Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-06-22 / 25. szám

Budapest ügyködik... Virágh Anna A Magyarok Világszö­vetsége úgy látszik elér­kezettnek látja az időt, hogy ügynökeiken ke­resztül megbontsa a sza­bad világ magyarságá­nak sorait. E célból hazai konfe­renciákat rendeznek mérnökök, orvosok, ta­nárok számára, akik hajlandók azért, hogy nevük szerepeljen­­ mindenben résztvenni! Rendszerint olyanok, akik sértődötten úgy ér­zik, hogy az emigráció nem becsülte meg őket kellőképpen. Ezek a po­litikailag prostituáltak kitüntetésekért, vagy dicséretekért hajlandók mindent vállalni! A botrány legutóbb Argentínában tört ki, ahol egy Peják Zsiva ne­vű kommunista magyar nagykövet nyilatkozott az egyik argentin lap­nak és kijelentette, hogy a magyarságnak nem március 15-e a nem­zeti ünnepe, hanem „április 4”, mert akkor szabadította fel a Szov­jetunió Magyarorszá­got. Semmi kétségünk, hogy a „pejákzsivákat” és hozzá hasonlókat va­lóban felszabadították a szovjet hordák, amelyek mint az állatok törtek be az országba és törtek rá a védtelen asszonyokra, gyermeklányokra, akik az óvóhelyek mélyén si­kongatva menekültek előlük. Pechje van Zsi­va elvtársnak, mert még élnek a szemtanúk száz­ezrei, akik emlékeznek még arra, hogy ölték meg a „felszabadítók” Apor püspököt, aki az apácák és asszonyok vé­delmére kelt, de nekünk is több mint tíz idős fér­fi barátunk esett a szov­jet hordák áldozatául, akik feleségük és leá­nyaikat védeni meré­szelték... A „pejákzsi­­vák” ezt a hordát ünnep­ük elvtársaikkal ápri­lis 4-én, de a magyar­ságnak továbbra is Már­cius 15-e marad a Nem­zeti Ünnepe! Buenos Airesben azon­ban más is történt, ami az egész magyarságot Meghalt Vaszary Gábor Egy dinasztia utolsó tagja hunyta le örökre szemét néhány nappal ezelőtt Luganoban, Svájcban. Vaszary Gábor, az író, aki könyveinek nagy részét maga illuszt­rálta, mert sokoldalú tehetsége erre is képes­sé tette, mint a híriro­dák közüli 88 éves korá­ban luganoi otthonában csendesen elhunyt. A Vaszary család ko­moly értékekkel gazda­gította kultúrvilágun­­kat. Nagybátyjuk Va­szary Kolos, Magyaror­szág hercegprímása volt az I. Világháború előtt, másik nagybátyjuk Va­szary János európahírű festőművész volt, aki egyéni stílusával való­sággal új iskolát terem­tett maga körül. Ifj. Va­­szary Jánosi Gábor öcs­­cse szintén író, színda­rabíró és rendező volt. Talán kevesen ismerték úgy a „kulisszák titkát”, mint Vaszary János. Egyetlen leánytestvé­rük Piri, a Nemzeti Szín­ház élvonalbeli művésze volt és a magyar filmek egyik legnépszerűbb ko­­mikája. Vaszary Gábor a har­mincas évek elején Pá­rizsban dolgozott, mint rajzoló, különböző fran­cia lapoknál. Itt szüle­tett meg első regénye, amely rövidesen, világ­hírű lett: a Monptt, 28 nyelvre fordították le és 1957-ben Romy Schnei­der főszereplésével Nyugat-Németországban meg is filmesítették. Vaszary Gábor 1932-től Budapesten mint újság­író dolgozott, majd tel­jesen áttért a regény­ 1897 — 1985 írásra. Egymásután je­lentek meg nagysikerű regényei könnyed, szel­lemes írásai. „Ketten Párizs ellen”, „Hárman egymás ellen”, „A sző­kékkel mindig baj van”, „Vigyázz ha jön a nő”, „Ő”, „Kislány a látha­táron”, „Az ördög nem alszik”, amely minden idők legsikeresebb ma­gyar burleszkje volt, s amelyet színházban, moziban egyaránt táb­lás házak mellett ját­szottak hosszú időn át, „A férfi ingatag”, „Al­szik az Isten” és még egy csomó ismert és elis­mert könyve jelent meg rövid néhány évtized alatt. Sok forgatókönyv­nek népszerű szerzője volt Vaszary Gábor. Re­gényeit angol, francia, német, olasz, holland, spanyol, svéd, bulgár, sőt még törökre is lefor­dították. A háború után még láttuk őt a színpa­don saját darabjában szerepelni Gervay Mari­­cával, az akkori idők egyik csinos üdvöské­jével. 