Szentkatolnai Bakk Endre: Kézdivásárhely s az ottani Jancsó családok története (Kézdivásárhely, 1895)
I. A kézdivásárhelyi ős Jancsók
Ezután következőleg befelé hosszára istálóhelykép jutott J. Balázsnak is 6 öl és 2 arasz. Ezen hátrább J. Tamás és neje részébe a kút udvarával együtt jutott 18 öl, J. Balázsnak pedig ezentúl beljebb hasonlóan 18 öl csürhelynek. Mely alkalommal kiköttetett, hogy J. Balázsnak és maradékainak soha joga ne legyen elzárni J. Tamás előtt a hátrajáró utat. Ha pedig valamelyik változást tenne a történt megállapodásban, a meg nem álló félen 25 irtot vehessen fel a másik fél.1 1606. június 25-én J. Balázs, mint magtalan egyén nagy beteg lévén, kézdiszéki kézdivásárhelyi Kovács András, Kalmár Ferencz, Papp János és Pécsi Márton testamentariusok előtt végrendelkezett; testvérei között felosztotta az ő szerzeményes illetőségét, a piaczszeri házhelyét, csűr- és istállóhelyét s kikötötte, hogy azt senki az utódok közül 22 m. forinton felül idegennek el nem adhassa.2 Ki elhalván, része egyenesen átszállott testvéreire. És pedig : Házhelyül testvére Jakabnak jutott negyedfél öl, utána Simonnak ismét negyedfél öl, Jánosnak a harmadik mérésben országa ott szinte megkövesedett és a székely intézmények az akkori társadalom képének felvilágosítására szolgálhatnak. Mindez történeti észlelődésnek s eszmefuttatásnak igen szép, de a vnilkói püpökség, a székely história, a székelyek ős hagyománya, örökös meggyőződése mást mond. Ettől egy igaz székely el nem áll. A székely — a határőri nevet — Attila hun utódjai bérezi kis hazájukban Erdély szőlén a határőrzésért kaphatták; de azért, hogy székelynek neveztetnek s más helyén is vannak székely nevezeten, nem következik, hogy nem volnának hunutódok. De menjünk tovább, ezen jogos és el nem mellőzhetett kitérés után, művünkben írtak felvilágosítására szükséges történeti adatok elősorolásaiban. Valamint a később Ázsiából kijött magyar törzsök a nép együtt véve és külön-külön nemes volt, úgy a székelyság is. Valamint ott, úgy a székelyeknél is, mint testvérnépnél, ki igaz törzsök alá tartozott, született katona volt. Mind a hét székely törzsököknek meg voltak az ő hadi tisztjeik, kik a polgári ügyeket is igazították. De később a hadi dolgok a polgáriaktól elválasztatván, a kapitány mellett egy királybíró is volt minden székben (Kállay F. Hist. É. 97. 1.) II. Ulászló kir. 1499. kiváltság levele szerint, a szakelyok 15 napig saját költségükön tartoztak táborba menni (Szabó K. „A régi székelység“ 1 ld. Jancsó Mózes kereskedőnél. Párról Pár. Nr. 26. 2 Ugyanott Párból Pár irat. Nr. 25.