Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-08-14 / 33. szám
Fábián Benedek: Várakozó közösség Ceausescunak nincs jó sajtója Európában. A világhírű Neue Zürcher Zeitung június 11-i számából ilyesmiket idézhetünk: „Abban a pillanatban, amikor az egykori agrár állam lakossága a legszükségesebbeket is nélkülözi és számos élelmiszert jegyre adnak, a tartalékokgyűjtését börtönnel büntetik, Ceausescu a forradalomról beszél. A szociális és kommunista nevelés — mondja — elsőbbrendű feladat, mint az életszükségletek kielégítése. Ceausescu nemcsak jó kommunistákat, de jó hazafiakat is akar... Ezért a lakosság elrománosítását fokozni kell. Az együttélő nemzetiségek jogát elismeri, de ezen a téren a jelenlegi helyzet tetőpontnak tekinthető... Ceausescu egységes román történetírást akar. Bírálja, hogy még a szocialista államokban is hamisítva állítanak be egyes történéseket. Ez a megjegyzése elsősorban Magyarországnak, másodsorban a Szovjetuniónak szól. Ceausescu félreérthetetlenül azt kívánja, hogy a külföldi történészek is fogadják el a dákó-román elméletet. Egyszer bírálja a kapitalizmust, máskor megállapítja, hogy a szocializmusban is vannak még hibák, mert túl sokáig hittek abban, hogy ez a rendszer tévedhetetlen. A szocialista társadalom idillikus beállítása veszélyes és káros. A vallásszabadság elismerése addig nem jelenti Romániában a vallásos világnézet létezését, amíg az egyházak a társadalmi kérdésekbe is beleszólnak. A Süddeutsche Zeitung, Németország legtekintélyesebb lapjának diplomáciai szerkesztője, Heiko Flottau közel-keleti körútját Bukarestben fejezte be és „Várakozó közösség” című cikkében így jellemzi a romániai helyzetet: „A sorban állás Romániában újra tetőpontot ért el. Sor húzódik a kenyérbolt előtt, sorakoznak tojásért, főzelékféléért, kávéért, friss gyümölcsért, húsért. Az újraéledt jelenségre a párt érdekes meghatározást talált: „szocialista várakozó közösség.” Így írnak róla az újságok, viszont a sorban állókról nem készíthetnek fényképet a nyugati tudósítók. Mindenütt ott áll és figyel az uniformisos „milicia” és a civilruhás titkosrendőrség. A helyzetképet így folytatja a tudósítása: „Románia szocialista-fejlődő ország, de... akadnak még hibák. Olajtermelése nem fedezi a szükségletet, de az importolaj beszerzéséhez nincs elég devizájuk. Románia, úgy mint a többi fejlődő ország, azért nem használhatja ki mezőgazdasági lehetőségeit, mert a beruházásra szánt összegeket elviszi az ipar. Ilyen hibát a szomszédos Magyarország és Bulgária azért nem követett el, mert az agrártermelést mindig szem előtt tartotta. Bulgária például a moszkvai tanács ellenére nem az iparosítást, hanem a mezőgazdaságot állította ötéves terveibe, így a lakosság ellátása nem ütközik náluk nehézségekbe. Nemcsak a túlméretezett iparosítás üt most vissza Romániában, hanem az is, hogy a lakosság rossz ellátást különösen kiemeli a pártfunkcionáriusok hatalmi és gazdasági tobzódása. A román polgár vágyálma nem is olyan rég az öröklakás volt, de mire összegyűjtötte a szükséges pénzt többször felemelték a lakások árát és tíz négyzetméterre csökkentették az egy főre eső lakóterületet. Ilyen körülmények között az öröklakás tulajdonosok ott is albérlőt kényszerülnek magukhoz venni, ahol a szomszédságban a pártfunkcionáriusok luxusvillái emelkednek.” Egy másik példa ugyancsak a tudósításból: „Ceausescu megkövetelte, hogy a sokemeletes tömeglakások előterében zöldséges kertet létesítsenek. Mire az elkészült, jött az energiatakarékoskodási rendelet és megtiltották az öntözést. Másik példa: Egy nagy ipari üzem azért rendelt nyugatról egy új gépsort, hogy eleget tehessen az új állami