Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-03-06 / 10. szám
Reagan elnök elutasította Románia újabb hitelkérelmét Az összeg aránylag szerény volt, mindöszsze 65 millió dollár. Az elutasítás gesztusa annál fontosabb, mert maga az Egyesült Államok elnöke döntött az ügyben. A State Department és a washingtoni földművelésügyi minisztériumok a hitel megadása mellett kardoskodtak. Az elnök döntött: „Ha a románok nem tudják fizetni számláikat, úgy nem kapnak további hitelt” — Fültanuk szerint így indokolta az elnök a döntését. A románok a további hitelkeretet azért kérték, hogy érte kukoricát és szójababot vásároljanak. A földművelésügyi minisztérium, mint szállító szorgalmazta a kérést, az amerikai külügyminisztérium pedig úgyszintén„jutalmul Ceaucescu függetlenebb külpolitikája miatt.” A román elnök az elmúlt hetekben ezért már kapott egy szimbolikus jutalmat amikor meghívta Haig külügyminisztert, hogy ez spanyolországi, portugáliai és marokkói látogatását toldja meg egy nappal bukaresti vizittel. Haig engedelmeskedett a kívánságnak. Ami viszont újabb hitelkérésre bátorította a román rendszert. Ezúttal azonban amerikai részről más meggondolások is szerepet játszottak. A Reagan kormányon belül korábban már élénk vitára adott okot a lengyel adósság elnapolása. Inkább mintsem, hogy a lengyel csődöt kimondják, ahogy ezt a honvédelmi miniszter Caspar Weinberger és politikai államtitkára dr. Red Ikle ezt javasolták — a State Department és a földművelésügymi minisztérium nézete dominált a végén. A diplomaták és bankárok, felfogása, hogy amennyiben a fizetésképtelen adósra nyilvánosan ezt a bélyeget nem nyomják, úgy talán visszakapnak valamit az adósságból. — Csőd esetén — így érveltek a bankárok és a diplomaták holt bizonyos, hogy a kölcsön elúszik és az adós fizetés nélkül tovább áll. A kisebbségi szemszög szerint viszont a csőd tényének "kimondásával a Szovjetunió vesztené el további hitelét és vásárlási lehetőségeit. A Reagan kormány végülis megfizette a varsói kormány által fizetetlen részletét s így elodázta Lengyelülország csődjét. Ugyanakkor a Reagan kormány önmagát a konzervatív republikánusok és a liberális demokraták heves támadásának tette ki. Ez a két ellentétes szárny ezúttal egyetértett abban,hogy a Reagan kormány kisegítette a Szovjetuniót a kátyúból, amikor csatlósának elmaradt részletfizetését önmaga törlesztette, és így lehetővé tette Moszkvának hogy eddigi politikáját tovább folytassa. Múlt heti sajtóértekezletén Reagan elnök erre a vádra azt válaszolta, hogy Lengyelország csődjének kimondása a nyugati világ számos intézményére súlyos terheket rótt volna. A sajtóértekezleten Romániáról az elnök nem tett említést, pedig az előző napon önmaga döntött úgy, hogy Románia, miután eddigi kölcsöneit sem tudja kifizetni további hitelt nem kaphat. Az újabb washingtoni döntés a Kelet-Európának nyújtott hitelkorlátozás ügyében azt mutatja, hogy a washingtoni vita ebben az ügyben még mindig folyik. Az egyes minisztériumok azonban önmaguk már nem dönthetnek, most az elnökre vár a végleges döntés. Ennek a helyzetnek további illusztrálása a tény, hogy James Buckley külügyi államtitkár, akinek a múlt héten Nyugat Európábakellett volna utaznia, hogy Amerika szövetségeseivel a Kelet-Európának nyújtott hitel és Lengyelország esetleges csődjének kimondásáról tárgyaljon velük február végére tervezett utazását márciusra halasztotta el. fiP*- Katonai őrjárat Varsó utcáin. Reagan: Nem lesz újabb Kuba Washingtont tudósítónk