Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)

1984-06-16 / 24. szám

2. oldal Az „István a király’’ című rockopera történelmi nézőszögből Radics Géza Egy zenei műfajtól nem lehet elvárni, hogy az esemény történethű legyen minden mozza­natában, legaprólé­kosabb részleteiben. Az „István a király” cí­mű mű esetében azon­ban nem csupán részlet­­kérdésekbeni eltérések mutatkoznak a legjobb ismereteink szerinti ese­ménytörténettől, hanem alapvetőbben is. Melyek fölemlítése azért fontos, mert a rockopera nagy érdeklődést keltett oda­haza és külföldön egy­aránt, így népszerűsége következményeként nemcsak az ifjúságunk lelkületéből kiölt hazafi­­ságot igyekszik ébreszt­­getni, hanem téves-, sőt, esetenként káros­ tör­ténetismeretet honosít meg a nemzet tudatá­ban. A mű hazafias hangu­lata tagadhatatlan, s ép­pen ezért szerzőit, Szö­rényi Leventét, Bródy Jánost és a filmrende­ző Koltay Gábort a leg­őszintébb dicséret illeti. Van azonban a műnek egy „névtelen” szerző­je is, aki nem más, mint a finnugor hitbeli Ne­­meskürt­y István törté­nész. A mű születése körüli eseményekről ugyanis, az 1983-as óbu­dai Amfiteátrumbani bemutató alkalmával árusított füzetecske számolt be. A beszélge­tés során Koltay a kér­dést illetőleg eképp nyi­latkozott: „Több forgatókönyv variáns is készült, amellyekről sorra kon­zultáltunk Nemeskürty Istvánnal. Magyarul el lettünk utasítva.” . E sorok írója nem tudhatja, hogy mi volt az amit Nemeskürty el­utasított és mi volt az amit elfogadott, csupán két eshetőséget tud fel­tételezni: 1.) Nemeskür­ty történész az elmúlt három évtized új felis­meréseiből semmit sem tanult. 2.) Vagy tudato­san hamisított. Az idé­zetből világosan kitűnik, hogy a mű történelmi mondanivalójának lé­nyegét Nemeskürty ha­tározta meg. A kérdés tehát: nincs Magyaror­szágon képzettebb törté­nész, aki e nagyszerű mű lényegi mondaniva­lóját történethű meder­be irányította volna? Meggyőződésünk sze­rint van,­­ nem is egy! Éppen ezért úgy véljük, nem tévedünk abban, hogy a mellébeszélé­sek céltudatosak és nem tévedések. Vegyük sor­ra a legfontosabbakat: Géza nagyfejedelem által elindított nyugat­politika az ezredfordu­ló­ tájára érlelődött rob­banékonnyá. Korábbi is­mereteink szerint ez a magyarság ősvallása és a római hit összecsapá­sában teljesedett ki, azaz vallásháborúban. Az utóbbi évtizedek ku­tatásainak eredményei ezzel szemben hatalo­mért vívott „trónhar­cot” látnak az esemé­nyek mögött. Nos, ez alapjaiból mozdította ki korábbi ismereteinket, kivéve Nemeskürtjét, ő a kettőt összevegyíti. Figyelembe veszi ugyan az új szemléletet anél­kül, hogy a régebbit el­vetné, így született meg hát Nemeskürty törté­nelmi öszvére. A kettős­­vonalvezetéssel magya­rázhatók a műben elő­forduló ellentmondások is, amelyek zavaróan hatnak a kevésbé kép­zett, de gondolkodó em­ber tudatában. Nézzük tehát elsőként a vallás kérdését. Ár­pád-ágbeli őseink már Etelközben megismer­kedtek a kereszténység bizánci változatával, s a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy elő­deink körében voltak kö­vetői is. A Kárpát-me­dencében e folyamat in­kább felgyorsult, s azt kell gondolnunk, hogy az ezredforduló tájára a vezetőréteg túlnyomó többsége közel százszá­zalékban bizánci vallá­­sú volt már. Koppány, akit az ősvallás védel­mezőjének állítanak be, maga is bizánci vallású, amit a mű III. felvoná­sának 6. jelenetében ki is mondatnak vele ekép­­pen: „Pogánynak tarta­nak, pedig Bizánc jelét magamra vettem”. Ha Bizánc jelét magára vet­te Koppány, akkor miért mondja a főtáltosnak, Tordának a III. felvonás 4. jelenetében: „Menj hát és tudd meg az Iste­nek szándékát”? A bi­zánci vallású horkának csak egy Istene van, s­ ha keresztény akkor miért tartják pogánynak?