Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)

1986-04-12 / 15. szám

9. oldal Titi, hol vagy? Saáry Éva Összeszoruló szívvel nézek ki a fagyos téli éjszakába: Titi, hol vagy? Mi lett veled? — Mi mindnyájan (a csa­lád) bent vagyunk a me­leget és biztonságot adó lakásban, csak te — a legkisebb, a leggyön­gébb! — űzettél ki, a Végzet kegyetlen akara­ta folytán, az idegen, ellenséges világba. Ki­­üzettél volna? Magad akartál szárnyra kelni a csalogató, tavasziasan mosolygó nap hívására! Ó, nem azért, hogy vég­leg magunkra hagyj bennünket, hiszen na­gyon ragaszkodtál min­denkihez. Nyugtalanul figyelted valahányszor elővettem, csomagolni kezdtem a bőröndömet, s lelkes ovációval fo­gadtál, mikor hazaér­keztem. Nem, nem akar­tál te megszökni, csak ,,egy kicsit röpülni” a házak, a fák fölött: kipróbálni szárnyaid erejét... Nem sejtetted, hogy ezért a parányi „szabadságért” olyan nagy árat kell fizetni! Nem tudtad, hogy soha többé nem találsz visz­­sza a „tieidhez”, meg­szokott, barátságos kör­nyezetedbe. Vajon, mit gondoltál a te kis madárkoponyád­ban, amikor — az éjsza­ka jöttével — kint reked­tél valami kopár fán, va­lami ismeretlen erké­lyen — a csukott redő­nyök előtt? Talán azt vártad, hogy érted jö­vünk, hogy beviszünk a szobába, s — mint szok­tuk — eléd tesszük az ételt? Talán abba sza­kadt bele a kicsi szíved, hogy „elfelejtettünk”, „iragadra* hagytunk’'*.! ?■■ Nem tudhattad, nem ért­hetted meg, hogy min­denütt kétségbeesetten, sírva keresünk, hogy tűvé tesszük érted a vá­rost, de nem sikerül a nyomodra bukkannunk, fogalmunk sincs róla, hol vagy? És most ez a kegyet­len téli éjszaka! Csak párTiap volt a tavaszt ígérő mosolygás (miért is nem zuhogott akkor az eső, a hó, hogy eleve elriasztott volna a kinti zord világtól!) aztán új­ra kitört teljes erővel a tél... • Milyen kicsi voltál, amikor — 9 évvel ezelőtt — hozzánk kerültél! Még kalitkával sem ren­delkeztünk, hiszen eszünk ágában sem volt madarat vásárolni. Csak egy rozoga doboz­ba, egy hirtelen előta­lált ágra tettünk, ahon­nan csodálkozó szemek­kel néztél új környeze­tedre. Repülni nem tud­tál, enni egyedül még nem voltál képes, s vé­kony, csupasz, kis nya­kadon bizonytalanul im­­bolygott aránytalanul nagy, buksi fejed... Férjem, Joseph, Ni­gériából hozott magával (Ott dolgozott akkor az olajfurásoknál), egy ki­csit akarata ellenére. Kollégája kért néger munkásáitól két kis szürke papagájt, de azok kettő helyett hár­mat szereztek. A harma­dikat erővel tukmálta rá Josephre, sőt mikor a szigorú kihozatali tila­lomra hivatkozott, a vizsgálaton is átcsem­pészte helyette. Aztán egy kis doboz­ban, repülőn utaztál Mi­lánóig. A vámőr kinyit­tatta a skatulát: — Galamb? — Az — vágta rá fér­jem megkönnyebbülten. Puha, szürke pihego­­molyag voltál. Horgos, fekete csőrödet eldug­tad, árulkodó piros fark­­tollaid pedig nem fejlőd­tek még ki. Joseph tulajdonkép­pen el akart adni, hiszen az ilyen egzotikus ma­daraknak nagy az érté­ke. De a család hallani sem akart róla, még ak­kor sem, mikor kiderült, hogy — sok jó tulajdon­ságod mellett — rossz szokásaid is vannak: lerágod az ajtók, a szek­rények sarkát, sőt ha — a számodra földi paradi­csomot jelentő! — író­asztalra szabadulsz, pil­lanatok alatt forgáccsá