jelenti, emberi problémákat nyers erőszakkalpróbálja megoldani.” Az elnök hozzátette, hogy az 1947-es szerződés, amely a Washington déli szomszédaival kötött közös védelmükre lehetőséget ad Amerikának együttes katonai lépésekre, amennyiben a helyzet ezt szükségessé teszi. Reagan elnök ezidén sürgősségi alapon 350 millió dollárt szánékozik kérni a kongresszustól a Carib térség megsegítésére. Választási esztendő lévén a külföldi segély megszavazásaEzt ígérte Reagan elnök a hét közepén az amerikai államok szövetségének, az OAS washingtoni székházában elmondott 40 perces beszédében. Ez tulajdonképpen egy gazdasági program volt a Karib tenger térségének és Közép-Amerika válságának orvoslására. De mert El Salvador a szakadék szélére került és a krízis így akuttá vált, az elnök beszédében a gazdasági segítség ígérete politikai forradalommal párosult: „Mindent megteszünk amit az óvatosság és a szükség diktál, hogy ebben a térségben a forrongást megállítsuk!” — A terv amelyet az elnöki beszéd vázolt három részből állt. Az első a bankkedvezmény a Carib és a közép-amerikai térség baráti államai a jövőben teljes vámkedvezményt kapnak Amerikától árucikkeik eladására. Másodsorban az amerikai üzletemberek akik itt fektetnek be és így állás, és munkalehetőségeket teremtenek, szintén kedvezményben részesülnek. A terv harmadik része gyors gazdasági és katonai segély juttatása az ottani rászoruló államoknak. Mindez az elkövetkező 12 esztendőre érvényes és szokatlan páratlan újítást jelent az Egyesült Államok és déli szomszédjainak történetében. Reagan elnök nem titkolta, hogy Carib programját elsősorban azért javasolja, hogy a Kubatámogatta forradalmak terjedését ezzel gátolja. „A Carib térsége és Közép-Amerika, mondottaaz elnök, gazdaságilag katasztrofális helyzetbe került, ami a szabadság ellenségeinek kitűnő alkalmul szolgál, hogy ezt kiaknázzák.” Reagan még ennél kerekebben is kimondotta, hogy elsősorban Kubát okolja El Salvador és szomszédainak bajaiért: „Egyszerűen arról van szó, hogy partizánok akiket Kuba fegyverzett fel és részesít támogatásában erőszakos úton marxista-leninista diktatúrát igyekeznek rákényszeríteni El Salvador népére és szomszédaira. Amenynyiben ennek nem veszszük elejét és nem cselekszünk haladéktalanul a szabadság védelmére úgy újabb Kubák sarjadnak a mai konfliktus okozta romokból.” Reagan elnök a kongresszustól az El Salvadornak már előirányzott 81 millió dolláros katonai segélyen felül, újabb 60 millió dolláros segély kiutalását kéri. Ugyanakkor az elnöki beszéd egy mondata nyugatosul szolgál azoknak, akik arról suttognak, hogy a Reagan kormány katonai beavatkozásra készül a Carib tengeri térségben: ,*Az Egyesült Államok nem fogja követni Kubát az erőszakos megoldások útján, az úton amely az Jaruzelski az álláshalmozó... tagjaihoz. Ez a bizottság először ült egybe Lentegyelország lerohanása óta. Nem tudjuk, hogy 200 tagja közül hányan jelentek meg. A Szolidaritás titkos röpirata szerint a lengyel kommunisták 3 millió taglétszáma 1 millióra zsugorodott össze. Feltehető, hogy a párt központi bizottságának létszáma ugyanilyen arányban fogyatkozott meg. Mit mondott nekik Jaruzelski? „Ellenségeink, akik az ellenállást szervezik, röpiratokat osztogat Jaruzelski: leszünk ellenségeinkkel szemben Az álláshalmozó Jaruzelski tábornok, miniszterelnök, honvédelmi miniszter, ezúttal, mint a lengyel kommunista párt vezére 68 oldalas beszédet mondott egyenruhában mínusz kitüntetések,s a párt központi bizottságánaknak a törvényhozók