Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-30 / 13. szám

HiiUMiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiin Madrid beszél... ......... Megint Tarik hegye Rónai Zoltán A hírszolgálati irodák elentették, hogy a brit is a spanyol külügymi­­niszter genfi találkozá­sával egyidőben és álla­­m­­tisztviselők kölcsö­­nös látogatásai után megnyitották a határt Gibraltár volt brit koro­­nagyarmat és Spanyol­­ország között. Legfel­­ebb arról nem beszél­ek, milyen fáradtságá­­ra került Cádiz tarto­­mány kormányzójának­­ zár kinyitása a dél­­előtti olajozás és főpró­­ba ellenére. Valószínü­­eg azt sem mondták el, hogy Gibraltár — „Tarik legye” — felé a határt elsőnek egy Vespa mo­­torkerékpár lépte át egy olalfinomítói alkalma­­zottal és barátnőjével, akik reggel hét óra óta jártak az éjféli szertár­osig, ellenirányban pe­­dig egy japán gyártmá­­nyú, Toyota személy­­gépkocsi három, Gibral­­tárban élő fiatal lány­­ával, egy svájcival, egy­­ranciával és egy észak­­amerikaival. Az első napokban Spa­­nyolország felé feleany­­­yi jármű ment, mint az ingói felségterület felé, ebből azonban nem sza­lad elhamarkodott kö­vetkeztetéseket levon­­v attól eltekintve, hogy­­ hat és fél kilométer­­nyi Gibraltárnak legfel­­ebb 30.000 lakosa van, ezek között 2000 angol katona és 2000 marokkói munkás. Azóta ugyanis, hogy 1982 decemberében megnyitották a határt a gyalogjárók előtt, mint­egy 500 gibraltári tar­totta kocsiját a spanyol La Linea városában, pe­dig ehhez hajón először Marokkóba, majd onnan egy spanyol kikötőbe kellett azt szállítani, nem lévén közvetlen jár­műforgalom a két terü­let között. Most viszont már meg lehet takaríta­ni a spanyol garázs költ­ségeit, ami másrészt fo­kozottan éreztetni fogja Gibraltárban a parkoló­helyek hiányát. Taná­csolták is a látogatók­nak, hogy ne menjenek kocsijukkal, inkább ve­gyenek igénybe taxit, vagy autóbuszt, ha nem akarnak gyalog járni, mint eddig. A határ megnyitásá­val megjelent a színen a „matutero” alakja. Én „kiscsempésznek” hívnám, hogy ne tévesz­­szük össze a „contra­­bandista”-val. Árút a határon 5000 peseta ér­tékig nem vámolnak el. A „matutero” nem is visz többet magával, in­kább naponta, vagy na­ponta többször lépi át a határt s hoz egy kis ha­szonnal eladható cikke­ket, például cigarettát és whiskeyt. Ez viszont máris oda hatott, hogy az árak—nagyobb kínálat lévén — La Lineában is a többi közeli helység­­ben csökkenjenek. Ugyanakkor aggoda­­ommal tekintenek a jö­­vő elé a két északafri­­kai spanyol város, Melil­­a és főleg Ceuta keres­kedői, közöttük sok be­vándorolt indiai és pa­kisztáni, egynapos ki­rándulásokon náluk vá­sároltak olcsón Gibral­tár helyett. (E két város problémájáról bőveb­ben majd máskor!) A spanyolok nagy megelégedésére az an­golok végre hajlandók a felségjog kérdéséről is tárgyalni. Túl nagy re­ményeket azonban nem táplálnak: Fernando Marán külügyminiszter is úgy vélte, hogy a „megoldásig” eltelhet 45-50 esztendő. Az átme­neti szakaszra több lehe­tőség kínálkozik. Ha a területi integritás elve alapján elismernék Spa­nyolország felségjogát, bérbe adhatnák Gibral­tárt az angoloknak, vagy a felségjogokat együtt gyakorolhatnák „kondo­­minium” formájában. A fő különbség talán az a két fél