redukálod a ceruzá­kat.. . (Ezen később úgy segítettünk, hogy kis fa­darabokat helyeztünk el számodra a lakás kü­lönböző helyein, bár — akár az emberek — te is inkább a „tilos” dolgo­kat szeretted! Gyakran magad ismételgetted magadnak az olasz ker­getőszót: „Via! Via!” — miközben vidáman ga­rázdálkodtál itt, vagy ott.) Először azt hittük, csak napraforgómago­kat fogyasztasz, de az­tán rájöttünk, hogy min­denbe bele akarsz kós­tolni, sőt féltékenyen el­lenőrződ, hogy kis tányé­rodba teszünk-e minden­ből, amit mi eszünk. Szeretted a meleg (!) te­jet, a húst, a tésztát, de szívesen rágcsáltad a nyers krumplit és a fog­hagyma csutkáját is. ,,Az afrikai szürke papagáj a legtehetsége­sebb hangutánzó ma­dár” — mondta rólad a sebtében vásárolt szak­könyv, s valóban 20-30 féle mondatot ismétel­gettél, amikor kint süt­kéreztél erkélyre állított kalitkádban, vagy ebéd után, a homályos előszo­bába tett állványon ül­dögéltél. „Csau! Csau!” — mondtad a távozni ké­szülő vendégeknek, ,,bonjour”-ral köszön­tél a reggelinél, s ,,Qu’ est ce qu’ on mange?” (Mit eszünk?) hajtogat­tad déltájban, amikor kezdtük kirakosgatni az edényt. Repertoárodba tartozott a „bitang ma­dár, kikapsz” is. Vala­hányszor megszólalt a telefon, nagy „hallo, hallo” és „oui, oui” rik­­kantásokkal te voltál az első, aki a készülékhez repültél. (Igaz, ha nem vigyáztunk, a zsinórt is vidáman elrágtad!) Utánoztál minden zajt: redönyhúzást, író­gépkattogást, vízcsobo­gást, rádiójelt, sőt egy télen megtanultál töké­letesen köhögni is... Hetenként langyos vízzel letussoltunk, haj­szárítóval megszárítot­tunk. Az utóbbit — a me­leg szelet — nagyon ked­velted. Kéjesen tűrted, hogy borzolja, lebegtes­se a tollaidat... • Titi! Hol vagy?? A konyhában még ott áll a kalitkád (senkinek sincs lelkiereje azt javasolni, hogy tegyük le a pincé­be, vagy adjuk el), mely­ben éjszakánként lepe­dővel letakarva szoktál aludni. Kis, sárga plasz­tiktányérodat automa­tikusan be akarjuk vinni a reggelihez... Most vesszük csak — kínlódva! — számba, mi minden kelléke van még egy ilyen kis állat éle­tének is! Betölthetetlen űrt r hagytál magad után! Nézegetjük az albu­mot, a rengeteg fényké­pet... Igazi „irodalmi” madárként szinte min­den neves nyugati ma­gyar íróval meg vagy örökítve: Gábor Árontól Cs. Szabó lászlón, Tollas Tiboron át egészen Vaj da Albertig. Hallgatjuk kazettáról a hangodat: kis, vidám füttyentéseidet, külön­böző zeneszámokból át­vett dallamtöredékei­det, francia, olasz, ma­gyar szavaidat... De mindezek megfog­hatatlan dolgok. Semmi sem képes pótolni puha, meleg, állandóan nyüzs­gő, aranyos jelenléte­det. Mi lett veled? Meg­fagytál, éhen haltál a go­nosz idegenségben, vagy valaki befogadott a há­zába? Istenem, hogy fél­tél minden új tárgytól! Mikor faliórát tettünk a szobába, napokig nem mertél bemenni: amíg meg nem győződtél róla, hogy „nem bánt”. — És most? Ki felel? Ki felelhet a kérdésemre? A barátok sután ví­gasztalnak: — Csak egy madár! Majd veszel helyette másikat! De én tudom, nem ve­szek soha többé. Az em­ber szenvedőképessége korlátozott. Nem enged­het meg magának az életben mégegy^zer ilyen kínzó fájdalmat! O om®; For the Finest in Quality and Service If! (312) 545-3642 Slavko Lalich LAUCH DELICATESSEN Bar-B-Q Lambs and Pigs Jagnjece / Prasece Pecenje All Smoked Meats and Home Made Sausage 4206 W. Lawrence Ave. Chicago, IL 60630 MICKEY’S BEAUTY SALON Family Hair Designers Hétfőn, kedden és szerdán nyugdíjas kedvezmény: Mosás és berakás ...........................