Dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai IV. Miskolcz város története 1800-1910 (Miskolc, 1911.)
VII. Ipartörténetünk a XIX. században
NŐI SZABÓINK. 681 Külön említjük, bár tulajdonképen a magyar és német szabó czéh keretébe tartoztak, az „asszony-szabó"-kát. Gyakrabban készíteni szokott műveikre nemcsak a már fenntebb közölt „remeklő ifjak darabolásai“, hanem az 1813-iki árhatározás is élénk világosságot vet az árhatározásból tudjuk, hogy „Egy Vigánó Ruha Garnit nélkül Atlatzból vagy Selyemből 1 Rf. 30 Kr; Egy Vigánó Patyolat Ruha 1 Rf. 15 Kr; Egy vatkrozott hosszú Felső Ruha úgy nevezett Überrok 2 Rf. 30 Kr; Egy Közönséges Szoknya 30 Kr; Asszonyi béllett Bunda 1 Rf. 30 Kr; Egy váll 30 Kr“-ba került. Érdekes az „asszony-szabók" limitatiojának jegyzete, mely az u. n. „hozzávalók" felszámításával űzött visszaéléseknek akarta elejét venni. „Akár a Férfi — akár pedig az Asszony Szabóknak megtiltatik — mondja a „jegyzés" — hogy minekutánna tett Munkáiknak Feljegyzésében, vagy is az úgy nevezett Contókban, minden aprólékokat, a' mit a' Ruha készítéséhez magok adnak, illendő és mérsékelt áron külön-külön kitesznek, az általok ezen közönséges nevezet alatt Zugeher, kitétetni szokott, helytelen költségeket, még tsak említeni se merészeljek". Érdekes jelenség városunkban az 1840-es években a kizárólag női ruha készítéssel foglalkozó szabó-mesterek aránylag jelentékeny száma. 1842-ben Dobozy Bertalan hölgyruha készítő, „miután főbb városokban szerzett tapasztalatai után itt helyben megtelepedett, s lakását a Boldogasszony utczában az Almássy urasági udvarban elhelyezte, egyszerű s piper, minden legújabb divatos Hölgy ruhák készítése mellett csinos, és pontos szolgálatait legillőbb áron tisztelettel ajánlja.’)" Ugyanekkor Müller Jakab „legdivatosbb s jó ízléssel készült nő ruha raktárát bátorkodik a t. ez. Közönségnek ajánlani" — s jelenti, hogy „divatszerü nő ruhák’ alsó piacz uttzán lévő házánál illő árért minden időben kaphatók.')" * 2 ') Miskolczi Értesítő 1842. jun. 21. 2) U. o. 1813 1842