Chicago És Környéke, 1989 (84. évfolyam, 5-49. szám)

1989-02-11 / 6. szám

6. oldal Az indiai állami választás a Gandhi-válság újabb jele India tamil lakosságú Nadu államában a vá­lasztásokon a Kongresz­­szus Párt, amely Rajiv Gandhi miniszterelnök pártja és a kormányzó párt, vereséget szenve­dett. A választás ered­ményét kivétel nélkül minden egyes indiai hír­­magyarázó a Gandhi­­válság újabb jelének Lehetséges, hogy ennek a két személynek valamelyike fele­lős a Pan Am légikatasztrófá­ért. Fenti kép: Abu Nidal, a Fatah Forradalmi Tanács vezetője, Arafat állhatatos el­lensége. Alsó kép: Ahmed Jabril, a Szíria-barát „Nép­tartja. A miniszterelnök egyre növekvő népsze­rűtlenségének számos jele mutatkozik — ez a legújabb. A Davidian Progresz­­szív Front, amely az or­szágos ellenzék egyik frakciója, már az első számítások szerint is a 232 képviselői pozíció­ból legalább 170 képvise­lői széket kapott. A har­madik helyen az AIAD­­MK Párt végzett. Az elmúlt hat hónap­ban Mr. Gandhi körül­belül tizenötször látoga­tott el Nadu államba, ahol választási propa­ganda beszédeket tar­tott — szemmel látható­an sikertelenül. A vá­lasztásnak annál is na­gyobb a jelentősége, mert általában az or­szágos választás nyitá­nyának tekintik, amely­re még ez év vége előtt sor kerül. Ezzel egyidejűleg, a Kongresszus Párt vál­ságban van Bihar ál­lamban is. A bíróság előtt kellett felelnie szá­mos kérdésre Arjun Singh, fő­miniszternek, akinek rokonai irányít­ják azt a sorsjátékot, amelynek jövedelmét jótékony célokra fordí­tották. Mielőtt bírósági határozatra került vol­na a sor, Mr. Singh, egy 90 perces miniszterta­nács után, lemondott pozíciójáról. Az indiai sajtó általá­ban pesszimista Mr. Gandhi esélyeit tekint­ve az elkövetkező orszá­gos választáson. (A fenti cikk az Asso­ciated Press és a United Press International ne­vű amerikai hírügynök­ségek tudósításainak a kivonata. — Szerk.) front Palesztinai Felszabadí­tásáért” nevű palesztin forra­dalmi csoport vezetője. Megreformálják a szovjet munkatáborokat Iván Katargin altá­bornagy, a szovjet bel­ügyminisztérium osz­tályfőnöke, aki a börtön­ügyek illetékese kijelen­tette egy sajtónyilatko­zatban, hogy a peresz­trojka immár annyira előrehaladt, hogy a szov­jet börtönök és munka­táborok lakóinak helyze­te is meg fog változni. Hatezer régi börtönőrt bocsájtottak el, s he­lyükbe hétezer újat al­kalmaztak, akiket elő­ször alaposan felkészí­tettek fontos munkakö­rük ellátására. Szibéri­ában, s a Távol-Keleten 23 munkatábort szüntet­tek meg, s helyükbe úja­kat létesítettek közelebb az Uraihoz, lakott terü­leteken. Fiatalkorú bűnözők haját nem nyírják le töb­bé, a táborokat elzáró szögesdrót akadályokat eltávolították, s na­gyobb mozgási lehetősé­get biztosítottak a ra­boknak. Katargin sze­rint ezek az enyhítések azt vonták maguk után, hogy a munkatáborok­ban a fegyelmi vétségek száma 28 százalékkal csökkent. A kormány hivatalos lapja, az Izvesztija köz­li Katargin jelentését ezekkel az enyhítésekkel kapcsolatban. Koráb­ban kritizálta a munka­táborok viszonyait. Ka­­targin elismerte, hogy a kritikus cikkek nem vol­tak minden alap nélkül. 