véleménye kö­zött, hogy a spanyolok szerint a terület és a lakosság két különböző kérdés, így Gibraltár visszatérhetne Spanyol­országhoz, de lakói meg­tarthatnák brit állam­polgárságukat. A gibral­táriak szerint viszont egy dologról van szó és London is azon az állás­ponton van, hogy a spa­nyol felségjog, elismeré­se és a terület átadása a lakosság akaratával szemben nem történhet meg. Ennek ellenére egyes angol politikusok már nem zárják ki an­nak a lehetőségét, hogy a gibraltáriak „spanyol dimenzióban éljenek egyéniségük elvesztése ■ nélkül”. Hogy miből áll­nak megőrzésre érde­mes sajátosságaik, az más kérdés. Spanyol lá­togatók nagy meglepe­téssel láttak egy a gib­­raltári történelmet sa­játosan felfogó falra­gaszt. Három szakaszról beszélt: „mór megszál­lás”, „spanyol megszál­lás” és „angol megszál­lás”. Mintha a vizigó­­tok tiszta leszármazói volnának mind s mai ne­vüket sem a hódító, af­rikai Tariktól kapták volna...­­ Az említett falragasz­s láttán nem lehet csodál­­­ kozni azon, hogy egyes­­ gibraltáriak független-­­­ségről, vagy önállóság­­­­ról is álmodnak, ami­­ elég illuzórikus dolog,­­ hiszen még ivóvizet is­­ külföldről kell hozni. Et­­­­től eltekintve vannak jo­■ gi akadályok is: az —­­ úgy látszik — még ér­■ vényben lévő, 1913-as ut­■ rechti szerződés bármi­­­­lyen változás esetén Spanyolországnak bizto­sít előjogot. Kibúvót ugyan lehetne találni itt is: Gibraltár a brit koro­nától függene továbbra is, de csak olyan mérték­ben, mint mondjuk Ka­nada, Ausztrália, vagy Új Zéland. A legeredetibb javas­latot azonban talán még­is Rafael Sánchez Fer­­rosio író tette. Szerinte Spanyolország lemond­hatna Gibraltárról, ha az angolok visszaadnák — Diego de Velázquez nagyszerű, ,,Vénusz a tükör előtt” című ház­aktját! Ezt a spanyol or­szággyűlés ajándékozta 1812-ben, — amikor a Gibraltár közelében fek­vő Cádizban székelt, — Arthur Wellesley-nek, a későbbi Wellington her­cegnek, a franciákon aratott győzelem emlé­kére. Kötve hiszem azonban, hogy ezt — a gibraltáriakon kívül — valaki elfogadja. Amerikai magyar mérnök sikere Manapság a modern távközlés korában, úgy­szólván minden rádió, televízió és adatközlés microwave-en,­­‘V­agy' műholdon keresztül tör­ténik. Egy rendkívül specia­lizált, viszonylag szűk mérnökcsoport, kiknek elsődleges feladata a távközlési rendszerek közötti rádiózavarás el­kerülése, a közelmúlt­ban Washingtonban gyű­­lésezett.­­ A háromna­pos­ gyűlésen résztvett minden jelentős USA- beli távközlési nagyvál­lalat képviselője, úgy­mint AT&T, Western Union, Bell System, MCI, GTE, COMSAT, American Satellite, IICA többek között. A több mint 130 főnyi cso­port a symposium alatt megtárgyalta a szakma legégetőbb technikai problémáit és 14 külön­­böző munkacsoportot alakított ezek megoldá­sa céljára. A gyűlés má­sik jelentős eredménye az új országos mérnöki ngvesület megalakulá­sa, melynek neve: Nati­onal Spectrum Managers Association (NSMA). Első elnöküknek a részt­vevők Koronka Istvánt választották, aki a Wes­tern Union Vállalat Spectrum Management osztályának a vezetője. Honfitársunk Erdély szülöttje. Kolozsváron, majd Budapesten foly­tatta tanulmányait. 