1947-ben azonban megérezte ő is, hogy nem sok keresnivalója van otthon, így hát ő is francia feleségével Me­­nnette-vel együtt Nyugat- Németországba emig­rált és végül is Svájc­ban telepedtek le. Keve­sen tudják, hogy éveken át Gábor von Vaszary vezetett a népszerűség­ben és az olvasottság­ban egyaránt a Rowohlt Verlag, népszerű könyv­­sorozatában a Ro-Ro- Ro-n, megelőzve híres kollegáit, Maughan an­gol írót, sőt még Hem­­mingwayt is. Utolsó könyve a Kuki, már csak német nyelven jelent meg Svájcban és nagy sikere volt. Az 1963-ban kiadott könyvet több íz­ben újranyomták. Va­­szary Gábor volt a leg­népszerűbb írója a két világháború közt és után a külföldi filmek forga­tókönyveinek. Az „ő”, a „Tizenhatéves korban kezdődik az élet” és még sok más könyvét meg­filmesítették, sőt szín­padon is játszották. Könnyed, pikáns, franciás regényei osz­tatlan sikert biztosítot­tak mindenhol számára. Ha összehasonlítjuk írá­sait, a mai bárdolatlan ún. naturalista szex regényekkel megállapít­hatjuk, hogy Vaszary Gábor írásai tiszta hamvas, üdítő írások voltak, amelyet öreges fiatalok egyformán él­veztek — és ez volt si­kerének titka. Nem­ mély problémákat ve­tett fel, hanem a min­dennapi életből vett egy­szerű, őszinte írásokká szórakoztatta olvasóit. Vaszary Gáborral egy „dinasztia” utolsó író művész tagja távozott e közülünk. Elmondhat­juk, hogy azon kevés sze­rencsések közül valói vagyunk, akik torontó látogatása alkalmává közelről ismerhettül meg, nemcsak mint mű­vészt, hanem mint em­bert is. Otthon még­­ sem írják le nevét, mer­t jobboldali írónak” mi­nősítik, miután bohér ember volt így semm köze sem volt a politi­kához. Megszámlálta­tatlan könyvei biztosít­ják számára a helyet magyar irodalom pante­onjában. Teljes fogászati ellátás­t nyújtok nagyon kedvező es­ti és szombati fogadó­órák­kal. Dr. PAUL INCZE 2340 W. Touchy Ave., Chicago III. 60645, Tel: 761-7900 Európába utazók figyelem! Autót bérelhetnek, vagy vásárolhatnak AUTO-BENKŐ-nél. Tulajdonos: Dr. Benkő Zoltán Minden európai gépkocsi kapható! Mercedes, Porsche, vagy VW kocsikat rendelésre azonnal szállítunk az USA- ba, vagy Kanadába. Minden üzletkötés előtt levelezés ajánlatos. Várjuk a repülőtéren és szállásról gondoskodunk. Levelezési cím: Dr. Benkő Zoltán, P.O. Box 144, München 1, West-Germany lakás 08021/7150 v. 089/188 692 (este, vagy kora reggel) napközben: 141 30 30, v. 15-50-40 felháborította és amely­nek hullámai ma sem ül­tek el... Az argentin kolónia március 15-én a Clarin című másfélmillós pél­dányszámú napilap mel­lékletében egy négyol­dalas fizetett hirdetést adott fel, „Hungária y los Hungaros” (Ma­gyarország és a magya­rok) címmel, amelynek a lap március 19-i szá­mában a „Suplemente expecialban” kellett vol­na megjelenni. A négyol­dalas melléklet a Nem­zeti Dal kitűnő spanyol fordításával kezdődik és több felvilágosító cikk jelent meg benne Ma­gyarország ezeréves történelmi szerepéről, amelyeket Haynalné Kesserű Zsuzsától kezd­ve az argentin magyar kolónia kitűnő neves és névtelen tollforgatói ír­tak és gondos szaksze­rűséggel állították ösz­­sze. A kolónia fiataljai, Emődy Csaba, H. Kesse­­rű Zsuzsa, dr. prof. Kes­serü István, akik a há­ború végén még csak 4-6 évesek voltak elhatároz­ták, hogy felhasználják összeköttetésüket a pub­licitás terén