Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

2. oldal FEKETE ISTVÁN: Szép volt ... Szeptember 13-án, pénteken este a Stephen T. Mather High School színháztermében közel három­száz néző gyűlt össze, hogy élvezhessék a városunkba ellátogató nagynevű magyarországi művészek mű­sorát. Csikágóban magyar előadásokon ilyen néző­szám nagy sikernek számít. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai művész csoport észak-amerikai turnéja eredeti útitervében ez a csi­­kágói előadás nem volt benne és szinte utógondo­latnak számított csak. A nagy érdeklődés azt iga­zolta, hogy az igazán márkás művészeknek,­­ mint a jó boroknak — nem kell különösebb „cégér”. Az előadás első felében Lehoczky Zsuzsa az Ope­rettszínház bűbájos primadonnája és Farkas Bálint, az Operettszínház bonvivánja lépett fel. A két kitűnő orgánumú, remekül mozgó és jó megjelenésű előadó­­művésznek óriási sikere volt, melyet kellően igazol a közönség gyakran felcsattanó ütemes „vastapsa”. A szünetben körülvették a hallgatók a nagytehet­ségű művészeket, akik meghatott örömmel fogadták a szívből jövő, meleg gratulációkat. Az előadás második felében Rátonyi Róbert szórakoztatta a közönséget fia — ifjabb Rátonyi Róbert — zongora kísérete mellett. Elvitathatatlan, hogy Rátonyi Róbert Érdemes művész a magyar színháztörténelem klasszikus és örökéletű óriásai közé tartozik. Miután úgy érezzük, hogy a nagy művészt — sajnos — utoljára láttuk városunkban szerepelni, ezért kicsit bővebben írunk róla. Ugyanis mondhatnánk, hogy ezzel az írásunkkal szomorkás önsajnálattal elbúcsúzunk tőle. A rendkívül népszerű színművész az utóbbi évek­ben az operett-színpadot felcserélte prózai színpad­dal, ahol drámai szerepekben is gyakran igazolja sokoldalú tehetségét. Mindezek mellett operetteket és könyveket is ír, és állandó heti rovata van a Füles című lapban. Rátonyi Róbert tehát mint táncos­komikus már „nyugdíjazta” magát otthon. Utoljára 15 éve járt városunkban. Fekete haját azóta fehérre festette az idő, de amikor színpadra lépett, nemcsak ő fiatalodott meg, hanem megfiata­lodtunk mi is, akik másfél évtizede tombolva ünne­peltük őt, mikor kislányával itt járt Csikágóban. Az elmúlt évek folyamán az izmok bizonyára elfárad­tak nála, a tüdő most biztos kétségbeesve kapkodott levegő után és vadul vert a szíve, de a közönség mind­ebből nem látott semmit. Mert Robi könnyedén repült, ugrott, táncolt, mókázott, énekelt, mosoly­gott, — és sírt — mint hegedűjátékával kísért cso­dálatos „Vén cigány” szerepében. Csak az egészen nagy művészek tudnak így felülkerekedni önmagu­­kon és csak ők tudják elfeledtetni önmagukkal ,és a közönséggel az idő múlását. Rátonyi Róbert előadása epikus körkép volt a múltból. Rendkívüli tehetsége mellett sikerének titka a közérthetőség, — plaszticitás — és az, hogy a né­zőket pillanatok alatt bevonja a játékba. Megjele­nésével azonnal bensőséges hangulatot tud teremteni hallgatóival. Kedvesség, humánum és jóakarat van személyében, akit pillanatok alatt barátjának érez a közönség. A táncos-komikusok talán utolsó élő klasszikusa, akinek népszerűsége töretlen. Játéka pihentető, vi­gasztaló és elbájolóan vidám. Ironikusan túlrajzolt karaktereivel mintha azt akarná mondani, hogy az életet és önmagunkat nem szabad túlzottan komolyan vennünk. Szerepeit nem ő éli, hanem a szerep éli át őt,­­ és a szívét egyforma könnyedséggel adja át a szenve­désnek, boldogságnak és kacagó vidámságnak. Ki- Kismartoni Márti és Rátonyi Róbert vételesen nagy művész,­­ aki azonban mint ember is messzemenő tiszteletet érdemel. Sok mindent el­mond gerincességéről, felsőbbrendű emberi kvali­tásáról, hogy otthon a legnehezebb időkben is, — amikor komoly kellemetlensége származhatott ebből — nyíltan megvallotta istenhitét, és interjúiban gyak­ran megemlítette, hogy rendszeres templom látogató. Ifjabb Rátonyi Róbert tehetsége jól ismert a hazai zenei körökben. Zenekarával és mint szólista gyakran fellép otthon és külföldön is adott már sikeres kon­certeket. A jóképű, megnyerő modorú fiatal művész a zenében többet lát, mint megélhetését biztosító mű­vészeti ágat. Virtuóz játékán az érződik, hogy a zenét a legemberibb és az összes érzés-skálát magában foglaló közkincsnek tekinti, melyet mindig tehetsége maximumát adva akar átadni hallgatóinak. Örülünk, hogy a hazai művészcsoport Csiká­­góba, is ellátogatott, mert egy felejthetetlenül kedves „magyar este” emléké­vel gazdagítottak­ bennünket... Lehoczky Zsuzsa és Farkas Bálint Rátonyi Róbert Fotók: Oláh. X. Feren­c Farkas Bálint, Sugál Sándor és Hajdú Sándor. Bicok Teri és Rátonyi Róbert ELŐZETES! TOLLAS TIBOR december hónapban több előadást tart Chicagóban. Az időpontokat később közöljük. (dec. 3-15.) FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Egyházi Naptár Szent István Király Egyházközség 2015 W. Augusta Blvd., Chicago, III. 60622 —Tel: HUG-1896 Lelkipásztor: Ft. dr. Mihályi Gilbert plébános Mindszenty József emlék­év Október 6, vasárnap: Az oltáregyleti reggelin Mozsi Ferenc mutatja be legújabb Versvisszafojtva c. verseskötetét. Utána könyvvásár. Október 20, vasárnap: Szabadság-nap. Ünne­pi szentmise, utána a Mindszenty nagyteremben a Szabadságharcos Világszövetség helyi Csoportja megemlékezése. A szentmisén le­,­leplezzük Kapisztrán Szent János, a törökverő Hunyadi szabadság­­harcosa színes templomablakát, amit a Szabadságharcosok chi­cagói csoportja állít fel. Október 27, vasárnap: Lelki­ Nap. A résztve­vőknek délben kacsasült — rétes ebéd, délután pedig kalács-kávé uzsonna. Gratulálunk BARNA FERENC és JUDIT 25. házassági évfordulójára — szeptember 24. — Kászonyi Mária / CHICAGO és KÖRNYÉKE CHICAGO AND VICINITY HUNGARIAN NEWSPAPER Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Newspaper Second Class postage paid at Chicago. IL. Printed in Canada. Kiadó — Publisher: K.L. PUBLICATION INC. 4125 N. Central Park Ave., Chicago, 1L 60618 Tel: (312) 478-0850 KOÓS LÁSZLÓ Ügyvezető elnök — Executive President Szerkesztőség — Editorial Office: 4125 N. Central Plc., Ave., #3, Chicago, IL 60618 Tel: (312) 588-2894 NOÉ ZOLTÁN Szerkesztő — Editor — Köszönettel vesszük mindenkor a beérkező írásokat. — A magas szedési költségek miatt, előzetes megállapodás nélkül beküldött kéziratok maximum egy gépelt oldal terjedelműek le­hetnek 2-es sortávval. — Kéziratot és fényképet nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — A megjelent írások mindenkor a szerzők álláspontját tükrözik, mely nem feltétlenül egyezik a szerkesztőség véleményével._______ MEGRENDELŐ SZELVÉNY Megrendelem lapjukat □ Meghosszabbítom előfizetésem . Az előfizetési díjat.......évre mellékelem. Előfizetési díj: Egy évre $25.00, félévre $15.00 NÉV HÁZSZÁM. UTCA VAROS ÁLLAM ZIP CODE TELEFON Gyászjelentés Emma Subsits — 1901. aug. 22.— 1985. aug. 2.