Családi Lapok, 1857. július-december (6. évfolyam, 2-27. szám)

1857-07-09 / 2. szám

­­a végbe, arról bizonyságot tesz 1483-ban Cas­telli bíbornok pápai követ, ki amellett megvallja, hogy Mátyás, a világi fejedelem, az isteni tisztelet rendezésében magukat az egyháziakat fölülmúlja. (Nem hagyhatjuk érintetlenül, hogy e nagy király Boldog­­asszony templomát is gazdagon fölékesitet­­te, és tornya mint az ő építménye, ámbár az 1686-ki ostrom alatt tetemesen megsé­rülve nagy részben meguyittatott, mégis e halhatatlan király emlékeit az 1470 diki évet viseli fölirásul, melly a Corvin dicső fejedelem czimével mai nap is látható rajta.) A várpalota e templomában, melly szűk ter­jedelme miatt néha csak kápolnának is ne­veztetik, vala köztiszteletnek kitéve Ala­­mizsnás sz. János alexandriai volt patriar­­chának arany és gyöngy gyes halmozott tes­te. Ez rendesen csak az udvarnak szolgált áj­tatosság hely­eül. VII. Tekintsük meg a könyvtárt. Már egyedül ez európai nevezetességűvé tehette volna Budát. A rendes bemenet déli oldalán van, de van több ajtó, mellynek kulcsai a királyi párnál vannak, hogy kedvök sze­rint bármikor jöhessenek imaszobáikba­­). A déli szögletszoba gömb alaku, s a legszebb kilátást nyújtja dél s kelet felé. Itt több mathematikai szerek közt volt egy nagy teke két nemzőtől (genius) tartva, melly­re a csillagok állása festve vala 1469. évről, eme fölirással : Cum Rex Mathias suscepit sceptra Bohemae Grentis, talis erat lucida forma poli. * 2) Más irók szerint e fölirat a szoba falán volt, de mivel Schier szemtanút idéz, tud­­nillik II. Miksa császár követét, Ungnad Dá­vidot, ki 1573-ban Konstantinápolyba utaz­ván , útközben Budát megtekintette, és ez éggolyót a düledezett szoba hantjai közt lát­ta, ő neki adjuk hitel dolgában az elsőséget, ámbár talán nem tévednénk, ha gondolnék, hogy a fölirás a tehén is, a falon is meg­volt. A könyvtár két nagy teremből állott, mellyek elsejében a görög, magyar, német, arab, zsidó, syrus és chaldaeus, másodi­kéban és belsejében a latin nyelven irt mű­vek, szakjaikra osztályozva s osztályaikban kor szerint rendezve láthatók. Különösen a latin irodalomból minden addig világra jött s föltalálható munka megvolt *). A köny­vek pergamentre valának írva, selyembe kötve 2), ezüst kapcsokkal ellátva, s min­denikre Mátyás czimere, a gyűrűt tartó holló festve. (Mátyás czimere abban különbözött János atyja czimerétől, hogy ennek csak puszta hollója lévén, amannak gyűrűt tartó holló volt czimerében.) Voltak ugyan köny­vek arany vagy ezüst táblákba is kötve, de ezek száma kevés, úgy szinte a nyomatott példányok is kisebb mennyiséggel valának. A könyvek összes száma 50,000-re rúgott 3). Az osztályzatok kemény fából, aranyzás és faragványokkal ékesítve. A könyveknek portól való megóvására drága szövetű függö­nyök , itt-ott mesterséges hímzés és arany vagy ezüst ékességekkel ellátva szolgáltak; némellyek közülök hímzett fölirással a tu­domány azon szakát jelentették, mellyek­­h­ez az ott levő könyvek tartoznak. Az osz­tályzatok alsó részei láda-alakuak voltak, hova a nagy könyvek rakattak. Mátyás folytonosan tartott 30 ügyes és a festészet­ben is gyakorlott írnokot, kiknek a más­ *) U. o. Duae sünt aedes concameratae, quarum una voluminibus graecis referta erat, altera interior contine­­bat codices totius latinae linguae a prirais rudimentis ad arcem usque scientiarum. 2) Ugyanott 10. 1. Ipsi libri potissimum merabrana constabant, saepe serico , argento et auro illigati , omnes verő insignibus Corvinianis suis, corvo scilicet annulum gerente quibus adliuc dignoscuntur notati.. .. Omnia deni­­que ut de apparatu fmiam , ita ornata fuere , ut Musarum hoc doraiciliutn pulclierrimo teraplo aequipararetur. s) U. o. 15. 1. Schams 197.1. ') Schier Bibliotheca Mathiae Coivini 7. 1. 2) Ugyanott 9 I. 3

Next