Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-05-18 / 20. szám

»»Négy hét Párizsban (Szőke Klára pályadíj-nyertes műve) Fáy István Nyisztor Zoltán pápai prelátus végrendeleté­ben alapítványt tett egy szépirodalmi pályázat­ra, mely magyar sors­kérdésekkel foglalkozik. Ennek kurátorságával Vörösváry Istvánt bízta meg, aki a pályázatot 1981 kora tavaszán hir­dette meg. 17 mű érke­zett be és az öttagú bí­rálóbizottság úgy dön­tött, hogy az 5.000 dol­láros hagyatékot meg­felezi a két legjobb mun­ka között, mint első dí­jat, így a pályadíjat Sző­ke Klára és Ifj. Fekete István kapták meg. Valamennyi olvasónk jól ismeri a kitűnő író­nőt, aki lapunknak ál­landó munkatársa. Fi­nom ízlésű, önmagát so­ha nem ismétlő, tökéle­tes magyarsággal meg­írt párizsi cikkei nagy népszerűségnek örven­denek. Ha a fenti címen meg­jelent munkájának mű­faját meg kellene ha­tároznom azt monda­nom, hogy visszaemlé­kezés. Nagyon szeren­csés megoldás volt ez részéről, mert nem tet­te ki magát egy regény lehetőségei nagyon is kísértő mesemondásá­nak, esetleges romanti­kának, vagy szentimen­­talizmusnak. Harmoni­kus színű mozaikjai ayímvégig megőrzik nemcsak az ízlést, de őszinteségükkel telje­sen hitelesnek kell az írást elfogadni. Főszereplők: a Pá­rizsban élő Szekeres csa­lád, Péter, Dóra és egye­temi hallgató lányuk Jutka, két látogatóban járó székely úr, apa és felnőtt fia, valamint Dó­ra fiatalos, művelt nagy­nénje Eta, aki Magyar­­országról érkezett négy­hetes látogatásra. Szekeresék 1956-ban hagyták el hazájukat, mert nem bírták elvisel­ni a szellemi karámot, amelyben élniök kellett. Beilleszkedtek Párizs életébe, de magyarságu­kat, magyar feladatai­kat teljes erejükkel megtartották és műve­lik. Lányuk, a jég hátán is megélő Jutka ugyan­csak büszke magyarsá­gára. Két székely vendégük úgy került oda, hogy egy barátjuk hivatalos útja miatt megkérte Pétert és Dórát, adjanak szál­lást nekik és lássák el őket tanácsokkal. Teszik ezt annál szívesebben, mert Péter is székely és feleségével együtt szen­tül hiszi, van remény ar­ra, hogy szeretett hazá­juk egyszer ismét sza­bad ország lesz, lerázva a szovjet rabszolgasá­got. Különben sem szo­katlan számukra a ven­déglátás, mert házuk nyitva áll minden honfi­társuk előtt. Két vendé­gük egész nap a várost járja és csak este, vacso­ránál találkoznak, ami­kor az élményeiket meg­beszélik. Hozzájuk csat­lakozik Eta, aki mintha oxigénhiányban szenve­dett volna, minden él­ményét feljegyzi és ál­landóan összehasonlítá­sokat tesz a szocialista haza és Európa szellemi fővárosa között. Dóra nagy tapintattal és adagolva mutatja be vendégeinek az ősi város kincseit és így ismerik meg a Louvre, a Notre Dame, a Tuilleriák, a Concord tér, a Beaubo­­urg, a Champs Elisée, a Latin Quarter és a többi felbecsülhetetlen érték felejthetetlen szépségét. Tökéletes, ahogy köny­vében az írónő mindeze­ket néhány odavetett szóval elmondja, mert ez a pár szó sokkal töb­bet ér, mint bármilyen útikalauz. Vacsora után a társa­ság állandó témája ha­zánk, Erdély és a ma­gyar fajta sorsa. Ven­dégeik döbbent öröm­mel hallgatják, hogy az emigráció minden prob­lémájukat ismeri­­, amit csak tud megtesz hogy