általában szűkmarkúak. Különösen most, mikor a Reagan recept megszorításai a szociális programokat erősen megkurtították, ugyanakkor a Reagan féle Carib tengeri program ellentétben az elnök más javaslataival kedvező fogadtatást kapott nemcsupán az érintett déli szomszédoktól, hanem még a demokrata ellenzéktől is. Ha valamit kifogásoltak benne úgy ez nem maga a program volt, hanem az, hogy: „Miért ilyen későn, miért ilyen keveset?” * Ez a bírálat kivételesen nem Reagan elnököt bírálja, hanem múltbeli elődeit. Tim O’Neil a demokrata párti házelnök, Ronald Reagan egyik főellenlábasa kijelentette úgy hiszi, hogy Reagan Carib programját a Ház meg fogja szavazni éspedig hamarosan, nak konspirálnak, ne számítsanak könyörületre. Az ostrom állapotot felszámolni nem lehet abban a méretben ahogy mi ezt terveztük, mert a jelenlegi feszültség, az ellenséges feliratok és plakátok, az elhamarkodott cselekedetek, ezt lehetetlenné teszik. Ellenfeleink ezzel meghosszabbítják a rendkívüli állapotok tartamát. Az Egyesült Államok szítja ezt az ellenállást, lázit, propaganda és gazdasági háborút vív ellenünk, hogy így a Szovjetunióra mérjen sebet. Jaruzelski szerint a lengyel ellenes amerikai hadjáratnak egyik fő eszköze a titkosszolgálatok és a Szabad Európa Rádió. Ezek találnak ki olyan jelszavakat mint a: „Tél a tiétek, a tavasz a miénk lesz! ” Jaruzelski szerint ilyesmit prédikálni veszélyes, ez ábrándokat hint el. „A tavasz nem lesz sem a miénk, sem a tiétek.” mondotta Jaruzelski a „tavasz lengyel lesz és szocialista jellegű.” Nyugati megfigyelők szerint a tábornok kirohanását a megszaporodott röpiratok és a minden vonalon tapasztalható ellenállás magyarázza. Jaruzelski támadása ellenére a tábornok ismét megpróbálkozott magát mérsékeltnek beállítani. ,,A párt mondotta jóval a Szolidaritás születése előtt már elvesztette a munkástömegek támogatását éspedig saját hibái miatt.” A katonapártvezér ezzel elhatárolta magát a sztálinista szárny azon követelésétől, hogy további drákói rendszabályok mindent megoldanak. Jaruzelski a maga részéről „nemzeti megújhodást sürgetett.” Azt nem mondotta meg, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Továbbra is amellett kardoskodott, hogy a pártot illeti meg a vezető szerep. mm Kelet-Nyugat szócsatája A spanyol fővárosban ülésező nemzetközi bizottság a helsinkii egyezményt aláírt 35 ország az emberi jogok biztosítása és a résztvevők együttműködésének előmozdítása helyett most kelet és nyugat szócsatájává változott. Max Kampelman amerikai delegátus, nagykövet szerint a Helsinki megegyezés felett a Szovjetunió meghúzta a halálharangot előbb Afganisztánban, majd Lengyelországban. „Mindaz ami Lengyelországban történt azt a még nagyobb elnyomást tükrözi, ami a Szovjetunióban található mondotta Kampelman nagykövet. — Micsoda képmutatás folytatta Kampelman a Szovjetunió részéről azt sürgetni, hogy tárgyaljunk tovább, létesítsünk újabb megegyezéseket. Miért? Hogy azokat is megszeghessék? A szovjet delegáció Kampelman vádjaira sajtókommünikével válaszolt: A NATO-hatalmak és különösen az Egyesült Államok vonakodnak konstruktív tárgyalásokat folytatni Madridban. Ez súlyos következményekhez fog vezetni! A lengyel delegátus kijelentette, hogy a katolíkus egyház és más szervezetek Lengyelországban konstruktív szerepet játszhatnak, mint ahogy rendkívül konstruktív hatása volt Herbert Wehner nyugatnémet szociáldemokrata parlamenti vezetőnek, a delante barátjának lengyelországi látogatása is. Ilyen gesztusokra van szükség