Szabó Ferenc (szerk.): Mezőberény története 2. (Mezőberény, 1973)
Mezőberény néprajza - VII. Molnár Ambrus: A belterület története és helynevei
rint ebben az utcában laktak azok az olaszok, akik az uradalmi selyemhernyó tenyésztést irányították. Később (1884-ben) már Veres utcának nevezték el, az utca magyarvégesi részén lakó Veres családokról, akiknek ősei 1727 körül, a magyarok közül elsőként települtek vissza atyáik földjére.35 Az első világháború előtti években ebben az utcában lakott az akkori Magyarvég legszebb lánya, Tenke Balogh Eszter. Ő róla, különösen a fiatalok, Peszti utcájának nevezték. Ennek az utcának az északi végén is németek laktak. Ők Bohnen Gasse-nak (Pene kassz) emlegették, ami magyarul Paszuly (bab) utcát jelent. Az 1930-as évek elején ezt az utcát is — mint akkor több mezőberényi utcát — hársfával ültették be. Az 1940-as évek elején a szépen díszelgő hársfák miatt, meg azért, mert ebben az utcában volt a Volksbund Haus („Bundos ház”) gúnyosan Unter den Linden-nek is nevezték, utalással Berlin nevezetes utcájára. Rákóczi sugárút. Hivatalos neve az Új utca német- és magyarvégesi szakaszának. Ez az utca volt az 1850-es években a község nyugati oldalán a legszélső utca. Észak—déli irányban teljes hosszában átszeli a községet. Amint hivatalos nevének jelzője mutatja, egyenes, sugár utca. Az 1860-as években az északi végét — mivel azon lehetett kijutni az uraság által telepített akácfaerdőbe Ákázi erdőbe vezető útnak, déli végét pedig, azon az Oláh halom melletti szőlőbe (most Okért) jártak, Szőllőkbe vezető út-nak nevezték. A Rákóczi sugárút északi részén is németek laktak. A múlt század végén, mivel ez volt a szélső utca és utána legelő, a mező következett, németül Hant Gasse-nak (Hát kassz) nevezték, ami magyarul rétet, mezőt jelent. A Mátyás király utcát, a Mónus Illés utcát és a Gutenberg utcát — melyeket délről, a Magyarvég felől a Maxim Gorkij utca, északról, a Németgát felől, a Luxemburg Róza utca határol — összefoglaló néven Bivaly városnak nevezik. Ez a három utca az 1860 és 1883 közötti időben keletkezett. A Mátyás király utca hagyományos neve a századfordulótól 1927-ig Nagy gőzmalom utca volt, mert északi végén állott az 1870-ben épült mezőberényi első gőzmalom. A mai Mónus Illés utcát 1883-ban Major utcának nevezték. A századforduló idején még „nyomás”, legelő volt ez a terület. Egy uradalmi magtár és több régi istállóépület, egy hatalmas gémeskút mutatták, hogy azelőtt uradalmi major állott itt. Hagyományos neve innen van. 1927-től 1947-ig hivatalos neve Turul utca volt. A Gutenberg utca elején van az Alföldi Szövőgyár, melyről előbb szólottunk. Ettől északra volt a Kolerakórház, vagy Járvány kórház, amelyről 1927- ben hivatalosan Kórház utcának nevezték el. 2. Németgát. (Németgát) Az elnevezés — mint láttuk — nemcsak utcát jelöl, hanem a németek által lakott egész területet. A Németgát déli határa a Madách Imre utcának a község széléig meghosszabított vonala, északi határa a Gyomai út és a Népköztársaság útjától keletre nyúló Kölcsey utca. A kerületi beosztás szerint a keleti része az I., nyugati része a II. kerületbe esik. A Németgáton van a község jelenlegi központja. A Kossuth Lajos tér mai formája 1887-ben, a Magyar Király Szálloda felépítésével alakult ki. Azelőtt a tágasabb Népköztársaság útja felőli részét Fő tér-nek, a keskenyebb Német templom felőli részét Kaszinó utcá-nak nevezték. Egy korábbról, 1870-ből származó utcanévjegyzékben a Kaszinó utca „Szécsényi tér”-nek, a Fő tér pedig Piac tér-nek van nevezve. Az 1960-as évek végéig itt volt minden szerdán és szombaton a hetipiac. A tér délkeleti sarka- 35. OL P. 418. Károlyi család lt. Harruckern cs. S. 24. (sine data).