1950 óta az Egyesült államokban él családjá­val együtt. Marika lá­nyuk, Kovács István elektromérnökhöz ment férjhez és szintén a táv­közlés terén dolgozik. István fiúk a Tengerésze­ti Akadémia végzettje és jelenleg tényleges ten­gerésztiszt. Az elmúlt év kimagas­ló eseményei úgymint a demokrata és republiká­nus konvenció és az olympiász közvetítésé­nek jórésze a Western Union műhold távközlési rendszeren keresztül történt, Koronka István irányítása alatt. Szakmáján kívül Ko­ronka István érdeklő­dése az ásványvilág, fényképezés és kertész­kedés felé fordul. Elnö­ke volt az amatőr fény­képész klubnak és egy ásványtani társulatnak. Úgyszintén különböző tisztséget töltött be a cserkészet terén. 1956 őszén egy hónapig hivatalos tolmács sze­repét vállalta, Camp Kilmer, New Jersey­ben, a magyar menekül­tek átmeneti táborában. Számos honfitársunk Koronka Istvántól kapta első angol leckéjét az új hazába érkezés után. Koronkáéknál sokszor szóbakerül az óriási vál­tozás a Kolozs­ megyei, vízvezeték és villany­nélküli falu csendes egy­szerűségéből, a mai mű­­holdtávközlés és compu­ter sebesk­amu korába, egy rövid emberöltő alatt. Különös érdekesség­ként megemlítendő, hogy Koronka István egyike volt annak a főleg intellektuelekből álló kis csoportnak, amelyik az emigráció történetének legna­gyobb propaganda bra­vúrját kitervezte és vég­rehajtotta. 1956. novem­ber 18-a volt az a nap, amikor elszánt magya­rok kitűzték a magyar zászlót a new yorki Sza­badságszobor fáklyája mellé tettükkel világ­szerte nagy feltűnést keltve. 33. JZcím.vL z .5A £ |■ 7 6 P í£· ff ij. * | IH /r* /£, 17 ‘e| '9 2! 2 2 zn 2h iff •x· ■27 29 3c& 32 33 5/y .w­­V 57 36 39 he h³ h2 h3 hC h7 m 1*0 :WfSZ. 63 Sh| 66 6’C 6V ■ GrO Cf c­z _ L­l Rejtvényünk három sorában Montever­­di-madrigálok elmét találják. VÍZSZINTES: 1. Világhírű lengyel ze­neszerző, a zongoramuzsika történetének egyik legnagyobb alakja. 7. Jólöltözött. 14. Az első madrigál; zárt betűk: N. C. 16. „Con . . (szeretettel), zenei utasítás. 17. Aki vakon lesz. 18. Az egykori perzsa uralkodók elme, névelővel. 19. Kiütéssel győzött. 21. Mivel. 22. Alma­ ... 23. Ide­gen számok előtti rövidítés. 24. Ételnö­­vény. 26. Alulra. 28. Van ilyen gazda is.. 29. Tojás, németül. 30. Nem halad a kor­ral. 32. Színművész (Éva). 34. Golyva. 36. Világcsatorna. 39. Időegység. 40. Egyfajta gyógyszer. 42. A meglepetés hangja. 43. Tova. 45. Szamárium. 46. Járom. 47. Gö­rög betű. 48. A Szaturnusz egyik holdja. 50. Döf. 53. Rája egynemű betűi. 54. Né­met filmek utolsó felirata. 56. Női név. 58. Kossuth-díjas színész, kiváló művész volt (Gyula). 61. Tojásalakú zárt fuvola, névelővel. 63. Tűzbe dobja. 64. Verset mond. FÜGGŐLEGES: 1. A második madrigál, zárt betűk: Z. T. 2. Mellét kidögeszti, ha­sát behúzza. 3. Álljunk csak meg egy pil­lanatra! 4. Díszkert. 5. Lám. 6. Fordított dátumrag. "7. Mert, latinul (enim). 8. Bé­kafajta. 9. Vezényszó. 10. Germánium. 1l Hajtása. 12. Lengyel határfolyó. 13. Ag­resszív nyugati katonai tömb. 15. Rövid hullám. 20. A viz egyik halmazállapota. 24 József Attila verse. 25. Kicsinyítő képző 27. Mesealak. 30. A Dráva mellékvize. 31 Napszak. 32. Egyes állatok lábán levő szaruképződmény. 33. Protaktinium. 35 Fényűt. 36. Sziget­ a Quarner-szorosban 37. Koros hölgy. 38. A harmadik madri­gál. 40. ...basa, Bem tábornok e néven volt török szolgálatban, mint Aleppo kor­mányzója (+’). 