mondotta a lengyel delegátus. HR LOUIS SZATHMÄRY 2218 N LIHCOLJJ AVE CHICAGO IL 60614 "S Ml TÖRTÉNT A HÉTEN • Az ontariói liberális párt az elmúlt hétvégén tartott kongresszusán David Peterson, 38 éves London, ontariói képviselőt választotta meg tartományi vezéréül. Stuart Smith eddigi pártvezér saját elhatározásából visszavonult a párt vezetésétől. • Általános meglepetésre, egy Albertéban most tartott pótválasztáson az újonnan alakult szeparatista párt jelöltje került be nagy szótöbbséggel. Az új képviselő, Gordon Kesler bejelentette,hogy célja nem Kanada részekre szakítása, hanem az, hogy felhívja a nép figyelmét: elérkezett az idő arra, hogy az ország jobbra forduljon. • Országos botránnyá fejlődött a Jakartában egy héttel ezelőtt leleplezett szovjet kémdráma. A lavinát egy a jakartai repülőtéren keletkezett verekedés indította el indonéz rendőrök és az Aeroflot szovjet légitársaság alkalmazottai között. Közben olyan iratok kerültek a rendőrség kezére, amelyek nemcsak a légitársaság számos tisztviselője ellen tartalmaztak súlyosan terhelő adatokat, hanem több szovjet diplomata ellen is. Az indonéz kormány az Aeroflot összes alkalmazottját kiutasította az országból és több diplomatát „persona non grata”-nak nyilvánított. • Pekingi jelentés szerint Sihanuk herceg jobboldali csoportja Szövetségre lépett a Vörös Emer kommunista szervezettel Kambodzsa vietnámi uralom alól való felszabadítására. Ugyanakkor a New York Times magazin kénytelen volt beismerni, hogy egy Kambodzsa belső helyzetéről közölt riportsorozata tákolmány volt, írója soha meg sem közelítette Kambodzsát. • Római jelentés szerint János Pál pápa nem nézi jó szemmel, hogy egyházának legnagyobb szerzetesrendjében, a Jezsuita rendben és főleg annak délamerikai tagozatában, mindinkább elharapódzik a marxista szellem. Ellensúlyozására és hogy helyreállítsa az egységes irányítást a rend fölött, Rómába rendelte annak több provinciális vezetőjét egy többnapos zártkörű tárgyalásra. A hírek szerint a pápa elhatározott szándéka, hogy megszünteti a renden belül jelentkező elhajlásokat, ha kell több vezetőjének a rendből való kizárása által is. • Több közép-amerikai országban kubai támogatással felélénkült kommunista gerillatevékenység következtében a viszony mind feszültebbé válik Washington és Havanna között. Reagan elnök többször is kijelentette, hogy ha kell drasztikus rendszabályok alkalmazásától sem riad vissza Kuba ellen, ha az nem szünteti be aknamunkáját. • Az egyiptomi állambiztonsági szervek kommunista szervezkedés vádjával 31 személyt tartóztattak le — jelenti a kairói hírügynökség. • A bonni kormány hivatalosan bejelentette, hogy a NATO tagállamok minisztereinek és kormányfőinek csúcstalálkozóját június 10-én Bonnban tartják meg az eredeti tervek helyett, ami Brüsszelben lett volna. A bonni javaslat a madridi konferencia előestéjén hangzott el. Genscher nyugatnémet külügyminiszter, Helmut Schmidt kancellárral egyetértve tette meg javaslatát elsősorban Haig amerikai külügyminiszternek, aki a javaslatot elfogadta. • Juan Carlos spanyol király több mint félórás megbeszélést folytatott Lord Carrington angol külügyminiszterrel, mielőtt Carrington részt vett volna a madridi konferencián. A megbeszélésről nem adtak ki nyilatkozatot. • A madridi találkozón Max Kampelman amerikai nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy az elmúlt években különböző helyeken vegyi fegyvereket alkalmazott. A szovjet megbízott tagadta a Vádakat. . (Folytatás a 3. oldalon.)