Családi Kör, Ismeretterjesztő Füzetek, 1994 (6-19., 1-7. szám)

1994-05-19 / 18. szám

Földrajz I. Ismeretterjesztő Füzetek (18.) ményekben stb. Mivel a Föld gömb alakú, ezek az éghajlati zónát szimmetrikusan helyezkednek el az Egyenlítőtől a sarkok felé, északi és déli irányban. A Földnek kétféle mozgása van: a rotáció (a saját tengelye körüli forgás) és a revolúció, a Nap körüli keringés. Mindkét mozgás állandó, egyidejűleg történő folyamat. A rotációval magyarázzuk a nappalok és az éjszakák 24 órán­kénti váltakozását. De nem minden pont a Földön rotál ugyan­azzal a sebességgel: a sarkok egy helyben maradnak, a 45. szé­lességi fokon bármely pont sebessége 335 m/s, az Egyenlítőn pedig 465 m/s, mert az Egyenlítő egy-egy pontja a leghosszabb utat teszi meg 24 óra alatt. Ezért az egyenlítői szelek iránya is, akárcsak a tengeri áramlatoké is, ennek a fokozott sebességnek a függvénye. A Föld tengelye a Nap körüli pályája síkjához viszonyítva nem merőleges, hanem csak 66,5 fokot zár be. Ennek következ­ménye a nappalok és az éjszakák hosszának változása az év folyamán, valamint az évszakok váltakozása. A napéjegyenlőségek napján, március 21-én és szeptember 23-án, a Nap sugarai 90 fokban esnek az Egyenlítőre. A fény/ár­­nyék határvonal mindkét sarkon keresztülmegy és minden szé­lességi kört jelez. Ezért van a Föld minden pontján annyi ideig éjszaka, ameddig nappal. A tavaszi napéjegyenlőség után (ez az északi féltekén márci­us 21-e), a Föld további revolúciója folyamán a nappalok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek. Az északi félteke mind több meleget kap, s beköszönt a tavasz. Az őszi napéjegyenlőség (szeptember 23.) után a Föld a Nap körüli pályáján olyan helyzetben van, hogy a déli félteke mind több és több meleget kap, s ott ekkor kezdődik a tavasz. Ugyan­akkor az északi féltekén ez a nap az ősz kezdete. December 22-én a Nap sugarai a déli térítőre esnek merőle­gesen, s ekkor a déli félteke kap legtöbb fényt és meleget. Ott e napon kezdődik a nyár, a mi féltekénken pedig a tél. Ez ná­lunk a téli napforduló (solstitium). A Föld revolúciója, valamint a Föld formája okozza azt, hogy a Nap melege különféleképpen oszlik meg a különböző földraj­zi szélességeken. A térítők (az északi és a déli szélesség 23 ° 27’ fokai) között a Nap sugarai 90 ° vagy ezt megközelítő szögben jutnak el a Földre, s ezért az évszakok között kevés az eltérés. Ez a Földnek a forró vagy trópusi övezete. A térítők és sarkkörök között (mindkét féltekén a 23 ° 27’-es és a 66 ° 33’-es szélességi körök között) négy megkülönböztethe­tő évszak van. Ezek a mérsékelt égövek. A sarkkörökön belüli területeken vannak a hideg vagy poláris övek. Ott a Nap sugarai igen kis szögben érik a Földet s gyengén melegítik a talajt. A tél ott egy hosszú éjszaka, az egész nyár pedig egy hosszú nap­pal. A Föld belső felépítése és a földkéreg geológiai fejlődése A Föld belső szerkezete nem egyöntetű. Szilárd testében há­rom belső szférát különböztetünk meg: a földkéreg (litoszféra) 70 km mélységig, ez alatt van a magburok (2900 km mélységig), és a Föld központi része, a földmag, melynek átmérője a Föld átmérőjének kb. a fele. A Föld anyaga a gravitáció következtében a Föld legbelsejé­­ben egyre sűrűbb és forróbb lett, s a legsúlyosabb anyagok a Föld középpontjában gyűltek össze. Anyaga itt cseppfolyós nik­kel és vas, ezért nevezik a földmagot NIFE-nek is. A litoszféra alatt helyezkedik el egy átmeneti, nagyon képlé­keny és mozgékony, 150 km vastagságú réteg, melynek felületén a szárazföld részei, a kontinensek egymáshoz közelebb vagy tá­volabb csúszhatnak. Ha megfigyeljük az Atlanti-óceán térképét, szembeötlik Dél-Amerika és Afrika partjainak hasonló vonula­ta. A kontinensek valamikor egy egészet képeztek, melynek déli részét Gondvána őskontinensnek nevezzük. A földkéreg ásványi összetétele A földkéreg különféle alakzatú, összetételű, szilárdságú és színű kőzetből áll. Összetételükben minden elem megtalálható. Legtöbb bennük az oxigén (O; 47,2%) és a szilícium (Si; 27,6%). A földkéreg háromnegyed része tehát oxigénből és szi­líciumból, illetve ezek vegyületeiből áll. A hátralevő negyed­ A Föld megvilágítása március 21-én és szeptember 23-án A Föld megvilágítása december 22-én A Föld megvilágítása június 22-én 1994. V. 19. • Családi Kör 20. szám 3

Next