Schneider Miklós: Nemes családok története - 1. kötet (Székesfehérvár, 1937)

Előszó

nevezték magukat. Kitűnik ez a gyulafehérvári káptalannak 1755. jan. 20.-án kelt és a család tagjai részére kiadott bizonyságleve­léből­­), melyben olvasható, hogy az 1619.-ben nemességmeg­újításban részesült egyik testvér, Tóthváradgyai Kornis János, nővérétől Tóthváradgyai Griseldistől (Kornis név nélkül) az er­délyi Fehérmegyében, Borbándon, házat örököl a „hozzátarto­zandókkal" 5). A gyulafehérvári káptalan protokollumai két helyen c.. ) is említenek Tóthváradgyai Griseldist ; mindkétszer, mint Tóth­váradgyai Mátyás leányát, de egyik esetben 6), mint Borbély István hitvestársát és Tóthváradgyai Izsák nőtestvérét, másutt 6), mint Hári Kún Miklós feleségét. A személyazonosság ezek egyike és Kornis János nővére között azonban tisztázható még nem volt , így teljes bizonyossággal nem állítható, hogy Kornis János és Mihály Tóthváradgyai Mátyás gyermekei lettek volna. Azon­ban nagyon valószínű, hogy az abban az időben élő Tóthvárad­gyaiakkal rokonságban állottak. Emellett szól még, hogy részben ezek is azon a vidéken, a Borbándtól 5 km.-re fekvő Gyula­fehérvárott tűnnek fel. 6., 8) Tóthváradgya Arad megyében, a Maros jobb partján, a „Nagy­patak torkolatánál" 9) feküdt. A mai Tótvárad, a román meg­szállás alatt : Totvaradia. Neve arra mutat, hogy „valaha tótok lakták" 10), „akik" — „hihető" — „még a dáciai géták és ge­pidák ivadékai voltak" n), mert itt abban az időben ilyenféle nemzetiségűek nem laktak 12). A XV. század elején, még ki­rályi falu 13), majd népes magyar mezőváros 14) és „egy te­kintélyes uradalom feje" 16), melyhez 46 falu tartozott 16). A Tóthváradgyai Kornis-családban élő szájhagyomány szerint a család ősei a tóthváradgyai uradalmat a hozzátartozó, környező falvakkal együtt bírták és abból a török űzte ki őket. Ennek azonban ma okleveles nyoma nincs. 1427­-ben, Mikolay Mihály hűtlensége után Váradja királyi falut Zsigmond király Garay Jánosnak, a nádor testvérének, és feleségének, Hedvig massoviai hercegnőnek adja. 18) Garay Jób 1479.-ben eladja Bánffy Mik­lósnak és Jakabnak, mit Mátyás király 1483.-ban megerősít 18). A várat a Garayak építtethették, mert Zsigmond király 1427. évi, fentírt oklevele ezt még külön nem említi. 19) Mindezek szerint, ha a szájhagyományt feltételül elfogadnánk, akkor a Tóthváradgyai Kornisok a Bánffy nemzetségből ágaznának ki. A címerek különbözősége azonban erre nem mutat. Tóthvárad-

Next