Család és Iskola, 1887 (13. évfolyam, 1-20. szám)

1887-03-30 / 6. szám

47 kék, a­kik ezt a vizsgát nem teszik k­i, a képző­intézetben maradhatnak ugyan, de a vizsgálóbizottság legközelebbi ülése alkalmával kötelesek bizonyítványt szerezni róla, mert másként az intézetből kiutasítják. A felső tanfolyam végeztével egy má­sik vizsgát kell letenni a növendékeknek; e vizsgára csak azok állhatnak, a­kik 18 évesek és az első vizsgáról bizo­nyítványt tudnak felmutatni. Ez a vizsga nem kötelező ar­ra nézve, hogy tanítók lehessenek, de jobb állást biztosít számukra. Ezen a vizsgán egy idegen nyelvből is megvizs­gálják a jelölteket; az idegen nyelvet, a­mely lehet német, angol, spanyol, olasz vagy arab, tetszések szerint választ­ják a jelöltek. A növendékek a képző­intézetből való távozásuk al­kalmával 100 frank segélyben részesülnek. Azok, kiknek az első vizsgáról bizonyítványuk van, 200 frank segélyt kapnak és ezen felül 60 frankot könyvre. A végzett nö­vendékeket csak ideiglenes tanítókul alkalmazzák; két évi próbaidő múlva még egy vizsgát tesznek le a paedagogiá­­ból. Ez a vizsga kiválóan gyakorlati. Azokat a tanítókat, a­kik ezt a második vizsgát letették, állandósítják. Az ideig­lenes tanítók javadalmazása legalább­is 680 frank évi fize­tés és szabad lakás; azoké pedig, a­kik állandósítva van­nak, 1000 frank évi fizetés, 100 frank pótlék minden öt év után fel 1200 frankig és szabad lakás. A községek ren­desen segélyt adnak a tanítóknak, úgy, hogy a fizetősök évenként föl­megy 2400—3600 frankra. A tanítónők java­dalmazása 720—1080 frankra megy évenként. A franczia tanítók a községekben átalában nagy te­kintélyben állanak. Nincsenek semmiféle egyházi kötelesség teljesítésére kötelezve. Eddig föl voltak mentve a katonai szolgálat alól, hogy kötelezzék magukat 10 évig a tanítói pályán működni. Azokat a tanítókat, a­kik a 10 év eltelte előtt a tanítói pályát elhagyják, 5 évi katonai szolgálatra szólítják be. Jövőben valószínüleg egy évi katonai szol­gálatra fogják kötelezni a tanítókat. IRODALOM. Györffy-féle népiskolai képes tankönyvek. I. Földrajzi könyvecske. Népiskolai növendékek használatára irta: Györffy Iván. Huszadik lenyomat. Esztergom, 1887. Kiadja és nyo­matja:­ Buzárovits Gusztáv. Ára 10 kr. E könyvecskének már boritéka is ad anyagot a megjegyzésre. A külső lapok a tér czélszerű felhasz­nálásáról tanúskodnak. A könyv sarkán húsz c­entimé­ter van nyomatva, a czimlapon egy globus, belső ol­dalán az öt világrész hegyrajzi szempontból elég jó képe. Nem ennyire sikerült az utolsó oldalon Magyar­­ország térképe, mert ezen a megyék határvonalai a folyók rajzával egyenlők lévén, úgy összefutnak, hogy a térképet egészen jól ismerő egyén is inkább csak sejti, mint megkülönbözteti egymástól. A belső czim­­lap második oldalán a keleti és nyugati féltekék képe van. E könyv szerzője is követi azt a most nagyban dívó, de egyátalán nem helyeselhető szokást, hogy könyvét egyszerűen népiskolai használatra ajánlja , az osztály meghatározását, melyben használandó, a tanítóra bízza. Szeretem hinni, hogy tanítóink nagy többsége tájékozott és lelkiismeretes, de elfogultság­nak tartom a kivételekre nem gondolni s ha mindjárt az igen csekély kivételnek is tért nyitni a tudatlanság­ból vagy elfogultságból eredő tévedések és hibák el­követésére. Ára a 42 oldalra terjedő, 9 képpel ellátott, jó nyomtatású, vastag papírba jól fűzött könyvecskének 10 krajezár. A tankönyv a tanítást a mértani földrajzon kezdi, holott helyesebb és általánosan el van fogadva azzal végezni. A tetőpont (zenith) következő meghatározása homályos és hibás: „A földnek bármelyik részén áll­junk meg, mindenütt azt fogjuk tapasztalni, hogy az ég­nek ez a pontja mindig a fejünk teteje iránt esik, azért ezt tetőpontnak, vagy zenithnek nevezzük.“ Így kellene mondani: az égnek a fejünk fölött lévő pontját zenithnek nevezzük. „Ha a leggyorsabb madár ezer éveken át min­dig fölfelé repülhetne, még­sem fogna a boltozathoz­ eljutni, mert az égűinek kiterjedése végnélküli és meg­mérhetetlen.“ Ha nem tette volna a főnevet többesbe a számnév után; ha a boltozat után a „látszólagos“ jelzőt használta volna: e meghatározást, a­mely a gyer­mekek képzeletéhez van alkalmazva, helyesnek és ügyes­nek találnám. „A föld a végtelen kiterjedésű égűrben szabadon lebeg, s önmaga körül is forogva, s a nap körül és ke­ringve, folytonos forgásban van, s még­sem eshetik le, mert a mindenható Isten ereje tartja fenn.“ E mondat így lenne teljes : a mindenható Isten rendeletéből a nap vonzó ereje tartja fenn. „A föld egész alakjának ábrázolására egy görög­dinyéhez hasonló nagy golyót szokás használni.“ E ha­sonlat lehet a gyermek ízlésének megfelelő, de nem helyes, mert a görögdinye vajmi ritkán teljes vagy két szemben levő ponton behorpadó gömb. „Nézzük ennek most a két legszélsőbb pontját.“ Nem helyes, mert a gömbnek nincs szélső, szélsőbb és legszélsőbb pontja. „A földgömb hosszában is látunk rajzolva sűrűn egymás mellett futó körvonalakat.“ A földnek a sar­koknál való behorpadásáról sem szólt még, s így annál kevésbbé jogosult a föld hosszáról szólnia. „E körök egyik sarktól a másikig vonulnak. Mi­kor a nap a föld színén e képzelt körök közül valame­lyik felé ér, ennek egész hosszában mindenütt dél van.“ Ez nem áll, a délkörnek ekkor csak felén van dél, a másik felén pedig éjfél. „Az évet négy különböző szakra szokás osztani.“" Mondhatnék, hogy fölosztódik az év a keringés által, mert ez az idő­beosztás csakugyan nem az emberi szokás rabja . „A jeges tenger a két sark körül többnyire min­dig be van fagyva.“ A­mi „többnyire“ van, az nem lehet mindig­­ viszont. „Már most, hogy a térképen tovább is eligazod­hassunk, szükséges először, hogy jól megismerkedjünk a sok különféle vonalak-, karikák-, pontok- s más je­gyekkel, melyek azon össz­e-v­issza lerajzolva van­nak.“ Világért sincsenek azok össze-vissza rajzolva, s ilyesmit nem is szabad a gyermekekkel egy pillanatra sem elhitetnünk. ”Ezen kívül e mondatban hibás a szórend: „Hogy édes hazánk földét, jelesebb helyeit, ter­ményeit és lakosait lassankint megismerhessük, kezd­jük a körültekintést az iskolán.“ Azt gondolná az em­ber, hogy a szerző itt most induktív módszerrel, mint ígéri „lassankint“ az iskolából kiindulva fogja megis­mertetni a hazát. Való, hogy az iskolából lép ki, de aztán, hogy úgy szóljunk, öt lépéssel el is éri az ország

Next