Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-02 / 5. szám
Forró kutya mustárral reggeltől estig a Borároson Új szenzáció a Boráros téren. ott, ahol már eddig is kapható volt mindenféle, a friss nápolyitól a hevesi dinnyéig. Ezúttal piros csíkos tábla hívja fel magára a figyelmet és egy — sokak számára ismeretlen !— felirat: Hot dog — forró kutya. Van, aki bizalmatlanul, mások szakavatottan nézegetik, azok, akik külföldön már megkóstolták, tudják, hogy ez a kissé furcsa elnevezés nem más, mint forrósított kilyukasztott kifli és a lyukban elhelyezett girsli, amelyet tetszés szerint mázolnak be mustárral vagy paradicsompürével. Újdonság tehát és azonnal hagy siker, a pestiek szeretnek kóstolgatni. Reggeltől estig sorba áll boldog, boldogtalan, éhes és jóllakott, törzstéri és éppencsak arra járó. Miközben ácsorognak, figyelnek is, ki hogyan boldogul a hot doggal. "■ Mert boldogulni kell vele, kétségtelen. A berendezés szokatlan az elárusítóknak, a virsli szokatlan a kiflinek. Némelyik túl nagyra nő a forró vízben s engedetlenül letörik, amikor helyére akarják igazítani, az elárusító halkan szitkozódik s elnézést kér, amikor a kajla hot dogot átadja potom hét forintért. És kóstolgatják, nézegetik, forgatják, hogyan kell elkezdeni, hozzálátni, zavarja őket a közönség is, a kajánul lesők, a nevetésre éhesek, s olykor haragos kacagás pirosítja meg a mustáros arcúakat, a virslit kiejtőket, a paradicsompürével bemázoltakat. Ügyesség kell ehhez és leleményesség. Lám, egy fiatalember, már a kifli csücskénél tart, s milyen szépen, gusztusosan falatozott, úgy is néz körül, mint győztes a finisben. Házaspár jelenik meg, csaka férfi vásárol egyet — a feleségének. — Próbáld ki te — ezt jelzi a gáláns, átnyújtó mozdulat. S ugyanezzel a mozdulattal adja át szive hölgyének a hot dogot a farmernadrágos fiú, csak a szándék más, kettejüknek valószínűleg nem telik a csemegére, a fiú lemond a lány javára, s a lány mindezt bájos mosollyal és falánk pillantással nyugtázza. — Ezentúl ez lesz a reggelim — mondja az éltes hölgy akörülötte állóknak s magyarázza mennyivel jobb ez az étel, mint a hűtőben dermedt parizer. A hallgatóság bólogat, egyetért,milyen békésen tudnak beszélgetni a járókelők, ha ételről, gyomorról van szó. És nem fogy a sor, mindig újabbak jönnek, először betűzve a feliratot, van aki úgy véli, ha másnak jó, neki is jó lesz, van, aki mindent kipróbál, amit lehet, van, aki sznob és tudja, hogy Nyugaton ez ugyebár. . . És viszi, tartja kezében a gyerek, szája legörbül, nem tudja, hogyan fog megbirkózni az ismeretlen micsodával, és a mama neveli, utasítja,, így fogd, így harapd. . . És lám, mit jelent a konkurrencia — a szomszéd bódéban friss meleg a, lángos, csak éppen kevés a vevő. . . (Esti Hírlap) 2 /. ^Zdlmii 1 2 5 h4n am1 a 9 to0 /» 13 J■ 1h1■1 \ /£ I■ /7 16■ i■ 20■ * *■ 2*-■ -1■ 27■ 26 36 *■ i■ 155ml ■1 I■ w■ 56*■ ■ *■1 h5 tiH ■1 Afi■ 5*4 **1m «2 5/ 52 ■1 ■ -56—■r■ ■ * Go I ?/ <ZZ■ C3 — 1 A 20. »«..rejtvény megfejtése: Szegény uszony kakasa. Budakeszi erdőrészlet. Rejtvényünk megfejtésében a világhírű szovjet-orosz zeneszerző D. D. Sosztakovics két poémáját találják. VÍZSZINTES: 1. Az első poéma; zárt betűk: Z, T, A, S. 13. Eszkábál. 14. Te meg ő. 15. Fújja a kását. 16. Csúcs. 17. Hazai. 1t. Megelőző karbantartás. 20. Karat. 21. Vendéglátóipari üzem. 23. ... Schipa, világhírű oluz operaénekes. 24. Rangjelző. 25. Te meg én. 26. Vicc. 26., Támasztó szerv. 29. Néprajz. 32. Férfinév. 34. A tetejére. 35. Gépies fegyelmezés. 36. Valódi. 38. Indulatszó. 40. Portugál hírügynökség. 42. Gyógynövény, névelővel. 44. Felfog. 46. Kilátásba helyezi. 40. Argon. 50. Kiejtett betű. 52. Kossuth-díjú jelmeztervező (Tivadar). 53. Beiktatás. 55. A legifjabbak klubja az odajárók nyelvén. 56. Rulett része. 50. Innivaló. 50. Telefontárs. 60. Finom sütemény, mely egy osztrák városról kapta nevét. 63. Keresztül. 64. Hintő. FÜGGŐLEGES: 1. Vállkendő. 2. A forgalomból ideiglenesen kiemelt. 3. Orgonaművész (Lajos). 4. Nagyüzem névjele. 5. Csücsül. 6. A délutáni táncos teák időpontja. 7. ... Lantos Sebestyén. 8. Mit nekem Hekuba. 0. Állatövi jegy. 10. Telerekording rövidítése. 11. Tevékeny. 12. Mindenféle kacat gyűjtőhelye. 17. Csapadék. 18. Szóösszetételekben egyenlőt jelent. II. Kétrészes fürdőruha. 22. Óramárka. 25. Természetes gyógyvíz. 27. A gyémánt neve az ókorban. 29. A második poéma; zárt betűk: L, T, A, R. 30. Neodim. 31. Balatoni üdülőhely. 33. Kerek szám. 37. Izomkötő. 30. Dísznövény. 41. A legszebbnek mondott mezőgazdasági munka. 43. Róma folyója. 45. Jókai kettőről is írt. 47. Női becenév. 48. Vályú. 51. Váráról ismert község Heves megyében. 54. Hamis. ss. Előidéz. 57. Személyére. 50. Zamata. 61. A szigetvári hős névjele. 62. Azonos betűk. 64. Egymást követő betűk az ábécében. Ki miért hirdet? Vajda Albert Érdemes néha pillantást vetni az emigrációs sajtóban megjelent hirdetésekre, hiszen azok is képet adnak arról, mit kínálnak és mit keresnek Nyugaton élő honfitársaink. Félreértés ne essék, a „mit keresnek” alatt nem azt értettem, hogy apróhirdetésben közlik országgal, világgal, mennyi a jövedelmük. Ez a téma a nugati világban „tabunak" számít, itt a legnagyobb illetlenség megkérdezni valakitől, hogy mennyi a fizetése. Éles ellentétben áll ez a mai otthoni szokással — legalábbis amennyire ezt én idekintről meg tudom ítélni. Lehetséges, hogy hazai látogatóim külön csoportot képviselnek, de az esetek többségében, a megérkezés után kifejtett örömöt nyomban követik a látogatók szinte kötelező mondatai, ilyenformán: — Odahaza sokat változott a helyzet. Minden kapható, csak legyen hozzá pénzed. — Ezután jön a kérdés: — Mondd, te mennyit keresel? Egyszóval a jövedelem bevallása nem szerepel az emigráns újságok „mit keres?” hirdetései között. De sok a magyar iparosok és vállalkozók hirdetése, ők magyar vevőket, megbízókat keresnek, ezért hirdetnek emigráns magyar lapban. Hadd tegyem hozzá: nagyon helyesen. Nekem nincsenek nyelvi nehézségeim és angolul is meg tudom mondani, mondjuk, az amerikai vízvezeték szerelőnek, hogy az általa kért munkadíjat készséggel megfizetném, ha hülye lennék. Mégis elsősorban minden munkánál honfitársat keresek, mert valahogyan magyarul sokkal ízesebben hangzik, ha azt mondom neki: — Nézze csak, mester, ez a nyavajás csap folyton csöpög, fene, aki megeszi! Angolul ezt egyszerűen nem lehet kifejezni ilyen festőien. Magyar éttermek is rendszeresen hirdetnek — tartsa meg az Isten ezt a jó szokásukat... és jó magyar ételeiket. Ismét csak azt mondhatom : lassan három évtizedes nyugati élet és számtalan világkörüli út megszoktatott arra, hogy egyem — és élvezzem — az idegen konyhák fogásait. Mégis, ha jó estét akarok szerezni magamnak, magyar éttermet keresek, legyen akár Stockholmban, akár Bangkokban — mert ott is van ám magyar étterem! Én kérem, ha meglátom az emigráns sajtóban egy magyar étterem hirdetését, hogy „Minden pénteken halászlé, tepertős túrós csuszával” — akkor azonnal a Rákóczi indulót kezdik énekelni gyomornedveim. És pénteken indulok is a los angelesi, vagy torontói magyar vendéglőbe csuszatolva. Hirdetnek az emigráns magyar sajtóban komondor és puli kölyköket, gondolom azért, mert ez a két magyar kutyafajta csak akkor fejlődik ki szépen, ha magyar szót kap a jó ennivaló mellé. Kiadó lakásokat, szobákat is ajánlanak, ki nem mondottan azzal a céllal, hogy a magyar házigazda honfitársnak szeretné kiadni kertre, vagy tengerre nyíló házát. Aki akar, magyar autóiskolában tanulhat meg magyarul vezetni — nagyon remélem, hogy azért a nyugati követelményeknek megfelelően, mert amint hallom, a hazai autósok vezetési stílusa és a volán mögül alkalmazott nyelvezete sok kívánni valót hagy maga mögött. Arról nem is beszélve, hogy Nyugaton — nagy általánosságban — az „utason” van a hangsúly, nem az „utason”. Azt mondanom sem kell, hogy az emigráns magyar újságokban házassági hirdetésekre is rábukkan a szemünk. Ez is természetes, hiszen a honfitárssal kötött házasságoknál nagyon sokat számít a közös anyanyelv és a közös műt. És még valami: a Nyugat varázsa. Több olyan hirdetést olvastam, amelyben hazai lány keres idekint élő férfit. Természetesen hozzáillőt. Hogy ki a hozzáillő? Gondolom elsősorban az, aki valamelyik nyugati ország állampolgára és házasságkötés után magával hozná kis feleségét Nyugatra. A napokban láttam ennek ellenkezőjét is. Otthon élő, házias özvegyasszony, erkölcsös, kis családi házzal keresett olyan hazatelepülő nyugdíjast, aki — idézem szó szerint a hirdetés szövegét — „aki szereti a nyugodt életet.” Nincs ebben valami kis ellentmondás? Azt elhiszem, hogy — mondjuk — egy amerikai nyugdíjat élvező egyén otthon irigyelt krőzusnak számít a dollárjaiért kapott hatalmas forint összegekkel. De abban már némiképpen kételkedem, hogy valaki azért települ haza, mert „szereti a nyugodt életet”. Legjobb tudomásom szerint a hazai életre sok mindent lehet mondani, de hogy „nyugodt”, azt még az illetékesek sem állítják. Hogyan is lehetne nyugodtnak mondani egy olyan rendszert, ahol állandóan Damokles kardként lebeg az emberek feje felett a kérdés: nem tudni kit hoz a jövő? Megjelent: ifj. Fekete István Hajótörött nemzedék című korrajza. Ezt írja a szerző a könyv előszavában: „Olyan formában próbáltam megörökíteni a történteket, hogy senkit ne botránkoztassak meg a szereplők parlagi nyelvezetével és erkölcstelen tetteivel. Tessék-lássék törekvésem persze nem járt túlzott sikerrel, mert valójában nem is akartam kimosdatni az eseményeket. Irodalmi stílust, és ,virágnyelvet’ használva megközelítőleg,sem tudtam volna visszaadni azt az erkölcsi és világnézeti nihilizmust, amiben az 1945-ös úgynevezett felszabadulás’ után hazánk lakosságának jelentős százaléka élt.” „Magyarországról 1956. december 4-én disszidáltam, mint fasiszta ellenforradalmát. Azóta némileg rehabilitáltak, és ,idegenbe szakadt hazánkfiává’ nemesedtem a rendszer szemében.” Ez a mű nyerte el a Nyisztor Zoltán Irodalmi pályázat egyik első díját. Megrendelhető: Vörösváry Publishing Co. Limited Könyvosztálya, 412 Bloor St., West, Toronto, Ontario, M5S 1X5, Kanada. A 446 oldalas kemény kötésű könyv ára: $ 15.00, szállítási és csomagolási költség: $ 2.00. Tudásunk , bonyolult életünk Kőbaltás emberek javarészt rokonokból álló kis közösségének jó napja volt: egy jól megtermett bölényt sikerült elejteniük, amely a nagysága ellenére sem volt túl öreg, így igen jó, gyenge húsa volt. Az örömükbe azonban kis üröm is vegyült, mert az állat megölése, feldarabolása, a bőre tisztítása során sok kőbalta felmondta a szolgálatot. Volt amelyiknek csak a nyele vált el a fejétől elszakadván az összetartó háncs kötés, de nagyon sok teljesen tönrement, mert az élesre pattintgatott fej darabokra tört, így másnap az egyik hatalmas hátsó combot rúdra fűzve vállaikra vették és el- Megyesy Jenő indultak a pár mérföldre levő ismerősükhöz, aki a vadászatban nem igen jeleskedett, de annál jobb kőbaltákat tudott készíteni. Cserélni mentek, hogy a következő vadászat ne érje őket készületlenül. Hogyan alakult ki a balta,vagy a hús ára? Egy légüres térben elméleti kártyavárakat építő közgazdász azt mondaná, hogy egy baltáért a készítője minimum annyi húst kellett hogy kérjen, amennyi egy balta elkészítéséhez szükséges táperőt tartalmazott, a vevő pedig maximum