsolódik annyi mendemonda, mint Bukovi Mártonhoz. Mi az oka ennek? VÁLASZ: — Talán azért, mert többször mást tettem, mint amiit a környezetem várt. Elmesélek egy esetet. Csapatom, az MTK elkeserítően rosszul játszott. Labdarúgóim a mérkőzés utáni első edzés előtt síri csöndben vártak engem az öltözőben. Mindenki azt hitte, nagy dörgedelem vár a társaságra. Szidalom következik és utána kíméletlen gyakorlatozás a pályán. Ehelyett csak ennyit szóltam: „Szabadfoglalkozás lesz , ma. Mindenki azt csinál a pályán, amit akar. Gyerünk ki, fiúk, a pályára!” A rossz hangulat feloldódott. Ha akkor szigorú lettem volna, csak rontok a helyzeten. TIZEDIK KÉRDÉS: — Hogyan látja a hazai futball helyzetét? VÁLASZ: — Leromlottak a fővárosi csapatok, látom a mérkőzéseken, hiszen jobban elfáradok, mint a futballisták, mert annyit járkálok a lelátókon. Azelőtt három-négy nagy budapesti csapat volt, ma ezek nem érik el a régi színvonalat, sajnos nem a vidékiek nőttek fel hozzájuk, turném a főváros futballja esett vissza. Most viszont javulást várok, a több esztendős hanyatlás után végre mindenképpen felemelkedésnek kell következnie. A megújulást gyorsíthatja a világbajnoki selejtező mérkőzéseken elért jó magyar eredmény, a csoportelsőség. 1982- ben odakint. Spanyolországban viszont előre kiszámíthatatlan eredmények is előfordulhatnak, mert sok egyenrangú csapat lép majd pályára.* Bakovi Márton szakértelmére, tapasztalatára, sok fiatal edző építhetne. Egy figyelemre méltó jellemvonása azonban másoknak is feltűnhetne. A magyar futball nagy öregje szigorú és lobbanékony ember hírében áll. Szelídségét és nyugalmát azonban csak akkor veszti el, ha tehetetlenséggel, tunyasággal és türelmetlenséggel találkozik. M RS 5 ! MEGNYÍLT az új Hungarian Restaurant!! 5062 N. Lincoln Ave. Chicago Magyar ételkülönlegességekkel és gyors, barátságos kiszolgálással, valamint hétvégi cigányzenével tesszük kellemessé Vendégeink estjét. Esküvőkre, partikra különtermet — és kérésre zenét is — biztosítunk. Asztalfoglalás szükséges a hétvégén. Nyitva: hu. 5-től — KEDDEN ZÁRVA! ____________Telefon: (312) 334-4850