Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban (Miskolc, 1942)
IV. Az irodalmi élet kezdete
sorában állt. Nagy tehetsége és jeles erényei által az emberi méltóság magaslataira emelkedve, a honfiúi köztisztelet és kegyelet tárgya volt.29 A XIX. század első felében még a következő egyházi írók ismeretesek: Apostol Pál ref. püspök, báró Barkóczy László miskolci plébános, székesfehérvári püspök, Csurgay Ferenc vattai, majd hejőszalontai lelkész, a nemesbikki Filep Mihály miskolci ref. gimn. tanár, később geleji pap, Hallgató József barcai lelkész, Herczer Jób minorita, Gérecz Károly ref. néptanító, id. Igaz Sámuel miskolci lelkész-esperes, Jekelfalussy Vince mucsonyi plébános, székesfehérvári püspök, Juhász József miskolci s. lelkész, a bánhorváti Katona Mihály, a cserépfalvai Kérészy István, Kónya Pál csáti lelkész, Kőrössy Demjén minorita tanár, a felsőnyárádi Kun Bertalan miskolci lelkész, később püspök, Makovszky József diósgyőri plébános, Langh Mihály, a miskolci származású Molnár Antal aszalói pap, Szatmáry Paksi József sajókazinci származású miskolci pap és superintendens (ő adta ki Benkő Sámuel topographiáját újra, 1818-ban), Orosz Ádám plébános, a miskolci Répászky Lajos esperes plébános, a villámsujtotta miskolci ev. lelkész Risz Pál. Miskolcon született báró Saguna András görög keleti rumén metropolita, ki a magyarság ellen izgatott. A bukaresti román akadémia tiszteleti tagja. Sebők Sámuel varbói származású nemesoroszi pap, Szakácsi Vitus minorita paptanár, Szeremlei Császár Ábrahám vagyistyáni születésű jánosi lelkész, Vályi Mihály tiszavalki lelkész és Vezerle Gáspár plébános. 29 Ipoy Arnold : Lonovics J. emlékezete, Pest 1868.