arra, hogy a negyven éves évfordu­ló alkalmából, a sok rá­galmat, amit a magyar­ságra zúdítottak — tör­ténelmi adatokkal meg­cáfolják! A megállapodás a Cla­rin című lap és a ma­gyarság között az volt hogy a magyarság vál­lalja és fedezi a mel­lékdet kiadását a buenos airesi magyar követség belevatkozása nélkül Ezt a lényeges pontot közölték a „suplemen­to” felelős szerkesztő­jével, Sr. Jorge Geren­­divel, akiről mint kide­rült magyar származá­­sú és mint magyarul be­szélő, (de nem magyar­argentin) kapcsolatban állott a kommunista ma­gyar követséggel. Kesserü Zsuzsa, Emő­dy Csabával március 18-án megjelent Sz. Ge­­rendi irodájában, hogy elolvassák és jóváhagy­ják a „proofot”. Sok vá­rakozás és gyanúsan el­odázó magyarázkodás után eléjük tették a mel­léklet hiányos levonatát azzal a kifogással, hogy még nincs teljesen kész és arra nincs idő, hogy nyomás előtt bemutas­­­sák! Hiányzott a „beve­zető cikk”, a magyarba­rát kitűnő prof. Mario Peralta tollából, amit Sz. Gerendi szerint azért hiányzott, mert stiliszti­­kailag még „át kellett fésülni” — mondotta. Másnap a melléklet­ben a levonaton hiány­zott cikk helyét nem a professzor cikke töltöt­te ki, mint ahogy azt megbeszélték, hanem a magyar népköztársaság követségének kereske­delmi propagandája fényképpel, mely felett ez állt: „Gentileza Em­­bajada Hungria”... Kesserű Zsuzsa éles­hangú levélben tiltako­zott a lap tulajdonosnő­jénél az újságíró etika megsértése ellen és ma­gyarázatot kért a „Cla­­rin”-tól. Ugyanakkor aznap este Kesserű Zsu­zsa és Emődy Csaba megjelent dr. Imrédy Tamás ügyvéd kíséreté­ben a lap főszerkesztő­jénél, ahol a leghatáro­zottabban tiltakoztak­­a „nem mindennapi félre­vezetés” ellen — anya­gi és erkölcsi kártérítést követeltek. A főszer­kesztő „sajnálatos tör­delési tévedésnek” mi­nősítette az ügyet és másnap azonnal helyre­igazították Sz. Gerendi „tévedését!” Az ügy mint a Délamerikai Hír­lap közt ezzel még ko­rántsem zárult le és foly­tatása következik. Az ügy lokáns, de nem árt, ha tudomásul vesz­­szük, hogy a Világszö­vetség csalárd módon akarja megtéveszteni az emigránsokat, hogy a kollaboráció látszatát keltse. Úgy látszik a buenos airesi magya­rokban törököt fogtak... Gyászjelentés Dr. Tatár József szemorvos Hosszú betegség után 1985. május 23-án a High­land Park-i kórházban 78 éves korában elhunyt. 1907. március 19-én született a Bihar megyei Érköbölkúton. Amerikába érkezése után a „Highland Park Hospital" szemorvosa volt 35 éven keresztül. 1977-ben ment nyugdíjba. Tagja volt a Chicagói Magyar Társaságnak, valamint a Highland Park Presbyterian Church-nek. Gyászolják: felesége Erzsébet, gyermekei: István, János, Anina Martinez, Mária Schuker, hat unokája, valamint egy fiú és két lány testvére Magyarorszá­gon. Földi maradványait június 19-én Rev. Carl Grey szertartása mellett helyezték örök nyugalomra. Az emberi jogok ottawai konferenciája Nagy György Áprils vége óta folyik fővárosunkban az a nemzetközi konferencia, amelyen a Helsinki-i megállapodásokat alá­írt 35 ország kiküldöt­tei vannak hivatva meg­vizsgálni, vajon az egyes kormányok biztosítják-e jobban mondva, lehető­vé teszik-e polgáraik számára az alapvető emberi jogaik gyakorlá­sát. Annak ellenére, hogy ezek a fontos meg­beszélések már több mint egy hónap óta foly­nak, jellemzően, keve­set láttunk, olvastunk és hallottunk róluk. Ide­je, hogy mi magyarok, akiket a vasfüggöny mögött élő honfitársa­ink sorsa oly közelről érint, megvizsgáljuk, mi is történik ezen a konferencián. Mindenekelőtt tekin­tetbe kell vennünk, hogy