Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban (Miskolc, 1942)

IV. Az irodalmi élet kezdete

sorában állt. Nagy tehetsége és jeles erényei által az em­beri méltóság magaslataira emelkedve, a honfiúi köztisz­telet és kegyelet tárgya volt­.29 A XIX. század első felében még a következő egy­házi írók ismeretesek: Apostol Pál ref. püspök, báró Bar­­kóczy László miskolci plébános, székesfehérvári püspök, Csurgay Ferenc vattai, majd hejőszalontai lelkész, a ne­m­­esbikki Filep Mihály miskolci ref. gimn. tanár, később geleji pap, Hallgató József barcai lelkész, Herczer Jób minorita, Gérecz Károly ref. néptanító, id. Igaz Sámuel miskolci lelkész-esperes, Jekelfalussy Vince mucsonyi plé­bános, székesfehérvári püspök, Juhász József miskolci s. lelkész, a bánhorváti Katona Mihály, a cserépfalvai Ké­­részy István, Kónya Pál csáti lelkész, Kőrössy Demjén minorita tanár, a felsőnyárádi Kun Bertalan miskolci lel­kész, később püspök, Makovszky József diósgyőri plébá­nos, Langh Mihály, a miskolci származású Molnár Antal aszalói pap, Szatmáry Paksi József sajókazinci szárma­zású miskolci pap és superintendens (ő adta ki Benkő Sá­muel topographiáját újra, 1818-ban), Orosz Ádám plébá­nos, a miskolci Répászky Lajos esperes­ plébános, a villám­­sujtotta miskolci ev. lelkész Risz Pál. Miskolcon született báró Saguna András görög keleti rumén metropolita, ki a magyarság ellen izgatott. A bukaresti román akadémia tiszteleti tagja. Sebők Sámuel varbói származású nemes­­oroszi pap, Szakácsi Vitus minorita paptanár, Szeremlei Császár Ábrahám vagyistyáni születésű jánosi lelkész, Vályi Mihály tiszavalki lelkész és Vezerle Gáspár plébá­nos. 29 Ipo­y Arnold : Lonovics J. emlékezete, Pest 1868.

Next