annyi húst adhatott, amennyit a baltával meg lehetett szerezni, amíg az tönkre nem ment. Persze egészen másképp történt az a valóságban. A balta készítő igyekezett minél több húst kapni, de nem vihette túlzásba a követelését, mert mások is csináltak kitűnő kőbaltákat. A vevő pedig természetesen igyekezett minél kevesebb húst adni, de annak pedig az szabott határt, hogy mások is jöttek húsért baltát cserélni. (Így van ez pontosan ma is.) Akik lebonyolították ezeket az üzleteket jól ismerték ezt a gazdasági mechanizmust, azt mondhatjuk, hogy közgazdasági tudásuk kielégítő volt, tudták pontosan, amit tudniok kellett. Az azóta eltelt sok ezer év során bonyolultabbá vált az életünk. A gazdasági fogalmak régióival kellett megismerkednünk, olyanokkal, mint pénz, tőke, piac, profit, verseny, a technika fejlődésével eddig nem látott mértékben felfokoztuk a termelés ütemét és akkor valami csodálatos dolog történt: az óriási termelés ellenére, vagy talán éppen annak következtében az ember új fogalmakkal kellett, hogy megismerkedjen, ilyenekkel, mint válság, munkanélküliség, nyomor. Egy 1931-ben megjelent rajz fúrótornyot ábrázol, melyből égig tör az olaj, a gabonatárolók tömve vannak búzával és a kép aláírása ez: „Túl sok olaj, túl sok búza, túl nagy szegénység”. Azóta még bonyolultabbá vált minden és a fojtogató komplexitás már szinte kormányozhatatlanná tette gazdasági életünket. Nemcsak politikusok, üzletemberek zavarodtak meg, hanem a közgazdászok is zsákutcába jutottak. És így van ez Keleten is, ahol a prosperitás és válság közötti nagy hullámzást ugyan kiküszöbölték, de csak úgy, hogy a válságot állandósították. Mi történt a kőbaltás ember pompás vacsorája óta? így fejezhetjük ki ezt röviden különböző szempontokból nézve a kérdést: A kőbaltás ember tudta, amit a gazdasági életről tudnia kellett, mi nem tudjuk. Amit tudunk az egyre bonyolultabbá váló gazdasági mechanizmusunkról egyre kevesebb lesz ahhoz viszonyítva, amit tudnunk kellene. A problémáink így gyorsabban szaporodnak, mint ahogy megoldást vagyunk képesek taláni rájuk. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a légüres térben kártyavárakat építő közgazdász is követőkre talál, ami még nehezebbé teszi a helyzetet. A jövőt fürkésző úgynevezett futurológusok nagyon sötét jövőt jósolnak. Sokan a nehéz idők átvészelésére élelmiszert halmoznak fel, vannak vállalatok, melyek egy, vagy több évre való készleteket árulnak úgy állítva azokat össze, hogy egy család teljes szükségletét fedezzék, Angliában pedig fiatal fiúk és lányok elvonultak a világtól és évekig úgy éltek, mint a kőbaltás emberek. Ki akarták próbálni, hogy a civilizációnk áldásai nélkül nem kellemesebb-e az élet. Azt mondják, hogy kitűnően érezték magukat. " SZŐKE KLÁRA Négy hét Párizsban.. Megjelent! Szőke Klára: Négy hét Párizsban... titlSlU*'**’’') A Nyisztor Zoltán irodalmi pályázat másik nyertesének Szőke Klárának: Négy hét Párizsban című könyve is kikerült a nyomdából. Az írónő könnyed stílusban, bizalmas együttlétben Olvasójával meséli el mindazt, ami az olvasót érdekli az álomvárosról, Párizsról, amely valamikor valamennyiünk álma volt, ahová művészek sóvárogva tekintettek és amit az egész világ mint a pompa, elegancia központját tart számon, ahonnan szellemi áramlatok, forradalmak indultak el valamikor és amelynek Eiffel tornya a Szajna partján még ma is vonzza a turisták millióit... Ugyanakkor rendkívül érdekessen világítja meg a szerző 1956 előzményeit és a felejthetetlen szabadságharc napjait. A 200 oldalas könyv ára: 12.00 dollár + szállítási költség 2.00 dollár. Megrendelhető: Vörösváry Publishing Co. Limited Könyvosztálya, 412 Bloor St., West, Toronto, Ontario, M5S 1X5, Kanada. Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739