Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)

1983-08-02 / 31. szám

9 oldal Ki, kinek a csatlósa? A jelenlegi magyaror­szági helyzet tárgyila­gos elemzése a kommu­nista párt XII. kong­resszusán elhangzott beszédek ismerete nél­kül nem képzelhető el. Persze nem a „kis csa­­hosok” úgynevezett hozzászólásai a fonto­sak, hanem az összefog­laló beszédek; elsősor­ban Kádár moszkvai fő­megbízott elvtárs vita­összefoglaló beszédét kell figyelmesen tanul­mányozni. Most már eléggé köz­ismert, hogy Magyaror­szágon a születések szá­ma nem elegendő a nem­zet jelenlegi létszámá­nak a fenntartásához sem. Ezt a kérdést a pártkongresszuson Ká­dár is érintette, habár csak szőr mentén — s szerinte az alacsony születési arányszám oka az 1960-as évek ele­jére jellemző alacsony népszaporulat. Ezek szerint ebben a fontos kérdésben ez a párt hi­vatalos álláspontja. A törvény szerint a „Magyar Népköztársa­ságban” a párt a társa­dalom vezető ereje. Gyakorlatilag pedig a párt Magyarországon a hatalom kizárólagos bir­tokosa. Ugyanis csak a párt jelöltjei lehetnek országgyűlési képvise­lők, s a képviselőház a párt törvényjavaslatait emeli törvényerőre, mégpedig ez eddig, min­dig ellenszavazat nélkül történt. Tehát az tör­ténik, amit a párt akar. így van ez az élet min­den voantkozásában. A párt kizárólagos joggal dönt minden kérdésben; legyen az termelési, ok­tatási, vagy szociális probléma. A döntő szót mindig az illetékes he­lyi pártszervezet veze­tősége mondja ki. A jelenlegi alacsony népszaporulatért vi­szont a párt nem óhajt felelősséget vállalni, noha az 1960-as évek­re jellemző alacsony népszaporulatért is a kommunista párt a fele­lős. Jelenleg az 1942 és 1962 között született nők kerültek szülőképes kor­ban. Tehát közönséges hazugság csak, hogy az alacsony népszaporu­lat oka az, hogy a 18 éves, vagy a még fiata­labb /lök nem szülnek elég gyermeket. Az ala­csony népszaporulat oka politikai és gazdasági és ezért kizárólagosan a párt felelős, mégpedig személyszerint elsősor­ban Kádár,,akit felette­sei gyakorlatilag telj­hatalommal ruháztak fel, s aki csak Moszkvá­nak tartozik felelősség­gel. Az egyik valódi politi­kai oka az alacsony nép­­szaporulatnak többek között az, hogy Kádár — mint előbb láttuk—bün­tetlenül hazudhat és ez­zel a „jogával” az el­múlt 24 év alatt gyakran élt is. A magyar nép nem bízik benne, — csak fél, hogy még rosszabb, esetleg egy Rákosi­­szerü alak jöhet ismét. Azt is mondta Kádár a kongresszuson, hogy ők nem csatlósok. Mi vi­szont józan ésszel nem tudjuk elképzelni, hogy egy katonailag megszál­lott országban egy nem csatlós kormány lenne hatalmon. Sokan emlékeznek még arra az időre, ami­kor Hruscsov, a kis zö­mök ukrán volt a szov­jet diktátora. Ha Hrus­csov átvette a Szovjet­unióban a miniszter­­elnökséget, akkor Kádár is átvette Budapesten. Ha Hruscsov megunta a miniszterkedést és csak párt-diktátorko­­dott, Kádár is követte a példáját. Vagyis szolgai­­lag utánozta az elvtárs A FORRADALOM oknyomozó története 1945 — 1956 Csonka Emil legújabb könyve 1980. szeptember 1-én megjelenik. • • • Mikor és miért tört ki a ma­gyar forradalom? E könyv szerzőjének alaptétele: a for­radalom 1956. október 23-án robbant ki, de jóval korábban kezdődött, valójában akkor, amikor az első szovjet katona átlépte a Kárpátok gerincét és nyomában megjelent az első moszkovita agitátor. Ennek az alaptételnek meg­felelően a könyv feldolgozza a megelőzd 12 év forradalmat felidéző történéseit. 