Dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai IV. Miskolcz város története 1800-1910 (Miskolc, 1911.)
VII. Ipartörténetünk a XIX. században
A SZŰRSZABÓK CZÉHE. 683 gyeket, „hogy a piaczon, a Korona gyógyszertár mellett levő virágműgyárában a legújabb párizsi divat, s ízlés szerinti nagyszámú, különbféle művirágok nemei készíttetnek."1) A női szabóság nálunk valódi iparszerű foglalkozássá válni még mindig nem tudott. Egyrészt azért, mert a kisebb igényűek a háziiparszerű készítményeket keresik, a nagyobb igényűek Budapesten, Bécsben vásárolnak. A jobb módúak csak a budapesti" és „bécsi" ruhákat hordanak s a világért sem készíttetnek költségesebb ruhadarabokat itthon és igy épp a legnagyobb fogyasztási képességgel bíró közönséget vesztjük el. Mint a férfiszabóság, úgy ez is szenved a készruhák versenye által s pedig nemcsak állandó raktárak felállítása által, de úgyis, hogy fővárosi cégek kimustrált selejtes gyártmányaikkal a nagyobb vásárokon is megjelennek.* 2) A szabó czéhek behivótáblái 1733-ból, 1812 és 1838-ból, valamint 1740, 1741, 1827 és 1833 évekből való pecsétnyomói múzeumunkban vannak. A szűrszabók czéhének iratai elveszvén, csupán a véletlenül fennmaradt adatok összegyűjtésére szorítkozhatunk. Az 1813-iki limitátió reások vonatkozó érdekesebb tételei a következők : „ Bundára való legnagyobb Öreg Szűr 4 Rf. Egy jó nagy Szűr szürke Posztóból 2 Rf. A' legjobb Posztóból való legnagyobb Magyar Szűr Kankó 2 Rf. Jó Posztóból készültt legnagyobb Szűr Nadrág 1 Rf. 25 Rf." 1833-ban uj, fából készült áruló szint épít a czéh a már eddig is fennálló mellett. A szerződést Gánóczi Józseffel, mint szomszéddal e tárgyban június 1-én kötötték meg.3) Czéhszokásairól városunk még a múlt század közepén is országos hírrel birt. A főleg csizmadiáink által űzött czéhláda hordás, s a mészároslegények által gyakorolt *) Miskolczi Értesítő 1848. 4. szám.) Kamarai jelentés. 1890. 61—62. 1. 3) Az egyik eredeti példány szerző gyűjteményében. 1813 1833