Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-11-26 / 48. szám
s*o. Ciprus kettészakadt A görög—török lakosságú Földközi tengeri szigetország a világpolitika egyik fekélye, ahol 2.500 ENSz békefenntartó állomásozik esztendők óta és három brit bázis is biztosította, hogy eddig nem lobbant még lángra. Ciprus a héten újabb válságba sodródott. A 120 ezer lakosú északi török zóna megszakította a 9 éve folyó tárgyalását az 500 ezer lakosú déli görög Ciprussal és önmagát hirtelen önálló országnak minősítette. Ez a puccs-szerű kiszakadás kísérteties ismétlődése korábbi 1974- es kísérletnek, amikor a görög ciprusiak, az athéni katonai diktatúra idején hirtelen kimondták, hogy Ciprust Görögországhoz fogják csatolni. Törökország, amely Anglia és Görögország társaságában garantálta Ciprus önállóságát 1960-ban, amikor Anglia felszabadította a gyarmati sorból, a görög ciprusiak puccsára, 1974-ben katonai választ adott. 25 ezer főnyi csapatot küldött a török lakosság védelmére Ciprusba, és ezek azóta is ott állomásoznak. . A görögöket ezután délre költöztették, Ciprus területének 60 %-a az övék most, Nicosiával, a fővárossal egyetemben és az ENSZ erők választják el görög Ciprust a zöld vonallal az északra telepített 40 %nyi török lakosságtól. A világ jórésze Nicosia kormányát ismeri el Ciprus hivatalos képviselőjének. Spyros Kyprianon Ciprus elnöke, a görög Ciprus kormány vezetője a világ által elismert törvényes kormánya a szigetországnak. Ezért most amikor a ciprusi török vezető Raoul Denktash Ciprus török részének függetlenségét kinyilvánította az azonnali válasz nemzetközi felzúdulás volt. Mind Washington, mind London, mind Párizs siettek leszögezni, nem ismerik el ezt az önállóságot és nem támogatják Denktash lépését. A ciprusi török vezető tervéről Törökország kormánya előzetesen nem tudott. Ezt nem támogatta, sőt ellenezte, tartván tőle, hogy Törökországgal való viszonya tovább romlik és Washingtonnal ismét szorosabbá vált kapcsolatainak is ártana, ha Denktash mellé állna. A ciprusi török vezető ügyesen kihasználta a török országos választást és az interregnumot, amíg az új ankarai kormány megalakult és most puccs-szerűen kimondotta az elszakadást ezzel fair accomplit elé állította Ankara kormányát és kényes helyzetbe hozta. Törökország kénytelen volt elismerni Ciprus török részének függetlenségét, különben megcáfolta volna az 1974- ben odaküldött török csapatok legitimitását. Ankara mindig azt állította, hogy mint Ciprus egyik garantálója, joga volt a török lakosság védelmére sietni. Valószínű, hogy Raoul Denktash elszakadása komoly szándék helyett inkább politikai manőver. A ciprusi török vezető nyíltan bevallja, hogy végső szándéka annak kikényszerítése, hogy egy föderáció létesüljön a görög többség és a török kisebbség között Ciprusban, hasonlóan az Osztrák—Magyar Monarchia példájához. Ankara mellett eddig egyedül Banglades ismerte el török Ciprus önállóságát. Görög Ciprus elnöke és török vezetője most New Yorkban tartózkodnak, ahol az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül az ügy. Denktash lépésének eddigi eredménye, tovább gyengítette a NATO-t, még jobban elmérgesítette a görögtörök viszonyt és egy újabb válságot teremtett a Földközi tengeren, ahol Libanon miatt éppen elég a baj és ezzel alkalmat nyújtott esetleg a Szovjetuniónak is újabb intrikákra. MR LOUIS SZATHsARY 221B N LINCOLN