tervben kirótt kötelezettségének. A külföldi vállalat közölte a megrendelővel, hogy a régi gépsor napi termelése könynyen fedezi az új tervet, s ezért feleslegesnek tartja az újabb szállítást. A román üzem viszontválasza erre az volt, hogy nagyon jól tudják, milyen kapacitású a gépsor, de az új megrendelést mégis fenntartják. Indokolás: ha bevallották volna, hogy a régi gépek ilyen nagy kapacitásúak, akkor olyan magas produkciót követelt volna tőlük a tervhivatal, amelyet sehogysem tudtak volna teljesíteni.” ~ „Az áruhiány vidéken nagyobb, mint a városokban, vagy ipari központokban. Vidéken a jegyre adott élelmisze■ rek hiányát ünnepnapi „társadalmi munkával” pótolja a lakosság. Mivel a hiányosságokon az sem segít, új „étlapot” dolgoztak ki. A nehéz munkások főzeléket és húst kapnak, a könnyebb munkát végzők főzeléket és krumplit, a hivatalnokok pedig főttésztát ,,ketchup”-pal. A „keményen dolgozó román nép” ennek is megtalálta az ellenszerét. Autóalkatrészért a pult alatt minden kapható, a Kent cigaretta pedig jobb a lennél. Sőt, a legjobb, mert nemcsak élelmiszert adnak érte, hanem előkelő helyet biztosít az éttermekben, de még az orvosi rendelőkben is előnyt jelent. Az új jelenségeket kemény büntetésekkel akarja kiszorítani a mindennapi életből a párt. Egy diplomataüzletben az üzletvezető csak úgy tudott eleget tenni régi külföldi vevőjének, hogy a kora hajnali órákban küldte a diplomata lakására a megrendelt árut. Mikor a diplomata újra bement az üzletbe, már nem találta a direktort, de a régi személyzet egyetlen tagját sem. Nicolaj egy bizánci uralkodó, a szocialista etikával uralkodó herceg demokratikus tradíciók nélkül. Sokszor úgy gondolja az ember, hogy Romániában megszületett az első „szocialista családi dinasztia”. Az örökösödési rendben Elena követné az urát, annyira népszerűtlen a pártkáderok között, hogy erre csak igen kivételes esetben kerülhetne sor. Ebből adódik, hogy Ceausescu úgy helyezte el rokonait a különböző helyeken, hogy a „családi hírszolgálat” azonnal jelezze, ha a pártban, a hadseregnél megváltozna a „Ceausescu imádat”. A két világlap kritikája stílusban különböző, de lényegében ugyanaz: az egykor gazdag Románia ma szocialista várakozó közösség és egyedülálló társadalmi jelenség. Középkori hercegség — vörösben. A két értékelésben csupán az a hiba, hogy erdély pompás múltjáról és történelmi szerepéről egyik tudósításban sem esik szó Mintha a két neves újságíró sohasem hallotta volna. De ez már a mi hibánk, mert... igen keveset közöltünk velük. Az Egyesült Államok elnöke ünnepélyes keretek között tette közzé az 1982 évi RABNÉPEK proklamációját 1982. július 19-én, hétfőn bensőséges ünnepség keretében bocsátotta ki Ronald Reagan, az Egyesült Államok Elnöke az 1982-es Captive Nations proklamációt. Noha már 24 éve kiadták ezt az elnöki proklamációt, de a Kongresszus által megkívánt elnöki nyilatkozatok szövege évről-évre gyengébbé, kétértelműbbé és félremagyarázhatóbbá vált. A tavalyi proklamáció, melyet már Ronald Reagan írt alá egyike volt a legszókimondóbb és legmegnyerőbb nyilatkozatoknak, melyet a tárgyban a Fehér Házból valaha is kiadtak. Az idei nyilatkozat a tavalyinál sokkal messzebb ment. Elizabeth Dole, az Elnök személyes aszszisztense körülbelül 150 etnök származású vezetőt hívott meg a Fehér Házba, hogy az elnöki névaláírási szertartáson részt vegyenek. Ebben az évben először fordult elő,mégpedig egyenes elnöki kívánságra, hogy a Rabnemzetek Nyilatkozatát úgy kezelték, mint a törvényeket szokták: meghívott törvényhozók és érdekelt állampolgárok jelenlétében az Elnök az általa felolvasott dokumentumot ünnepélyesen aláírta. Noha