összehívására azért került sor, mert a Hel­­sinki-i megállapodások betartásának felülvizs­gálatára 1981-ben Mad­ridban megindult konfe­rencia közel három évi­g tárgyalás, jobban mond­va szócsata után, nem tudott semmiben meg­egyezni. Úgy döntöttek tehát, hogy a delegátu­sok két tárgykörben, a leszerelés és az emberi jogok kérdésében egy későbbi időpontban újra összeülnek, hogy a hel­­sinkii kátyúba került szekeret valahogyan ki­húzzák a sárból. A le­szerelési konferencia Stockholmban huzavo­­názik már több mint fél éve, az emberi jogokért április vége óta Otta­wában ülésezik. Nekünk, magyarok­nak, akiknek oly sok honfitársa viseli a ket­tős járom súlyos igáját a kommunista szomszéd államokban kötelessé­günk volt, hogy minden tőlünk telhető terővel fel­hívjuk szenvedéseikre a világ figyelmét. Kép­viselőink ott voltak Mad­ridban is és most, hogy északamerikai nagy központjaink szívében nyílt erre alkalom, még­­jobban neki kellett lát­nunk igazságunk erőtel­jes megismertetésének. Ebben a munkában két szervezetnek volt orosz­lánrésze: az Észak-ame­rikai Közös Magyar Kül­ügyi Bizottságnak, (amelynek vezető tagjai, a Kanadai és az Ameri­kai Magyarok Szövetsé­ge és a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség), valamint a Magyar Em­beri Jogok Alapítványá­nak amerikai és kanadai csoportjai. Ezekkel szo­rosan együttműködik az ún. Hét Nemzet, vagyis az ukrán, lengyel, ma­gyar, csehszlovák és a három balti nemzetiségi csoport konzervatív pár­ti szervezete. Az Észak­amerikai Közös Magyar Külügyi Bizottság, a töb­bi világrészen lévő ma­gyar emigrációs szerve­zetekkel való szoros együttműködésben, a konferencián benyújtott magyar beadványok (el­sősorban kisebbségi sé­­relmi anyag) elkészíté­sét és az egyes delegá­ciónál való személyes eljárás (lobbyzás) nagy munkáját végezte. A Magyar Emberi Jogok Alapítványa a május 10-én Ottawában tartott nagysikerű magyar tün­tetést szervezte meg. A Hét Nemzet konzerva­tív csoportja pedig a ka­nadai kormánykörökkel és vezető politikusok­kal való kapcsolatok ki­építése terén végzett nagy munkát. Ami magán a konfe­rencián történteket il­leti, arról eddig sajnála­tosan keveset tudunk. Ennek fő oka az, hogy a szovjet delegáció már a konferencia előkészítő stádiumában kierősza­kolta, hogy a sajtót ki­zárták a tárgyalóter­mekből. Ez elég ürügy volt a hírközlő eszkö­zöknek arra, hogy az egész konferenciával vajmi keveset foglal­kozzanak. Azért jó ösz­­szeköttetéseink révén megtudtunk egyet-mást. Mindenekelőtt öröm­mel kell nyugtáznunk, hogy a kanadai delegá­ció, amely pedig a házi­gazda szerepében ké­nyesebb helyzetben volt a többinél, most sokkal erélyesebben állott ki a vasfüggöny mögötti em­beri jogok védelmére, mint tette azt például Madridban. Ennek oka persze, hogy most nem a Trudeau, hanem a Mulroney kormány uta­sítása alapján járt el. Az amerikai küldöttség kemény volt Madridban és most is előljárt az emberi jogok érvényesí­téséért folyó harcban a vasfüggöny mögötti or­szágokban. A legtöbb európai küldöttség vi­szont lagymatag állás­pontot foglalt el. A konferencia folya­mán a legélesebb bírá­latok a Szovjetunió el­len irányultak a terüle­tén élő ukrán és balti népek elnemzetietlení­­tése miatt. Delegációja a szokásos propaganda­szólamokat ismételte. Viszont egyik tagja nyíl­tan kimondotta, hogy még ha volna is ilyen jogsértés a Szovjetunió­ban — mint ahogy nin­csen, — úgy senki kívül­állónak nincsen ahhoz semmi köze. Magyar részről egy­részt megnyugtatásul szolgál, hogy erdélyi testvéreink elnyomá­sa már ismert tény a nyugati delegációk előtt,­­ ami egyedül az emig­rációs magyarság mun­kájának az eredménye. Viszont kiábrándító, hogy kevesen látnak át Ceausescu szemfény­vesztő külpolitikai füg­­getlenkedési játékán és ezért vonakodnak őt nyíltan megbélyegezni kisebbségi politikájá­ért. De azért biztos tu­domásunk van arról, hogy nem­ hivatalos for­mában, többször felhoz­ták ezt a kérdést a ro­mán kiküldötteknek. Magyar lobbyzóink nagy érdeme, hogy most sikerült először ered­ményesen felhívni a nyugati kiküldöttek fi­gyelmét csehszlovákiai testvéreink elnyomá­sára. Egyik nagy pártfo­gónk ezt szóba is hozta egy ülésen. Az ottawai konferen­cia a végefelé közele­dik. Szenzációt nem vár­hatunk tőle. Annyit azonban máris elmond­hatunk, hogy magyar vezetőink, szervezőink, sokkal többet értek el azon, mint bármilyen más nemzetközi konfe­rencián. Munkájuk azonban nem fejeződik be annak lezárásával. Ettől kezdve azon kell és azon fognak dolgozni, hogy a vasfüggöny mö­götti országokban ál­landóan folyó jogsérté­sek ügyét ottawai új ba­rátaink ne hagyják el­aludni. Szólaljanak fel ellene a parlamentben. Tudjuk ez fáj legjobban a kommunista elnyo­móknak. Reméljük, hogy leg­közelebb erdélyi és felvi­déki véreink szenvedé­seire fogják felhívni a figyelmet. Black Forest Meat Market tulajdonos MOHAPP BÉLA Top quality meats Specializing in home made sausages Imported and domestic delicatesen * Importált és belföldi csemegeáruk * Igazi magyar fűszerek és savanyúság Nyitva minden nap: 99 6-ig, vasárnap zárva. Tel: 348-3660 2002 W. ROSCOE 472-7720 Chicago, III. 9. oldal CHICAGÓI PROGRAM ELŐZETES June 22 (Raindate, June 23rd.) Lincoln Park — “King Richard’s Fair” June 22 — August 25 Petrillo Music Shell in Grant Park Grant Park Symphony Orchestra előad hetente négy alkalommal. * July 1 Music of the Big Bands * July 2 Chicago Folk Music Festival * July 3 Third of July Concert and Fireworks * July 4 WLS Radio’s 25th. Birthday Concert * July 5 Jazz influenced music * July 6 North American music July 1 — July 7 Taste of Chicago — Columbus Drive between Jackson and Balboa The Art Institute of Chicago 443-3500 Michigan Avenue at Adams Street "The 81st. Exhibition by Artists of Chicago and Vicinity," "André Kertész: Of Paris and New York," and “Szépművészeti Museum: Leonardo to Van Gogh: Master Drawings from Budapest" Chicago Architecture Foundation 326-1393 1800 S. Prairie Avenue Tours of the Glessner House, Widow Clarke House, Frank Lloyd Wright’s House, a Loop Walking Tour, and a Chicago Highlands Bus Tour. Lake Cruises Mercury Wendella Star of Chicago 332-1353 337-1446 1-800-782-STAR Ravinia '85 Festival (312) R-A-V-l-N-l-A In Highland Park, Illinois June 28 Gala Opening Concert June 29 Kiri Te Kanawa in Ravinia Debut June 30 The Creation July 1 Rachmaninoff/Scriabin July 2 Kiri Te Kanawa in Recital with James Levine July 3 LaSalle Quartet Joins '85 Celebration July 4 Paul Whiteman’s Historic Aeolian Hall Concert July 5 Wagner/Rachmaninoff/Gershwin July 6 Tatiana Troyanos/James Levine (313) 793-2094 (312) 225-5000 Visitor Information Centers Illinois Office of Tourism Chicago Water Tower Visitor Center Weekly Update Information 24-Hour Hotlines Illinois Office of Tourism Mayor’s Office of Special Events Hotline Chicago Convention and Tourism Bureau Chicago Tourism Council City of Chicago 24-hour information line for the deaf Travel in Chicago Chicago (312) 836-7000 Suburbs 1 -800-972-7000 1-800-252-8987 (312) 744-3370 (312) 225-2323 (312) 644-6610 (312) 744-8599 (TDD)

Next