— Őröl nyugalomra 1985. aug. 5-én helyezték a Szt. József temetőben. Nyugodjék Békében! A Gyászoló Család Magyar vendégek a Chicagói Hyatt Regency Hotelben A Chicagói Hyatt Regency Hotelben, idén szeptember 6. és 28. kö­zött rendezték az immár hagyományos magyar ételfesztivált. Ez alkalom­mal a hotel Mrs. O’Leary Restaurant termét alakí­tották át nagyon ízlésesen berendezett magyar ven­déglővé, ahol kitűnő ci­gányzene mellett a ma­gyar konyha és cukrász­művészet pompás reme­keit ízlelhették az igényes látogatók.­­ A magyar vendéglő vezetőit, (Kovács Tamás, Galla Zsuzsa) szakácsait (Németh Ferenc, Lackó Ottó, Balla Rózsa) és az öttagú cigányzenekart melyet Kóté Tibor ve­zetett, idén is a Budapesti Átrium Hyatt Hotelből hozatta a fesztivál ren­dezője Kiss János a Chi­cagói Hyatt Hotel egyik igazgatója. A nagysikerű fesztivál alatt a budapesti szaká­csokat aranyéremmel tüntették ki chicagói kollégáik. Galla Zsuzsa, Kovács Tamás H.I. Kiss János Lackó Ottó, Balla Rózsa, Németh Ferenc (főszakács) Kóté Tibor és zenekara Fotók: Oláh X. Ferenc Üzen a Szerkesztő! Sz.J. Toronto. Köszönjük a beküldött lapot, de nem foglal­kozunk vele. Ahol ilyen szel­lemi szegény legény a szer­kesztő azzal nem óhajtunk po­lemizálni. Mert azt, hogy nem tudta Apponyit — „két pp’vel” írják — elnéztük neki. Elvégre honnan is tudhatná? Hisz Ap­­ponyi neve történelmi név és ehhez történelmi tudás is szük­séges. De azt, hogy olyan mű­veletlen, hogy azt sem tudja, hogy a középkori költő Villon nevét hogy írják és következe­tesen Villion-nak írta — hely­rehozhatatlan bűn. Ha­már valaki „irodalommal” foglalkozik és azt hiszi magá­ról, hogy „újságíró”­­ vegyen annyi fáradságot ha mar nem tudja, és nézze meg a lexikon­ban, hogy írják az ismert kö­zépkori francia költőnek Francois Villon-nak nevét? Nem szégyen! Egyébként saj­náltuk a kiváló költőt Faludy Györgyöt... Rossz éjszakája lehetett... A másik ügyre, amire felhívta figyelmünket — utánanézünk, — de ez időt igé­nyel... Üdvözletünket küld­jük. T.I. Montreál. Nem tudom lát­ták-e a hazacsalogató újság jú­lius végi számát, amelyben be­jelenti, hogy a montreáli „magyarságtudományi inté­zet” kétévi eredménye alap­ján, a legjobb diáknak járó el­ső díjat, Kemenes László orosz-szakos diáknak juttat­ták. Szeretnénk megtudni, ha Kemenes László orosz-szakost, miért nem a szovjet kormány jutalmazta meg, miért mi ma­gyarok, akiknek már maga a nyelv is fájdalmas pont. Még­ha francia, vagy angolszakos lenne ami a befogadó ország Kanada anyanyelve — megér­tenénk. Miért pont mi magya­rok jutalmazzuk az orosz nyelv tanulóját? — Ha ezt jelenti a magyarság­tudományi intézet — semmi szükség rá! — Igazat adunk önnek! De ha megnézi az értesítést aláíró Komjáthy Aladárt — már nem csodálkozhat. Köztudomású, hogy Komjáthy a Magyarok Világszövetségének egyik leg­hűségesebb vazallusa. A ma­gyarságtudat szerintünk is a magyar nyelvirodalom, a ma­gyar történelemnél kezdődik és ott is végződik! Nem úgy odahaza! Ott a bolseviki for­radalomnál kezdődik és ott is végződik, még ma is, amint azt az elmúlt héten idéztük egy most megjelent hazai történe­­lem­könyvből, ahol a történe­lem a 19-es forradalommal kezdődik és a 56-os „ellenfor­radalommal” fejeződik be. Jegyezzük meg ezeket az egyesületeket: Bethlen Gábor Kör, a torontói Rákóczi Ala­pítvány, a montreáli Magyar Gazdasági Tanács, valamint a montreáli Református Nő­egylet! Hát ide jutottunk...? Üdvözlet.

Next