a Fehér Házban, illetve a Rose Gardenben, ahol az aláírási ceremóniát tartották, rekkenő meleg volt, délben szenátorok és képviselők szép számban jelentek meg, hogy jelen legyenek a Captive Nations Resolucio aláírásánál. Az ünnepély résztvevőit az Elnök meginvitálta a Kongresszusba, hogy ha kívánnak, vegyenek részt a költségvetés vitájánál, melyben az Elnök is résztvett és felszólalt. Az ülés délután 1 órakor oszlott fel. A Közös Magyar Külügyi Bizottság előterjesztése Gereben István a Közös Magyar Külügyi Bizottság titkára július 13-án megjelent a Képviselőház Kereskedelmi Albizottsága előtt és előterjesztette a Közös Magyar Külügyi Bizottságba tömörült amerikai és kanadai országos egyesületek véleményét a román, illetve magyar kereskedelmi kedvezmények (Most Favored Nation kedvezmény) meghosszabbítása tekintetében. A Közös Magyar Külügyi Bizottság határozottan ellenezte a románoknak nyújtandó kedvezmény meghosszabbítását, miután a román népköztársaság a nemzetiségeket változatlanul elnyomja és az emberi és nemzetiségi jogok megsértése miatt újabb kedvezményt nem érdemel. Gereben hosszasan és részletesen foglalkozott a Magyar Népköztársaság által elkövetett törvénytelenségekkel és az általuk alkalmazott elnyomási technikával is, mégis a kedvezmény megadását, illetve meghosszabbítását arra való tekintettel nem ellenezte, hogy a kifogás alá eső aktusok száma aránylag kevesebb, mint a román népköztársaság esetében és van némi remény arra, hogy a helyzet Magyarországon esetleg javulhat. Gereben István előadását a Közös Magyar Külügyi Bizottság 8 oldalas memorandum formájában a Képviselőház asztalára helyezte. TOBORZÓ Az Edmontoni Margyar Kultúrkör lapja 12H45-ES St. Edmonton, Alta, T5(' OKH Megjelenik három hónaponként Felelős szerkesztő Esik Mária FIGYELEM! Ha van ismerőse, aki szeretné a TOBORZÓ-t kapni, vagy valakinek címe megváltozott, kérjük jelentse be Bánszky Istvánnal, a Kulturkör címnyilvántartójánál.________ • Amíg a világon általában javulófélben van a papi utánpótlás, Magyarországon ahol állítólag szabad vallás- gyakorlat van már—ennek semmi jele nincs. 1960-ban még 3722 pap volt Magyarországon, 1980-ban már csak 2,790. Ez 25 százalékos csökkenést jelent és ugyancsak25 %-os csökkenéssel kell számolni a következő tíz évben. • Átadták a Lóczy Lajos emlékérmeket. A 110 éves magyar földrajzi társaság a nagy földrajztudósról elnevezett kitüntetést a Marx Károly Közgazdaságtudományi Intézet tanszékvezető tanárának, dr. Marosi Sándornak, és dr. Rónai Andrásnak a Földtani Intézet tudományos vezetőjének „tevékenységük elismeréséért” ítélte meg. Eddig szól a hivatalos jelentés. Lóczy Lajos nyilván forog a sírjában, hogy az ő tudományos munkásságának elismerő jutalomérmeit a Marx Károlyról és nem Pázmány Péterről, vagy Eötvös Lorántról elnevezett magyar közgazdasági egyetem „tudósai” kapták. Magyarország 1000 éves történelme folyamán nem volt példa arra, hogy idegenekről neveztek el magyar egyetemet. Ezt hozta nekünk a nagy „felszabadulás!” • A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint újabb tilalmi rendelet lépett életbe bizonyos kiviteli árukra. „Külföldiek — írja a közlemény a dohányon és szeszesitalon kívül csak fogyasztásra közvetlenül alkalmas étel Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Üzleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név:.............................................................. Házszám és utca: Város.................. . Állam. . Zip Code. ^ ^—¥ Magyarországról jelentik V—¥—-K—K PS- —¥ * K~ E miszereket vihetnek ki az országból — összesen 100 forint értékben.” Majd így folytatja: „továbbra sem vihető