Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-06-16 / 24. szám
2. oldal Az „István a király’’ című rockopera történelmi nézőszögből Radics Géza Egy zenei műfajtól nem lehet elvárni, hogy az esemény történethű legyen minden mozzanatában, legaprólékosabb részleteiben. Az „István a király” című mű esetében azonban nem csupán részletkérdésekbeni eltérések mutatkoznak a legjobb ismereteink szerinti eseménytörténettől, hanem alapvetőbben is. Melyek fölemlítése azért fontos, mert a rockopera nagy érdeklődést keltett odahaza és külföldön egyaránt, így népszerűsége következményeként nemcsak az ifjúságunk lelkületéből kiölt hazafiságot igyekszik ébresztgetni, hanem téves-, sőt, esetenként káros történetismeretet honosít meg a nemzet tudatában. A mű hazafias hangulata tagadhatatlan, s éppen ezért szerzőit, Szörényi Leventét, Bródy Jánost és a filmrendező Koltay Gábort a legőszintébb dicséret illeti. Van azonban a műnek egy „névtelen” szerzője is, aki nem más, mint a finnugor hitbeli Nemeskürty István történész. A mű születése körüli eseményekről ugyanis, az 1983-as óbudai Amfiteátrumbani bemutató alkalmával árusított füzetecske számolt be. A beszélgetés során Koltay a kérdést illetőleg eképp nyilatkozott: „Több forgatókönyv variáns is készült, amellyekről sorra konzultáltunk Nemeskürty Istvánnal. Magyarul el lettünk utasítva.” . E sorok írója nem tudhatja, hogy mi volt az amit Nemeskürty elutasított és mi volt az amit elfogadott, csupán két eshetőséget tud feltételezni: 1.) Nemeskürty történész az elmúlt három évtized új felismeréseiből semmit sem tanult. 2.) Vagy tudatosan hamisított. Az idézetből világosan kitűnik, hogy a mű történelmi mondanivalójának lényegét Nemeskürty határozta meg. A kérdés tehát: nincs Magyarországon képzettebb történész, aki e nagyszerű mű lényegi mondanivalóját történethű mederbe irányította volna? Meggyőződésünk szerint van, nem is egy! Éppen ezért úgy véljük, nem tévedünk abban, hogy a mellébeszélések céltudatosak és nem tévedések. Vegyük sorra a legfontosabbakat: Géza nagyfejedelem által elindított nyugatpolitika az ezredforduló tájára érlelődött robbanékonnyá. Korábbi ismereteink szerint ez a magyarság ősvallása és a római hit összecsapásában teljesedett ki, azaz vallásháborúban. Az utóbbi évtizedek kutatásainak eredményei ezzel szemben hatalomért vívott „trónharcot” látnak az események mögött. Nos, ez alapjaiból mozdította ki korábbi ismereteinket, kivéve Nemeskürtjét, ő a kettőt összevegyíti. Figyelembe veszi ugyan az új szemléletet anélkül, hogy a régebbit elvetné, így született meg hát Nemeskürty történelmi öszvére. A kettősvonalvezetéssel magyarázhatók a műben előforduló ellentmondások is, amelyek zavaróan hatnak a kevésbé képzett, de gondolkodó ember tudatában. Nézzük tehát elsőként a vallás kérdését. Árpád-ágbeli őseink már Etelközben megismerkedtek a kereszténység bizánci változatával, s a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy elődeink körében voltak követői is. A Kárpát-medencében e folyamat inkább felgyorsult, s azt kell gondolnunk, hogy az ezredforduló tájára a vezetőréteg túlnyomó többsége közel százszázalékban bizánci vallású volt már. Koppány, akit az ősvallás védelmezőjének állítanak be, maga is bizánci vallású, amit a mű III. felvonásának 6. jelenetében ki is mondatnak vele eképpen: „Pogánynak tartanak, pedig Bizánc jelét magamra vettem”. Ha Bizánc jelét magára vette Koppány, akkor miért mondja a főtáltosnak, Tordának a III. felvonás 4. jelenetében: „Menj hát és tudd meg az Istenek szándékát”? A bizánci vallású horkának csak egy Istene van, s ha keresztény akkor miért tartják pogánynak? A III. felvonás 2. jelenetében pedig a keresztény Koppányt többnejűnek mutatják be. Ez, hogy képzelhető el? Árpád magyarjainak temetői arról tanúskodnak, hogy elődeink már Etelközben egynejűek voltak. Miért hát e zagyvaság? Az említett füzetben a szerzők azon véleményüknek adnak kifejezést, hogy ők nemcsak szórakoztatni akarnak művükkel, hanem tanítani is. E nemes szándékot valaki tévútra vezette. A háremhölgyek, mint színpadi jelenség látványosak lehetnek, de a valósághoz közelállóbb lett volna egy eszes, az események viharzását látó, figyelmeztető feleség. Koppány és Szent István közötti párharc is meglehetősen zavaros vegyületben tárul elénk. Koppány hivatkozik az ősi jogra, miszerint a nagyfejedelmi méltóságot illet.Ló István,szerint erről Koppány még,Géza életében lemondott,az ő javára, ennek ellenére a III. felvonás 6. jelenetében, hogy megóvja az ország békéjét, odaígéri Koppánynak a nagyfejedelemséget e szavakkal: „Fogadd el Rómát és holnap már tiéd az ország”, mert mondja: „Rómába vezet minden út, vagy pusztulásba”. Nos, itt bújt ki a rozsdás szög a zsákból. Már századok óta rombol a magyarság tudatában az a tévtan, hogy „a kereszténység mentett meg bennünket a pusztulástól.” A történelmi tények ennek határozottan ellent mondanak. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, soroljuk fel a nyugati támadások időpontját és a hadviselők neveit. 1030-ban tehát még Szent István életében II. Konrád császár támadt az országra. Szent István viszszaveri és visszafoglalja a bécsi medencét. III. Henrik támadásai: 1042, 1043 és 1044, az utóbbi háborúban a magyarok veszítenek és az ország 1047-ig a császár hűbérese lesz, mikor ismét elüldözik Henrik kegyencét, Orseolo Pétert és megtagadják a hűbéradókat. A császár nem nyugszik ebbe bele és 1050-ben Gebehart regensburgi püspök vezetésével ismét támad, ami nem járt sikerrel, ezért 1051-ben és 1052- ben újabb háborúkat indít, de kísérletei kudarcba fulladnak. 1074-ben I. Géza és Salamon király közötti viszály IV. Henrikben ébresztette föl a hódítói vágyat, de reményei nem váltak valóra. 1108-ban pedig V. Henrik tett egy utolsó kísérletet, de Könyves Kálmán visszaverte seregeit. Siker koronázta viszont a bajorok válalkozását, mikor 1241- ben a mongolok elől menekülő IV. Béla királyunkat elfogták és kifosztották. Jól ismert a keresztény Habsburgok magyarirtó politikája is, de e tévtanra Trianon tette föl a koronát, amit a keresztény nyugat politikája megerősített 1945-ben és 1956-ban. Minket séhilljére iffilín a hatalom, hanem az Istentől adatott biológiai erőnk és frissességünk mentett meg a pusztulástól. Érthető, hogy a nyugati hódítók e tévtan segítségével és Szent István előtti őseink becsmérlésével igyekeztek rombolni önismeretünket és önbecsülésünket. De mi lehet a célja e tévtan újjáélesztésével egy marxista történésznek? Bármilyen kínos is, de Moszkva kiszolgálói kénytelenek szembenézni azzal a ténnyel, hogy a magyar ifjúságot elvesztették. Óh, ma már nem az zavarja őket, hogy a tudománynyá fejlesztett agymosás ellenére sem lettek Lenin hű követői, hanem az, hogy már kizsarolni sem tudják őket. Rá kellett jönniük, hogy a gyökértelenné vált, semmihez sem kötődő, nemzedéket nem lehet kihasználni." Kihasználni csak a közösségtudattal rendelkező és egy magasabbrendű eszmeiséghez kötődő társadalmat lehet. Az egyedeire bomlott közösség embere nélkülözi ezen szellemi és eszmei értékeket, ezért függetleníti magát a társadalom, minden gondjától, s csak annyit hajlandó megtenni és akkor, amikor saját érdeke azt megköveteli. Vissza kell varázsolni tehát a nép lelkületébe valamilyen hazafiságot, valamilyen közösségtudatot, amin keresztül aztán ismét zsarolni lehet. Vigyázni kell ugyan arra, hogy ezen hazafiság és közösségtudat ne vezessen a nemzet teljes és tiszta önismeretének viszszaszerzéséhez, hanem az csak amolyan félmegoldás legyen, s ehhez a szentistváni kultusz nagyszerűen megfelel. Géza nagyfejedelem és Szent István munkájának maradandó értéke, hogy Árpád Apánk halála után meglazult központi hatalmat ismét megszilárdították. Sajnálatos viszont, hogy ezt olyan politikai kerizetben hajtották filvégtére, amilőrök követekezménye károsan hatott a nemzet sorsának alakulására. A betelepített idegenekből egy nemzetellenes hatalmi bázis szerveződött, s a magyar másodrendű polgára lett hazájának. Üldözték, s ahol csak tehették elpusztították ősműveltségünk szellemi és anyagi értékeit. A magyar nyelv nyolcszáz (800) évig nem volt hivatalos nyelve az országnak, ezért az nem is műveltetett. A királyi hatalom elleni lázadásoknak ez volt az igazi oka és nem a keresztényesítés. A magyar és a magyarral rokon népek mindig türelmesek voltak vallásokkal és eszmékkel szemben, az egyetlen követelmény az uralkodói hatalom elismerése és szolgálata volt. Géza, Szent István uralma alatt és az ő halála után legalább még száz évig nem is beszélhetünk erőszakos térítésről. Ez akkor következett be, mikor a Római Egyház hazánkban is megerősödött. Éppen ezért nem hisszük, hogy Gézát és Szent Istvánt a vádlottak padjára kell ültetnünk, főleg azért, amiért legfeljebb csak úgy felelősek, hogy az ő munkájuk révén jöhetett létre. Nem hiszszük azonban, hogy nemzetünk ezen sorsfordulóját ki ne tárgyalhatnák a tárgyilagos és oknyomozó történetszemlélet keretében. Ezt tisztánlátásunk és nemzeti önismeretünk helyreállítása egyébként is megköveteli. Szent István és Koppány összecsapását a következőkben összegezhetjük: Géza nagyfejeddém saját fiát jelölte ki utódjául, aki már gyermekkorában a római vallás istenhitében és erkölcsében neveltetett. Nehéz lenne eldönteni, hogy Géza ezzel a nemzet érdekét kívánta-e szolgálni, avagy öncélúságát. A krónika feljegyzését sem tarthatjuk tévedésmentesnek, miszerint Koppány még Gáza életében lemondott volna az őt illető méltóságról. Amit bizonyosnak mondhatunk, hogy arról Szent István sem mondott le, s az öszszecsapás Rómával vagypóma nélkül Koppány életébe került. Bizonyos az is, hogy Rómának, mint istenhitet hirdető vallásnak, ezen összecsapáshoz semmi köze sem volt, de annál több köze volt hozzá a Római Egyháznak, mint politikai hatalomnak. Az I. II. III. felvonások 3. jeleneteiben és a IV. felvonás 2. jelenetében bemutatott öncélú és haszonleső főurak, mint gyarló emberi jellemek elfogadhatók, — tisztöled mi sfífj tátik, sem1 'kivétel Fél bevezető*,viszont, tiogy Koppány és Szent István oldalán álló nagy többségű magyar főurak egyenes jellemét nem mutatják be, ami nagyon egyoldalúan hat. (Tévedés lenne azt gondolni, hogy Szent István kizárólag az idegen zsoldosokkal győzött. Ők jelenthették a győzelemhez szükséges döntő többséget.) Úgy tűnik, hogy ezen egyoldalúságot Koppány egyenes és tiszta jelleme egyensúlyozza csupán. A III. felvonás 3. jelenetében Bese, a magyar főúr énekében a következőt mondja: „Megrendelni egy-két vadkant jó pénzért mindig lehet”. Ez utalás lehet Szent Imre halálára. Öldöklő „vadkanjainkról” a németek voltak híresek. Amennyiben Szent Imrét a magyar főurak „vadkanja” ölte volna meg, azt a király körében nyüzsgő idegen réteg minden bizonnyal kiderítette volna. Nem tették! A „vadkan” az övék volt. Kár lenne tehát a fiatal herceg halálát a magyar főurak terhére írni. A legszembetűnőbb mellébeszélés azonban Szt. István anyja, Sarolta nagyasszony szerepkörében mutatkozik. Nemeskürty Saroltát Szt. István rossz szellemének állítja be, vagyis mindazt a felelősséget, ami a királyt terhelné, ő rá hárítja. Tény, hogy a feltűnő szépségű és szeszélyes Saroltáról a feljegyzések úgy emlékeznek meg, hogy a hatalom gyakorlásából legalább úgy kivette a részét, mint férje, Géza nagyfejedelem. Nehézség csak azzal van, hogy Gézának két felesége volt. A kérdés tehát az, hogy melyik volt az első és melyik a második? Belekegint lengyel hercegnő — avagy Sarolta, az erdélyi gyula lánya? Padányi Viktor: Adalékok Szent István élettörténetéhez (Történelmi tanulmányok; Hídfő kiadás 1959) című dolgozatában foglalkozik Géza második házasságának kérdésével. Szerinte Belekegini, István anyja az első feleség, míg Sarolta a második. E lehetőséget alátámasztani látszik az a tény, hogy a nagyfejedelem két elsőszülött lányát szlávokhoz adta férjhez, míg a második házasságból születettek Orseolo Ottó és Aba Sámuel feleségei lettek. Sőt, az is elképzelhető, hogy Géza a római katolikus vallású hercegnő szorgalmazására hozza az országba Róma hittérítőit. A bizánci vallású Sarolta esetében ez nehezebben magyarázható, bár ott a politikai tényezők legalább anynyira megfontolandók. Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában (Panoráma , 1977) című művében István anyját Saroltát említi, mint első feleséget, és a mellékelt családfa táblázaton ^^el^eid fJflj gjy$l her, fernstjttintett föl, mint második feleséget. Dümmerth a kérdést tárgyalja, feltehető viszont, hogy a legújabb kutatások eredményeire támaszkodva helyezkedik ezen álláspontra. A rockopera szempontjából egyébként teljesen mindegy, hogy ki volt Géza első vagy második felesége. Sarolta sem az egyik, sem a másik esetben nem tölthette be azt a szerepet, amit a műben kiosztottak neki. Amennyiben ő lett volna az első feleség és István anyja, úgy Szt. István uralomralépése idején már nem élt. (Az első feleség 990 körül halt meg.) Ha pedig második feleség volt, akkor Géza halála (997) után a hatalmi kérdésbe semmiféle beleszólása nem lehetett, így nem lehetett Szt. István tanácsadója vagy rosszszelleme sem. Úgy véljük, ezt a szerepkört, Nemeskürty marxista történész tölti be. Ebből láthatjuk, hogy a nemzetet elnyomó hatalom a történelmi tisztánlátást továbbra is ködösíti és a szerzők magyarságszeretetéből fakadó nemes szándékát és őszinte igyekezetét a saját politikai céljaira igyekezett felhasználni. Sajtójelentés: Tavaszi bál Milwaukee-ban A wisconsini magyarok meghitt baráti körre találtak a „Hungarians of Wisconsin” egyesületben. Az egyesület azt ,egyetemes ,ma,, gyár nemzeti érdekeket óhajtja szolgálni és a Wisconsinban élő magyar érdeklődésű felnőttek és fiatalok társadalmi és kulturális igényeit kielégíteni. Az egyesület első szárnypróbálgatásai tavaly ősszel voltak, a Tollas Tibor irodalmi est, a karácsonyi betlehemes játék és a szilveszteri bál kapcsán. A nagy érdeklődés és siker ez idén már 12 hónapra terjedő, sokoldalú programot eredményezett. A májusi bál különösen nagy siker volt, ami jelentős mértékben a chicagói „Erdélyi Zenekar ”-nak köszönhető. Szilágyi Béla barátunk az elindítója és mecénása ennek a remek kis együttesnek. Ez volt a második alkalom, hogy Milwaukeeban –hallhattuk Baumann Miklós, Boros Károly, Lajos Ferenc és Sütő Antal muzsikáját. Rendkívüli népszerűségre tettek szert, nemcsak sokoldalúságukkal, de igazán szívből jövő magyaros lelkesedésükkel is. Tudtunkkal az Erdélyi Zenekar további látogatásaira számíthatunk Milwaukeeban, úgy egyesületi rendezvényekkel, mint magyar esküvőkkel kapcsolatban. Sok szerencsét kívánunk további működésükhöz. K.N.L. tudósító Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Newspaper Published weekly, except the first two weeks of August. Üzleti iroda — Business office. 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Tel: (312) 478-0850 Szerkesztőség — Editorial Office 2923 C W. Argyle St. Chicago 111. 60625 Tel: (312) 989-8242 Szerkesztő — Editor Fekete István Üzletvezető — Sales manager Koós László Kiadó — Publisher F & F Publication Inc. Second Class postage paid at Chicago, 111. Printed in Canada. Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.....évre mellékelem. □ □ Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre : Nyugdíjasoknak egy évre % 20.00 15.00 Név: •Házszám és utca: Város.....................Állam. .Zip Code. • Sajnálattal közöljük, hogy az állandó heti rovataink, cikkeink és hirdetéseink miatt helyszűkében vagyunk. Így csak a legritkább esetben tudunk helyet szorítani másoktól kapott írásoknak. • A magas szedési költségek következtében, előzetes megállapodás nélkül küldött kéziratok maximum egy gépelt oldal terjedelműek lehetnek (2-es sortáv). • Fényképet és kéziratot nem küldünk vissza. • A lapban megjelenő cikkek nem egyeznek minden esetben a szerkesztőség nézeteivel, s azok tartalmáért a cikkíró felelős. Meghívó A Magyar Szabadságharcos Szövetség Gary és Környéke Csoportja szeretettel meghívja az összmagyarságot az 1984. június 24-én tartandó Péter és Pál napi piknikjére A piknik-hely a közkedvelt Black Oak Grove 7027 West 25th Ave., Gary Indiana ízes magyar ételek, italok, hűsítők már 11 órától rendelkezésre állnak. Délután 4 órától hangulatos magyar muzsika, tánc. Pásztor Antal kiváló zenekara szolgáltatja a talpalávalót., Társasjáték is lesz. A tiszta bevételt mindenkor kifejezetten magyar ügyek és magyar szervezetek támogatására fordítjuk Pártolja nemes törekvéseinket, hozza el magyar barátait és ismerőseit is. Mulassanak jól! Viszontlátásra: Magyar Szabadságharcos Szövetség Gary és Környéke Csoportja FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Összejövetelek: Június 24-én, a Gary-i Szabadságharcos Szövetség Péter-Pál napi piknikje. Augusztus 12-én a Gary-i Szabadságharcos Szövetség piknikje. EGYHÁZI NAPTÁR Szent István Király Egyházközség 2015 W. Augusta Blvd. Chicago, III. 60622 — Tel: HUG-1896 Lelkipásztor: Ft. dr. Mihályi Gilbert plébános 1934 _ 1984 Július 28. szombat: plébániai aranyjubileumi zarándoklat a wisconsini De Pereben levő St. Norbert Abbey-be, az amerikai premontrei kanonokok székhelyére, Father Mihályi szerzetes otthonában. Augusztus 26, vasárnap: Szent István király ünnepe. Plébániai vacsora. KOMPLETT FOGÁSZATI KEZELÉS AZ EGÉSZ CSALÁD RÉSZÉRE Egyénre méretezett (custom fitted) MŰFOGSOR Jutányos teljes fogsorok Részleges (Partial) fogsorok Igazítások (Reline) $ 150.$ 225.$40.Általános fogászat mérsékelt árak ____mellett Hidak -Foggyökér kezelés Koronák Tömés Húzás Ultrahanggal fogtisztítás. Műfogsor javítások (Meg lehet várni)Kobi Fogorvosok Fogtechnikai laboratórium a helyszínen Mérsékelt árak, minőségi munka Jefferson Park Dental Clinic 4952 No. Milwaukee - - 4A-Jefferson Park CTA végállomással szemben.) (24 óra) 545-1882 Beszélünk magyarul COMPLETE ALTERATIONS . REMODELING P RESTYMO ! Férfi női ésgyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés • szükséges. Tel: 463-4898 Dr. Kaltenekker Ferenc általános orvos új rendelőjének címe: 3172 N. Milwaukee Ave. Chicago (Medical Center) Rendelési órák: hétfő és szerda 4 — 7-ig Szerbat: 11—4, Vas: 11-2 Más rendelési időpont a (312) 286-3434 számon kérhető