megismertesse a világgal ezeket. A fiatal székely azt mondja: ,,...azt hiszem apa az oláhokat máskép­pen fogjuk elviselni, ha innen hazamegyünk”. Erre apja válasza: „így van fiam, mert, ha az ember tudja, hogy figye­lik, számontartják, sőt kikiáltják szenvedéseit az nekünk erőt ad.” Mi­re a háziasszony csende­sen megjegyzi: „Tudják aói a gyanúm, hogy Cea­tökéletes igazság, mert jaj a hasukat tömő nyárspolgároknak, akik megelégszenek az ideá­lok nélküli hedonizmus legprimitívebb formájá­val és ez életszemlélet­té alakul bennük. Nagyon megkapott az a fejezet, melyben az írónő elmeséli gyereksé­­ge aranykorának vaká­cióit nagyszülei házá­nál Tárnokon, amikor ebéd után nagymama le­pihen és ők ketten nagy­usescu nagy erővel ki­fejtett származás elmé­lete tulajdonképpen fé­lelem az erdélyi magya­roktól.” Péter elkészítette be­szédét az október 23-án tartandó 22-ik emlékün­nepélyre és azt felolvas­tatják vele. Az írónő e beszédben olyan igazsá­got mond ki, mely távol áll minden közhelytől, sehol nem olvasható és méltó lenne rá, hogy ta­nítsák, apával megmásszák a szőlőhegyet. Biztos va­gyok benne, hogy még ma is érzi az ízét a bor­pince előtti malomkő­­asztalnál elfogyasztott kövesztett sonkának, kolbásznak és a saját ke­zével kihuzigált teljes gyengehagymának. Gyö­nyörű ez a nosztalgikus emlékezés, szinte pasz­­torálszerű. Elmennek a székelyek és Etával megbeszélik bizalmas dolgaikat. En­nek kapcsán merül fel a kérdés, miért nem men­nek látogatóba Magyar­­országra? Dóra szomor­kásan feleli, hogy azért, mert „két úrnak szol­gálni nem lehet... Sze­rintem és sokak szerint, éppen így vagyunk iga­zán hűek, amikor azt az öncsinálta korlátot tart­juk”. Eta nehezen, de megérti álláspontjukat. Végül a búcsúzás jön, mely nem az a pillanat, amikor a Gare de l’Est­ről elindul a vonat Bu­dapest felé, hanem az utolsó napok készülődé­se és meghitt beszélge­tései. Dóra, a bölcs asz­­szony tudja, hogy az élet búcsúzások sorozata a születéstől kezdve, de akkor, amikor olyat bú­csúztatunk, aki nagyon kedves és tudjuk, hogy többet nem fogjuk látni, az súlyos lelki megpró­báltatás, de ezen is túl kell esni, mint annyi má­son. Teljes lehetetlenség egy ilyen könyvet rövid terjedelemben elmonda­ni, mindenesetre azt ajánlom, hogy aki teheti vegye meg és olvassa el, nem lesz hiábavaló idő­töltés. 1981 szeptembe­rében olvastam el a kéz­iratot, most pedig má­sodszor a gyönyörű alak­ban megjelent könyvet és azt hiszem, hogy nem túlzok, amikor azt állí­tom, hogy negyven éves emigrációnk irodalmá­nak az egyik remek­műve. 99 „.. .a Tildyknek, Szakasitsoknak, Nagy Ferenceknek, Kádár­nak is a legnagyobb bűne, nem csak a szégyenteljesen titok­ban legyilkoltatott Nagy Imre és Maléter Pál, mégcsak nem is az elhurcoltatott és megölt fiatalok ezrei, hanem az, hogy emb­riókorban gyilkoltatta meg a magyar fiatalság eszmények utáni rajongását, boldogságvágyát, küzdeni akarását. Mert az a legnagyobb bűntény, amikor a halhatatlan lelket akarjuk megölni, felváltva a szellemi kielégülést mosógépre, vagy gép­kocsira. Ez eredményezte a Nyugatra menekülők százezreit és a meg­­némulva, lehajtott fejjel a szociál-bolsevista taposómalomba milliókat, hiszen