1945-ben egy szabad választáson a ma­gyar nép 83 százaléka nem sza­vazott a kommunistákra, még­is, a 17 százalékos kisebbség erőszakosan magához ragadta a hatalmat. Ennek az erőszak­nak a történetét írja meg ez a könyv; a pártok likvidálását, a különféle pereket és a tár­sadalom szétmorzsolását. Az összeesküvési per, a Mind­­szenty-per s a Rajk-per részle­tes történetével szolgál, leír­ja a parasztság kálváriáját, a munkásság kizsigerelését, az értelmiség deportálását, a val­lásüldözést, a kulturális élet elsekélyesítését, a rendőrál­lam módszereit, a szovjet ki­zsákmányolást. A politikai rémdrámák, s a diktatúra rémuralma jól dokumentált, adatokban gazdag fejezetek­ben kerül elénk, automatiku­san meggyőz arról, hogy a for­radalom elkerülhetetlen volt. Az 1953-as új szakasz, a Petőfi Kör ténykedése, Rákosi buká­sa és a forradalom nyitánya után elmondja a világtörté­nelmi esemény lefolyását: napról napra, szinte óráról órára haladva, világos tago­lással, alaposan és tömören ábrázolja a harc hősiessé­gét, a győzelem mámorát, a leverés perfidségét. A szerző megvizsgálja a nemzetközi összefüggéseket, s Adenauer, Kissinger, Murp­hy, Gyilasz és Karl Jaspers, Madariaga és Camus, vala­mint jeles külföldi szemtanúk megfigyeléseire támaszkodva izgató kérdésekre keresi a választ. Hogy alakult volna a belső magyar élet, ha a for­radalmat nem nyomják el? Milyen eredményt hozott vol­na egy szabad választás? Mi lett volna Mindszenty és Nagy Imre szerepe? Mi váltotta ki a második szovjet intervenciót? Világháború lett volna-e ab­ból, ha Amerika megsegíti a magyar forradalmat? Miért volt passzív a Nyugat? Mi volt Tito szerepe? Mit segített a magyar forradalom a szom­széd népeknek? Milyen im­pulzust adott egy Szaharov­­nak, egy Szolzsenyicinnek? Csonka Emil könyve hiteles történészi mü, izgalmas ol vasmány, hézagpótló munka a forradalom kézikönyve, i 20. századi magyar történet 12 évének drámai megeleve ' nítése. • Csonka Emil 1923-ban szü letett Szombathelyen. Törté nelmet, irodalmat és szocio lógiát tanult, a budapesti Pázmány Péter Tudomány egyetem és a bolognai egye tem diákja'volt, Mályus Ele mér, Szekfú gyula, Komis Gyula, és Várady Imre tanít ványa. Történészi szakterülete: s Habsburgok története a Habsburg-birodalom bukása után. E munkássága nyomán született Habsburg-trilógiája három munkája német nyel­ven, Emilio Vasari írói nevén: „Ein Königsdrama im Schat­ten Hitlers”, „Zita, Kaiserin und Königin”, „Dr. Otto Habsburg oder die Leiden schaft für Politik”. Utóbbi két müve saját nevén magyarul is megjelent: „Zita története” és „Habsburg Ottó!’. „A szám­űzött bíboros” c. könyvében feldolgozta Mindszenty életé nek utolsó három és fél évét, e müve németül „Der ver­bannte Kardinal” címen jelent meg. Történelmi magyaré zatokkal látta el Mindszenty első posthumus könyvét, a „Napi jegyzetek” kötetét. Ki­adásra készen áll Mindszenty bíboros amerikai útjának egy szakaszát megörökítő mo­nográfiája. A magyar irodalmat és tör­ténelmet tárgyaló több tanul mánya jelent meg német és osztrák lapokban- Az ,,Üj Európa" c. magyar külügyi szemle főszerkesztője. Mint irodalomtörténész számos esszét írt a modem magyar próza mesteréről, Márai Sándorról. gazdáját. Az talán még Kádár javára írható, hogy habár Moszkva el­ső számú csatlósa a kül­politikában, s ennek fe­jében az oroszok elné­zik, hogy a magyar bel­politikában bizonyos lát­szólagos engedmények­kel elviselhetőbbé tette a vörös diktatúrát. A lát­szólagos engedmények azonban nem a magyar nép javát szolgálják, ha­nem a pártbasák kényel­mét. Ugyanis a párt te­vékenysége sokkal egy­szerűbb, az elvtársak nyugodtabban ülhetnek a husosfazék mellett, ha az egyszerű dolgozók is kapnak időnként egy­­egy koncot. A Kádár és a párt fe­lelősségét még súlyos­bítja az a tény, hogy a szovjet imperializmus az új kor egyik legször­­nyübb torzulása. Nem arról akarunk beszélni, hogy a szovjet katonai­lag megszáll országokat és bábkormányokat ül­tet a népek nyakára, ha­nem