­ A III. felvonás 2. jeleneté­ben pedig a­ keresztény Koppányt többnejűnek mutatják be. Ez, hogy képzelhető el? Árpád magyarjainak temetői arról tanúskodnak, hogy elődeink már Etelköz­ben egynejűek voltak. Miért hát e zagyvaság? Az említett füzetben a szerzők azon vélemé­nyüknek adnak kifeje­zést, hogy ők nemcsak szórakoztatni akarnak művükkel, hanem taní­tani is. E nemes szándé­kot valaki tévútra­ ve­zette. A háremhölgyek, mint színpadi jelenség látványosak lehetnek, de a valósághoz közelál­­lóbb lett volna egy eszes, az események viharzá­sát látó, figyelmeztető feleség. Koppány és Szent Ist­ván közötti párharc is meglehetősen zavaros vegyületben tárul elénk. Koppány hivatkozik az ősi jogra, miszerint a nagyfejedelmi méltóság­ot illet.Ló István,szerint erről Koppány még,­Gé­za életében lemondott,az­ ő javára, ennek ellenére­ a III. felvonás 6. jele­netében, hogy megóvja az ország békéjét, oda­ígéri Koppánynak a nagyfejedelemséget e szavakkal: „Fogadd el Rómát és holnap már ti­éd az ország”, mert mondja: „Rómába ve­zet minden út, vagy pusztulásba”. Nos, itt bújt ki a rozsdás szög a zsákból. Már századok óta rombol a magyarság tu­datában az a tévtan, hogy „a kereszténység mentett meg bennün­ket a pusztulástól.” A történelmi tények en­nek határozottan ellent mondanak. Anélkül, hogy részletekbe bo­csátkoznánk, soroljuk fel a nyugati támadások időpontját és a hadvise­lők neveit. 1030-ban te­hát még Szent István életében II. Konrád csá­szár támadt az ország­ra. Szent István visz­­szaveri és visszafoglal­ja a bécsi medencét. III. Henrik támadásai: 1042, 1043 és 1044, az utóbbi háborúban a ma­gyarok veszítenek és az ország 1047-ig a császár hűbérese lesz, mikor is­mét elüldözik Henrik ke­­gyencét, Orseolo Pétert és megtagadják a hű­béradókat. A császár nem nyugszik ebbe bele és 1050-ben Gebehart regensburgi püspök ve­zetésével ismét támad, ami nem járt sikerrel, ezért 1051-ben és 1052- ben újabb háborúkat in­dít, de kísérletei kudarc­ba fulladnak. 1074-ben I. Géza és Salamon ki­rály közötti viszály IV. Henrikben ébresztette föl a hódítói vágyat, de reményei nem váltak valóra. 1108-ban pedig V. Henrik tett egy utol­só kísérletet, de Köny­ves Kálmán visszaverte seregeit. Siker koronáz­ta viszont a bajorok vá­­lalkozását, mikor 1241- ben a mongolok elől me­nekülő IV. Béla kirá­lyunkat elfogták és ki­fosztották. Jól ismert a keresztény Habsburgok magyarirtó politikája is, de e tévtanra Trianon tette föl a koronát, amit a keresztény nyugat po­litikája megerősített 1945­-ben és 1956-ban. Minket séhil­ljére iffilín­ a hatalom, hanem az Is­tentől adatott biológiai erőnk és frissességünk mentett meg a pusztu­lástól. Érthető, hogy a nyu­gati hódítók e tévtan segítségével és Szent István előtti őseink becsmérlésével igye­keztek rombolni önisme­retünket és önbecsülé­sünket. De mi lehet a célja e tévtan újjáélesz­tésével egy­ marxista történésznek? Bármilyen kínos is, de Moszkva kiszolgálói kénytelenek szembe­nézni azzal a ténnyel, hogy a magyar ifjúsá­got elvesztették. Óh, ma már nem az zavarja őket, hogy a tudomány­­nyá fejlesztett agymo­sás ellenére sem lettek Lenin hű követői, hanem az, hogy már kizsarolni sem tudják őket. Rá kel­lett jönniük, hogy a gyö­­kértelenné vált, semmi­hez sem kötődő, nemze­déket nem lehet kihasz­nálni."­ Kihasználni csak a közösségtudattal ren­delkező és egy maga­­sabbrendű eszmeiség­hez kötődő társadalmat lehet. Az egyedeire bom­lott közösség embere nélkülözi ezen szellemi és eszmei értékeket, ezért függetleníti ma­gát a társadalom, min­den gondjától, s­ csak annyit hajlandó megten­ni és akkor, amikor sa­ját érdeke azt megköve­teli. Vissza kell vará­zsolni tehát a nép lel­­kületébe valamilyen ha­­zafiságot, valamilyen közösségtudatot, amin keresztül aztán ismét zsarolni lehet. Vigyázni kell ugyan arra, hogy ezen hazafiság és kö­zösségtudat ne vezessen a nemzet teljes és tisz­ta önismeretének visz­­szaszerzéséhez, hanem az csak amolyan fél­megoldás legyen, s eh­hez a szentistváni kul­tusz nagyszerűen meg­felel. Géza nagyfejedelem és Szent István munká­jának maradandó érté­ke, hogy Árpád Apánk halála után meglazult központi hatalmat is­mét megszilárdították. Sajnálatos viszont, hogy ezt olyan politikai­ ker­i­­zetben­ hajtották filvég­t­ére, amilő­rök követe­kezménye károsan ha­­­tott a nemzet sorsának alakulására. A betele­pített idegenekből egy nemzetellenes hatalmi bázis szerveződött, s a magyar másodrendű polgára lett hazájának. Üldözték, s ahol csak te­hették elpusztították ős­műveltségünk szellemi és anyagi értékeit. A magyar nyelv nyolcszáz (800) évig nem volt hiva­talos nyelve az ország­nak, ezért az nem is mű­­veltetett. A királyi hata­lom elleni lázadásoknak ez volt az igazi oka és nem a keresztényesítés. A magyar és a magyar­ral rokon népek mindig türelmesek voltak val­lásokkal és eszmékkel szemben, az egyetlen kö­vetelmény az uralkodói hatalom elismerése és szolgálata volt. Géza, Szent István uralma alatt és az ő halála után legalább még száz évig nem is beszélhetünk erő­szakos térítésről. Ez ak­kor következett be, mi­kor a Római Egyház ha­zánkban is megerősö­dött. Éppen ezért nem hisszük, hogy Gézát és Szent Istvánt a vádlot­tak padjára kell ültet­nünk,­­ főleg azért, amiért legfeljebb csak úgy felelősek, hogy az ő munkájuk révén jöhe­tett létre. Nem hisz­­szük azonban, hogy nemzetünk ezen sorsfor­dulóját ki ne tárgyal­hatnák a tárgyilagos és oknyomozó történet­­szemlélet keretében. Ezt tisztánlátásunk és nemzeti önismere­tünk helyreállítása egyébként is megköve­teli. Szent István és Kop­pány összecsapását a következőkben össze­gezhetjük: Géza nagyfe­jeddé­m saját fiát jelöl­te ki utódjául, aki már gyermekkorában a ró­mai vallás istenhitében és erkölcsében nevelte­tett. Nehéz lenne eldön­teni, hogy Géza ezzel a nemzet érdekét kíván­ta-e szolgálni, avagy öncélúságát. A krónika feljegyzését sem tart­hatjuk tévedésmentes­nek, miszerint Koppány még Gáza életében le­mondott volna az őt ille­tő méltóságról. Amit bi­zonyosnak mondhatunk, hogy arról Szent István sem mondott le, s az ösz­­szecsapás Rómával vagy­­póma nélkül Koppány életébe került. Bizonyos az is, hogy Rómának, mint istenhitet hirdető vallásnak, ezen össze­csapáshoz semmi köze sem volt, de annál több köze volt hozzá a Római Egyháznak, mint politi­kai hatalomnak. Az I. II. III. felvoná­sok 3. jeleneteiben és a IV. felvonás 2. jeleneté­ben bemutatott öncélú és haszonleső főurak, mint gyarló emberi jel­lemek elfogadhatók, — tisztöled mi sfífj tátik, sem1 'kivétel Fél bevezető*,­­viszont, tiogy Koppány és Szent István oldalán álló nagy többségű ma­gyar főurak egyenes jel­lemét nem mutatják be, ami nagyon egyoldalú­an hat. (Tévedés lenne azt gondolni, hogy Szent István kizárólag az ide­gen zsoldosokkal győ­zött. Ők jelenthették a győzelemhez szükséges döntő többséget.) Úgy tűnik, hogy ezen egyol­dalúságot Koppány egyenes és tiszta jelle­me egyensúlyozza csu­pán. A III. felvonás 3. jele­netében Bese, a magyar főúr énekében a követ­kezőt mondja: „Meg­rendelni egy-két vad­kant jó pénzért mindig lehet”. Ez utalás lehet Szent Imre halálára. Öldöklő „vadkanjaink­ról” a németek voltak híresek. Amennyiben Szent Imrét a magyar főurak „vadkanja” ölte volna meg, azt a király körében nyüzsgő idegen réteg minden bizonnyal kiderítette volna. Nem tették! A „vadkan” az övék volt. Kár lenne te­hát a fiatal herceg ha­lálát a magyar főurak terhére írni. A legszembetűnőbb mellébeszélés azonban Szt. István anyja, Sa­rolta nagyasszony sze­repkörében mutatkozik. Nemeskürty Saroltát Szt. István rossz szelle­mének állítja be, vagyis mindazt a felelősséget, ami a királyt terhelné, ő rá hárítja. Tény, hogy a feltűnő szépségű és szeszélyes Saroltáról a feljegyzések úgy emlé­keznek meg, hogy a ha­talom gyakorlásából legalább úgy kivette a részét, mint férje, Gé­za nagyfejedelem. Ne­hézség csak azzal van, hogy Gézának két fele­sége volt. A kérdés te­hát az, hogy melyik volt az első és melyik a má­sodik? Belekegint len­gyel hercegnő — avagy Sarolta, az­ erdélyi gyu­la lánya? Padányi Viktor: Ada­lékok Szent István élet­­történetéhez (Történel­mi tanulmányok; Hídfő kiadás 1959) című dolgo­zatában foglalkozik Gé­za második házasságá­nak kérdésével. Szerin­te Belekegini, István anyja az első feleség, míg Sarolta a második. E lehetőséget alátá­masztani látszik az a tény, hogy a nagyfejede­lem két elsőszülött lá­nyát szlávokhoz adta férjhez, míg a második házasságból születettek Orseolo Ottó és Aba Sá­muel feleségei lettek. Sőt, az is elképzelhető, hogy Géza a római kato­likus vallású hercegnő szorgalmazására hozza az országba Róma hit­térítőit. A bizánci val­lású Sarolta esetében ez nehezebben magyaráz­ható, bár ott a politikai tényezők legalább any­­nyira megfontolandók. Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában (Pa­noráma , 1977) című mű­vében István anyját Sa­roltát említi, mint első feleséget, és a mellékelt családfa táblázaton ^^el^eid fJflj­ gjy$l her­­, fernstjttintett föl, mint második­ feleséget. Dümmerth a kérdést tárgyalja, feltehető vi­szont, hogy a legújabb kutatások eredményeire támaszkodva helyezke­dik ezen álláspontra. A rockopera szem­pontjából egyébként teljesen mindegy, hogy ki volt Géza első vagy második felesége. Sarol­ta sem az egyik, sem a másik esetben nem tölt­hette be azt a szerepet, amit a műben kiosztot­tak neki. Amennyiben ő lett volna az első feleség és István anyja, úgy Szt. István uralomralé­­pése idején már nem élt. (Az első feleség 990 kö­rül halt meg.) Ha pedig második feleség volt, ak­kor Géza halála (997) után a hatalmi kérdésbe semmiféle beleszólása nem lehetett, így nem lehetett Szt. István ta­nácsadója vagy rossz­szelleme sem. Úgy vél­jük, ezt a szerepkört, Nemeskürty marxista történész tölti be. Ebből láthatjuk­, hogy a nemzetet elnyomó ha­talom a történelmi tisz­tánlátást továbbra is ködösíti és a szerzők magyarságszeretetéből fakadó nemes szándé­kát és őszinte igyekeze­tét a saját politikai cél­jaira igyekezett fel­használni. Sajtójelentés: Tavaszi bál Milwaukee-ban A wisconsini magya­rok meghitt baráti kör­re találtak a „Hunga­rians of Wisconsin” egyesületben. Az egye­­­­sület azt ,egyetemes ,ma­,, gyár nemzeti érdekeket­­ óhajtja szolgálni és a Wisconsinban élő ma­gyar érdeklődésű felnőt­tek és fiatalok társa­dalmi és kulturális igé­nyeit kielégíteni. Az egyesület első szárnypróbálgatásai ta­valy ősszel voltak, a Tol­las Tibor irodalmi est, a karácsonyi betlehemes játék és a szilveszteri bál kapcsán. A nagy ér­deklődés és siker ez idén már 12 hónapra terjedő, sokoldalú programot eredményezett. A májusi bál különö­sen nagy siker volt, ami jelentős mértékben a chicagói „Erdélyi Ze­nekar ”-nak köszönhető. Szilágyi Béla barátunk az elindítója és mecéná­sa ennek a remek kis együttesnek. Ez volt a második­ alkalom, hogy Milwaukeeban –hallhat­tuk Baumann Miklós, Boros Károly, Lajos Fe­renc és Sütő Antal mu­zsikáját. Rendkívüli népszerűségre tettek szert, nemcsak sokolda­lúságukkal, de igazán szívből jövő magyaros lelkesedésükkel is. Tudtunkkal az Erdélyi Zenekar további láto­gatásaira számíthatunk Milwaukeeban, úgy egyesületi rendezvé­nyekkel, mint magyar esküvőkkel kapcsolat­ban. Sok szerencsét kí­vánunk további műkö­désükhöz. K.N.L. tudósító Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Newspaper Published weekly, except the first two weeks of August. Üzleti iroda — Business office. 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Tel: (312) 478-0850 Szerkesztőség — Editorial Office 2923­ C W. Argyle St. Chicago 111. 60625 Tel: (312) 989-8242 Szerkesztő — Editor Fekete István Üzletvezető — Sales manager Koós László Kiadó — Publisher F & F Publication Inc. Second Class postage paid at Chicago, 111. Printed in Canada. Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.....évre mellékelem. □ □ Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre : Nyugdíjasoknak egy évre % 20.00 15.00 Név: •Házszám és utca: Város.....................Állam. .Zip Code. • Sajnálattal közöljük, hogy az állandó heti rovataink, cikkeink és hirdetéseink miatt helyszűkében vagyunk. Így csak a legritkább esetben tudunk helyet szorítani másoktól kapott írásoknak. • A magas szedési költségek következtében, előzetes megállapodás nélkül küldött kéziratok maximum egy gépelt oldal terjedelműek lehetnek (2-es sortáv). • Fényképet és kéziratot nem küldünk vissza. • A lapban megjelenő cikkek nem egyeznek minden eset­ben a szerkesztőség nézeteivel, s azok tartalmáért a cikkíró felelős. Meghívó A Magyar Szabadságharcos Szövetség Gary és Környéke Csoportja szeretettel meghívja az összmagyarságot az 1984. június 24-én tartandó Péter és Pál napi piknikjére A piknik-hely a közkedvelt Black Oak Grove 7027 West 25th Ave­., Gary Indiana ízes magyar ételek, italok, hűsítők már 11 órától rendelkezésre állnak. Délután 4 órától hangulatos magyar muzsika, tánc. Pásztor Antal kiváló zenekara szolgáltatja a talpalávalót., Társasjáték is lesz. A tiszta bevételt mindenkor kifejezetten magyar ügyek és magyar szervezetek támogatására fordítjuk Pártolja nemes törekvéseinket, hozza el magyar barátait és ismerőseit is. Mulassanak jól! Viszontlátásra: Magyar Szabadságharcos Szövetség Gary és Környéke Csoportja FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Összejövetelek: Június 24-én, a Ga­­ry-i Szabadságharcos Szövetség Péter-Pál na­pi piknikje. Augusztus 12-én a Gary-i Szabadságharcos Szö­vetség piknikje. EGYHÁZI NAPTÁR Szent István Király Egyházközség 2015 W. Augusta Blvd. Chicago, III. 60622 — Tel: HUG-1896 Lelkipásztor: Ft. dr. Mihályi Gilbert plébános 1934 _ 1984 Július 28. szombat: plébániai aranyjubileumi zarándoklat a wisconsini De Pere­ben levő St. Norbert Abbey-be, az amerikai premontrei kanonokok székhelyére, Father Mihályi szer­zetes otthonában. Augusztus 26, vasárnap: Szent István király ünnepe. Plébániai vacsora.­ KOMPLETT FOGÁSZATI KEZELÉS AZ EGÉSZ CSALÁD RÉSZÉRE Egyénre méretezett (custom fitted) MŰFOGSOR Jutányos teljes fogsorok Részleges (Partial) fogsorok Igazítások (Reline) $ 150.­­$ 225.­­$40.­Általános fogászat mérsékelt árak ____mellett Hidak -Foggyökér kezelés Koronák Tömés Húzás Ultrahanggal­ fogtisztítás. Műfogsor javítások (Meg lehet várni)K­obi Fogorvosok Fogtechnikai laboratórium a helyszínen Mérsékelt árak, minőségi munka Jefferson Park Dental Clinic 4952 No. Milwaukee - - 4A-Jefferson Park CTA végállomással szemben.) (24 óra) 545-1882 Beszélünk­ magyarul COMPLETE ALTERATIONS . REMODELING P RESTYM­O !­­ Férfi női és­­gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés •­ szükséges. Tel: 463-4898 Dr. Kaltenekker Ferenc általános orvos új rendelőjének címe: 3172 N. Milwaukee Ave. Chicago (Medical Center) Rendelési órák: hétfő és szerda 4 — 7-ig Szer­bat: 11—4, Vas: 11-2 Más rendelési időpont a (312) 286-3434 számon kérhető

Next