$5.00 Szakszerű hajvágás .......................$5.00 Tartóshullám .......................................$19.00 RENDES ÁRAK: Szakszerű hajvágás .......................$8.00 Stílus hajvágás .............................. $12.00 Tartóshullám .................................. $25.00 Férfi hajvágás és göndörítés $20 Manicures With this coupon Free Manicures & Facial Massages with each Permanent Wave. i i Nyitvatartás: Hétfő - szombat: Vasárnap: 8:00am 10:00a m • 6:00pm ■ 5:00pm Vasárnap csak előzetes bejelentkezéssel! Törvény a veszélyes munka visszautasításáról A federális kormány nak joguk van vissza­hív atalosan életbe lép- utasítaniuk olyan mun­­tetett egy olyan tör- kát, ha azt a maguk, vényt, amelyet a képvi­selőház már ide-stova két évvel ezelőtt meg­szavazott, de mindeddig nem került alkalmazás­ra. A törvény alapjában véve a Canada Labor Code-ot módosítja. A módosítások a követke­zők: a vagy dolgozótársaik számára veszélyesnek találják és erre vonatko­zóan hivatalosan pa­naszt emelnek. — A munkaadó köte­les egészségügyi és egészségvédelmi bizott­ságokat létesíteni a munkahelyeken az al­kalmazottak részvételé­— Az alkalmazottak- vei, ezepkívül köteles az alkalmazottakat az eset­leges munkával kapcso­latos veszélyről tájé­koztatni és köteles a fe­derális közegézségügyi rendelkezéseket jól lát­ható és jól olvasható he­lyen kifüggeszteni. — A munkaadó köte­lessége, hogy felbátorít­sa az alkalmazottakat arra, hogy a munkájuk­kal kapcsolatos egész­ségügyi és egészségvé­delmi problémákról je-Folytassuk a harcot a román önkényuralom ellen! A Nemzetőr 1986. feb­ruári számában rövid beszámolót közölt egy fontos eseményről „A new yorki PEN kong­resszus Erdélyért” cím­mel, amit idén január­ban tartottak, vagy negyven ország részvé­telével. A kongresszus tagjai meglehetősen erős hangon tiltakoztak az erdélyi magyarság üldöztetése ellen. A Nemzetőr szerint azon­ban ezt a keményhangú tiltakozást a kongresz­­szus egy enyhe hangú határozatra változtatta a jelenlévő magyar nép­köztársaságbeli hivata­los PEN Club elnökének Bart Istvánnak a kíván­ságára. Tehát a kádári megbízott hivatalosan a román oldalra húzott. Ehhez nem kell több kommentár. Bart Ist­vánról azonban meg kell jegyeznünk, hogy pár éve amerikai ösztön­díjjal a szomszédos Iowában tanult. Közben miután ez már felvett szokása az ilyen „diá­koknak”, vagy „kuta­tóknak” városunkban is járt mint „előadó” an­nakidején. A konferencián részt vett Csoóri Sándor és Konrád György is. A Nemzetőr szerint a zá­­rógyülésen Konrád je­lentette Visky Árpád székelyföldi színész „ön­­gyilkosságát” és Ge­­orghe Ursu román költő gyanús körülmények kö­zött történt halálát is. Ezután a kongresszus tagjai követelték a ro­mánoktól a két haláleset kivizsgálását lehetőleg a Nemzetközi Emberi Jogi Bizottság által. Ezt a határozatot Csoó­­riékon kívül támogatták a jelenlévő író kiválósá­gok is mint pl. a német Günther Grass, az ame­rikai Susan Sontag, a lengyel származású Czeslaw