az élet élni akar. Ez eredményezte a remény­telenség és letörtség évtizedeit, amely a könyörtelenül múló idővel az élve maradt 56-os ifjúságból nyárspolgárt nevelt, a leghaladóbb marxi-lenini eszmék diadalára.” Egy pszichiáter, aki megtanít arra: hogyan viseljük el az életet? ,Dr. David Reuben Amnerika egyik legismer­tebb és legnépszerűbb pszichiátere azóta, hogy néhány esztendővel ez­előtt megjelent a könyve (Everything You Always Wanted To Know About Sex — But Were Afraid To Ask) — best­seller lett. Dr. Reuben nem­régiben interjút adott egy floridai hetilap mun­katársának és ez alka­lommal, arról beszélt, miképpen viselhetjük el az életet, amely egyre bonyolultabbá válik? Íme, a pszichiáter né­hány tanácsa: — Modern korunk egyik leggyakoribb és ha szabad ezt a kifeje­zést használnom „leg­népszerűbb” idegbeteg­sége a „depressziós idegállapot”. A különle­ges probléma ezzel a be­tegséggel kapcsolatban az, hogy valójában — nem létezik. Az igazság az, hogy senkinek sem kell „depressziós ideg­állapotban” szenved­nie, — ha — nem akar. Ha depressziós idegálla­potban vagyunk, egysze­rűen kérdezzük meg magunkat: Hogyan len­ne az lehetséges, hogy minden csak rosszra for­dulhat? Sohase higyjünk önmagunknak és ne fo­gadjuk el a depressziós idegállapotot, mint elke­rülhetetlent.­­ A másik probléma: egyre többen szenve­dünk álmatlanságban. A megoldás nem a gyógyszerekben rejlik, mert az altatókhoz csak­hamar hozzászokik szer­vezetünk, mindig többre és többre van szüksé­günk és végülis, kábí­tószer-élvezők leszünk. Az igazi megoldás: So­hase szedjünk altatót le­fekvésünk előtt legalább négy óráig ne dohányoz­zunk, ne igyunk alkoholt kávét, vagy teát és sem­miféle gyógyszert ne ve­gyünk be. A közhiede­lemmel ellentétben, helytelen, ha lefekvé­sünk előtt olvasunk, vagy televíziót nézünk. Agyunk ezután nehezen fog megnyugodni és az elalvás még nehezebb lesz. Végezetül: ne ret­tenjünk meg attól, ha lesznek éjjelek, amikor nem tudunk elaludni. Semmi sem történik, ha néhány éjszakai alvást elmulasztunk. — Életünk nem ritka problémája a szerelmi csalódás. Ezt férfiak és nők egyaránt sokkal ko­molyabban veszik, mint amennyit az egész kér­dés megérdemel. Ismé­teljük el önmagunknak százszor és ezerszer: ezen a nőn (ezen a fér­fin) kívül még sokszáz­millió nő (vagy férfi) él a Földön és egyáltalá­ban nem lehetetlen, hogy valamelyikükkel­­ boldog leszek. íme Dr. David Reuben prak­tikus tanácsa. FODRÁSZ üzlet A férfi, női és gyermek hajvágás és az összes modern hajszilus mes­tervizsgás szakértője STEVEN ÁRVAI tulajdonos By appointment only (Előzetes bejelentés szükséges.­­ Classic D’Mill 8852 Milwaukee Ave. NILES, III. Tel: 296-8585 Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Európába utazók figyelem! Autót bérelhetnek, vagy vásárolhatnak AUTO-BENKŐ-nél. Tulajdonos: Dr. Benkő Zoltán Minden európai gépkocsi kapható! Mercedes, Porsche, vagy VW kocsikat rendelésre azonnal szállítunk az USA- ba, vagy Kanadába. Minden üzletkötés előtt levelezés ajánlatos. Várjuk a repülőtéren és szállásról gondoskodunk. Levelezési cím: Dr. Benkő Zoltán, P.O. Box 144, München 1, West-Germany lakás 08021/7150 v. 089/188 692 (este, vagy kora reggel) napközben: 141 30 30, v. 15-50-40 Megjelent­ Szőke Klára: Négy hét Párizsban... A Nyisztor Zoltán irodalmi pályázat másik nyertesének Szőke Klárá­nak: Négy hét Párizsban című könyve is kikerült a nyomdából. Az írónő könnyed stílusban, bizalmas együttlétben Olvasójával meséli el mindazt, ami az olvasót érdekli az álomvárosról, Párizsról, amely vala­mikor valamennyiünk álma volt, ahová művészek sóvárogva tekintettek és amit az egész világ mint a pompa, elegancia központját tart számon, ahonnan szellemi áramlatok, forradalmak indultak el valamikor és amelynek Eiffel tornya a Szajna partján még ma is vonzza a turisták millióit... Ugyanakkor rendkívül érdekessen világítja meg a szerző 1956 előzményeit és a felejthetetlen szabadságharc napjait. A 200 oldalas könyv ára: 12.00 dollár + szállítási költség 2.00 dollár. Megrendelhető: Vörösváry Publishing Co. Limited Könyvosztálya, 412 Bloor St., West, Toronto, Ontario, M5S 1X5, Kanada. SZŐKE KLÁRA Négy hét Párizsban... 40. Én úgy szerettem volna élni Minden halandóval beszélni Mindenkinek nevét kérdezni Mindenkinek szivét érezni Vízszintes: 1. A Föld legmélyebb ten­geri árka. 8. Orsók. 14. Az Idézet első folytatása. 16. Író, kabarészerző, (Károly, 1892—1954). 17. Akit mások kihasználnak. 18. Sir. 19. A „Tiszta ész kritikája” c. fi­lozófiai mű írója, személynevének kez­dőbetűjével az elején. 20. Egyfajta szop­rán. 22. Cigarettavég ! 23. Te meg én. 24. Lávában van! 25. Lábával továbbítá. 27. Szoknyadivat. 28. Kereskedelmi tevé­kenység. 31. Fogával­óról. 32.............ura fakó". 34. „... ördöge” (Arany János verse). 38. Telefon­társ. 38. A tengerben sok van. 38. A lelátó öröme. 41. Olykor. 42. Előjel. 43. Férfinév. 45. Kicsinyítő kép­ző. 48. Hasító eszköz. 47. Ceruzavég. 49. Nyáron gyakori az ilyen idő. 52. Kli­matikus gyógyhely­­-Olaszországban. 54. Nemzeti vállalat röv. 55. Dankó Zsolt ope- ■ rája. 57. Ilyen perzsa szőnyeg fa van. 41. Rácsüngő. 62. Csípős Irodalmi műfaj. Az Idézet Szép Ernő: „Én úgy szeret­tem volna élni” c. verséből való; folyta­tását rejtvényünk vízsz. 14., függ. 26. sz. soraiban találjuk. Függőleges: 1. Francia impresszionista festő. 2. Szardella. 5. Arany. 4. A zajtalan gyufa egyik feltalálója, utónevének kez­dőbetűjével a végén. 5. Juttat. 6. Vízi nö­vény. 7. Szovjet repülőgép típus. 8............ kör­. Arany János verse. 9. Szomszédos nép. 10. Gőze altatószer. 11. Kapirgál. 13. Személyes névmás. 13. Ha a labdarúgás­nál a labda túljut az alapvonalon, ez következik. 15. Etióp folyó. 20. A szabad­ba 21. A Tisza mellékvize. 25. Petőfi Sán­dor verse. 24. Az idézet befejező része. 28. Rosztov folyója. 30. Tagadás. 38. A spanyolok elleni dél-amerikai független­ségi harc egyik vezére volt. 35. Rozsda­foltokat eltávolító vegyszer — névelővel. 37. Áruló. 40. Orosz férfinév. 44. Teve — németül. 46. Továbbá. 47. Futó eső. 48. ... Loos (amerikai írónő). 50. Fővárosa Lomé. 51. Moszkvában van. 33. ódon. 56. A legegészségesebb Ital. 58. A függ. 47. kezdete. 59. Hangtalanul vési 80. Szolmi­­zációs hang. / 2 3 h 5 CJ■ SS 3 9 la ✓/ 12■ /* —= tó■■ ■ ■ "r !<3■ 2/ 23H■■B■ **■ ~■ 20■.