Károly János: Fejér vármegye története 1. (Székesfehérvár, 1896)
A megye természetrajzi viszonyai - II. Vízrajzi viszonyok
földek, rétek, mezők, folyóvizek és tavak helyhezetét. A velenczei tó az ő mély fekvése miatt qualificálva van az oly természetmények létesítésére, mellyek vízbe tenyésznek következésképen a hol most nád terem, csak nád teremhet hasznosan és biztosan, hol másként a mezők és rétek a kiöntés és iszapolyás által csak veszélyeztetnének, melly csak akkor nem történne meg, midőn a szárazság és hévség által kiégnének Fejér megyének egyébb virító kellem vidékei, amúgy is eme szép és gazdag Fejér Megyének az egyik kelleme, és hisze, hogy ellátva legyen a természet minden áldásival, mellyek közül nem utolsó helyet foglal az ő kis tengere a velenczei tó, melly szép fekvése, tiszta vize, és zöldelő nádja által a vándor szeme előtt nem csekély díszt kölcsönöz földi abroszának, szépen nyílt láthatárának, s már dicső bajnok és erdődinknek a pákozdi hegy és tó melletti táborozások emléke tekintetéből is érdekes a Velenczei tónak további fenntétele. Kor. A székesfejérvári káptalan az Ország Rendjei és korai kérésére boldog emlékezetű Mária Therezia királyné által visszaállitatván a kegyelmes királyi adományi levél értelme szerint a többi helységeken kívül Pákozd és Sukoró helységekkel is s ezeknek minden javaival haszonvételével nádlásával halászatával megajándékoztatott, a melly királyi adomány tekintetéből esküvéssel erősített kötelességének tartja a székesfejérvári káptalan ezen királyi kegyelmes adományokat minden haszonvételével, fenntartani, s utódjainak egész épségben átadni. 7-er. A székesfejérvári káptalan Pákozdi és Sukorói jobbágyainak boldogitásáról atyailag gondoskodván a nádverést ugyan a Pákozdi és Sukorói