Milos és a jelen­leg amerikában élő ro­mán költő Dórin Tudo­rán is. A múlt évben a nyuga­ti magyarságnak sike­rült végre az egyesüle­teik és vezetőik útján elég bizonyítékot nyúj­tani az erdélyi magyar­ság sorsa felől úgy, hogy a,fontosabb amerikai lápokban cikkek soroza­ta jelent meg. Reagan elnök maga többször utalt Romániában az emberi jogok semmibe vételére megemlítvén a biblia botrányt. A sok száz magyar egyénnek és egyletnek a felvilágo­sító munkájára felfi­gyelt Washingtonban a kongresszus is. 1985-ben a szenátus három tör­vényjavaslatot hozott (Senate Bill) a románok kiváltságos kereske­delmi jogainak a szabá­lyozására. A liberális new yorki szenátor Moy­­nihan SB 1511 javaslata szerint ha a románok be­tartják az emberi jogok­ra vonatkozó egyezmé­nyeket akkor — feltéte­lesen — megtarthatják a kedvezményt. Szená­tor Armstrong és Tribe SB 1817 javaslata sze­rint ideiglenesen hat hó­napra meg kell vonni a kedvezményeket és ha ekkor sem változtat Ro­mánia a politikáján ak­kor véglegesen veszítse­nek el minden kedvez­ményt. Szenátor Helms SB 1492 javaslata sze­rint minden alkudozás nélkül meg kell tagadni azonnal minden kedvez­ményt. Az évek hosszú során még sohasem jutottunk ilyen közel a lehetőség­hez, hogy Románia elve­szítheti kiváltságos ke­reskedelmi jogait. Csak­is ezzel tudunk Ceauses­­cu rendszerére hatni, mert Romániának nagy szüksége van a kedvez­ményes kereskedelmi lehetőségekre. Jelenleg mind a három javaslat az úgynevezett Commit­tee on Finance (Pénz­ügyi Bizottság) ölében nyugszik és ha nem kö­veteljük a bizottságtól az újratárgyalását mi­előtt ismét megerősíte­nék Románia kiváltsá­gos jogait a javaslat el­veszíti érvényét. Tehát gyakoroljuk állampol­gári jogainkat és árasz­­szuk el leveleinkkel a Pénzügyi Bizottság el­nökét Szenátor Pack­­wood-ot és követeljük, hogy tűzzék napirendre az SB 1492, SB 1511 és SB 1817 számú javasla­tokat, ami megszüntet­né Románia kiváltságos kereskedelmi jogait. Senator Packwood cí­me: Senator Robert Packwood, 259 Russell Senate Office 'Building, Washington, D.C. 20510. Nekünk kell küzdenünk erdélyi testvéreinkért. Ha Amerika megtagad­ja a kedvezményeket ez lenne a leghatásosabb fi­gyelmeztetés Romániá­nak. Jókay Lajos lentést tegyenek és a tör­vény ezekben az esetek­ben ugyanolyan felleb­bezési jogot biztosít szá­mukra, mint a munka­adó számára. Ez a törvény körül­belül 600,000 dolgozóra vonatkozik, beleértve azokat, akik a rádió, te­levízió és a kábel-szere­lés területén dolgoznak, a légiszállítást és min­denfajta közszállítást, a bankokat, a felvonókat, a nukleáris telepeket és hozzávetőlegesen negy­ven crown corporationt beleértve. Bili McKnight, fede­rális munkaügyi minisz­ter, kijelentette: a tör­vény azonnal életbe lép, kivéve, a hajózás, vasú­ti és légiszállítás terü­letét, ahol a törvényt csak „később 1986-ban” fogják életbe léptetni ad­minisztratív problémák miatt. Megjelent fc*nl Läszlä Gäter „1JMÜMS $mi~. 1 HMp .ASgTÖjL mfft * pi H Kapható: Vörösváry Publishing Co. 412 Bloor St., W., Toronto, Ont., M5S 1X5 Ára: 12 US dollár, vagy ennek megfelelő valuta + $ 2.00 posta és csomagolási költség. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! teljes fogászati ellátás t {nyújtok nagyon kedvező es­ti és szombati fogadó-órák­kal. Dr. PAUL INCZE 2340 W. Touhy Ave., Chicago III. ,60645, Jel: 761-7900 s? * « sat sat »V* 'M. -dflt & g A < *31 K ÉfNál’ fiEU R#CASH 1# p(ÉP $200 WEST COAST AND HONOLULU K T$150 EVERYWHERE ELSE IN THE U.S.rM Ha pénzt akar megtakarítani, hívja irodánkat. Rendkívüli kedvezmények yk ¥ április 15-ig. ( 20-30% discount a Pan American. Swissair. Lufthansa, TW A. és British Airways járatain ) 1: §< Sebők Utazási Iroda, (312 ) 477-1484 3556 IRVING PARK ROAD 463-1577 A SZOKÁS HATALMA A parancsnok szemlél lari a bevo- cok az első sorban, az alacsonyabbak és nulók fölött, és megkérdi a tizedest: gyámoltalanabbak meg hátul?” Mire a „Miért vannak a magas, jóképű újon- tizedes: — Vízsz. I. és függ. 23. VÍZSZINTES: I. A válasz első része, zárt betűk: N, M, A, R, V. 12.... és tu­domány (a TIT lapja). 13. Edmond Dantes várbörtöne. 14. Számtani műve­letet végez. 15. Régi magyar személy­név. 16. Ruházat. 18. Forró égövi nö­vény. 19. Mutató névmás. 20. Erősen sérült (épület). 22. Az argon vegyjele. 23. Kettőzve: cukorka. 24. Kútfajta. 26. Énekhang. 27. A bealhez nélkülözhetet­len! 28. Nagy zajjal száguld. 30. Lám. 31. A ... ura (Golding regénye). 34. Dunántúli röghegység. 36. Száraz, is­mert angol szóval. 37. Anyagi veszteség. 39. Életút. 40. Kellem, báj. 41. Olimpiai szerv névbetűi. 43. Ceruzavég! 44. Ká­té! 45. Dísze. 46. Pedagógus. 48. Ruha­dísz. 49. A gallium vegyjele. 50. Kiss ... Kate (Porter). 51. Északi férfinév. 52. A varázshégy írója (Thomas). 53. El. 55. Pop-... (képzőmüvészefi irány­­zat).~57. Csepű. 58. Valódi. 61. Népsze­rű énekespár féríilagja (János). 63. Szolmizációs hang. 64. Arab ország pol­gára. 66. Helyrag. 67. Napszak. 69. Jól­­öllözötl. 79. Sei-...; műfaj. 71. Kellős betű. 73. Konferenciájáról ismeri török város. 74.... BlasfLesagc regénye). 75. Tejtermék. 78. A Tisza mellékvize.. ford. 79. Sémi nyelv. 80. Országúti ma­nőver gépjárművél. 82. Névelő. 83. A régi rómaiak búcsúszava. 84. Idény. FÜGGŐLEGES: 1. Község Szabotcs- Szatmár megyében. 2. Alapvető. 3. Ol­csó húsnak híg a ... 4. Czuczor Ger­­-gely írói álneve. 5. A Kis-Szunda szige­tek legnagyobbika. 6. Röpke, rövid éle­tű. 7; Régi „cs” betű. 8. Két névelő. 9. Függő. 10. Ellenértéke. íl. Német ro­mantikus költő (1772—1801). 17. Han­gosan sír. 20. Koáiyhakerti növény. 21. Gyors. 23. A válasz befejező része (zárt betűk: Ö, K, D, O). 24-----Francis: egy­kori amerikai filmsztár. 25. Katonai bi­zottság jelzője. 27. Egyetlen gyerek a családban. 29. Színművész (Zoltán). 32. Hanga, de női név is. 33. Teherautó­­gyártásáról ismert város a Szovjetunió­ban. 35. Kettős betű. 38. Síkság. 42. Ál­latövi jegy. 44. Több mint kellemetlen 46. Az ókori rómaiak Tiberisnek hív Iák. 47. Elképzelés. 48. Csomagol. 50 Divat. 53. Megszólítás. 54. Sárosi Fé renc operája (régi magyar női név), ßb Bányavágat. 59. Kéziszerszám. 60. Ja pán grafikus. 62. A Patyolat igéje. 65 Megfelelnek a lényeknek. 69. Fűszernö­vény. 70. Kölykcző. 72. Halfaj. 74. Vá ros Ausztriában. 76. Főváros, rövidítve 77. Egykor. 79. Régi római üdvözlés 81. A kén és az. átrium vegyjele. Skandináv módra: Bölcsebb a reggelre halasztott tanács. A béke or­vosság, a civódás méreg. I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék