Családi Kör, 2014. július-szeptember (25. évfolyam, 27-39. szám)

2014-09-04 / 36. szám

ANÉLKÜL, HOGY TUDNÁD A hipnotizőr nőt akar, de nincs pénze. Ki­megy az utcára, egy prostinak mélyen a szemé­be néz, és így szól: - Te most velem jössz, anélkül, hogy tudnád. A nő vele megy, mint az alvajáró. - Aztán feljössz hozzám, anélkül, hogy tud­nád. Aztán az enyém leszel, anélkül hogy tud­nád. És most fizetés nélkül elmész, anélkül, hogy tudnád. A nő kábultan indul kifelé, és félig csukott szemmel így szól: - Te pedig elkaptak, az AIDS-et, anélkül, hogy tudnád. TERHESSÉGI VIZSGÁLAT ~ Az orvosi rendelőből ordítva szalad ki egy apáca. - Kérem a következőt! - dugja ki a fejét az orvos. - Jó napot! - foglal helyet a következő hölgy, s kíváncsian kérdezi: - Miért ordított az apáca? - Csak azt mondtam neki, hogy terhes. - Auuu! És tényleg várandós? - Mit tudom én? Állandóan csuklásra pa­naszkodott, s én abból bizony kigyógyítottam... ÉRDEKLŐDŐ - Uram, megmondaná, hol találok itt a kö­zelben rendőrt? - Azt nem tudom, de ha behajt a játszótérre a kocsijával, azonnal megjelenik. *** -Tessék mondani, ezzel a kocsival be lehet venni 150-nel a hajtűkanyart? - Igen. Egyszer. AUTÓ ~ - Mondja, Röhögi úr, meg van elégedve az új autójával? - Én egyáltalán nem, de a szerelem nagyon szereti. _______RASSZISTA BOLTOS________ Bemegy a cigány a rétesboltba. Megkérdezi: -Túrós rétes van? - Nincs. - Almás rétes van? - Nincs. - Akkor milyen rétes van? - kérdezi a roma dühösen. Mire az eladó: - Sörétes! MI NINCS MINDEN SZÉKELYNEK.~ Kérdi a csizmadia az inasától: - Fiam, mi van minden székelynek? - Egy pár csizmája van minden székelynek. - És mi nincs minden székelynek? - Két pár csizmája, mester uram. NAGY SZÉL ~ A rendőr egy bűnözőt kísér át a bíróságra. Hirtelen nagy szél támad, elviszi a rendőr sap­káját. A gyanúsított segíteni akar. - őrmester úr! Megengedi, hogy a sapkája után fussak? -Te kis ravasz!Te maradj itt, majd én futok a sapkám után. __________KONZERVNYITÓ_________ Nagy kínlódások között borotválkozik Áronka apja. A gyerek: - Mi a baj, édesapám? - íletlen a beretva. Nem viszi a szakállamat. - Ne mondja mán, édesapám, hogy kemé­nyebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit éppen most nyitottam ki vele! SZERENCSÉTLENSÉG Pipiske szomorúan meséli hazaérkező fele­ségének: - Képzeld, a szomszédasszonyt autóbaleset érte. - Megsebesült? -Igen, az arcán... - Jaj, a szerencsétlen! - Egy jókezű sebész azonnal rendbehozta. Képzeld, ugyanolyan lett az arca, mint régen. - Ó, a szerencsétlen! E HETI ARANYMONDÁSUNK Hányatott gyermekkorom volt. Való­színűleg a spenóttól. - AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN MEGTANULJUK A SZÁMOKAT, HOGY aztÁn KI TUDJUK SZÁMOLNI, HÁNY NAP VAN MÉG A NYÁRI SZÜNETIG. SZŐLŐFÜRT Amikor a svájci milliomos, Threnet a kial­kudott tízezer euró helyett ötezret fizetett Corallinak egy képéért, a festőben fölforrt a vér. Elhatározta, megszerzi az ötezer eurót, sőt, jóval többet. Threnet a drágakövek bolondja volt, hí­res rubingyűjteményét akkoriban küldte ván­dorkiállításra. Hirdették, hogy a világ tizedik legnagyobb rubinját is bemutatják. Nyáron tudta meg a festő, hogy a kollekció október elején lesz a milánói Universo múzeumban. Elment hát oda, rávette az igazgatót, enged­je meg, hogy pár hétig fessen nap mint nap. Azt ígérte: Látogatók az Universo múzeum­ban lesz a kép címe. El is nyerte a jogot, hogy három hétig mindennap ülhessen kis székén az egyik teremben és festhessen, így amikor megérkezett a rubinkiállítás és átrendezték a szomszédos nagytermet, Corallit senki sem figyelte, hisz már meg­szokták. Ült az állványa előtt, festéket kevert, megfontolt ecsetvonásokkal festett. Ki lát­ta volna, hogy az egyik padlódeszkát a szé­ke mellett két helyen átvágta? Öt centi szé- Krimi A rubin lesen emelte ki a deszkát. Alatta kikapart egy kis nyílást, majd ragasztót készített be. Helyé­re tette a padlódarabot. A kiállítás utolsó napján, késő délután a te­remben éppen nem volt látogató. A kis kés­­leltetővel fölszerelt szerkezetet a női mos­dóban dugta egy konnektorba. Visszament a helyére, fölpattintotta a deszkát, és várt. Húsz perccel a múzeum zárása előtt hirtelen kialudtak a fények. Coralli berohant a sötét nagyterembe, fehér kesztyűs kezével levet­te az átlátszó borítót a tizedik legnagyobb ru­binról, és iszkolt vissza a helyére. Leült a szé­kére, és a rubin máris a padló mélyedésében volt. A ragasztót a deszkadarab szélére kente. A sötétség csak húsz másodpercig tartott, de mire kigyúltak a fények, a deszka a helyére ta­padt. A festő lekaparta a széleken felgyűlt kis ragasztócsíkokat, fehér kesztyűs kezére festé­ket kent. A kijáratokat azonnal lezárták, rend­őrök érkeztek, mindenkit megmotoztak. Co­relli mondta a nyomozóknak, hogy a he­lyén ült a sötétség alatt. Átvizsgálták a festékes tubusait, az összes holmiját, a ruhá­ját, sőt bevetettek egy hordozható röntgent is. Mivel a tettes a zárlatot a női mosdóban okozta, úgy vélték, a tolvaj nő lehetett. Már december volt, amikor megszűnt a nyomozás ismeretlen tettes ellen. Karácsony előtt Coralli bajuszt ragasztott, vastag kere­tes szenüveget és kalapot tett fel. A múze­umban nem ismerték fel. Körbejárta a ter­meket, régi ülőhelyén leejtette a kalapját, odahajolt, hogy fölvegye. Egy tollal kipat­tintotta a kicsiny deszkadarabot, kivette a rubint, visszanyomta a deszkát, felállt. A lá­bával jó erősen visszanyomta a deszkát, ra­gadjon le ismét. A rubint egy orgazdának adta el - ötven­ezerért. 2014. szeptember 4. 49

Next