Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-08-02 / 31. szám
Ki, kinek a csatlósa? A jelenlegi magyarországi helyzet tárgyilagos elemzése a kommunista párt XII. kongresszusán elhangzott beszédek ismerete nélkül nem képzelhető el. Persze nem a „kis csatlósok” úgynevezett hozzászólásai a fontosak, hanem az összefoglaló beszédek, elsősorban Kádár moszkvai főmegbízott elvtárs vitaösszefoglaló beszédét kell figyelmesen tanulmányozni. Most már eléggé közismert, hogy Magyarországon a születések száma nem elegendő a nemzet jelenlegi létszámának a fenntartásához sem. Ezt a kérdést a pártkongresszuson Kádár is érintette, habár csak szőr mentén , s szerinte az alacsony születési arányszám oka az 1960-as évek elejére jellemző alacsony népszaporulat. Ezek szerint ebben a fontos kérdésben ez a párt hivatalos álláspontja. A törvény szerint a „Magyar Népköztársaságban” a párt a társadalom vezető ereje. Gyakorlatilag pedig a párt Magyarországon a hatalom kizárólagos birtokosa. Ugyanis csak a párt jelöltjei lehetnek országgyűlési képviselők, s a képviselőház a párt törvényjavaslatait emeli törvényerőre, mégpedig ez eddig, mindig ellenszavazat nélkül történt. Tehát az történik, amit a párt akar, így van ez az élet minden vonatkozásában. A párt kizárólagos joggal dönt minden kérdésben, legyen az termelési, oktatási, vagy szociális probléma. A döntő szót mindig az illetékes helyi pártszervezet vezetősége mondja ki. A jelenlegi alacsony népszaporulatért viszont a párt nem óhajt felelősséget vállalni, noha az 1960-as évekre jellemző alacsony népszaporulatért is a kommunista párt a felelős. Jelenleg az 1942 és 1962 között született nők kerültek szülőképes korban. Tehát közönséges hazugság csak, hogy az alacsony népszaporulat oka az, hogy a 18 éves, vagy a még fiatalabb élők nem szülnek elég gyermeket. Az alacsony népszaporulat oka politikai és gazdasági és ezért kizárólagosan a párt felelős, mégpedig személy szerint elsősorban Kádár,,akit felettesei gyakorlatilag teljhatalommal ruháztak fel, s aki csak Moszkvának tartozik felelősséggel. Az egyik valódi politikai oka az alacsony népszaporulatnak többek között az, hogy Kádár — mint előbb láttuk—büntetlenül hazudhat és ezzel a „jogával” az elmúlt 24 év alatt gyakran élt is. A magyar nép nem bízik benne, csak fél, hogy még rosszabb, esetleg egy Rákosiszerű alak jöhet ismét. Azt is mondta Kádár a kongresszuson, hogy ők nem csatlósok. Mi viszont józan ésszel nem tudjuk elképzelni, hogy egy katonailag megszállott országban egy nem csatlós kormány lenne hatalmon. Sokan emlékeznek még arra az időre, amikor Hruscsov, a kis zömök ukrán volt a szovjet diktátora. Ha Hruscsov átvette a Szovjetunióban a miniszterelnökséget, akkor Kádár is átvette Budapesten. Ha Hruscsov megunta a miniszterkedést és csak pártdiktátorkodott, Kádár is követte a példáját. Vagyis szolgailag utánozta az elvtárs gazdáját. Az talán még Kádár javára írható, hogy habár Moszkva első számú csatlósa a külpolitikában, s ennek fejében az oroszok elnézik, hogy a magyar belpolitikában bizonyos látszólagos engedményekkel elviselhetőbbé tette a vörös diktatúrát. A látszólagos engedmények azonban nem a magyar nép javát szolgálják, hanem a pártbasák kényelmét. Ugyanis a párt tevékenysége sokkal egyszerűbb, az elvtársak nyugodtabban ülhetnek a húsosfazék mellett, ha az egyszerű dolgozók is kapnak időnként egyegy koncot. A Kádár és a párt felelősségét még súlyosbítja az a tény, hogy a szovjet imperializmus az új kor egyik legszörnyűbb torzulása. Nem arról akarunk beszélni, hogy a szovjet katonailag megszáll országokat és bábkormányokat ültet a népek nyakára, hanem arról, hogy a szovjet hadsereg hogyan fosztogat, rabol és gyilkol, amikor valahová beteszi a lábát. Köteteket írhatnánk a szovjet „vitézek” magyarországi garázdálkodásairól, most azonban jelenlegi szovjet katonai szervezeti fosztogatásainak egyik példáját kívánjuk megemlíteni. Rudolf trónörökös 1889-ben lett öngyilkos a mayerlingi vadászkastélyban, báró Vetsera Máriával együtt. A trónörököst természetesen Bécsben, Vetsera bárónőt pedig helyben, Mayerlingben temették el. A bárónő 56 évig háborítatlanul aludta örök álmát a mayerlingi temetőben, amikor 1945- ben a községet elözönlötték a szovjet felszabadítók — első dolguk volt kifosztani a bárónő sírját. Jól voltak értesülve a szovjet elvtársak. Tudták, hogy a bárónőt ékszerekkel együtt temették el, s azt is tudták, hogy a mayerlingi lakosok az 56 év alatt nem rabolták ki a bárónő sírját. Kádárék ennek a szovjet hatalomnak a csatlósai és a magyar nép érthetően nem bízik bennük. Hiába mondta Apró Antal az országgyűlés elnöke, hogy jelenleg Magyarországon titkos szavazás útján választhatják a polgárok a jó képviselőket, amikor azt sem Apró, sem a magyar nép nem hiszi el. Azt ugyanis Apró is tud-ja, hogy Magyarországon egyáltalában nincsen választás és csak a kommunista párt jelöltjeire lehet szavazni. Teljesen mindegy , hány szavazatot kapnak ezek a jelöltek, mindenképpen ők lesznek a képviselők, mert nem áll velük szemben ellenzéki jelölt. A képviselők nem a népet, hanem kizárólag a kommunista pártot képviselik és a jogtalan magyar nép természetesen bizalmatlan a rezsimmel szemben. Ezért születik kevés gyerek! Végül még egy fontos szempont. Csak az olyan házaspárok vállalhatják a gyermeknevelés gondjait, akiknek lakásuk is van. Márpedig lakása csak annak tehet, aki hat-hétszázezer forintért tud lakást vásárolni a szocialista államtól, akkor, amikor az átlag jövedelem személyenként havi 3500 forint körül van és jelenleg egy kiló hús 60 forint. Sáfrán István a budapesti Népszabadság című pártlapban egy „Albérletet kerestem” című cikkében pontosan leírta, hogy milyen roszszak a lakásviszonyok a kommunista hatalombitorlás 33-ik esztendejében.. . A cikk szerint egy központi fűtéses félszoba bére havi kettőezer, de 6 hónapot előre kell kifizetni. (Fél szoba, a hivatalos nyelvhasználat szerint, kisebb, mint háromszor három méter.) A Fő utcában egy 12 négyzetméteres szobáért havi 2000 forint lakbért kértek. Az IBUSZ- on keresztül viszont egy kettő és félszobás lakást lehet kibérelni napi 200 forintért. Havi hatezer! . A Nagydiófa utcában egy elhanyagolt fűthetetlen szobáért havi 1500 forintot számítottak, de az első két év bérét előre kérték. A Sashegy oldalában egy családi ház ■kertjében úlszerű barak építmény van. Egy kis szobáért havi ezer forintot kér a tulajdonos, s a javára legyen mondva, hogy a hirdetése szerint, nem igényes házaspárt keresett bérlőnek. Aligha lehet vitás, ha Magyarországon olyan lakbér uzsora van, mint amilyent a kommunista pártújság is beismert, akkor az alacsony népszaporulatért nem a “nőket lehet okolni. A kérdés, amit a kommunista pártkongreszszuson csak futólag érintettek, a nemzetet érintő elsőfontosságú kérdés, s egyben a legsúlyosabb elmarasztaló bírálat, amit egy kormány a népétől kaphat. Magyarországon a diktatúrát nem lehet szavakkal bírálni, mert a bírálatot a népköztársaság rendje elleni gyűlöletre izgatásnak , tekintik és kíméletlenül börtönbe csukják a bírálót. A kádári rendszer egy reakciós diktatúra,tehát a magyar nép nem bízik benne. Az előbbiek alapján könnyű felelni a címben feltett kérdésre. Kádár tehát a szovjet csatlósa s noha bizonyos esetekben Kádár ügyesen politizál, s látszólagos engedményekkel igyekszik a nép kedvében járni, de a szovjet mintájú rendszerben nem tudott és nem tudhat olyan politikai és gazdaság körülményeket teremteni, hogy elnyerje a nemzet bizalmát. Erre csak demokratikus, titkos választás útján hatalomra kerülő kormányok képesek; az idegen megszálló hatalmak által népek nyakába ültetet rezsimek, csatlós rezsimek, kizárólag megbízóikat képviselik. (B.Sz.A. A FORRADALOM oknyomozó története 1945 — 1956 Csonka Emil legújabb könyve 1980. szeptember 1-én megjelenik. • • • Mikor és miért tört ki a magyar forradalom? E könyv szerzőjének alaptétele: a forradalom 1956. október 23-án robbant ki, de jóval korábban kezdődött, valójában akkor, amikor az első szovjet katona átlépte a Kárpátok gerincét és nyomában megjelent az első moszkovita agitátor. Ennek az alaptételnek megfelelően a könyv feldolgozza a megelőző 12 év forradalmat felidéző történéseit. 1945-ben egy szabad választáson a magyar nép 83 százaléka nem szavazott a kommunistákra, mégis, a 17 százalékos kisebbség erőszakosan magához ragadta a hatalmat. Ennek az erőszaknak a történetét írja meg ez a könyv, a pártok likvidálását, a különféle pereket és a társadalom szétmorzsolását. Az összeesküvési per, a Mindszenty-per s a Rajk-per részletes történetével szolgál, leírja a parasztság kálváriáját, a munkásság kizsigerelését, az értelmiség deportálását, a vallásüldözést, a kulturális élet elsekélyesítését, a rendőrállam módszereit, a szovjet kizsákmányolást. A politikai rémdrámák, s a diktatúra rémuralma jól dokumentált, adatokban gazdag fejezetekben kerül elénk, automatikusan meggyőz arról, hogy a forradalom elkerülhetetlen volt. Az 1953-as új szakasz, a Petőfi Kör ténykedése, Rákosi bukása és a forradalom nyitánya után elmondja a világtörténelmi esemény lefolyását: napról napra, szinte óráról órára haladva, világos tagolással, alaposan és tömören ábrázolja a harc hősiességét, a győzelem mámorát, a leverés perfidségét. A szerző megvizsgálja a nemzetközi összefüggéseket, s Adenauer, Kissinger, Murphy, Gyilasz és Karl Jaspers, Madariaga és Camus, valamint jeles külföldi szemtanúk megfigyeléseire támaszkodva izgató kérdésekre keresi a választ. Hogy alakult volna a belső magyar élet, ha a forradalmat nem nyomják el? Milyen eredményt hozott volna egy szabad választás? Mi lett volna Mindszenty és Nagy Imre szerepe? Mi váltotta ki a második szovjet intervenciót? Világháború lett volna-e abból, ha Amerika megsegíti a magyar forradalmat? Miért volt passzív a Nyugat? Mi volt Tito szerepe? Mit segített a magyar forradalom a szomszéd népeknek? Milyen impulzust adott egy Szaharovnak, egy Szolzsenyicinnek? Csonka Emil könyve hiteles történészi mű, izgalmas olvasmány, hézagpótló munka a forradalom kézikönyve, a 20. századi magyar történet 12 évének drámai megelevenítése.• Csonka Emil 1923-ban született Szombathelyen. Történelmet, irodalmat és szociológiát tanult, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem és a bolognai egyetem diákja volt, Mátyus Elemér, Szekfű gyula, Kornis Gyula, és Várady Imre tanítványa. Történészi szakterülete: a Habsburgok története a Habsburg-birodalom bukása után. E munkássága nyomán született Habsburg-trilógiája három munkája német nyelven, Emilio Vasari írói nevén: „Ein Königsdrama im Schatten Hitlers”, „Zita, Kaiserin und Königin”, „Dr. Otto Habsburg oder die Leidenschaft für Politik”. Utóbbi két műve saját nevén magyarul is megjelent: „Zita története” és „Habsburg Ottó!’. „A száműzött bíboros” c. könyvében feldolgozta Mindszenty életének utolsó három és fél évét, e műve németül „Der verbannte Kardinal” címen jelent meg. Történelmi magyarázatokkal látta el Mindszenty első posthumus könyvét, a „Napi jegyzetek” kötetét. Kiadásra készen áll Mindszenty bíboros amerikai útjának egy szakaszát megörökítő monográfiája. A magyar irodalmat és történelmet tárgyaló több tanulmánya jelent meg német és osztrák lapokban- Az ,,Új Európa" c. magyar külügyi szemle főszerkesztője. Mint irodalomtörténész számos esszét írt a modern magyar próza mesteréről, Márai Sándorról. THE RARTY MAKERS Presents The Super-Stuffer Picnic Planner 1980 PICNIC SPECIALS Fingers Were Made Before Forks: Golden fried chicken, hot dogs with buns, catsup, mustard and relish, sweet com-on-the-cob and crisp potato chips. 130 per serving $2 Chuck Wagon Menu: Imported sliced ham, salami and cheese with rye bread and mustard, chuck-wagon baked beans, macaroni salad, cole slaw, potato salad and a variety of relishes. )?25 A per serving Tex-Mex Spread: Chili-con-came with oyster crackers, stuffed tamales, hot dogs with buns, mustard, relish and catsup and pepperoncini. $115 ML • per serving Famous Chicken and Beef: Sliced roast beef in savory brown gravy, golden fried chicken, assorted fresh breads, your choice of relishes and salads (macaroni, potato, cole slaw), or home-style baked beans, or golden corn-on-thecob with buttery sauce. $*50 ML per serving Call Virginia Hart, our Picnic Consultant, for more information and a complete menu. 832-8800 Csonka Emil: Elnök és alelnök? — Reagan és Bush— . Ronald Reagan 69 éves, George Bush pedig 55. Nyilvánvaló, hogy a Republikánus Párt nagy tábora azért választott viszonylag fiatal alelnököt, mert az elnökjelölt viszonylag idős ember. Ronald Reagan azonban, mint sokan mondják, legalább tíz-tizenöt évvel fiatalabb, mint a kora, fáradhatatlan és rugalmas. Jól bírja a választási kampány strapáját, nála fiatalabbakat megszégyenítő energiával. Hívei egyébként azt mondják, amit Reagan folytat, az nem „kampány”, hanem annál több: keresztes hadjárat. Más szóval ez azt jelenti, hogy Reagan követői egyfajta bibliai hévvel és missziós tudattal hisznek abban, hogy kijelölt vezérük predesztinált személyiség, eleve arra rendeltetett, hogy Amerikát új utakra vezesse. Új és jobb utakra, mert mint mondják, Amerikát meg kell menteni. Egyik híve szerint Reagannak, illetve elnökké választásának „kozmikus jelentősége van.” Vagy ahogy ugyanezt másként kifejezik: talán ez az utolsó pillanat, amit az Isten adott Amerika megmentésére, Amerika vagy megtér, vagy elveszik ... Nemcsak hívei beszélnek így, Ronald Reagannak is egyik politikai sajátja ez a beszédmodor, pontosabban, a politikus jól tudja, hogy Amerikában sokan így gondolkodnak, így beszélnek és azonosítja magát velük. Ronald Reagan 1911 február hatodikán született Illinois állam Tampico nevű helységében. Szülei Európából bevándorolt emberek voltak, apja ír katolikus, anyja skót protestáns. A család nehezen élt, az apa cipőkereskedő volt, de a világgazdasági válság őt is tönkretette, nem egyszer előfordult, hogy a szülök nem tudtak mit tenni az asztalra. Volt idő, amikor az apa a whiskey-hez menekült, mint vigasztalóhoz. Ez a komor háttér azonban inkább csak ösztönző volt a Reagan-gyerekeknek, hogy „megcsinálják a maguk útját”. Ronald Reagan mint sporttudósító kezdte, ezen a réven jutott el Illinoisból Kaliforniába, ahol egy hollywoodi felvételi próbán sikeresnek bizonyult, így került a színészi pályára. A rokonszenves, nyílttekintetű fiatalember alakította a „jó ember” szerepét, mindig ő volt „a derék fickó”, aki keményen küzdött az igazságért, és végül győzött. Színművészi pályafutása bizonyos tekintetben hátrányt jelentett, amikor politikai pályára lépett, de ugyanannyi előnnyel is járt. Mindenekelőtt azzal, hogy jó beszédképessége kiváló szónokká tette, 24 évvel ezelőtt volt, hogy Ronald Reagan utolsó filmjét forgatta. A politikával azonban már színművész korában eljegyezte magát: hosszú éveken át ő volt a színész-szakszervezet elnöke, méghozzá harcos elnöke, szociális érzékkel és erős világnézettel, mert például szívósan küzdött az ellen, hogy az amerikai kulturális életet kommunista törekvésekkel szeljék át. Fiatal korában Roosevelt elnök híveként liberális demokrata volt, élete derekán azonban konzervatív lett és mint a fejlemények mutatják, ennek az irányzatnak szilárd oszlopa. 1966-ban felkérték, hogy legyen Kalifornia kormányzója. Némi vonakodás után indult a választáson, és fölényesen legyőzte demokratapárti ellenfelét, Brown kormányzót. Reagan üres államkasszát vett át, elődjétől, a választást is azzal nyerte meg, hogy bírálta az előd költekező politikáját. Kormányzóságát népszerűtlen intézkedéssel kellett kezdenie, de meg volt a bátorsága, — ez a ritka bátorság, és így egymilliárd dolláros adóemelést rendelt el. Rendbeszedte Amerika e. legnagyobb államának, a szép Kaliforniának az anyagi ügyeit. Az első adóemelés után csaknem öt milliárd dollár adópénzt térített vissza a polgároknak, egyben pedig elérte, hogy amikor 1974-ben végetért kormányzói periódusa, az államkaszszában hat milliárd dollár plusz maradt. Ronald Reagan, mint az elmondottakból is látható, gyakorlati érzékű ember, Kaliforniában általában kedvezően emlékeznek vissza működésére. Kétszer házasodott, négy gyermeke van. Gazdag ember, a színművészetével és televíziós tevékenységével keresett pénzt kitűnően fektette be. Egyik kaliforniai tanyáján szokta kipihenni a politika fáradalmait, szeret lovagolni, nem veti meg az igazán jó bort, magánéletéről nem szeret nyilatkozni, de azt sem szereti, ha jelenlétében másokról pletykálkodnak. Reagan alelnökjelöltje, George Bush patrícius szülök gyermeke, apja szenátor volt Connecticut államban, ő volt az amerikai tengerészet első harci pilótája. A családi vagyont ügyes és körültekintő munkával megsokszorozta, az olajüzletben vitte sokra, tehát anyagilag független ember. Volt képviselő, majd a Republikánus Párt országos elnöke, az Egyesült Államok kínai főmegbízottja, Amerika ENSZ-delegátusa, és a Központi Hírszerző Szolgálat, a CIA, elnöke. Külpolitikai tapasztalattal rendelkezik, kitűnő szervező, s legfőbb emberi politikai sajátossága a céltudatosság és ennek érdekében a szívósság. És mindemellett: jó humorérzéke van. 9 oldal Goscy’s Market a minőségi áruk üzlete Házi készítésű specialitások: ^ Disznósajt — Füstöltkolbász — Szalonna Császárhús — Májas és Rizses hurka Füstölt sonka, stb... Gyümölcs — Zöldségek — Fűszeráruk stb__ várja az igényes magyar vásárló közönséget Nyitva: Hétfőtől — szombatig 9:00 — 6:00 1925 Irving Park Rd. Chicago 111. Tel: LA5-8192 négy Nyelven a magyar . SZABADSÁGÉRT! ,, ‘ 3 NEMZETŐR £ »..in».» mmmiailit—M—! MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pontf. 70. German. Felelős szerkesztő és ldadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekben is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kivánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába. Név: (vagy szervezet neve). Cím:......................................... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove ul. 60053 )