arról, hogy a szov­jet hadsereg hogyan fosztogat, rabol és gyil­kol, amikor valahová beteszi a lábát. Kötete­ket írhatnánk a szovjet „vitézek” magyaror­szági garázdálkodásai­ról, most azonban jelen­legi szovjet katonai szer­vezett fosztogatásai­nak egyik példáját kí­vánjuk megemlíteni. Rudolf trónörökös 1889-ben lett öngyilkos a mayerlingi vadászkas­télyban, báró Vetsera Máriával együtt. A trón­örököst természetesen Bécsben, Vetsera báró­nőt pedig helyben, Ma­­yerlingben temették el. A bárónő 56 évig hábo­rítatlanul aludta örök álmát a mayerlingi te­metőben, amikor 1945- ben a községet elözönlöt­­ték a szovjet felszaba­dítók — első dolguk volt kifosztani a bárónő sír­ját. Jól voltak értesülve a szovjet elvtársak. Tud­ták, hogy a bárónőt ék­szerekkel együtt temet­ték el, s azt is tudták, hogy a mayerlingi lako­sok az 56 év alatt nem ra­bolták ki a bárónő sírját. Kádárék ennek a szov­jet hatalomnak a csatló­sai és a magyar nép ért­hetően nem bízik ben­nük. Hiába mondta Ap­ró Antal az országgyű­lés elnöke, hogy jelen­leg Magyarországon tit­kos szavazás útján vá­laszthatják a polgárok a ja képviselőket, amikor azt sem Apró, sem a ma- ’ gyár nép nem hiszi el. Azt ugyanis Apró is tud-. ja, hogy Magyarorszá­gon egyáltalában nin­csen választás és csak a kommunista párt je­löltjeire lehet szavazni. Teljesen mindegy — hány szavazatot kapnak ' ezek a jelöltek, minden­képpen ők lesznek a kép­viselők, mert nem áll ve­lük szemben ellenzéki * jelölt. A képviselők nem a népet, hanem kizáró­lag a kommunista pár­tot képviselik és a jogta­lan magyar nép termé­szetesen bizalmatlan a rezsimmel szemben. Ezért születik kevés gyerek! Végül még egy fontos szempont. Csak az olyan házaspárok vállalhat­ják a gyermek nevelés gondjait, akiknek la­kásuk is van. Márpedig lakása csak annak te­het, aki hat-hétszázezer forintért tud lakást vá­sárolni a szocialista ál­lamtól, akkor, amikor az átlag jövedelem szemé­lyenként havi 3500 fo­­- rint körül van és jelenleg egy kiló hús 60 forint. Safrán István a buda­pesti Népszabadság cí­mű pártlapban egy „Al­bérletet kerestem” cí­mű cikkében pontosan leírta, hogy milyen rosz­­szak a lakásviszonyok a kommunista hatalom bi­torlás 33-ik esztendejé­ben., . A cikk szerint egy köz­ponti fütéses félszoba bére havi kettőezer, de 6 hónapot előre kell kifi­zetni. (Fél szoba, a hiva­talos nyelvhasználat szerint, kisebb, mint háromszor három mé­ter.) ' A Fö utcában egy 12 négyzetméteres szobá­ért havi 2000 forint lak­bért kértek. Az IBUSZ- on keresztül viszont egy kettő és félszobás lakást lehet kibérelni napi 200 forintért. Havi hat­ezer! . A Nagydiófa utcában egy elhanyagolt fűthe­­tetlen szobáért havi 1500 forintot számítottak, de az első két év bérét elő­re kérték. A Sashegy ol­dalában egy családi ház ■kertjében ólszerü barak építmény van. Egy kis szobáért havi ezer forin­tot kér a tulajdonos, s a javára legyen mondva, hogy a hirdetése szerint, nem igényes házaspárt keresett bérlőnek. Aligha lehet vitás, ha Magyarországon olyan lakbér uzsora van, mint amilyent a kommunista pártújság is beismert; akkor az alacsony nép­­szaporulatért nem a “'nőket lehet okolni. A kérdés, amit a kom­munista pártkongresz­­szuson csak futólag érin­tettek, a nemzetet érin­tő elsőfontosságu kér­dés, s egyben a legsú­lyosabb elmarasztaló bí­rálat, amit egy kormány a népétől kaphat. Ma­gyarországon a diktatú­rát nem lehet szavakkal bírálni, mert a bírála­tot a népköztársaság rendje elleni gyűlöletre izgatásnak , tekintik és kíméletlenül börtönbe csukják a bírálót. A ká­­dári-rendszer egy reak­ciós diktatúra, .tehát a magyar nép nem bízik benne. Az előbbiek alapján könnyű felelni a cím ben feltett kérdésre. Kádár tehát a szovjet csatlósa s noha bizonyos esetek­ben Kádár ügyesen poli­tizál, s látszólagos en­gedményekkel igyek szik a nép kedvében jár­ni, de a szovjet mintájú rendszerben nem tu dott és nem tudhat olyai politikai és gazdaság körülményeket teremte ni, hogy elnyerje a nem zet bizalmát. Erre csal demokratikus, titkos vá lasztás útján hatalomra kerülő kormányok ké pesek; az idegen meg szálló hatalmak által t népek nyakába ültetet rezsimek, csatlós rezsi mek, kizárólag megbí zóikat képviselik. (B.Sz.A. Csonka Emil: Elnök és alelnök? — Reagan 6s Bush— . Ronald Reagan 69 éves, George Bush pedig 55. Nyilvánvaló, hogy a Republikánus Párt nagy tábora azért választott viszonylag fiatal alelnö­­köt, mert az elnökjelölt viszonylag idős ember. Ronald Reagan azon­­baií, mint sokan mond­ják, legalább tíz-tizenöt évvel fiatalabb, mint a kora, fáradhatatlan és rugalmas. Jól birja a vá­lasztási kampány stra­páját, nála fiatalabba­kat megszégyenítő ener­giával. Hívei egyébként azt mondják, amit Rea­gan folytat, az nem .kampány”, hanem an­nál több: keresztes-had­járat. Más szóval ez azt jelenti, hogy Reagan kö­vetői egyfajta bibliai hévvel és missziós tu­dattal hisznek abban, hogy kijelölt vezérük predesztinált személyi­ség, eleve arra rendelte­tett, hogy Amerikát új utakra vezesse. Új és jobb utakra, mert mint mondják, Amerikát meg kell menteni. Egyik hí­ve szerint Reagannak, illetve elnökké válasz­tásának „kozmikus je­lentősége van.” Vagy ahogy ugyanezt más­ként kifejezik: talán ez az utolsó pillanat, amit az Isten adott Amerika megmentésére, Ameri­ka vagy megtér, vagy el­veszik ... Nemcsak hívei beszél­nek így, Ronald Reagan­nak is egyik politikai sajátja ez a beszédmo­dor, pontosabban, a po­litikus jól tudja, hogy Amerikában sokán így gondolkodnak, így be­szélnek és azonosítja magát velük. Ronald Reagan 1911 február hptodikán szü­letett Illinois állam Tampico nevű helységé­ben. Szülei Európából bevándorolt emberek voltak, apja ír katolikus, anyja skót protestáns. A család nehezen élt, az apa cipőkereskedö volt, de a világgazdasági vál­ság öt is tönkretette, nem egyszer előfordult, hogy a szülök nem tud­tak mit tenni az asztal­ra. Volt idő, amikor az apa a whiskey-hez mene­kült, mint vigasztalóhoz. Ez a komor háttér azon­ban inkább csak ösztön­ző volt a Reagan-gyere­­keknek, hogy „megcsi­nálják a maguk útját”. Ronald Reagan mint sporttudósító kezdte, THE RARTY MAKERS Presents The Super-Stuffer Picnic Planner 1980 PICNIC SPECIALS Fingers Were Made Before Forks: Golden fried chicken, hot dogs with buns, catsup, mustard and relish, sweet com-on-the-cob and crisp potato chips. 130 per serving$2 Chuck Wagon Menu: Imported sliced ham, salami and cheese with rye bread and mustard, chuck-wagon baked beans, macaroni salad, cole slaw, potato salad and a variety of relishes. )?25 A per serving Tex-Mex Spread: Chili-con-came with oyster crackers, stuffed tamales, hot dogs with buns, mustard, relish and catsup and pepperoncini. $115ML • per serving Famous Chicken and Beef: Sliced roast beef in savory brown gravy, golden fried chicken, assorted fresh breads, your choice of rel­ishes and salads (macaroni, potato, cole slaw), or home-style baked beans, or golden corn-on-the­­cob with buttery sauce. $*50 ML per serving Call Virginia Hart, our Picnic Consultant, for more information and a complete menu. 832-8800 ezen a réven jutott el Illinoisból Kaliforniá­ba, ahol egy hollywoodi felvételi próbán sikeres­nek bizonyult, így ke­rült a színészi pályára. A rokonszenves, nyílt­­tekintetű fiatalember alakította a „jó ember” szerepét, mindig ő volt „a derék fickó”, aki ke­ményen küzdött az igaz­ságért, és végül győzött. Színmüvészi pályafutá­sa bizonyos tekintetben hátrányt jelentett, ami­kor politikai pályára lé­pett, de ugyanannyi előnnyel is járt. Minde­nekelőtt azzal, hogy jó beszédképessége kiváló szónokká tette. 24 évvel ezelőtt volt, hogy Ronald Reagan utolsó filmjét forgatta. A politikával azonban már színművész korá­ban eljegyezte magát: hosszú éveken át ő volt a színész-szakszervezet el­nöke, méghozzá harcos elnöke, szociális érzék­kel és erős világnézet­tel, mert például szívó­san küzdött az ellen, hogy az amerikai kultu­rális életet kommunista törekvésekkel szöjjék át. Fiatal korában Roo­sevelt elnök híveként li­berális demokrata volt, élete derekán azonban konzervatív lett és mint a fejlemények mutat­ják, ennek az irányzat­nak szilárd oszlopa. 1966-ban felkérték, hogy legyen Kalifornia kormányzója. Némi vo­nakodás után indult a választáson, és fölénye­sen legyőzte demokrata­párti ellenfelét, Brown kormányzót. Reagan üres államkasszát vett át, elődjétől, a válasz­tást is azzal nyerte meg, hogy bírálta az előd köl­tekező politikáját. Kor­mányzóságát népsze­rűtlen intézkedéssel kel­lett kezdenie, de meg volt a bátorsága, — ez a ritka bátorság, — és így egy-milliárd dolláros adóemelést rendelt el. Rendbeszedte Amerika e. legnagyobb államá­nak, a szép Kaliforniá­nak az anyagi ügyeit. Az első adóemelés után csaknem öt milliárd dol­lár adópénzt térített vissza a polgároknak, egyben pedig elérte, hogy amikor 1974-ben végétért kormányzói pe­riódusa, az államkasz­­szában hat milliárd dol­lár plusz maradt. Ronald Reagan, mint az elmondottakból is lát­ható, gyakorlati érzékű ember, Kaliforniában általában kedvezően emlékeznek vissza mű­ködésére. Kétszer háza­sodott, négy gyermeke van. Gazdag ember, a színmüvészetével és te­levíziós tevékenységé­vel keresett pénzt kitü­nően fektette be. Egyik kaliforniai tanyáján szokta kipihenni a politi­ka fáradalmait, szeret lovagolni, nem veti meg az igazán jó bort, ma­gánéletéről nem szeret nyilatkozni, de azt sem szereti, ha jelenlétében másokról pletykálkod­­nak. Reagan alelnökje­­löltje, George Bush pat­rícius szülök gyerme­ke, apja szenátor volt Connecticut államban, ö volt az amerikai ten­gerészet első harci piló­tája. A családi vagyont ügyes és körültekintő munkával megsokszo­rozta, az olaj-üzletben vitte sokra, tehát anya­gilag független ember. Volt képviselő, majd a Republikánus Párt or­szágos elnöke, az Egye­sült Államok kínai fő­­megbizottja, Amerika ENSz-delegátusa, és a Központi Hírszerző Szol­gálat, a CIA, elnöke. Külpolitikai tapaszta­lattal rendelkezik, ki­tűnő szervező, s legfőbb emberi politikai sajátos­sága a céltudatosság és ennek érdekében a szí­vósság. És mindemel­lett: jó humorérzéke van. Goschy’s Market a minőségi áruk üzlete Házi készítésű specialitások: ^ Disznósajt — Füstöltkolbász — Szalonna Császárhús — Májas és Rizses hurka Füstölt sonka, stb... Gyümölcs — Zöldségek — Fűszeráruk stb__ várja az igényes magyar vásárló közönséget Nyitva: Hétfőtől — szombatig 9:00 — 6:00 1925 Irving Park Rd. Chicago 111. Tel: LA5-8192 négy Nyelven a- magyar . SZABADSÁGÉRT! ,, ‘ \ 3 NEMZETŐR £ »..in».» mmmiailit—M—f MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Poatf. 70. German; Felelős szerkesztő és ldadó: KECSKÉSI-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre. így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pitssburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpeldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi císekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kivánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába: Név: (vagy szervezet neve). Cím:......................................... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove ül. 60053 )

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék