Dr. Wertner Mór: A Hunyadiak (Déva, 1900)
A Hunyadiak. (A család eredete és nemzedékrendje.) Aki csak némi kritikai bírálatra méltatja az utolsó három század családtörténelmi irodalma termékeit, könnyen meggyőződik arról, hogy e korszak genealógiai irodalma korántsem megbízható. El kell ismernie, hogy igazságszeretet, történelmi kritikai kutatás és valódi tudományos jellegtől áthatott felfogás oly dolgok, melyekkel a genealógiai irodalomban csak igen késő korszakokban találkozunk. S még a XIX-ik század sőt hébe-korba még napjaink idevágó termékeiben is, azoknak egész seregét találjuk, melyek elmúlt századokból való elődeiktől megbízhatóság tekintetében egy hajszálnyira sem térnek el. Kétféle az az irány, melyen családtörténelmi téren a történeti hűség és kritika ellen vétkeztek. Az egyik bizonyos családok leszármaztatására és összekapcsolására vonatkozik, míg a másik a családtörténelem általános művelését azon korszakban illeti, melyben az egyes családok eredetét a történelmi bírálat fáklyájával már megvilágítani lehetett. Ez áramlatok elseje mindig és mindenütt arra törekedett, hogy kedvencz családjai eredetét a történelmileg még meg nem világított, vagy még homályos korszakokba visszavezesse. E jelenség oka abban keresendő, hogy számos család nemzedékrendjének a legelérhetőbb történelmi korszakokba való helyezésével dicsekedni akart, másrészt pedig — és ez rendesen a gyakoribb ok — oda törekedtek, hogy jogtalanul vagy kétségesen szerzett birtokaikat, neveiket, czímereiket a jogos birtokosoktól való leszármaztatásuk által, vagy az előttük élt családokkal való némi összefüggésük látszata útján a törvényesség nimbuszával övezzék. Igaz, hogy ezt az irányt nagyobbára a megvásárolható ige-