Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)

1986-04-12 / 15. szám

Titi, hol vagy? Saáry Éva Ö­sszeszoruló szívvel nézek ki a fagyos téli éjszakába: Titi, hol vagy? Mi lett veled? — Mi mindnyájan (a csa­lád) bent vagyunk a me­leget és biztonságot adó lakásban, csak te — a legkisebb, a leggyön­gébb! — űzettél ki, a Végzet kegyetlen akara­ta folytán, az idegen, ellenséges világba. Ki­­üzettél volna? Magad akartál szárnyra kelni a csalogató, tavasziasan mosolygó nap hívására! Ó, nem azért, hogy vég­leg magunkra hagyj bennünket, hiszen na­gyon ragaszkodtál min­denkihez. Nyugtalanul figyelted valahányszor elővettem, csomagolni kezdtem a bőröndömet, s lelkes ovációval fo­gadtál, mikor hazaér­keztem. Nem, nem akar­tál te megszökni, csak ,,egy kicsit röpülni” a házak, a fák fölött, kipróbálni szárnyaid erejét... Nem sejtetted, hogy ezért a parányi „szabadságért” olyan nagy árat kell fizetni! Nem tudtad, hogy soha többé nem találsz visz­­sza a „tieidhez”, meg­szokott, barátságos kör­nyezetedbe. V­ajon, mit gondoltál a te kis madárkoponyád­ban, amikor — az éjsza­ka jöttével — kint reked­tél valami kopár fán, va­lami ismeretlen erké­lyen — a csukott redő­nyök előtt? Talán azt vártad, hogy érted jö­vünk, hogy beviszünk a szobába, s — mint szok­tuk — eléd tesszük az ételt? Talán abba sza­kadt bele a kicsi szíved, hogy „elfelejtettünk”, „h­agadva* hagytunk’'*.! ?■■ Nem tudhattad, nem ért­hetted meg, hogy min­denütt kétségbeesetten, sírva keresünk, hogy tűvé tesszük érted a vá­rost, de nem sikerül a nyomodra bukkannunk, fogalmunk sincs róla, hol vagy? É­s most ez a kegyet­len téli éjszaka! Csak pár niap volt a tavaszt ígérő mosolygás (miért is nem zuhogott akkor az eső, a hó, hogy eleve elriasztott volna a kinti zord világtól!) aztán új­ra kitört teljes erővel a tél...• M­ilyen kicsi voltál, amikor — 9 évvel ezelőtt — hozzánk kerültél! Még kalitkával sem ren­delkeztünk, hiszen eszünk ágában sem volt madarat vásárolni. Csak egy rozoga doboz­ba, egy hirtelen előta­lált ágra tettünk, ahon­nan csodálkozó szemek­kel néztél új környeze­tedre. Repülni nem tud­tál, enni egyedül még nem voltál képes, s vé­kony, csupasz, kis nya­kadon bizonytalanul im­­bolygott aránytalanul nagy, buksi fejed... F­érjem, Joseph, Ni­gériából hozott magával (ott dolgozott akkor az olajfúrásoknál), egy ki­csit akarata ellenére. Kollégája kért néger munkásaitól két kis szürke papagájt, de azok kettő helyett hár­mat szereztek. A harma­dikat erővel tukmálta rá Josephre, sőt mikor a szigorú kihozatali tila­lomra hivatkozott, a vizsgálaton is átcsem­pészte helyette. A­ztán egy kis doboz­ban, repülőn utaztál Mi­lánóig. A vámőr kinyit­tatta a skatulát: — Galamb? — Az — vágta rá fér­jem megkönnyebbülten. Puha, szürke pihego­­molyag voltál. Horgos, fekete csőrödet eldug­tad, árulkodó piros fark­­tollaid pedig nem fejlőd­tek még ki. Joseph tulajdonkép­pen el akart adni, hiszen az ilyen egzotikus ma­daraknak nagy az érté­ke. De a család hallani sem akart róla, még ak­­ kor sem, mikor kiderült, hogy — sok jó tulajdon­ságod mellett — rossz szokásaid is vannak: lerágod az ajtók, a szek­rények sarkát, sőt ha — a számodra földi paradi­csomot jelentő! — író­asztalra szabadulsz, pil­lanatok alatt forgáccsá redukálod a ceruzá­kat.. . (Ezen később úgy segítettünk, hogy kis fa­darabokat helyeztünk el számodra a lakás kü­lönböző helyein, bár — akár az emberek — te is inkább a „tilos” dolgo­kat szeretted! Gyakran magad ismételgetted magadnak az olasz ker­getőszót: „Via! Via!” — miközben vidáman ga­rázdálkodtál itt, vagy ott.) E­lőször azt hittük, csak napraforgómago­kat fogyasztasz, de az­tán rájöttünk, hogy min­denbe bele akarsz kós­tolni, sőt féltékenyen el­lenőrzöd, hogy kis tányé­rodba teszünk-e minden­ből, amit mi eszünk. Szeretted a meleg (!) te­jet, a húst, a tésztát, de szívesen rágcsáltad a nyers krumplit és a fog­hagyma csutkáját is. ,,Az afrikai szürke papagáj a legtehetsége­sebb hangutánzó ma­dár” — mondta rólad a sebtében vásárolt szak­könyv, s valóban 20-30 féle mondatot ismétel­gettél, amikor kint süt­kéreztél erkélyre állított kalitkádban, vagy ebéd után, a homályos előszo­bába tett állványon ül­dögéltél. „Csau! Csau!” — mondtad a távozni ké­szülő vendégeknek, ,,bonjour”-ral köszön­­ tél a reggelinél, s ,,Qu’ est ce qu’ on mange?” (Mit eszünk?) hajtogat­tad déltájban, amikor kezdtük kirakosgatni az edényt. Repertoárodba tartozott a „bitang ma­dár, kikapsz” is. Vala­hányszor megszólalt a telefon, nagy „hallo, hallo” és „oui, oui” rik­­kantásokkal te voltál az első, aki a készülékhez repültél. (Igaz, ha nem vigyáztunk, a zsinórt is vidáman elrágtad!) U­tánoztál minden zajt: redőnyhúzást, író­gépkattogást, vízcsobo­gást, rádiójelt, sőt egy télen megtanultál töké­letesen köhögni is... H­etenként langyos vízzel letussoltunk, haj­szárítóval megszárítot­tunk. Az utóbbit — a me­leg szelet — nagyon ked­velted. Kéjesen tűrted, hogy borzolja, lebegtes­se a tollaidat... • T­iti! Hol vagy?? A konyhában még ott áll a kalitkád (senkinek sincs lelkiereje azt javasolni, hogy tegyük le a pincé­be, vagy adjuk el), mely­ben éjszakánként lepe­dővel letakarva szoktál aludni. Kis, sárga plasz­tiktányérodat automa­tikusan be akarjuk vinni a reggelihez... M­ost vesszük csak — kínlódva! — számba, mi minden kelléke van még egy ilyen kis állat éle­tének is! B­etölthetetlen űrt ! hagytál magad után! N­ézegetjük az albu­mot, a rengeteg fényké­pet... Igazi „irodalmi” madárként szinte min­den neves nyugati ma­gyar íróval meg vagy örökítve: Gábor Árontól Cs. Szabó lászlón, Tollas Tiboron át egészen Vaj­da Albertig. H­allgatjuk kazettáról a hangodat, kis, vidám füttyentéseidet, külön­böző zeneszámokból át­vett dallamtöredékei­det, francia, olasz, ma­gyar szavaidat... D­e mindezek megfog­hatatlan dolgok. Semmi sem képes pótolni puha, meleg, állandóan nyüzs­gő, aranyos jelenléte­det. M­i lett veled? Meg­fagytál, éhen haltál a go­nosz idegenségben, vagy valaki befogadott a há­zába? Istenem, hogy fél­tél minden új tárgytól! Mikor faliórát tettünk a szobába, napokig nem mertél bemenni, amíg meg nem győződtél róla, hogy „nem bánt”. — És most? Ki felel? Ki felelhet a kérdésemre? A barátok sután ví­gasztalnak: — Csak egy madár! Majd veszel helyette másikat! D­e én tudom, nem ve­szek soha többé. Az em­ber szenvedőképessége korlátozott. Nem enged­het meg magának az életben mégegyszer ilyen kínzó fájdalmat! For the Finest in Quality and ServiceIf! (312) 545-3642 Slavko Lalich LAUCH DELICATESSEN Bar-B-Q Lambs and Pigs Jagnjece / Prasece Pecenje All Smoked Meats and Home Made Sausage 4206 W. Lawrence Ave. Chicago, IL 60630 MICKEY’S BEAUTY SALON Family Hair Designers H­étfőn, kedden és szerdán nyugdíjas kedvezmény: M­osás és berakás ...........................$5.00 Szakszerű hajvágás .......................$5.00 Tartóshullám .......................................$19.00 RENDES ÁRAK: Szakszerű hajvágás .......................$8.00 Stílus hajvágás .............................. $12.00 Tartóshullám .................................. $25.00 Férfi hajvágás és göndörítés $20 M anicuresW ith this coupon Free Manicures & Facial Massages with each Permanent Wave. ii Nyitvatartás: Hétfő - szombat: Vasárnap: 8:00am 10:00a m • 6:00pm ■ 5:00pm V­asárnap csak előzetes bejelentkezéssel! 3556 IRVING PARK ROAD 463-1577 I O om®: Törvény a veszélyes munka visszautasításáról A federális kormány­nak joguk van vissza­hiv­atalosan életbe lép- utasítaniuk olyan mün­­tetett egy olyan tor­­kát, ha azt a maguk, vényt, amelyet a képvi­selőház már ide­stova két évvel ezelőtt meg­szavazott, de mindeddig nem került alkalmazás­ra, a­vagy dolgozótársaik számára veszélyesnek találják és erre vonatko­zóan hivatalosan pa­naszt emelnek.­­ A munkaadó köte­les egészségügyi és egészségvédelmi bizott­ságokat létesíteni a munkahelyeken az al­kalmazottak részvétele­ Az alkalmazottak­ vel, ezenkívül köteles az A törvény alapjában véve a Canada Labor Code-ot módosítja. A módosítások a követke­zők: — alkalmazottakat az eset­leges munkával kapcso­latos veszélyről tájé­koztatni és köteles a fe­derális közegézségügyi rendelkezéseket jól lát­ható és jól olvasható he­lyen kifüggeszteni.­­ A munkaadó köte­lessége, hogy felbátorít­sa az alkalmazottakat arra, hogy a munkájuk­kal kapcsolatos egész­ségügyi és egészségvé­delmi problémákról je­lentést tegyenek és a tör­vény ezekben az esetek­ben ugyanolyan felleb­bezési jogot biztosít szá­mukra, mint a munka­adó számára. Ez a törvény körül­belül 600.000 dolgozóra vonatkozik, beleértve azokat, akik a rádió, te­levízió és a kábel­szere­lés területén dolgoznak, a légiszállítást és min­denfajta közszállítást, a bankokat, a felvonókat, a nukleáris telepeket és hozzávetőlegesen negy­­ ven crown corporationt beleértve. Bili McKnight, fede­ rális munkaügyi minisz­ter, kijelentette: a tör­vény azonnal életbe lép, kivéve, a hajózás, vasú­ti és légiszállítás terü­letét, ahol a törvényt csak „később 1986-ban” fogják életbe léptetni ad­minisztratív problémák miatt. Folytassuk a harcot a román önkényuralom ellen! A Nemzetőr 1986. feb­ruári számában rövid beszámolót közölt egy fontos eseményről „A new yorki PEN kong­resszus Erdélyért” cím­mel, amit idén január­ban tartottak, vagy negyven ország részvé­telével. A kongresszus tagjai meglehetősen erős hangon tiltakoztak az erdélyi magyarság üldöztetése ellen. A Nemzetőr szerint azon­ban ezt a keményhangú tiltakozást a kongresz­­szus egy enyhe hangú határozatra változtatta a jelenlévő magyar nép­köztársaságbeli hivata­los PEN Club elnökének Bart Istvánnak a kíván­ságára. Tehát a kádári megbízott hivatalosan a román oldalra húzott. Ehhez nem kell több kommentár. Bart Ist­vánról azonban meg kell jegyeznünk, hogy pár éve amerikai ösztön­díjjal a szomszédos Iowában tanult. Közben miután ez már felvett szokása az ilyen „diá­koknak”, vagy „kuta­tóknak” városunkban is járt mint „előadó” an­nak idején. A konferencián részt vett Csoóri Sándor és Konrád György is. A Nemzetőr szerint a zá­­rógyűlésen Konrád je­lentette Visky Árpád székelyföldi színész „ön­­gyilkosságát” és Ge­­orghe Ursu román költő gyanús körülmények kö­zött történt halálát is. Ezután a kongresszus tagjai követelték a ro­mánoktól a két haláleset kivizsgálását lehetőleg a Nemzetközi Emberi Jogi Bizottság által. Ezt a határozatot Csoó­­riékon kívül támogatták a jelenlévő író kiválósá­gok is mint pl. a német Günther Grass, az ame­rikai Susan Sontag, a lengyel származású Czeslaw Milos és a jelen­leg amerikában élő ro­mán költő Dorin Tudo­ran is. A múlt évben a nyuga­ti magyarságnak sike­rült végre az egyesüle­teik és vezetőik útján elég bizonyítékot nyúj­tani az erdélyi magyar­ság sorsa felől úgy, hogy a­ fontosabb amerikai lapokban cikkek soroza­ta jelent meg. Reagan elnök maga többször utalt Romániában az emberi jogok semmibe vételére megemlítvén a biblia botrányt. A sok száz magyar egyénnek és egyletnek a felvilágo­sító munkájára felfi­gyelt Washingtonban a kongresszus is. 1985-ben a szenátus három tör­vényjavaslatot hozott (Senate Bill) a románok kiváltságos kereske­delmi jogainak a szabá­lyozására. A liberális new yorki szenátor Moy­­nihan SB 1511 javaslata szerint ha a románok be­tartják az emberi jogok­ra vonatkozó egyezmé­nyeket akkor — feltéte­lesen — megtarthatják a kedvezményt. Szená­­ tor Armstrong és Tribe SB 1817 javaslata sze­rint ideiglenesen hat hó­napra meg kell vonni a kedvezményeket és ha ekkor sem változtat Ro­mánia a politikáján ak­kor véglegesen veszítse­nek el minden kedvez­ményt. Szenátor Helms SB 1492 javaslata sze­rint minden alkudozás nélkül meg kell tagadni azonnal minden kedvez­ményt. Az évek hosszú során még sohasem jutottunk ilyen közel a lehetőség­hez, hogy Románia elve­szítheti kiváltságos ke­reskedelmi jogait. Csak­is ezzel tudunk Ceauses­­cu rendszerére hatni, mert Romániának nagy szüksége van a kedvez­ményes kereskedelmi lehetőségekre. Jelenleg mind a három javaslat az úgynevezett Commit­tee on Finance (Pénz­ügyi Bizottság) ölében nyugszik és ha nem kö­veteljük a bizottságtól az újratárgyalását mi­előtt ismét megerősíte­nék Románia kiváltsá­gos jogait a javaslat el­veszíti érvényét. Tehát gyakoroljuk állampol­gári jogainkat és árasz­­szuk el leveleinkkel a Pénzügyi Bizottság el­nökét Szenátor Pack­­wood-ot és követeljük, hogy tűzzék napirendre az SB 1492, SB 1511 és SB 1817 számú javasla­tokat, ami megszüntet­né Románia kiváltságos kereskedelmi jogait. Senator Packwood cí­me: Senator Robert Packwood, 259 Russell Senate Office 'Building, Washington, D.C. 20510. Nekünk kell küzdenünk erdélyi testvéreinkért. Ha Amerika megtagad­ja a kedvezményeket ez lenne a leghatásosabb fi­gyelmeztetés Romániá­nak. Jókay Lajos teljes fogászati ellátás­t­­nyújtok nagyon kedvező es­ti és szombati fogadó­órák­kal. Dr. PAUL INCZE 2340 W. Touchy Ave., Chicago III. ,60645, tel: 761-7900 Megjelent fc*nl László Gäter „1JMVMS $ mi~. 1 HMp .ASgTCjL m fft * p i H Kapható: Vörösváry Publishing Co. 412 Bloor St., W., Toronto, Ont., M5S 1X5 Ára: 12 US dollár, vagy ennek megfelelő valuta + $ 2.00 posta és csomagolási költség. s? * « sat sat »V* 'M.­­dfk­ & g A­l *31 K­EfN ál’ fiEU R#CASH 1# p(ÉP $200 WEST COAST AND HONOLULUK T $150 EVERYWHERE ELSE IN THE U.S. rM Ha pénzt akar megtakarítani, hívja irodánkat. Rendkívüli kedvezmények­ek­­ április 15-ig. ( 20-30% discount a Pan American. Swissair. Lufthansa, TW A. és British Airways járatain ) 1. §, Sebők Utazási Iroda, (312 ) 477-1484 A SZOKÁS HATALMA A parancsnok szemlél lak­ a bevo­­cok az első sorban, az alacsonyabbak és aulók fölött, és megkérdi a tizedest: gyámoltalanabbak meg hátul?” Mire a „Miért vannak a magas, jóképű úton- tizedes. — Vízsz. I. és függ. 23. FÜGGŐLEGES: 1. Község Szabolcs- Szatmár megyében. 2. Alapvető. 3. Ol­csó húsnak híg a ... 4. Czuczor Ger­­­gely írói álneve. 5. A Kis-Szunda szige­tek legnagyobbika. 6. Röpke, rövid éle­tű. 7. Régi „cs” betű. 8. Két névelő. 9. Függő. 10. Ellenértéke. 11. Német ro­mantikus költő (1772—1801). 17. Han­gosan sír. 20. Koályhakerti növény. 21. Gyors. 23. A válasz befejező része (zárt betűk: Ö, K, D, O). 24-----Francis, egy­kori amerikai filmsztár. 25. Katonai bi­zottság jelzője. 27. Egyetlen gyerek a családban. 29. Színművész (Zoltán). 32. Hanga, de női név is. 33. Teherautó­­gyártásáról ismert város a Szovjetunió­ban. 35. Kettős betű. 38. Síkság. 42. Ál­latövi jegy. 44. Több mint kellemetlen 46. Az ókori rómaiak Tiberisnek hív­ják. 47. Elképzelés. 48. Csomagol. 50 Divat. 53. Megszólítás. 54. Sárosi Fe­renc operája (régi magyar női név), Bb Bányavágat. 59. Kéziszerszám. 60. Ja­pán grafikus. 62. A Patyolat igéje. 65 Megfelelnek a lényeknek. 69. Fűszernö­vény. 70. Kölykező. 72. Halfaj. 74. Vá­ros Ausztriában. 76. Főváros, rövidítve 77. Egykor. 79. Régi római üdvözlés 81. A kén és az­ átrium vegyjele. Skandináv módra: Bölcsebb a reggelre halasztott tanács. A béke or­vosság, a civódás méreg. VÍZSZINTES: I. A válasz első része, zárt betűk: N, M, A, R, V. 12.... és tu­domány (a TIT lapja). 13. Edmond Dantes várbörtöne. 14. Számtani műve­letet végez. 15. Régi magyar személy­név. 16. Ruházat. 18. Forró égövi nö­vény. 19. Mutató névmás. 20. Erősen sérült (épület). 22. Az argon vegyjele. 23. Kettőzve: cukorka. 24. Kútfajta. 26. Énekhang. 27. A beathez nélkülözhetet­len! 28. Nagy zajjal száguld. 30. Lám. 31. A ... ura (Golding regénye). 34. Dunántúli röghegység. 36. Száraz, is­mert angol szóval. 37. Anyagi veszteség. 39. Életút. 40. Kellem, báj. 41. Olimpiai szerv névbetűi. 43. Ceruzavég! 44. Ká­té! 45. Dísze. 46. Pedagógus. 48. Ruha­dísz. 49. A gallium vegyjele. 50. Kiss ... Kate (Porter). 51. Északi férfinév. 52. A varázshegy írója (Thomas). 53. El. 55. Pop­... (képzőművészeti irány­­zat).­57. Csepű. 58. Valódi. 61. Népsze­rű énekespár férfitagja (János). 63. Szolmizációs hang. 64. Arab ország pol­gára. 66. Helyrag. 67. Napszak. 69. Jól­­öltözött. 79. Sei­.... műfaj. 71. Kellős betű. 73. Konferenciájáról ismert török város. 74.... BlassLesage regénye­. 75. Tejtermék. 78. A Tisza mellékvize.. ford. 79. Sémi nyelv. 80. Országúti ma­nőver gépjárművel. 82. Névelő. 83. A régi rómaiak búcsúszava. 84. Idény. 9. oldal FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next