Gyárfás István: A jász-kúnok története 4. 1542-1686 (Budapest, 1885)
Jászkúnok története 1559-1578
községben 156, a 17 nagy-kun községben 242, a 14 kis-kún községben 34. A kis-kun községek Mizse, Lajos Kisszállás és Szabadszállás székekhez tartoztak. Bankháza az összeíráshoz nem jelent m meg. Ezenkívül Altokháza, Asszonyszállása, Thosháza, Keleby, Kozukháza, Borsod, Mátyusháza nevű hét pusztáról megjegyeztetik, hogy ezek ugyan a Kis-Kúnsághoz tartoztak, azonban most a ráczok szállották meg s ezek lakják. Továbbá elősoroltatnak: Beszter, Thompa, Matkó, Orgován, Csólyos, Kömpöcz, Fejértó, Tajó, Bocsa, Majsa, Ivánka, Karapai, Zank, Mélykút, Tázlár, Jakab-Szállása, Ludas, Köncsöny, Féder, Homoktarcsa, Csengélé, Jenke s hogy ezen 22 pusztákból, a melyeket lehet, a kunok tisztjei másoknak adnak ki haszonbérbe, a föld minősége szerint 20—25—30 írtért, s az ebből bejövő nem csekély öszveget maguk hasznára fordítják; Majsa pusztát pedig a nagyszegedi polgárok baromlegelőül használják. Ez összeírásból látjuk, hogy a Kis-Kímság ez időben már csak 15 lakott községből állott, s ezenkívül hozzátartozott 29 puszta, melyek legnagyobb része többé megszállva nem lett, sőt e puszták egy része a Kunságtól elszakittatván, Fest és Bodrog megyékhez csatoltatott, s igy maradt napjainkig. A mai puszták közül még ekkor mint községek állottak fen: Mizse,Lajos, Kerekegyház, Páka, Kisbalázs, Ferencz-Szállása, Kis-Szállás, Kocsér, Kara, Bankháza ; ellenben feltűnő, hogy Félegyháza, Halas, Borosma, ma népes kán városok, sem ezen vagy más várvidéki, sem rovásos adó öszveírásokban nem emlittetnek, holott az ezeket környező községek és puszták elősoroltatnak ; s igy azt kell hinnünk, hogy ezek ezen korban elpusztulva lakatlanul állottak. Ez összeírás egyszersmind részletesen megismertet bennünket azzal, hogy a jászlavi községek ez időben mily adózás és szolgálatokkal valának terhelve. A borkimérésből való jövedelem a jászoktól: 996 frt 6 dr, a nagykunoktól 578 frt 6 d.; a kiskunoktól 23 ft 46 d.