ki az országból mosó és mosogatószer, babaápolási szer autó- és habszifon készülék, kötött alsóruházati cikkek, tréning ruhák, gyermek lábbelik, harisznya, zokni,függöny, szőnyeg, filmfelvevő és vetítő gép, fényképező gépek, műtárgy és régiség, valamint nemesfémből készült tárgyak”. Csak azt nem értjük: ki akar Magyarországról külföldre fényképezőgépet csempészni, vagy kihozni, mikor a hazai látogatók, mindezeket innen, azaz külföldről csempészik haza? • Szeptembertől újjáépítik az Operaházat. A tervek szerint 1984-re az Operaház százéves születésnapjára akarnak a munkával elkészülni. Az átépített Operaház, a jelentés szerint 1984. szeptember 27-én nyitja meg újból kapuit a nagyközönség számára. • A bécsi Haydn évfordulón megbetegedett Herbert von Karajan helyett Doráti Antal vezényeli az ünnepi játékokat. Doráti Antal a bécsi Kurírnak adott nyilatkozatában bejelentette, hogy Haydn felvételeit szeretné még a Haydn misékkel kiegészíteni és az 1982-es évfordulón forgalomba hozni. • Százéves az Erzsébetváros. • Szabadságot követel a délafrikaiak számára a Magyar Szolidaritási Bizottság! Nem tudják, a szerencsétlenek, hogy ott nagyobb szabadság van, mint odahaza, mert mindenki bejelentési kötelezettség nélkül utazhat ki és be az országba, nemúgy, mint Magyarországon, ahol 24 órán belül jelentkezni kell a rendőrségen. • Magyarországon bevezették a „telepített” repülőjegy rendszerét. Ez azt jelenti, hogy jegy fizethető be egy külföldi országban tartózkodó egyén által egy másik országban élő személy javára. Az új rendszer neve OTP. Magyarországból valamennyi szocialista országba lehet repülőjegyet telepíteni, a nyugati országok közül azonban csak onnan, ahol a MALÉV-nek jegyeladási joga van. Az észak-amerikai kontinensen ez csak New Yorkban van meg. • Július 16-án osztották ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karán a „vörös diplomákat”. Ezeket a kitüntetéssel végzett egyetemisták kapják. Az idén nyolcan kaptak ilyen vörös diplomát. • Az idei év első felében ezerrel szaporodott Budapesten az iparjogosítvánnyal rendelkezők száma. Az iparigazolványt kiváltók száma különösen az építkezési iparban növekedett meg. Ennek oka, hogy a közönség jobban bízik a magánvállalkozókban, mint az állami vállalatok iparosaiban mert tudja, hogy azok a rájuk bízott munkát gyorsabban és jobban végzik el. • Losonczy Pál az Elnöki Tanács Elnöke július 9-én a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Vörös Zászlórend kitüntetését adta át Dr. Bartha Tibornak, a Magyarországi Református Egyházi Zsinat elnökének, a magyar állam és a református egyház közötti jóviszony kialakulásának jutalmazásául. • A Balaton mentén helikopteres szúnyogirtást végeznek. Egy Kothrin nevű vegyszerrel permetezik a lápos és nádas parti részeket. Az irtást napkeltétől reggel 8.30-ig és délután 6 órától napnyugtáig végzik. A nyaralók egyrészt örömmel látják, hogy tesznek valamit a szinte elviselhetetlenné válószúnyogtömeg irtására, másrészt aggódnak, hogy a vegyszer a hasznos rovarokat is elpusztítja. 9. oldal Francisco Miranda Magyarországon A múlt század elején Venezuela szabadságának egyik legérdekesebb alakja volt Francisco Miranda. Jómódú családból született, Caracasban 1750-ben. Iskolái után belépett a spanyol hadseregbe, ahol a századosi rangig vitte. Később bejárta Európa minden jelentős országát, nagy műveltségű, széles látókörű, sok nyelvet beszélő igazi világfi volt. Több uralkodót is megismert, de különösen Nagy Katalin cárne fogadta kegyeibe, akit már akkor igyekezett megnyerni a dél-amerikai függetlenségi törekvéseknek. Részt vett a francia forradalomban, neve mint szabadsághős van belevésve az Arc de Triomphba, de rövidesen menekülni kellett és csak Anglia „emigrációja” mentette meg a nyaktilótól. Később az elsők között fogott fegyvert Venezuela szabadságáért és csakhamar mint generalissimus vezette hazáját a függetlenség útjára. Szerencsecsillaga 1812- ben áldozott le, ettől kezdve már Simon Bolivar a függetlenségi harcok igazi népvezére. Miranda spanyol fogságba került és a cádizi börtönben halt meg négy évi szörnyű raboskodás után, 1816-ban. Fiatal korában Magyarországon is járt, mint Eszterházy Ferenc herceg vendége. Erről a látogatásról emlékszik meg Emlékiratainak I. kötetében, a 435-36. oldalon, melyet Caracasban adtak ki 1929-ben. „Bécsből vettem a postakocsit és a herceg lakásának kíséretében utaztam Eszterháza felé.” Panaszkodva említi a rossz utakat és a még rosszabb fogadókat, majd Eszterházára érve így folytatja... „Eszterházán Hayden (sic) a herceg híres muzsikusa fogadott, akinek leveleket hoztam és aki rögtön végig is vezetett a hatalmas, gyönyörű palotán. Az ő révén szereztem tudomást, hogy a herceg évi jövedelme 700.000 (akkori!!) forint és 340 ember teljesít szolgálatot csak apalotában. Van egy kis 150 főből álló „házihadserege” és az istállókban 4500 (!!) lova. A színház fenntartására évi 30.000 forintot áldoz a herceg, este meg is hallgattam egy koncertet, melyen 24 muzsikus szerepelt. Ezeket Hayden a spinét mellől vezényelte, mialatt ő játszotta a szólót...” Másnap ugyancsak a híres muzsikus volt a kalauza... . .Megmutatta a gyönyörű parkot és a Bagatella nevű házikót (!!), mely 800.000 forintba került a herceg- nek. Közben mindketten, nagy elismeréssel be-szélgettünk Goqueriny- ről. (Nyilván Boccheriniről lehetett szó.)” Tizenegy órakor a her-'ceg kitűnő lovaival indultam az ország fővárosa, Pozsony felé, ahová délután 5 órakor már meg is érkeztem. A herceg saját költségén épített egy utat a mocsarakon keresztül, ami nagyon lerövidítette a távolságot. .Az út mellett sok a szegény ember, a nők csizmában (addig aligha láthatott nőket csizmában!!) a férfiak nagy bajusszal. A vidék szép és vadban nagyon gazdag, de a földek nagy része még parlagon van. Egyes faluknak kötéllel elkerített részei vannak, ahol zsidók nem lakhatnak. Pozsonyban meglátogattam a gyönyörű szemináriumot, majd tisztelegtem Bathiani (sic) bíborosnál, aki igen nagy vendégszeretettel fogadott, megmutatta palotáját és könyvtárát. Este Erdődy gróf magánszínházában láttam egy német operát. Fél háromkor indultam Pozsonyból és öt lóváltással este nyolckor már Bécsben is voltam. Az utak itt jók és a nagytermetű, erős erdélyi lovak kitűnőek...” Eddig Miranda emlékei magyarországi utazásáról 1785-ben... (L. Kurucz, Bs.As.) atce a I JUqum & Viyifi. 4129 W LAWRENCE AVE WE DELIVER 725-1812 685-5930 ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA, RIBS, CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visit Our Vineyard for Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining Room Nádas Gyula 1425 Grace Ave. Lakewóod, Cleveland, Ohio, 44107 Tel: (216) 521-5526, 226-8868 Magyar és angolbetűs írógépek, lemezek, könyvek, kerámiák, herendi porcelánok. TUZEX — IKRA — Gyógyszer — Erdélyi csomagok Hirdettem az igét Megjelent Mindszenty József bíboros születésének 90. évfordulójára. Ez a 300 oldalas könyv 30 év szentbeszédeit, pásztorleveleit és körleveleit, tartalmazza. Gondos válogatás alapján összeállította és értékes bevezetéssel látta el belső munkatársa Közt Horváth József pápai kamarás. Az USA-ban korlátozott példányszámban kapható: Cardinal Mindszenty Memorial Comm. 16403 Southland Ave. Cleveland, Ohio, 44111. Ára $ 13.00 és 1.50 postaköltség. t