AVE CHICAGO IL 60614 CHICAGO és KÖRNYÉKE % „Chicago and Vicinity" Hungarian weekly newspaper with readership in every State of the U.S.A. Megérkeztek az első amerikai Cruise rakéták Európába Washingtoni tudósítónk jelenti: Ezt a tényt Hazeltine honvédelmi miniszter jelentette be, akit Birmingham városának egyetemén, ahol beszédet mondott a diákok tojással dobálták meg, miközben kórusban kiáltották: Better red than dead! Londonban Margaret Thacher rekedtre kiabálta magát a parlamentben, hogy a munkáspárt lármáját túlharsogva kijelentse, igenis elhelyezik az új amerikai fegyvereket. Az angol katolikus püspöki kar elítélte a militáns angol nőket, akik erőszakot alkalmaztak a katonai táborok ellen tüntetéseik során. A püspökök figyelmeztették hívőiket, hogy a törvény megszegését az egyház elítéli! A francia katolikus püspöki kar dokumentumot tett közzé a nukleáris fegyverekkel kapcsolatosan Nyerjük meg a békét címen. Ebben kijelentették, hogy a jogos önvédelmet, még akkor is hogy ha ez atomfegyverekkel történik, helyeslik, mert ez védelmet nyújt a marxistaleninista eszmék agreszsziója ellen. Az amerikai püspöki kar volt az egyetlen, amely a szovjet szította európai békemozgalom mellé állt ki. És most az amerikai püspöki kar kénytelen beismerni, hogy feszült a viszonya a Vatikánnal, habár tagadják, hogy ennek politikai oka lenne. Időközben Amerikában az ABC TV-társaság 7 millió dollárt költött egy az atomháború pusztításáról szóló három esztendő óta készülő műsorára, a The day after-re, amely elterrentő képet nyújt arról, hogy mi történik a Middle West-en egy nukleáris összecsapás után. Az ABC műsorát ezen a vasárnapon vetíti, időzítése miatt erős a gyanú, hogy ez nem véletlen, soha jobbkor nem jön az európai béke-agitátorok számára. Az egyik amerikai lap, a New York Post kereken kimondta: „Az ABC 7 millió dollárral segíti Andropov propagandáját.” Az ABC TV-műsorát Amerikában is agitáció kíséri a műsor vetítése után a békecsoportok napokig gyűjtenek aláírást és arra bíztatják azokat akiket sikerül megnyerniök, vagy megijeszteniök, hogy áraszák el a Fehér Házat és a kongresszust atomfegyverek elleni magatartásukkal. Azok, akik ezt a „békepropagandát” ellenzik azzal válaszolnak, hogy az ABC vasárnapi műsorát bojkottálják és ettől kezdve az ABC-t keveset, vagy sohasem nézik, hogy anyagi büntetést mérjenek erre a TV-vállalatra. Izrael elpusztította a bombarobbantó bázisát Szíria határának mentén Tizenkét nappal Izrael libanoni főhadiszállásának felrobbantása után, Izrael harcigépei támadást intéztek a proiráni partizánok kiképző tábora ellen. Úgy hiszik, hogy ez a szíriai határ közelében, Baalek városának közelében lévő tábor volt felelős mind az izraeliek, mind az amerikai marine, mind a francia kaszárnyák elleni kamukázi bombatámadásokért. ,,Mi azért ütöttünk vissza amit ellenünk cselekedtek!” — mondotta egy hivatalos izraeli közeg. „Amenynyiben valóban a mi célpontunk volt a felelős az amerikaiak és a franciák elleni merényletekért is, úgy annál jobb!” A mentési munkálatok résztvevői szerint legalább négyen haltak meg a táborban, a sebesültek száma 38 és egy tucat ember szorult a romok alá. Két héttel ezelőtt az Izrael elleni támadás Tyre városában 61 emberéletet követelt, 29 izraeliét és 32 arabét. Izrael nyomban a merénylet után bombázta a Suff hegyekben lévő shiita muzulmánok táborait, de utána bejelentette ez még nem a végleges leszámolás a Tyreben történtekért. Ez úgy látszik a Baalbek melletti pro-iráni terrorista kiképző tábor kiütése volt. Az Egyesült Államok szintén retorziót emlegetett a marine kaszárnya tragédiája után „miután megállapította azt, hogy ki is felelős a marine kaszárnya elpusztításáért!” Erről a megtorlásról amerikai részről újabban nem beszélnek. Nem csupán azért, mert az Egyesült Államok aggódó nyugat-európai szövetségeseik intették Washingtont a megtorlás ellen, többen kijelentették, hogy ebben az esetben visszavonnák csapataikat a libanoni nemzetközi békefenntartó egységekből. Az amerikai mérséklet másik oka. Az erőfeszítés, hogy a Svájcban elkezdett és azóta félbeszakított libanoni békekonferenciát ne tegyék teljesen lehetetlenné egy újabb erőteljes katonai akcióval. Amerikai részről erőteljesen kihangsúlyozták, hogy Izrael légitámadása kizárólagosan izraeli akció amihez Uncle Sam-nak semmi köze. A svájci értekezlet elnapolását Szíria halogatása idézte elő. A szünetben Gemayel elnöknek Damaszkuszba kellett volna utaznia, hogy ott Assad szíriai elnökkel tárgyaljon. Ezúttal azonban a sors halogatása szólt közbe. Múlt vasárnap Assadot akut vakbélgyulladással kórházba szállították és ott sikeresen megoperálták, így Gemayel damaszkuszi látogatását egyelőre elhalasztották. Időközben Amerika leváltotta Libanonban eddig szolgáló 1600 tengerészgyalogosát, ezek hazatérnek, helyüket friss csapatok foglalják el, ezúttal már egy tábornok vezénylete alatt. Eddig ezredes volt a legmagasabb rangú amerikai parancsnok Libanonban. Az arabok miniháborúja Arafat vereségével véget ért A hét közepén 13 napos csatározás után Arafat emberei, a Palesztinai Felszabadító Mozgalom hozzá hű része elvesztette utolsó erődítményét, a Beddavi menekülttábort. Ezt közelharcban foglalták el a szíriaiaktól megerősített Palesztinai Felszabadítási Mozgalom forradalmárai. A beton építőkövekből épült földszintes házakból álló menekült városban Arafat 200 emberét vesztette el. Főhadiszállását lerohanták és kifosztották. A lázadó Palesztinai Felszabadítási Mozgalom egységek szíriai tankoktól és tüzérségtől megerősítve olyan villámgyorsan rohanták le Beddavit, hogy Arafat embereinek arra sem maradt ideje, hogy Tripoli felé menekülve, sebesültjeit és halottait magával vigye. A vert hadak most Tripoliba vonultak vissza, üldözőiket bekerítették és azzal fenyegetőznek, hogy lebombázzák Tripolit, amennyiben Arafat nem hagyja el. A vert vezér most 5 ezer emberével tartózkodik Tripoliban. Ez a 150 ezer lakosú város Beirut után Libanon második legnagyobb városa. Polgármestere keserűen kérdezi most: „Vajon Tripoli pusztulása elősegíti-e Palesztina visszatérését? Ha itt nálunk újabb ezrek válnak földönfutóvá előbbre segítik-e ezzel a palesztínaiak ügyét? Tripoli polgármestere Szíriához apellált a város megkíméléséért. Damaszkusz, Szaúd- Arábia és az Arab Liga közvetítését kéri. A Palesztinai Felszabadítási Mozgalom lázadó része azt követeli, hogy Arafat azonnal hívja egybe a Fatah szervezetet, nyilván abban a reményben, hogy ez 14 esztendős vezetése után elmozdítja Arafatot a Palesztinai Felszabadítási Mozgalom éléről. Amíg ez a belviszály dúl az arabok között, két beiruti amerikai tudósító, az ismert konzervatív páros, Evans és Novak, jelentik hogy Libanon muzulmán lakossága körében erős agitáció folyik Izrael megszállása ellen. Paszszív