51 munkatáborban ve­zettek be olyan rend­szert, hogy azok akik jól viselik magukat, egyre több enyhítésben része­sülnek. Ifjúsági bűnö­zőknek lehetőségük van arra, hogy családjaikkal telefonon érintkezzenek büntetésük letöltése alatt. Egyes munkatá­borokban a napi kény­szermunka helyett ta­nulmányokat folytat­hatnak az elítéltek. Mindezt Katargin al­tábornagy mondja. Ami­ről azonban a szovjet börtönügyek legfelsőbb irányítója nem beszél az az, hogy hány munka­tábor van az országban, hány fogoly él ezekben, s miért kellett hatezer régi börtönőr helyett hétezret alkalmazni. Ugyancsak nem beszél a politikai foglyokról sem, valamint arról, hány po­litikai foglyot ítéltek el közönséges bűnözők­ként. Arról is hallgat a krónika hány politikai fogoly van ideggyógyá­szati intézményekben elmebetegként. Izrael mégsem tekinti háborús bűnösnek Hirohitot Az Associated Press nevű amerikai hírügy­nökség jelentette Jeru­zsálemből: — Az izraeli kabinet — eredeti elhatározását megváltoztatva — még­is úgy határozott, hogy az ország képviseleté­ben Chaim Herzog, Izra­el elnöke, februárban részt vesz Hirohito, a nemrégiben elhunyt ja­pán császár temetésén.­­ Izrael korábban nem szándékozott senkit a temetésre küldeni, te­kintettel arra, hogy a korábbi hivatalos izra­eli álláspont szerint Hi­rohito, aki a II. Világ­háborúban Hitler szö­vetségese volt, háborús bűnösnek tekintendő.­­ Valaki azonban, aki ,,a kormányhoz kö­zelálló személy”, közöl­te az Associated Press munkatársával, hogy Iz­rael megváltoztatta hi­vatalos értékelését Hi­­rohitával kapcsolatban és Mr. Herzog résztvesz a temetésen és azt kö­vető gyászünnepségen. Kelet-Németország is csökkenti fegyvereit Nyugat-Berlinből je­lenti az Associated Press nevű amerikai hírügynökség. — Erich Honecker, Kelet-Németország ve­zetője kijelentette, hogy Kelet-Németország is csökkenti hadseregét, fegyvereit, valamint ka­tonai költségvetését. — A kelet-németek hatszáz tankkal és 50 harci repülőgéppel csök­kentik fegyver­állomá­nyukat, ugyanekkor pe­dig katonai költségveté­süket 10%-kal fogják csökkenteni és mindezt 1990 végéig hajtják vég­re. — Mr. Honecker sze­rint a csökkentés követ­keztében a kelet-német hadseregnek „még a je­lenleginél is védekezőbb jellege lesz”. — A NATO nyilván­tartása szerint K­elet- Németországnak körül­belül 120,000 katonája és háromezer harcrakész tankja van. — Magyarország a közelmúltba közölte, hogy katonai költségve­tését csökkenteni fogja, ugyanakkor Lengyelor­szág is hadi kiadásai csökkentéseit vette terv­be.­­ Ezzel egyidejűleg interjút adott Nyugat- Németorszában Valen­tin Falin, a Szovjet Kom­munista Párt Központi Bizottsága nemzetkö­zi ügyekkel foglalkozó osztályának a vezetője a kölni „Deutschland­funk” rádiónak és ez al­kalommal megerősítet­te a korábbi hírt, amely szerint Moszkva kivonja Európából a rövid ható­­távolságú nukleáris fegyvereket — habár hozzá tette,­­ hogy ez eltarthat egy bizonyos ideig. — Mr. Falin a követ­kező szavakkal fejezte be az interjút: — Egyetlen atom­fegyver is veszélyezteti Európa túlélési lehető­ségét. Ez a sokak előtt ismeretlen őszhajú hölgy Amerika új First Ladyje, Barbara Bush. Fordulat a Wallenberg rejtélyben? Negyvennégy eszten­dő után lehetséges, hogy Moszkva most hajlandó fényt deríteni a Wallen­berg sorsára. Raoul Wallenberget, a svéd ki­rályság budapesti követ­ségének beosztottját 1945. január 17-én látták Budapesten utoljára,­­ amikor a szovjet csapa­tok letartóztatták. Wallenberg több, mint húszezer magyar zsi­dó életét mentette meg azzal, hogy svéd menle­veleket állított ki részük­re. Svéd hivatalos kö­rök szerint a Szovjet­unió most új jelentést ké­szít Wallenbergről, re­ménykednek abban, hogy Moszkva végre vá­laszolni fog a svéd fel­szólításokra. 