41. Te meg ő. 44. Volna. 45. Operálókés. 49. Szoprán szerep .A de­nevérében. 51. Becézett Teréz. 52. Hideg, száraz adriai szél. 55. Az előtte való hely­re. 57. Biztatás. 58. Hitvány. 59. Egészsé­ges ital (ford.). 60. A 10. sz. sor fordí­tottja. 62. Himfy névjele. Hat lóerős monológ Különböző történelmi korokban és helyzetek­ben különböző elérhe­tetlen vágyaik voltak az embereknek. Volt ural­kodó, aki egyszer egy országot ígért egy lóért. A mai kor embere par­kolóhelyért sóvárog. Szabolcs­ megyei kis falunkban IIL. Kovács Józsi bácsi 93 éves ko­rában még anélkül halt meg, hogy egyetlen egy­szer is parkolóhely prob­lémái lettek volna az életben. (A 3600 lelket számláló falucskánkban körülbelül 45 Kovács volt, így innen szárma­zik az NL megkülönböz­tetés. Az ő esetében: Nagylábú Kovács. Ez helyettesítette nálunk valamikor a nemesi elő­­neveket.) Ma viszont már való­színűleg a gemeni siva­tagban sincs elég parko­lóhely a Mercedes ko­csik számára. Persze ma is élnek kivételes emberek, olyanok akik­nek saját, foglalt parko­lóhelyük van. Ezek ma társadalmunk igazi arisztokratái. Behajtom hétfőn reggel a kocsi­mat a betonbunkerba. Három és fél percem maradt a munka kezdé­sig. Belépőcédulámat Fapofa már a bejárati sorompónál — köszönés helyett — az ablaktör­lő alá csúsztatta. Ez azt jelenti, hogy este kifelé menet hatdollár ötvenes számla vár rám. Most óramutatóval ellenkező irányban ke­ringek és keresem hu­szadik századom mara­dék éveinek vágyálmát, a hőn óhajtott parkoló­helyet. De sehol egy üres hely. Toyoták, Maz­dák, Fordok és Chrys­lerek heverésznek né­mán szanaszét, mint Arany János szomjasan delelő ökrei a vályú kö­rül a Toldiban. Két üres hely ásítozik kihívóan az egész átko­zott szürke bunkerban. A hátsó falon felírat: Reserved Reserved CHK-274 FCR-356 íme, két szerencsés ember. Ezek közül per-C70 mAd­ arfinb cin/ic iff Naná! Ezeknek nem sürgős. Nekik foglalt he­lyük van, ők burokban születtek. Nekik 1984- ben még mindig van egy két és félszer-három és fe­­les betonbirodalmuk, ahová közönséges földi haladó kocsiját be nem guríthatja. Számomra marad a keringő. Toyo­ták, Mazdák, Fordok, Chryslerek... Toyoták, Mazdák, Fordok, Chrys­lerek ... Hopp...!! Mi az ott a sötétben... ? A nagy oszlop mellett...? Ott, a szűk sarokban...!! !... nem is érdemes megpró­bálni... Ha a hely egy picivel szélesebb lenne és az én kocsim egy h­ur­ka-picurkával keske­nyebb lenne..., talán... de így...? És főleg, ka annak a Fordnak a hü­lye gazdája tudott volna rendesen parkolni... Az a Volkswagen meg nem pofátlankodott vol­na be a motorbicikli meg öregapám ócska­batárja közé... Akkor a a kétüléses zöld gyerek­kocsi most nem terpesz Iro­no f­ázni a tonod­­nyi helyen..., az eleje így is kilóg, mint kutya­gumi a hóból... Azért nem tudott az a szeren­csétlen Torana ráállni a falra, mert ha csak egy félméterrel odébb tette volna a falát, akkor az Alfa be tudott volna szu­­szakodni a Datsun meg a Cortina közé és akkor nem kellett volna annak a szemétláda miat ezer­ötszázasnak elállni a he­lyet a Subaru elöl. A Subaru betarolhatott volna a Mustang mögé és akkor én kényelme­sen besétálhattam volna oda, ahol most az a sár­ga Jaguár pöffeszke­­dik... Este kifelé menet egy nyomtatott kártyát talá­lok a kocsim ablakára ragasztva. Magyarra fordítva, cenzúrázott formában a következő szöveg áll rajta: Te szerencsétlen !...!! Ha legközelebb mellém parkolsz, hagyjál itt egy k... konzervnyitót, hogy ki tudjak menni. Az ilyen idióta b... utazzanak ta­xival, vagy busszal!!! 