■ 3» "■ ' íf■ ”■ “ 39■ * ■ * Éj■ _ *3■ “ ■ “i■■■ 40 49 Sa 37■■ SS 5* mr■ " ■.I ------1 ■ 56 59 Go • —u Ga A 39. sz. rejtvény helyes megfejtése: — Aki kétszer szeretett, egyszer sem szere­ 9. oldal Napi egy gerezd fokhagymával meghosszabbíthatjuk életünket A fokhagymáról né­hány dolog köztudomá­sú: az egyik az, hogy pi­­ritós kenyérrel rendkí­vül ízletes, a másik pe­dig az, hogy akik társa­ságunkban ugyanekkor nem fognak fokhagymás piritós kenyeret enni, képtelenek lesznek ve­lünk egy szobában ma­radni. Tény azonban az, hogy a fokhagymának ko­moly hívei vannak és a közeljövőben rendezik meg a 22.000 lakosú Gil­roy (Calif.) kisvárosban a Nemzetközi Fokhagy­ma találkozót. Gilroyt a fokhagyma-szakembe­rek és a fokhagyma-imádók a Világ Fok­hagyma fővárosának nevezik, az elmúlt év júliusában a Nemzetkö­zi Fokhagyma találko­zón a világ minden or­szágából, összesen 150.000 fokhagyma-hívő gyűlt össze. Dr Irwin Miller, az amerikai „National As­sociation for Naturo­pathic Physicians” el­nöke, nemrégiben a kö­vetkezőkben tájékoztat­ta az újságírókat egy fokhagyma-értekezleten a fokhagyma áldásai­ról. (a jelenlevőknek a sajtóértekezlet előtt nem volt szabad fok­hagymát fogyasztani­uk.)­­ A fokhagyma a vi­lág legnagyobb hatású természetes csoda­­gyógyszere. Napi egyet­len gerezd fokhagyma meghosszabbíthatja az életünket. Bizonyítéka­ink vannak arra vonat­kozóan, hogy a fokhagy­ma meggyógyítja, vagy adott esetben éppen megelőzi a szívbetegsé­geket, megakadályozza az érelmeszesedést, a reumát, a magas vér­nyomást és a rákbeteg­ség néhány formáját is eredményesen gyógyít­ja. (Dr. Miller fenti sza­vait még kiegészíteni kí­vánjuk azzal, hogy a fok­hagyma ezenkívül távol­tartja a vámpírokat, az emberfarkasokat és a ci­gányasszonyok átkait semlegesíti. ( Szerk.) Dr. Miller szerint a­­ fokhagyma eredménye­­­­sebb a cukorbetegség esetében, mint az inzu­lin, gyógyítja a vérsze­génységet és a különbö­­­ző fertőzéses megbete­­­­gedéseket. Indiában­­ végzett kutatások — ál­­­lítja Dr. Miller — bizon­­­nyítják, hogy a napi egy­­ gerezd fokhagyma csök­­­kenti szervezetünkben a jp cholesterol-tartalmat. Márai Sándor könyvei: A delfin visszanézett$12.00 San Gennaro vére $10.00 Napló 1958-67 $15.00 Szindbád hazamegy$ 9.00 Béke Ithakában$10.00 Kérje ingyenes katalógusunkat! Megrendelhetők : Újváry-,,Griff ’ Kiadó Titurelstrasse 2 D-8000 München 81 Telefon: (0 89) 98 94 23 Magyar központ 1985 évi programja: Piknik (Hudbart Park)Augusztus 4, vagy 11 Szent István ünnep Augusztus 18 Haraszty Piknik (Sanoma) Szeptember 8 Szüreti Bál (Cser László) Szeptember 28 56-os ünnepély Október 20 Katalin bál November 23 Karácsonyi vásár December 1 Karácsonyi ünnep December 22 Szilveszter (Cser László és Mária) December 31 Általános programok a Magyar Központban: Minden vasárnap magyaros ebéd 1 órától 6 óráig Magyar mise: minden második és negyedik vasárnap Magyar mozi minden második pénteken (Dr. Fabó László) Vita­est: minden harmadik pénteken (Dr. Szabó Károly és Magda) Vívás: minden hétfő és szerda este (Pannónia Klub) Program­ tervek: Ifjúsági tánc, Zenei oktatás gye­rekeknek. Ping-pong versenyek. Hungarian Center 1052 Geary Street, San Francisco, California 94109 (415) 775-8416 s .

Next