Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig - 2. kötet: A vármegye részletes története (Budapest, 1897)

Útmutató

I. 509. — 155 Uo. II. 122. — 166 Uo. II. 232. — 157 Uo. II. 496. — 108 Uo. IV 240. — 159 Uo. IV. 240. — 160 Uo. IV. 606. — 161 Dl. 10023. - 162 Mon. Vat. IV. 170. — 163 Dl. 36530. — 164 Mon. Vat. I. 145. 149. — 165 Uo. I. 161. — 166 Múzeumi tt. — 167 Acta Bosnae 470. — 168 Adattár I. 665. — 169 Farkass Gusztáv plébános úr szíves közlése. — 170 Batthyányi 328— 331. — 171 Bunyitay II. 18. — 172 Franki, XVI. száz. isk. 19. — 173 Itt ter­mészetesen csak azok jöhetnek tekintetbe, kiknek származási helyök tudva van. De ezeknél is óvatosan kell eljárni. Például minden Csanádi előnevű tanulót nem szabad ide számítani, mert hiszen Pest vármegyében, Erdély­ben is volt egy Csanád; ez utóbbinak (Schölten) szász lakossága bizonyára elég nagy contingensét adta a Csanádi (de Chanad) nevű külföldi tanulók­nak. Megesik ugyan néha, hogy ezt Német-Csanádnak is írják, de leg­többször minden jelző nélkül áll. Ennélfogva csak az jöhetett itt tekin­tetbe, kiről esetleg külön is meg van mondva, hogy csanádegyházmegyei illetőségű, vagy más csanádegyházmegyei ifjak társaságában fordul elő vagy végre kimutatható, hogy a csanádi egyházmegyében viselt hiva­talt. — 174 Hibásan csúszott be a neve I. köt. 427. 1. a kanonokok közé; innen kitörlendő. — 175 Hibásan van I. köt. 413. 1. a maroselvi főesperesek közé fölvéve; Pereki Albert volt főesperes még 1528-ban is. — 176 Márki, Arad vármegye tört. I. 371. s köv. 1. — 177 Bunyitay II. 217. 222. 223. -178 Wagner, Adal. a nyitr. kápt. tört. 111. — 179 Memoria Basilicae Strig. 130. 131. 138. 139. 144. - 180 E szerint igazítandó ki a neve I. köt. 118. 1. L. Schrauf 81. 142. 143. — 181 Schrauf, Bécsi tanulók és Fraknói, Magy. tanulók és tanárok a bécsi egyetemen cz. művei nyomán. — 182 Schrauf, A krakkói magy. tanulók háza nyomán. — 183 Franki. Kiilf. isk. a XVI. száz. 296. 309. — 184 Sitzungsberichte der böhmischen Gesellschaft der Wissensch. 1885. 104.­­ 185 Schrauf 28. — 186 Franki. Kiilf. isk. 268. — 187 L. I. köt. 285. 393. 397. 1. CSATÓ-KAMARÁS. Falu. Chathokamaras : 1483. Dl. 18854. Chyatho Kamoras : 1553. Die. I. 1560. XRA. 1763.43. Chatokamoras : 1555. Die. I. 1563. Tiz. I. Gyato Kamoras: 1558. Die. I. Ciato Kamoras : 1560. Die. I. 1562. Tiz. I. Chatokamaras : 1560. 1562. 1563. Uo 1584. Leleszi orsz. k­. El. satut. T. 25. Chyatokamaras : 1561. Die. I. 1563. Tiz. I. 1564. Die. I. Csato Kamarás: 1642. XRA. 1838. 61. Czatho Kamaras : 1650. XRA. 1836. 64. Csato alias Kis-Kamarás : 1777. Urb. 120. 57. Feküdt Mezőhegyes, Tompa és Kovácsháza közt. Mező­hegyes határának ez a része most is «Kamarási kerület» nevet visel. Csató­ Kamarás a nevét valószínűleg onnan vette, hogy rajta eleinte valami deszkás bódé, gazdasági kamara volt. a

Next