Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása (1878)
Harmadik rész. A községek részletes leírása
A lakosok gyümölcs-, kerti vetemény-, bortermeléssel, de egyszersmind szorgalommal, fáradsággal és takarékossággal igyekeznek pótolni azt, mit török, illetve határuktól megtagadott. A község mindemellett a tanügyet szivén hordja, van 7 tanterme jó felszerelve, néhai két jankováci plébános alapítványából a szegény iskolás gyermekek ruházattal láttatnak el. Elemi csapásokból fagy 1811(), 187(), kolera 1855-ben támadta meg. Határrészei : Gyékényes, Ilergyevica, Kőhegy, Parlagok, Halmok, Szt.-Kata és Bogár. Kécs puszta, közigazgatási és egyházi tekintetben Jankováchoz tartozik, különben a kalocsai érsek uradalmának kiegészitő része, mintegy 4500 hold területtel bir, a szép iskolaház jókarban van, az érseki uradalom tartja fen és fizeti a tanítót. G. Kisszállás, Kisszállás 1700 lak., a volt bajai uradalomnak legszebb, leghasznosabb pusztája, mely nemrégiben községgé emeltetett. Mayer bécsi bankár az ötvenes évek elején vette meg s azonnal újból a legjobb, a legújabb gazdasági eszközökkel berendezte, értelmes tisztviselőkkel ellátta, a mintagazdászatot megindította, gőzmalmot, vasöntödét, díszes épületeket, tehenészetet, szeszfőzdét állíttatott, a termő gabnát lisztté erőltetve most is úgy vitetik a kereskedésekbe, ismeretes e jóminőségű liszt majd minden községben, ugyszinte sajt, túró is. Az uradalom kezdettől fogva tisztekből és cselédekből áll, kik nemzetiségre különbözők, vannak külföldi iparosok és gyárosok is, a cselédség leginkább magyar. Az uradalmat örökölte a család San Martino grófnő és Python