1 /C(£y*&r? 1/vah.ezn./ A Vörösváry Publishing Company örömmel jelenti, hogy leadásában megjelent az emigráció első számú humoristájának válogatott humoreszk­gyűjteménye Vajda Albert A hétnejű Sárkány Több mint 80 humoros írás a világszerte ismert és elismert humorista-író tollából. Témák: politi­ka, szerelem, szex, családi élet, az emigráció problémái, a külföldön élő magyarok és a hazai­ak kapcsolata — hogy csak néhányat soroljunk fel a sok közül. A 320 oldalas, színes borítólappal ellátott kötet ára, kemény kötésben $15.00 és a postaköltség. Megrendelhető a kiadónál: VÖRÖSVÁRY PUBLISHING COMPANY LTD. 412 Bloor Street W„ Toronto, Ont., M5S 1X5 9. oldal Egy különleges betegség, amelynek áldozatai saját arcukat sem ismerik fel A közelmúltban Dr. Jay P. Mohr, az ameri­kai Columbia University clinikai neurológiai fa­kultásának a professzo­ra, érdekes szabadegye­­emi előadást tartott. Dr. Mohr előadásából a következő részleteket idézzük rövid összefog­lalásban: — Alig két esztendő­vel ezelőtt fedeztünk fel egy különleges betegsé­get, amely agysérülés következménye. A be­tegség lényeges ismer­tető jele az, hogy a be­teg képtelen arcokat fel­ismerni — beleértve leg­közelebbi hozzátartozói arcát, sőt, önmaga ar­cát is. — A sérült agy egy­szerűen képtelen az arc­vonásokat egységes kép­pé — vagyis, egységes arccá — „összerakni”. Ezeknek a betegeknek a problémája talán legin­kább ahhoz a problémá­hoz hasonlítható, ami­kor egy Picasso fest­mény széttördelt és ezer kockákból álló arcát a szemlélő képtelen egy­séges, egész arccá ösz­­szerakni tudatában.­­ Az én orvosi gya­korlatomban például egyszer előfordult, hogy egy férfi, aki ilyen kü­lönleges agysérülésben szenvedett, nem volt ké­pes saját arcát felismer­ni a tükörben, képtelen volt felesége arcát felis­merni mindaddig, amíg a feleség megszólalt és hallotta a hangját — va­lamint saját fiát sem volt képes felismerni. — Ez a beteg egy na­pon összeszidott egy dolgozószobája ablaka közelében játszó kisfi­út, mert túlságosan han­gos volt, mert azt hitte, hogy a kisfiú nem az ő fia — egészen addig, amíg a tízéves kisfiú odafutott és közölte édesapjával, hogy — ő a fia. — Ezt a különleges betegséget így nevez­zük mi orvosok: proso­pagnosia. Kétségtelen, hogy ezt a betegséget agysérülés okozza. Az agysérülés oka lehet — többek között — szél­ütés, agydaganat, fejlö­vés, stb. — A betegséget nem lehet gyógyítani és a szimptómákat sem tud­juk enyhíteni. Talán az egyetlen kedvező jelen­ség ez, hogy mindeddig szerte a világon ennek a különleges betegség­nek nagyon kevés áldo­zata van. A betegség maga egyébként nem rö­vidíti meg az áldozat normális élettartamát. Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — E­migrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc.... Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 200 S. Prospect. Park Ridge Ili. 60068 Tel: (312) 825-1392 vagy 692-7863

Next