1957-ben az akkori szovjet külügyminiszter­helyettes, Andrej Gro­­miko közölte a svéd kor­mánnyal, hogy Wallen­berg 1947-ben szívroham következtében meghalt a ljubjankai börtönben. Svédország sohasem nyugodott bele a moszk­vai magyarázatokba. A külügyminisztérium szerint egyáltalában nem valószínű, hogy Wallenberg 34 éves ko­rában szívroham követ­keztében hunyt volna el. Wallenberg számos volt fogolytársa tanús­kodik arról, hogy talál­koztak vele, vagy hal­lottak róla a börtönben még 1970-ben. Ha élne, ma 76 esztendős lenne. Egy kanadai zsidó cso­port alelnöke, David Mates elmondta: Szovjet hivatalos he­lyen közölték vele: Moszkva új jelentést ké­szít a svéd diplomata ügyéről. A csoport tag­jai nemrégiben találkoz­tak az ottawai szovjet nagykövetség beosztott­jaival és követelték, hogy kanadai, amerikai, magyar, svéd, izraeli és szovjet szakértők bizott­sága a helyszínen indít­son nyomozást a Wal­lenberg ügyben. Az elmúlt héten egy harminctagú amerikai kongresszusi küldött­ség vett részt a stock­holmi katedrálisban egy Wallenberg emlé­kére tartott szertartá­son. A kongresszus tag­jai felkérték Ingvar Carlsson, svéd minisz­terelnököt: sürgesse a szovjet kormányt, tisz­tázza végre a Wallen­berg rejtélyt. Tom Lan­tos, magyar származá­sú amerikai képviselő,­­, aki sokezer emberrel együtt ugyancsak a svéd diplomatának köszönhe­ti életét, — kijelentette: ,,Ha Moszkva végre az igazat mondaná, ezzel csak nyerhetne — nem veszítene.” Yasser Arafat segítséget ajánl az angol foglyok kiszabadításához ajánlotta segítségét ah­hoz, hogy a Libanonban lévő túszokként tartott angol foglyok kiszaba­duljanak. Mr. Arafat — a Reu­ter szerint — nemrégi­ben Tuniszban közölte ezt, amikor William Waldegrave, angol kül­ügyminiszterrel szemé­lyes beszélgetést foly­tatott. Ez volt az első eset, hogy a PLO vezetője egy angol miniszterrel tár­gyalt. Ugyanekkor meg nem erősített hír érke­zett arról is, hogy a Li­banonban túszként fog­ságban tartott angol fog­lyokat máshová szállí­tották — a hely ismeret­len. London. — A Reuter nevű angol hírszolgá­lati ügynökség „egyes nyugati diplomatáktól” úgy értesült, hogy Yas­ser Arafat, a „Palestine Liberation Organizati­on” (PLO) vezetője, fel- Válságban a japán kormány a tőzsdebotrány következtében A nyugati hírügynök­ségek arról számolnak be, hogy a Japán Gazda­sági Tervhivatal veze­tője, Ken Harada, le­mondott. Nem egészen két hónap alatt ő a har­madik japán miniszter, aki a tőzsdebotrány kö­vetkeztében lemondott pozíciójáról. Mr. Harada lemondá­sa azoknak a híreknek volt a következménye, amelyek szerint úgyne­vezett „politikai hozzá­járulásokat” kapott rendszeresen a „Recruit Co.” nevű vállalattól, amely a tőzsdebotrány központjában áll. Ken Harada lemondá­sa komoly válságot je­lent a japán kormány és személyesen Noboru Takeshita miniszterel­nök számára, aki az el­múlt december 27-én új­jászervezte kormányát és megígérte, hogy hely­reállítja kormányában a „politikai etikát”. A Japán Szocialista Párt, amely a legna­gyobb ellenzéki csoport, Mr. Takeshita és az egész kormány lemon­dását követeli és sokan nem tartják bizonyos­nak, hogy a miniszter­­elnök ezt a válságot „túléli”. Edmonton, Alta. — A Wardair Inc. nevű légi­­forgalmi társaság egye­sült a PWA Corporation­­nal (Calgary). Gyakorla­tilag az egyesülés any­­nyit jelent, hogy a PWA egyszerűen „lenyelte” a Wardairt. A légiforgal­mi társaságot annak je­lenlegi elnöke és főrész­vényese, Maxwell Ward alapította 36 eszten­dővel ezelőtt egyet­len repülőgéppel. A War­dair mindezideig csupán előre megrendelt, úgy­nevezett „chartered” repüléseket végzett, me­netrendszerű légijáratai nem voltak. Mr. Ward az újságírók előtt kijelen­tette, hogy pénzzel nem bírta tovább fenntarta­ni vállalatát, ezért adta el. Hivatalos jelentés a vételárról nem érkezett, általában a közelállók 65 millió dollárt említenek. Max Ward azt is közölte az újságírókkal, hogy 4.500 alkalmazottja kö­zül hozzávetőlegesen 1.500 állását veszti majd, a légijárat hasz­nálóinak magasabb vi­teldíjra kell előkészül­niük, mivel most már kettőre csökkent a kana­dai légiforgalmi társa­ságok száma, vagyis, a verseny csökkent a Wardair és a PWA egye­sülésével. A Wardair to­vábbra is megtartja ne­vét, Mr. Ward lesz az in­tézőbizottság elnöke. • Montreál. — A „Uni­ted Empire Loyalist As­sociation” májusban ün­nepli saját magának és általában Kanadának a hűségét az angol királyi koronához. Az ünnepsé­geket a Quebec-i Univer­sity of Lennoxville cam­­pusán tartják, a meghí­vott vendégszónok Phi­lip herceg, az angol ki­rálynő férje, lesz. Ezért választották az ünnepsé­gek színhelyéül Que­­bec-et, mert 200 eszten­dővel ezelőtt Quebec Ci­tyben az ország főkor­mányzója először ismer­te el hivatalosan a „Uni­ted Empire Loyalists” nevű szervezetet. A qué­beciek csak vonakodva ismerik el, hogy Philip herceg látogatása volta­képpen figyelmeztetés az anglophone jogokra vonatkozóan. Toronto: — Hat külön­böző torontói zsinagó­gában egyetlen estén lé­pett először a nyilvános­ság elé hat zsidó női kán­tor. A kántorok héberül Kol Nashimnak (A nők hangja) nevezik magu­kat. Első nyilvános sze­replésüket a férfi kánto­rok éles bíráló hangja kí­sérte: a férfi kántorok ugyanis azt állítják, hogy az Ószövetség ren­delkezése értelmében nő nem kaphat ilyen pozíci­ót. A hat női kántor első szereplése azonban min­den akadály nélkül zaj­lott le. • Ottawa. — A parla­ment új, 34. ülésszakát, Mulroney miniszterel­nök március 6-án szán­dékozik megnyitni, ha­bár néhány jel arra mu­tat, hogy esetleg tovább vár az új parlamenti ülésszak kezdetével. Bruce Phillips, Mr. Mul­roney kommunikációs igazgatója, kijelentet­te az újságírók előtt: A március 6 „nincs kő­be vésve” és késlekedés nem lehetetlen, habár nem valószínű. St. John’s, Newfound­land. — Brian Peckford, provinciális progresz­­szív konzervatív minisz­terelnök elhatározta, hogy visszavonul a poli­tikai élettől „és az élet más területein fogja bol­dogságát keresni”. A le­mondást hetek óta tartó híresztelések előzték meg, amelyek nem vol­tak bizonyosak abban, hogy Mr. Peckford egy­szerűen lemond-e mi­niszterelnöki pozíció­járól, vagy pedig vissza­vonul a politizálástól. Brian Peckford, aki 1979 óta vezeti a provincia ügyeit mint miniszter­­elnök, kijelentette, hogy mindaddig pozíciójában marad, amíg a Prog­resszív Konzervatív Párt új provinciális ve­zetőt választ konvenció­ján. A konvenció meg­tartására március és május között kerül sor. Brian Peckford pozí­ciójára három konzer­vatív provinciális mi­niszter pályázik. • A Bush kormány legellentmondásosabb személyisége az új hadügyminiszter, John Tower, egykori texasi szenátor. Sokan azzal vádolják, hogy túlságosan közeli kapcsolatokat tart fenn azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek a Pentagon rendszeres szállítói. Ezzel kapcsolatosan majd a szenátusi meghallgatás alkalmával fogják megkérdezni. A lengyel„Szolidaritás” egy lépéssel közelebb jutott a legalizáláshoz Varsóból jelenti a „The New York Times” nevű amerikai napilap.­­ A lengyel „Szolida­ritás” nevű független szakszervezet egy lépés­sel közelebb jutott a le­galizáláshoz. A lengyel államfő, Wojciech Jaru­zelski tábornok, kijelen­tette az újságírók előtt, hogy a kormány végső célja az, hogy legalizál­ja a „Szolidaritás” mű­ködését. A tábornok le­szögezte, hogy a lengyel kormány abban az eset­ben hajlandó engedé­lyezni a „Szolidaritás” működését, ha a jelenleg törvényen kívülinek nyilvánított szakszerve­zet nyilvánosan kijelen­ti, hogy „tiszteletben fogja tartani a törvé­nyeket”. Jaruzelski nem részletezte és nem ma­gyarázta meg, hogy mi­lyen törvények „tiszte­letben tartását” kíván­ja, a helyzettel ismerős személyek szerint azon­ban ez aligha jelenthet mást, mint hogy a len­gyel kormány el akarja venni, vagy legalább is meg akarja kurtítani a szakszervezet sztrájk­jogát.­­ Lech Walesa, a „Szolidaritás” alapító­ja és vezetője, „óvatos optimizmussal” fogadta az államfő kijelentését, de azt válaszolta: ez mindenesetre egy olyan alap, amelyen elindul­hatunk. — Ha nem ragadjuk meg az alkalmat, más embereknek kell majd ugyanazokkal a problé­mákkal szembenézniük, amelyekkel mi már évek óta szemben ta­láljuk magunkat. — Nem akarom, hogy a fiam és az ő generá­ciója ugyanazt legyen kénytelen átélni, mint amin mi keresztül men­tünk— mondta Mr. Wa­lesa egy Gdanskban tar­tott beszédében. — A do­log óriási jelentősége az, hogy amennyiben legali­zálják a Szolidaritást, mi leszünk a szovjet tömb legelső szabad szakszervezete. — Jaruzelski helyzet­­elemzése merőben kü­lönbözött a lengyel prob­lémák 1981-es értékelé­sétől, amikor december 13-án életbe léptették az úgynevezett nemzeti szükségállapotot, amely többek között a Szolida­ritást is földalatti moz­galommá süllyesztette és illegalitásba küldte. — Ajánlatunk egye­nes és tisztességes — mondta a tábornok egy ritkán tartott varsói saj­tóértekezleten. — Bí­zom abban, hogy a Szo­lidaritás vezetői ko­molyan veszik és nem szalasztják el ezt a meg­egyezésre alkalmas pil­lanatot, amelyet — úgy hiszem — nyugodtan nevezhetünk történelmi pillanatnak is. — Ámbár Jaruzelski nem részletezte javasla­tát, a kormány javasla­tára vonatkozóan sok minden kiszivárgott már. Többek között a kö­vetkezők: a lengyel kor­mány azt akarja, hogy a Szolidaritás hivatalosan deklarálja önmagát erő­­szakmentes szervezet­nek. A Szolidaritás csak törvényes pénzből támo­gathatja és tarthatja fenn önmagát. Ez két­ségkívül a nyugati pénz­ügyi támogatások meg­szüntetését kívánja. A Szolidaritásnak „pozi­tívan” hozzá kell járul­nia a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. Ez a pa­ragrafus nyilvánvaló­an arra céloz, hogy en­gedélyezése esetén a Szolidaritásnak nem le­het majd sztrájk-akciók­ba bocsátkoznia. Az Afganisztánt elhagyó szovjet katonák egy része megáll a határnál és a felkelőket a szovjet repülőgépek bombázzák. Nem lehetetlen, hogy ilyen módon akarnak időt nyerni a Moszkva által támogatott kabuli bábkormány számára.

Next