Dr. Réthy László: Magyar egyetemes éremtár I. Árpádházi királyok kora (Budapest, 1899)
A M. Tud. Akadémia archeológiai bizottsága 1881-ben elhatározta volt, hogy Magyarország érmészetét egy összegező nagy munkában — Corpus Nummorum Hungáriáé — mely a magyar pénzverés és pénzforgalom teljes anyagát úgy leíró és történeti, mint pénztudományi szempontból adja elő, íratja meg. Tekintve, hogy Rupp Jakab érdemes munkája (Magyarország ekkorig ismeretes pénzei, I—II. Buda, 1841—46.), mely Magyarország érmeit a királyság megalakulásától a Habsburg-ház trónraléptéig írja le, az azóta ismertté lett éremanyag nagy arányaival s a belőlük vont kritikai következtetésekkel szemben szinte csak mint becses kezdeményezés tekintendő s a mennyiben Weszerle József érmészeti táblái, melyek a m. n. múzeum kiadásában (1873.) jelentek meg, a szöveg hiányai s az anyag hézagossága miatt, szintén nem elégíti ki többé a szaktudomány igényeit, szükséggé vált egy modern alapon megírandó munka, mely ismereteink mai terjedelmének feleljen meg. A bizottság alulírottat bízta meg, hogy az anyaggyűjtést megkezdje s az árpádkori részt megírja. Ez időben történt, hogy Hess Adolf majnafrankfurti éremkereskedő, ki Montenuovo herczeg nagy éremgyűjteményét megvásárolta; e gyűjtemény magyar részének leírására a nemzeti múzeumból egy szakértőt kért s Pulszky Ferencz akkori igazgató és dr. Hampel József érem- és régiségtári őr engem küldöttek ki a munka végrehajtására.