Családi Lapok, 1857. július-december (6. évfolyam, 2-27. szám)
1857-07-09 / 2. szám
a végbe, arról bizonyságot tesz 1483-ban Castelli bíbornok pápai követ, ki amellett megvallja, hogy Mátyás, a világi fejedelem, az isteni tisztelet rendezésében magukat az egyháziakat fölülmúlja. (Nem hagyhatjuk érintetlenül, hogy e nagy király Boldogasszony templomát is gazdagon fölékesitette, és tornya mint az ő építménye, ámbár az 1686-ki ostrom alatt tetemesen megsérülve nagy részben meguyittatott, mégis e halhatatlan király emlékeit az 1470 diki évet viseli fölirásul, melly a Corvin dicső fejedelem czimével mai nap is látható rajta.) A várpalota e templomában, melly szűk terjedelme miatt néha csak kápolnának is neveztetik, vala köztiszteletnek kitéve Alamizsnás sz. János alexandriai volt patriarchának arany és gyöngy gyes halmozott teste. Ez rendesen csak az udvarnak szolgált ájtatosság helyeül. VII. Tekintsük meg a könyvtárt. Már egyedül ez európai nevezetességűvé tehette volna Budát. A rendes bemenet déli oldalán van, de van több ajtó, mellynek kulcsai a királyi párnál vannak, hogy kedvök szerint bármikor jöhessenek imaszobáikba). A déli szögletszoba gömb alaku, s a legszebb kilátást nyújtja dél s kelet felé. Itt több mathematikai szerek közt volt egy nagy teke két nemzőtől (genius) tartva, mellyre a csillagok állása festve vala 1469. évről, eme fölirással : Cum Rex Mathias suscepit sceptra Bohemae Grentis, talis erat lucida forma poli. * 2) Más irók szerint e fölirat a szoba falán volt, de mivel Schier szemtanút idéz, tudnillik II. Miksa császár követét, Ungnad Dávidot, ki 1573-ban Konstantinápolyba utazván , útközben Budát megtekintette, és ez éggolyót a düledezett szoba hantjai közt látta, ő neki adjuk hitel dolgában az elsőséget, ámbár talán nem tévednénk, ha gondolnék, hogy a fölirás a tehén is, a falon is megvolt. A könyvtár két nagy teremből állott, mellyek elsejében a görög, magyar, német, arab, zsidó, syrus és chaldaeus, másodikéban és belsejében a latin nyelven irt művek, szakjaikra osztályozva s osztályaikban kor szerint rendezve láthatók. Különösen a latin irodalomból minden addig világra jött s föltalálható munka megvolt *). A könyvek pergamentre valának írva, selyembe kötve 2), ezüst kapcsokkal ellátva, s mindenikre Mátyás czimere, a gyűrűt tartó holló festve. (Mátyás czimere abban különbözött János atyja czimerétől, hogy ennek csak puszta hollója lévén, amannak gyűrűt tartó holló volt czimerében.) Voltak ugyan könyvek arany vagy ezüst táblákba is kötve, de ezek száma kevés, úgy szinte a nyomatott példányok is kisebb mennyiséggel valának. A könyvek összes száma 50,000-re rúgott 3). Az osztályzatok kemény fából, aranyzás és faragványokkal ékesítve. A könyveknek portól való megóvására drága szövetű függönyök , itt-ott mesterséges hímzés és arany vagy ezüst ékességekkel ellátva szolgáltak; némellyek közülök hímzett fölirással a tudomány azon szakát jelentették, mellyekhez az ott levő könyvek tartoznak. Az osztályzatok alsó részei láda-alakuak voltak, hova a nagy könyvek rakattak. Mátyás folytonosan tartott 30 ügyes és a festészetben is gyakorlott írnokot, kiknek a más *) U. o. Duae sünt aedes concameratae, quarum una voluminibus graecis referta erat, altera interior continebat codices totius latinae linguae a prirais rudimentis ad arcem usque scientiarum. 2) Ugyanott 10. 1. Ipsi libri potissimum merabrana constabant, saepe serico , argento et auro illigati , omnes verő insignibus Corvinianis suis, corvo scilicet annulum gerente quibus adliuc dignoscuntur notati.. .. Omnia denique ut de apparatu fmiam , ita ornata fuere , ut Musarum hoc doraiciliutn pulclierrimo teraplo aequipararetur. s) U. o. 15. 1. Schams 197.1. ') Schier Bibliotheca Mathiae Coivini 7. 1. 2) Ugyanott 9 I. 3