Szegő László (szerk.): Cigányok, honnét jöttek - merre tartanak? (Budapest, 1983)
Szegő László: A hagyományos cigány közösségek belső szerkezete
SZEGŐ LÁSZLÓ A hagyományos cigány közösségek belső szerkezete A cigány etnikum belső társadalmi szerkezete már elég régóta foglalkoztatja a kutatókat. Hiszen régóta köztudott: a falvakon, városokon kívül rekedt, de a falusi, városi nem cigány lakossággal mégis mindennapos kapcsolatban lévő cigányok másfajta közösségekben éltek (és tulajdonképpen élnek még ma is), mint a nem cigányok. Századokkal - Nyugat-Európában meg csak évtizedekkel ezelőtt még kóbor cigány csapatok, „hordák” járták az utakat, de mert a cigányok letelepítése-letelepedése voltaképpen egy-egy ilyen kóborló, vándorló csoport helyhez kötését jelentette, a még ma is sok helyütt látható cigány telepek lakossága voltaképp mit sem különbözik a vándor életmódot folytató cigány közösségekétől. Hogyan is éltek-élnek ezek a csoportok? A kérdésre akkor adhatunk pontos választ, ha a hagyományos - tehát a lehető legtöbb régi vonást, elemet is őrző - életmódot folytató közösségeket, csoportokat vizsgáljuk. Hazánkban az egyelőre még nem asszimilálódott falusi - vagyis faluszéli - oláh cigány közösségek az ilyenek. Igaz persze, hogy más cigány nyelvi közösségekben is akadnak tradicionális jellegű csoportok - az oláh cigány nyelvet beszélő cigányok közösségei azonban már csak azért is alkalmasabbak a cigányság belső struktúrájára vonatkozó következtetések levonására, mivel - mint erről már szó volt - ők őrizték meg legtovább a tipikusan régi, vándorló életmód sajátosságait. 82