Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-08-14 / 33. szám

Fábián Benedek: Várakozó közösség Ceausescunak nincs jó sajtója Európában. A világhírű Neue Zür­cher Zeitung június 11-i számából ilyesmiket idézhetünk: „Abban a pillanatban, amikor az egykori agrár állam la­kossága a legszüksége­sebbeket is nélkülözi és számos élelmiszert jegyre adnak, a tartalé­kok­­gyűjtését börtön­nel büntetik, Ceausescu a forradalomról beszél. A szociális és kommu­nista nevelés — mond­ja — elsőbbrendű fel­adat, mint az életszük­ségletek kielégítése. Ceausescu nemcsak jó kommunistákat, de jó hazafiakat is akar... Ezért a lakosság elro­­mánosítását fokozni kell. Az együttélő nem­zetiségek jogát elisme­ri, de ezen a téren a je­lenlegi helyzet tetőpont­nak tekinthető... Cea­usescu egységes román történetírást akar. Bí­rálja, hogy még a szoci­alista államokban is hamisítva állítanak be egyes történéseket. Ez a megjegyzése elsősorban Magyarországnak, má­sodsorban a Szovjetuni­ónak szól. Ceausescu fél­reérthetetlenül azt kí­vánja, hogy a külföldi történészek is fogadják el a dákó-román elméle­tet. Egyszer bírálja a ka­pitalizmust, máskor megállapítja, hogy a szocializmusban is van­nak még hibák, mert túl sokáig hittek abban, hogy ez a rendszer té­­vedhetetlen. A szocia­lista társadalom idilli­kus beállítása veszé­lyes és káros. A vallás­­szabadság elismerése addig nem jelenti Romá­niában a vallásos világ­nézet létezését, amíg az egyházak a társadalmi kérdésekbe is beleszól­nak. A Süddeutsche Zei­tung, Németország leg­tekintélyesebb lapjának diplomáciai szerkesz­tője, Heiko Flottau kö­­zel-kel­eti körútját Bu­karestben fejezte be és „Várakozó közösség” című cikkében így jel­lemzi a romániai helyze­tet: „A sorban állás Ro­mániában újra tetőpon­tot ért el. Sor húzódik a kenyérbolt előtt, sora­koznak tojásért, főzelék­féléért, kávéért, friss gyümölcsért, húsért. Az újraéledt jelenségre a párt érdekes meghatá­rozást talált: „szocia­lista várakozó közös­ség.” Így írnak róla az újságok, viszont a sor­ban állókról nem készít­hetnek fényképet a nyu­gati tudósítók. Minde­nütt ott áll és figyel az uniformisos „milicia” és a civilruhás titkos­­rendőrség. A helyzet­képet így folytatja a tu­dósítása: „Románia szocialista-fejlődő or­szág, de... akadnak még hibák. Olajterme­lése nem fedezi a szük­ségletet, de az import­olaj beszerzéséhez nincs elég devizájuk. Romá­nia, úgy mint a többi fej­lődő ország, azért nem használhatja ki mező­­gazdasági lehetőségeit, mert a beruházásra szánt összegeket elvi­szi az ipar. Ilyen hibát a szomszédos Magyar­­ország és Bulgária azért nem követett el, mert az agrártermelést mindig szem előtt tartotta. Bul­gária például a moszk­vai tanács ellenére nem az iparosítást, hanem a mezőgazdaságot állítot­ta ötéves terveibe, így a lakosság ellátása nem ütközik náluk nehézsé­gekbe. Nemcsak a túl­méretezett iparosítás üt most vissza Románi­ában, hanem az is, hogy a lakosság rossz ellátást különösen kiemeli a párt­funkcionáriusok hatal­mi és gazdasági tobzó­dása. A román polgár vágyálma nem is­ olyan rég az öröklakás volt, de mire összegyűjtötte a szükséges pénzt több­ször felemelték a laká­sok árát és tíz négyzet­­méterre csökkentették az egy főre eső lakóte­rületet. Ilyen körülmé­nyek között az öröklakás tulajdonosok ott is al­bérlőt­­ kényszerülnek magukhoz venni, ahol a szomszédságban a párt­funkcionáriusok luxus­villái emelkednek.” Egy másik példa ugyancsak a tudósítás­ból: „Ceausescu meg­követelte, hogy a sok­emeletes tömeglakások előterében zöldséges kertet létesítsenek. Mi­re az elkészült, jött az energiatakarékosko­­dási rendelet és megtil­tották az öntözést. Má­sik példa: Egy nagy ipari üzem azért ren­delt nyugatról egy új gépsort, hogy eleget te­hessen az új állami terv­ben kirótt kötelezettsé­gének. A külföldi válla­lat közölte a megrende­lővel, hogy a régi gép­sor napi termelése köny­­nyen fedezi az új tervet, s ezért feleslegesnek tartja az újabb szállí­tást. A román üzem vi­szontválasza erre az volt, hogy nagyon jól tudják, milyen kapaci­tású a gépsor, de az új megrendelést mégis fenntartják. Indokolás: ha bevallották volna, hogy a régi gépek ilyen nagy kapacitásúak, ak­kor olyan magas pro­dukciót követelt volna tőlük a tervhivatal, ame­lyet sehogysem tudtak volna teljesíteni.” ~ „Az áruhiány vidéken nagyobb, mint a váro­sokban, vagy ipari köz­pontokban. Vidéken a jegyre adott élelmisze­­■ rek hiányát ünnepnapi „társadalmi munkával” pótolja a lakosság. Mi­vel a hiányosságokon az sem segít, új „étlapot” dolgoztak ki. A nehéz munkások főzeléket és húst kapnak, a könnyebb munkát végzők főzelé­ket és krumplit, a hiva­talnokok pedig főttésztát ,,ketchup”-pal. A „keményen dolgozó román nép” ennek is megtalálta az ellensze­rét. Autóalkatrészért a pult alatt minden kap­ható, a Kent cigaretta pedig jobb a lennél. Sőt, a legjobb, mert nemcsak élelmiszert adnak érte, hanem előkelő helyet biztosít az éttermekben, de még az orvosi rende­lőkben is előnyt jelent. Az új jelenségeket ke­mény büntetésekkel akarja kiszorítani a mindennapi életből a párt. Egy diplomata­üzletben az üzletvezető csak úgy tudott eleget tenni régi külföldi ve­vőjének, hogy a kora hajnali órákban küldte a diplomata lakására a megrendelt árut. Mikor a diplomata újra bement az üzletbe, már nem ta­lálta a direktort, de a régi személyzet egyet­len tagját sem. Nicolaj egy bizánci uralkodó, a szocialista etikával­ uralkodó herceg demok­ratikus tradíciók nél­kül. Sokszor úgy gondol­ja az ember, hogy Ro­mániában megszületett az első „szocialista csa­ládi dinasztia”. Az örö­kösödési rendben Elena követné az urát, annyi­ra népszerűtlen a párt­káderok között, hogy er­re csak igen kivételes esetben kerülhetne sor. Ebből adódik, hogy Cea­usescu úgy helyezte el rokonait a különböző he­lyeken, hogy a „családi hírszolgálat” azonnal jelezze, ha a pártban, a hadseregnél megváltoz­na a „Ceausescu imá­dat”. A két világlap kritiká­ja stílusban­ különbö­ző, de lényegében ugyanaz: az egykor gaz­dag Románia ma szoci­alista várakozó közös­ség és egyedülálló tár­sadalmi jelenség. Kö­zépkori hercegség — vörösben. A két értéke­lésben csupán az a hi­ba, hogy erdély pompás múltjáról és történelmi szerepéről egyik tudó­sításban sem esik szó Mintha a két neves új­ságíró sohasem hallotta volna. De ez már a mi hibánk, mert... igen ke­veset közöltünk velük. Az Egyesült Államok elnöke ünnepélyes keretek között tette közzé az 1982 évi RABNÉPEK proklamációját 1982. július 19-én, hét­főn bensőséges ünnep­ség keretében bocsátot­ta ki Ronald Reagan, az Egyesült Államok El­nöke az 1982-es Captive Nations proklamációt. Noha már 24 éve kiadták ezt az elnöki proklamá­­ciót, de a Kongresszus által megkívánt elnöki nyilatkozatok szövege évről-évre gyengébbé, kétértelműbbé és félre­­magyarázhatóbbá vált. A tavalyi proklamáció, melyet már Ronald Rea­gan írt alá egyike volt a legszókimondóbb és leg­­megnyerőbb nyilatkoza­toknak, melyet a tárgy­ban a Fehér Házból va­laha is kiadtak. Az idei nyilatkozat a tavalyinál sokkal messzebb ment. Elizabeth Dole, az Elnök személyes asz­­szisztense körülbelül 150 etnök származású vezetőt hívott m­eg a Fe­hér Házba, hogy az elnö­ki névaláírási szertar­táson részt vegyenek. Ebben az évben először fordult elő,­­mégpedig egyenes elnöki kíván­ságra, hogy a Rabnem­zetek Nyilatkozatát úgy kezelték, mint a törvényeket szokták: meghívott törvényho­zók és érdekelt állam­polgárok jelenlétében az Elnök az általa felolva­sott dokumentumot ün­nepélyesen aláírta. Noha a Fehér Ház­ban, illetve a Rose Gar­­denben, ahol az aláírá­si ceremóniát tartották, rekkenő meleg volt, dél­ben szenátorok és képvi­selők szép számban je­lentek meg, hogy jelen legyenek a Captive Nati­ons Resolucio aláírá­sánál. Az ünnepély résztve­vőit az Elnök meginvi­tálta a Kongresszus­ba, hogy ha kívánnak, vegyenek részt a költ­ségvetés vitájánál, melyben az Elnök is résztvett és felszólalt. Az ülés délután 1 órakor oszlott fel. A Közös Magyar Külügyi Bizottság előterjesztése Gereben István a Kö­zös Magyar Külügyi Bizottság titkára július 13-án megjelent a Kép­viselőház Kereskedelmi Albizottsága előtt és elő­terjesztette a Közös Ma­gyar Külügyi Bizottság­ba tömörült amerikai és kanadai országos egye­sületek véleményét a román, illetve magyar kereskedelmi kedvez­mények (Most Favored Nation kedvezmény) meghosszabbítása te­kintetében. A Közös Magyar Külügyi Bizott­ság határozottan elle­nezte a románoknak nyújtandó kedvezmény meghosszabbítását, mi­után a román népköztár­saság a nemzetiségeket változatlanul elnyomja és az emberi és nemze­tiségi jogok megsértése miatt újabb kedvez­ményt nem érdemel. Ge­reben hosszasan és rész­letesen foglalkozott a Magyar Népköztársa­ság által elkö­vetett tör­vénytelenségekkel és az általuk alkalmazott el­nyomási technikával is, mégis a kedvezmény megadását, illetve meg­hosszabbítását arra való tekintettel nem ellenez­te, hogy a kifogás alá eső aktusok száma aránylag kevesebb,­­ mint a román népköztár­saság esetében és van némi remény arra, hogy a helyzet Magyarorszá­gon esetleg javulhat. Gereben István elő­adását a Közös Magyar Külügyi Bizottság 8 ol­dalas memorandum for­májában a Képviselőház asztalára helyezte. T­OB­ORZ­Ó Az Edmontoni Margyar Kultúrkör lapja 12H45-ES St. Ed­monton, Alta, T5(' OKH Megjelenik három hónaponként Felelős szerkesztő Esik Mária FIGYELEM! Ha van ismerőse, aki szeretné a TOBORZÓ-t kapni, vagy valakinek címe megváltozott, kér­jük jelentse be Bánszky Istvánnal, a Kultur­kör címnyilvántartójánál.________ • Amíg a világon ál­talában javulófélben van a papi utánpótlás, Magyarországon ahol állítólag szabad vallás-­ gyakorlat van már—en­nek semmi jele nincs. 1960-ban még 3722 pap volt Magyarországon, 1980-ban már csak 2,790. Ez 25 százalékos csök­kenést jelent és ugyan­csak­­25 %-os csökkenés­sel kell számolni a kö­vetkező tíz évben. • Átadták a Lóczy La­jos emlékérmeket. A 110 éves magyar föld­rajzi társaság a nagy földrajz­tudósról elne­vezett kitüntetést a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Inté­zet tanszékvezető taná­rának, dr. Marosi Sán­dornak, és dr. Rónai Andrásnak a Földtani In­tézet tudományos veze­tőjének „tevékenységük elismeréséért” ítélte meg. Eddig szól a hiva­talos jelentés. Lóczy Lajos nyilván forog a sírjában, hogy az ő tudo­mányos munkásságá­nak elismerő jutalom­érmeit a Marx Károly­ról és nem Pázmány Péterről, vagy Eötvös Lorántról elnevezett magyar közgazdasági egyetem „tudósai” kap­ták. Magyarország 1000 éves­ történelme folya­mán nem volt példa ar­ra, hogy idegenekről ne­veztek el magyar egye­temet. Ezt hozta nekünk a nagy „felszabadulás!” • A Magyar Nemzeti Bank közleménye sze­rint újabb tilalmi ren­delet lépett életbe bizo­nyos kiviteli árukra. „Külföldiek — írja a közlemény a dohányon és szeszesitalon kívül csak fogyasztásra köz­vetlenül alkalmas étel­ Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Üzleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név:....­.......................................................... Házszám és utca: Város.................. . Állam. . Zip Code. ^ ^—¥ Magyarországról jelentik V—¥—-K—K PS- —¥ * K~ E­ miszereket vihetnek ki az országból — összesen 100 forint értékben.” Majd így folytatja: „to­vábbra sem vihető ki az országból mosó és moso­gatószer, babaápolási szer autó- és habszifon készülék, kötött alsó­ruházati cikkek, tréning ruhák, gyermek lábbe­lik, harisznya, zokni,­­függöny, szőnyeg, film­felvevő és vetítő gép, fényképező gépek, mű­tárgy és régiség, vala­mint nemesfémből ké­szült tárgyak”. Csak azt nem értjük: ki akar Ma­gyarországról külföldre fényképezőgépet csem­pészni, vagy kihozni, mikor a hazai látogatók, mindezeket innen, azaz külföldről csempészik haza? • Szeptembertől újjá­építik az Operaházat. A tervek szerint 1984-re az Operaház százéves szü­letésnapjára akarnak a munkával elkészülni. Az átépített Operaház, a je­lentés szerint 1984. szep­tember 27-én nyitja meg újból kapuit a nagykö­zönség számára. • A bécsi Haydn év­fordulón megbetege­dett Herbert von Kara­jan helyett Doráti An­tal vezényeli az ünnepi játékokat. Doráti Antal a bécsi Kurírnak adott nyilatkozatában beje­lentette, hogy Haydn fel­vételeit szeretné még a Haydn misékkel kiegé­szíteni és az 1982-es év­fordulón forgalomba­ hozni. • Százéves az Erzsé­betváros. • Szabadságot köve­tel a délafrikaiak szá­mára a Magyar Szolida­ritási Bizottság! Nem tudják, a szerencsét­lenek, hogy ott nagyobb szabadság van, mint odahaza, mert mindenki bejelentési kötelezett­ség nélkül utazhat ki és be az országba, nem­­úgy, mint Magyarorszá­gon, ahol 24 órán belül jelentkezni kell a rend­őrségen. • Magyarországon bevezették a „telepí­tett” repülőjegy rend­szerét. Ez azt jelenti, hogy jegy fizethető be egy külföldi országban tartózkodó egyén által egy másik országban élő személy javára. Az új rendszer neve OTP. Magyarországból vala­mennyi szocialista or­szágba lehet repülője­gyet telepíteni, a nyu­gati országok közül azonban csak onnan, ahol a M­ALÉV-nek jegy­eladási joga van. Az észak-amerikai konti­nensen ez csak New Yorkban van meg. • Július 16-án osztot­ták ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem böl­csészeti karán a „vörös diplomákat”. Ezeket a kitüntetéssel végzett egyetemisták kapják. Az idén nyolcan kaptak ilyen vörös diplomát. • Az idei év első felé­ben ezerrel szaporodott Budapesten az iparjogo­­sítvánnyal rendelkezők száma. Az iparigazol­ványt kiváltók száma különösen az építkezési iparban növekedett meg. Ennek oka, hogy a közönség jobban bízik a magánvállalkozókban, mint az állami vállala­tok iparosaiban mert tudja, hogy azok a rá­juk bízott munkát gyor­sabban és jobban vég­zik el. • Losonczy Pál az El­nöki Tanács Elnöke jú­lius 9-én a Magyar Nép­­köztársaság rubinokkal ékesített Vörös Zászló­rend kitüntetését adta át Dr. Bartha Tibornak, a Magyarországi Refor­mátus Egyházi Zsinat elnökének, a magyar ál­lam és a református egy­ház közötti jóviszony ki­alakulásának jutalma­zásául. • A Balaton mentén helikopteres szúnyog­­irtást végeznek. Egy Kothrin nevű vegyszer­rel permetezik a lápos és nádas parti részeket. Az irtást napkeltétől reggel 8.30-ig és délután 6 órától napnyugtáig végzik. A nyaralók egy­részt örömmel látják, hogy tesznek valamit a szinte elviselhetetlenné váló­­szúnyogtömeg ir­tására, másrészt aggód­nak, hogy a vegyszer a hasznos rovarokat is el­pusztítja. 9. oldal Francisco Miranda Magyarországon A múlt század elején Venezuela szabadságának egyik legérdekesebb alakja volt Francisco Miranda. Jómódú családból született, Caracasban 1750-ben. Iskolái után belépett a spanyol hadseregbe, ahol a századosi rangig vitte. Később bejárta Európa minden jelentős országát, nagy műveltségű, széles látókörű, sok nyelvet beszélő igazi világfi volt. Több uralkodót is megismert, de különösen Nagy Katalin cárne fogadta kegyeibe, akit már akkor igyekezett megnyerni a dél-amerikai függetlenségi törekvések­nek. Részt vett a francia forradalomban, neve mint szabadsághős van belevésve az Arc de Triomphba, de rövidesen menekülni kellett és csak Anglia „emig­rációja” mentette meg a nyaktilótól. Később az elsők között fogott fegyvert Venezuela szabadságá­ért és csakhamar mint generalissimus vezette ha­záját a függetlenség útjára. Szerencsecsillaga 1812- ben áldozott le, ettől kezdve már Simon Bolivar a függetlenségi harcok igazi népvezére. Miranda spa­nyol fogságba került és a cádizi börtönben halt meg négy évi szörnyű raboskodás után, 1816-ban. Fia­tal korában Magyarországon is járt, mint Eszter­­házy Ferenc herceg vendége. Erről a látogatásról emlékszik meg Emlékiratainak I. kötetében, a 435-36. oldalon, melyet Caracasban adtak ki 1929-ben. „Bécsből vettem a postakocsit és a herceg lakásának kíséretében utaztam Eszterháza fe­lé.” Panaszkodva emlí­ti a rossz utakat és a még rosszabb fogadó­kat, majd Eszterházára érve így folytatja... „Eszterházán Hayden (sic) a herceg híres mu­zsikusa fogadott, akinek leveleket hoztam és aki rögtön végig is vezetett a hatalmas, gyönyörű palotán. Az ő révén sze­reztem tudomást, hogy a herceg évi jövedelme 700.000 (akkori!!) forint és 340 ember teljesít szolgálatot csak a­­palo­tában. Van egy kis 150 főből álló „házihadse­rege” és az istállókban 4500 (!!) lova. A színház fenntartá­sára évi 30.000 forintot áldoz a herceg, este meg is hallgattam egy kon­certet, melyen 24 muzsi­kus szerepelt. Ezeket Hayden a spinét mellől vezényelte, mialatt ő játszotta a szólót...” Másnap ugyancsak a híres muzsikus volt a kalauza... . .Megmutat­­­­ta a gyönyörű parkot és a Bagatella nevű há­zikót (!!), mely 800.000 forintba került a herceg-­ nek. Közben mindketten, nagy elismeréssel be-­­szélgettünk Goqueriny-­ ről. (Nyilván Boccheri­­niről lehetett szó.)” Tizenegy órakor a her-'­ceg kitűnő lovaival in­dultam az ország fővá­rosa, Pozsony felé, aho­vá délután 5 órakor már meg is érkeztem. A her­ceg saját költségén épí­tett egy utat a mocsa­rakon keresztül, ami na­gyon lerövidítette a tá­volságot. .Az út mellett sok a szegény ember, a nők csizmában (addig aligha láthatott nőket csizmában!!) a férfiak nagy bajusszal. A vidék szép és vadban nagyon gazdag, de a földek nagy része még parlagon van. Egyes faluknak kötéllel elkerített részei van­nak, ahol zsidók nem lakhatnak. Pozsonyban megláto­gattam a gyönyörű sze­mináriumot, majd tisz­telegtem Bathiani (sic) bíborosnál, aki igen nagy vendégszeretettel fogadott, megmutatta palotáját és könyvtárát. Este Erdődy gróf ma­gánszínházában láttam egy német operát. Fél háromkor indultam Po­zsonyból és öt lóváltás­­sal este nyolckor már Bécsben is voltam. Az utak itt jók és a nagy­termetű, erős erdélyi lo­vak kitűnőek...” Eddig Miranda emlé­kei magyarországi uta­zásáról 1785-ben... (L. Kurucz, Bs.As.) atce a I JUqum & V­iyifi. 4129 W LAWRENCE AVE WE DELIVER 725-1812 685-5930 ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA, RIBS, CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visit Our Vineyard for Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining Room Nádas Gyula 1425 Grace Ave. Lakewóod, Cleveland, Ohio, 44107 Tel: (216) 521-5526, 226-8868 Magyar és angolbetűs írógépek, lemezek, könyvek, kerámiák, herendi porcelánok. TUZEX — IKRA — Gyógyszer — Erdélyi csomagok Hirdettem az igét Megjelent Mindszenty József bíboros szüle­tésének 90. évfordulójára. Ez a 300 oldalas könyv 30 év szentbeszédeit, pásztorleveleit és körleveleit, tartalmazza. Gondos válogatás alapján összeállította és értékes bevezetéssel látta el belső munkatársa Közt Horváth József pápai kamarás. Az USA-ban korlátozott példányszámban kapható: Cardinal Mindszenty Memorial Comm. 16403 Southland Ave. Cleveland, Ohio, 44111. Ára $ 13.00 és 1.50 postaköltség. t

Next