ellenállást hirdetnek azok között a muzulmánok között akik eleinte barátként fogadták Izrael csapatait, amely kiűzte soraikból a gyűlölt Palesztinai Felszabadítási Mozgalmat. Egy esztendős libanoni polgárháború után azonban ismét fellángolt a gyűlölet „az idegenek ellen!” Evans és Novak szerint Izrael mellett a muzulmánok most kezdik az amerikaiakat is ide számítani, mondván hogy ezek a semleges békefenntartó szerepéből átléptek Izrael és az erős kisebbségben lévő libanoni keresztény Gemayel támogatóinak szerepébe. Az eddig nyugat-barát libanoni muzulmánok változott érzelmei Evans és Novak szerint újabb akadály lesz Libanon békéjének útjában. És felidézi a rémet, amely jóideje ijesztegeti Szaúd- Arábiát és Jordániát. Egy újabb muzulmán vallási hullám, amely elsöpörte Sa sah uralmát Iránban és terrorista mozgalmat váltott ki szerte a világban. Reagan hazaérkezett, a kongresszus távozik Reagan elnök hatalmas személyes kockázattal járó ázsiai látogatása a fellélegzés sóhajával ért véget. Amerika elnöke sértetlenül hazaérkezett kíséretével. Amikor Ronald Reagan az észak-koreai határt látogatta, a senki földjén járva, Dél-Korea elnöke egész tüzérségét készenlétbe helyezte, hogy szükség esetén tűzfüggönnyel védelmezze látogatóját. Az amerikai TV-kommentátorok kihangsúlyozták: A távol-keleti elnöki körút semmi újat nem hozott! Ez a kiértékelés teljesen téves. Az Egyesült Államok Csendes óceáni hatalmi szerepének kihangsúlyozásával Reagan mélységes benyomást gyakorolt a Távol- Kelet népeire, ahol utazását merőben más szemmel látták, mint az ABC, vagy a CBS. Japán népe, hála a Reagan házaspár látogatásának ezúttal először közelebbi pillantást vethetett a 80-as éveiben járó császárjára, Hirohitora és annak otthonára. Adieth, japán parlamentje előtt állva Amerika elnöke, ezúttal első ízben japán történelme folyamán, közvetlenül beszélt a japán néphez és ígéretet tett, hogy kompromisszumra is hajlandó az atomfegyverek megfékezésére. Az atomfegyverek egyetlen létjogosultsága, — mondotta Reagan, — annak biztosítása, hogy használatához soha senki sem folyamodjon! Korea népe, Reagan látogatása után visszanyerte fél vezetőségének kiütésekor elvesztett önbizalmát. A Reagan látogatás távol-keleti kihatása nagy volt, olyan nagy, hogy egyelőre szinte még felmérhetetlen. Reagan elnök és Nancy Nakasone-éknél teáznak. Washington nem kér Trudeau látogatásából______________ Az önmagát békeközvetítőnek előléptető Pierre Elliot Trudeau látogatásából az amerikai főváros nem kért. Trudeau közölte szeretne Amerika vezetőivel tárgyalni és nekik ismertetni Európában már bemutatott béketervét. Washingtont gyors látogatása „dont call we will came”. Caneth Dam, amerikai külügyminiszter helyettes villámgyorsan Ottawába repült, ott hűvös udvariassággal meghallgatta Trudeau tervét, azt mondta, hogy nagyon szép és ezzel visszatért Washingtonba. Marcos megfenyegette az üzletembereket Három nappal azután, hogy a Fülöp Szigetek elnöke fogadta félezer üzletember látogatóját, akik demokratikus választást és a válság mielőbbi rendezését követelték tőle, Marcos elnök viszontválasszal szolgált. Figyelmeztette a business-man-ek közületét, hogy neki adatai vannak azokról akik csalnak az adóbevallásnál, akik feketéznek és csempésznek. És erélyesen fog majd fellépni a kihágók ellen és szigorú büntetést ró a gazdasági szabotőrökre, mert türelme fogyóban van.