Horváth Rudolf: A magyarországi kóbor cigányok eredete, életmódja, szokásai (Szeged, 1979)
A czigány népről általában
nincsen, s igy ők beszállókon, korcsma udvarok istállóiban húzzák meg magukat téli és esős időben, mig nyáron át a szabadban bozótok erdő széleiben s nagyobb sűrűségekben sőt gyakran hidak alatt s elhagyatott magán épületek romjai között is felfedezhetők; ezek a legjobb viszonyban állanak a czigányokkal s igy gyakran kezükre is játszanak egy-egy jobb lopásra alkalmas helyet. Ezeket a kundistákat azért emlitem fel, nehogy jelzéseiket a czigányok jelzéseivel összetéveszszék. Ugyanis a czigányok mindig szén darabbal írják fel idomtalan jelzéseiket mig a kundisták czeruzával szokták azt megtenni. A czigány népről általában. Nem tartom érdektelennek a czigány népség létszámáról is némi tájékozás végett egyet mást s különösen jelenlegi szaporaságukról egy kis statisztikai kimutatással szolgálni.Magyarországban összesen 274.940 czigány van olyan akik a népszámlálás alkalmával oly helyeken tartózkodtak,ahol is őket számba venni lehetett; de gondolom, hogy csak hírére is a megejtendő népszámlálásnak számtalanan olyan helyekre húzódtak, ahol őket számba venni lehetetlen volt, s ami néhány ezeret is kitehet. E 274.940 czigány közzül 8.938 vándorló, kóborló, s csak lo.ooo olyan czigány van, a kinek némi vagyona, birtoka van.Az ipartűző czigányok száma 50.000. kereskedéssel, kupeczséggel foglalkozik 4.5oo, ezek egy harmada lócsiszár. Zenélésből él 17.150, de ezek közzül 150 énekes nő. Közönséges sármunkás, téglagyári, 3 más munkával foglalkozó czigány 184.352.De a statisztikai adat mint fentebb is említem a czigányok el- 58 -