Csiki Lapok, 1932 (44. évfolyam, 1-49. szám)

1932-01-03 / 1. szám

XLIV éva. Mortare»­­ Clse—Csikszeret­a, 1 jf32 január 3 o.,.v/kâr­ lajobnî || f| ¥ I# N I­U fjrt ujf |„r.::: “S: RÉSZEGH VIKTOR, I S mâi S B ff 19^ j| I HB Külföldre egy évre * 440.­Kiadóhivatal: ^ fifi » fi HK ± 1 ff « WSm ffil 8 ff |||| Hirdetési dijak » leg-Vább­ könyv- és papirkeres­ Ési f| || ||Mp | 81 | 1 I I I­ olcsóbban számíttatnak, kedése Csíkszeredán, hová «M. jm ||| JH 0 jajjj Jft JgR 81 flk Kéziratok nem adatnak visela a hirdetések árai és előfize- PP­ "«ff PWH8HI «P* ÜMH EPI9MS flHflP Nyílttéri közlemények téli dijak előre kü­ldendók. dija soronkint Lel 25.— *«’•­ “■ “ »- POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. .................... 1 esási. A „CSÍKI LAPOK" I) ESZTENDEJE. Visszapillantás a lap negyvenhárom éves múltjára. Karácsonykor ráér az ember régi emlékei­val és írásaival foglalkozni. így akadt a ke­zembe a Sepsiszentgyörgyön, az 1888 évi de­cember hó 20-án megjelent Székely Nemzetnek — a későbbi és mai Székely Népnek — 195. száma. Sirga, fakult papiros. Negyvenhárom évvel ezelőtt a Székely Nemzet nemcsak Háromszéknek, hanem Csik és Udvarhely megyéknek is egyetlen saj­ója volt. A kezemben levő újságszám címlpján olvasható: „Csikmegye részére szerkesztőség és kiadóhivatal Csíkszeredában T. Nagy Imre társszerkesztő lakásán (Kedd-ucca, saját ház), hová Csik megyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők.“ A Székely Nemzetnek ezt a számát nagy gonddal őrzöm, mert ebben van benne a Csíki Lapok alapításának hiteles története. Az ada­tokat felhasználtam és közöltem az 1912 évi december hó 2- én megjelent Csíki Lapok 25 éves jubiláris számában, amikor a lap történe­tét — mint a Cs. L. felelős szerkesztője megírtam. Az alapítók közül már senki sem él. Vala­mennyi ismert, kiváló közéleti férfiú volt. Utol­sónak a lap első felelős szerkesztője és hih pitója, Bocskor Béla dr. csak pár hónappal előbb halt el, ő nyitotta meg és zárta be az alapítók sorát. A Székely Nemzet így jelenti be 43 év­vel ezelőtt a Csíki Lapok alapítását (az állást és foglalkozást zárójelben közlöm.) „Uj hírlap Csíkszeredában, Barta Ignác kir. ügyész és társai indítványára, folyó hó 13-án (tehát 1888 december hó 13 án) egy zártkörű tanácskozás tartatott a városház tanácskozó termében, melyre csak a legkiválasztottabbak voltak meghiva. A tanácskozást Imets F.Jákó csiksomlyói főgimn igazgató, mint elnök ve­zette. Jelen voltak a hivatalosak közül vagy huszonhatan. Érdemleges tanácskozás után el­határoztatott, hogy Csíkszeredában a György­­jakab Márton nyomdájában jövő év elejétől kezdve „Csíki Lapok” címmel egy szépirodalmi és társadalmi hetilapot adnak ki. Szerkesztőül megválasztatott Bocskor Béla dr. ügyvéd, fő­munkatársakul: Vitos Mózes ny. róm. kath lel­kész és Molnár László ügyvédjelölt. A szer­kesztőnek megszavaztatott, évi 150 forint hono­rárium. Györgyjakab Márton nyomdásznak netáni károsodásáért 400 forint erejéig egy aláírási ivén kezességet vállaltak: Imets P. Jákó főgimn. igazgató, később gyulafehérvári kanonok), Barta Ignác (kir. ügyész, később országgyűlési képviselő), Beteg Antal dr. ügy­véd, Molnár Lajos (kir. pénzügyigazgató), Mol­nár Károly dr. (orvos), Molnár László (ügyvéd), Élthes Elek (kir. tanfelügyelő), Csedő István (ügyvéd), Varga Ferencz (?), Murányi Kál­mán (felcsiki főesperes), Domokos János (szeredai plébános), Hosszú Ferenc (abcolki fő­esperes), Bálinth Lázár (plébános), Benedek Gábor (menasági igazg.-tanitó), Bocskor Ádám (Pogaras várm. árvsz. elnök), Bocskor Béla dr. (várm. tiszti főügyész), Heigel Lipót (tanár), Pál István, (apátkanonok, az érd. róm. kath. Státus előadója) és Imreh Dénes (főerdőtanácsos' Az uj lap mutatványszáma — mint mondják karácsonykor jelenik meg.* Ezt a híradást kétségtelenül T. Nagy Imre írta. Aki ismeri az ő stílusát, azonnal ráismer kezeirására. De megerősíti ezt maga néhai T. Irta: Éltlxss Grszala dr. Nagy Imre is, aki a Csíki Lapoknak az 1912 év decemberében megjelen julenáris számában „Az első nyomda 8 ciraü tárcájában ezeket irta: „Én 1888-ban a Sepsiszentgyörgyön meg­jelenő „Székely Nemzet“ társszerkesztője lévén, e minőségemben nem vehettem részt a Csíki Lapok alapításában Ez azonban nem zárta ki, hogy a régi jó viszonyból folyólag Györgyjakab mindig bizalommal ne forduljon hozzám, sőt szerkesztőválságok idején az ő neve alatt évekig szerkesztettem a „Csíki Lapokat.“ T­gy az, hogy Bocskor Béla dr. a Csíki Lapokat nyolc évig, vármegyei tiszti főügyésszé történt megválasztásáig, vagyis az 1896 év végéig szerkesztette. Az 1897 évben a Csíki Lapok politikai lappá alakul át. Szerkesztését Molnár József dr. ügyvéd, később országgyűlési képviselő vette át és szerkesztette egy évig. Az 1898 évben Györgyjakab Márton kiadótulajdonos és Gyer­­gyóboi Vértes (Hochschile) L 'jós ditrói igazi tanító a szerkesztők. Ebben az évben a való­ságos szerkesztő nem Györgyjakab Márton, hanem T. Nagy Imre volt. Györgyjakab nem is foglalkozom újságírással. A Csíki Lapok uj korszakba az 1899 év január hó 1-ével jutnak,­­ mikor a lap főszer­kesztését Fejér Antal dr. vette át, Lakatos Mihály felsőnépiskolai tanár és Dr. Szántó Samu szerkesztése mellett. A régi gárdát nagy­számú munkatárs egészítette ki. A lap legtehet­ségesebb és legkiválóbb munkatársai Becze An'ni alispán, T. Nagy Imre kir. tanácsos és Bartalis Ágoston főszelg*biró. T. Nagy Imre mindvégig a leghivatottabb és legszorgalmasabb munkatársa volt a lapnak. Györgyjakab 1899 júliusban meghalt, a nyomdát átveszi Dresznandt Viktor, egy vagyo­nos szász, kitől nemsokára Szvoboda József, majd ettől az 1911 évben Vásár Lajos vette meg. Az 1907 évben a lap főmunkatársa dr. Imets János, az 1908 évben Benke Antal dr. volt. E sorok írója az 1908 évben lépett a Csíki Lapok kötelékébe, mint főmunkatárs, később társszerkesztő és az 1909 évben, mint­ felelős szerkesztő, mely állását az 1922 év március végén bekövetkezett repatriálásáig megtartotta. Az 1922 évben a lapot a kitűnő tollú Csipák Lajos dr. tanár vette át, ki nem kapván enge­délyt a politikai lap szerkesztésére, a lap fele­lős szerkesztője Részegh Győző lett, aki azóta a lap élén az idők legnehezebb viharait is nagy sikerrel kiáltotta. Az alapítók és régi szerkesztők meghaltak, a régi munkatársak közül csupán Bartalis Ágos­ton, az öreg csatár maradt meg, akinek tiszta­­látása, mélyenszántó, keménytollú közgazdasági cikkeit és tanulságait immár negyvenhárom év óta élvezik a Csíki Lapok olvasói. De nem maradnak el a Biró Ferenc plébános cikkei sem, aki több, mint két évtized óta szorgalmas munkatársa a lapnak. A régiek mellett az új gárda, ha talán számban kisebb is, de erőben és lendületben nem marad el a régiek mögött. Külön ki kell emelnünk a derék és lan­kadatlan Gyönös Gyulát, aki közel 30 év óta a nyomda élén áll és bármely nagy nyomdá­ban is helytálló kiváló szakértelemmel vezeti a nyomda vállalatot. Mellette Kovács Lajos ugyanolyan régi és kipróbált munkása a nyom­dának. Budapest, december 26 És most ha visszatekintünk a Csíki Lapok negyvenhárom éves múltjára, megállapíthatjuk, hogy a lap pártokhoz, érdekcsoportokhoz soha­sem tartozott, hanem mindig a székelység egyetemének közérdekéért demokratikusan és önzetlenül harcolt. A székelységgel kitartótt jóban, rosszban, sőt a nehéz időkben fényes tanújelét adta acélosságának és megbízhatósá­gának. Szívszorongva és lélekzetet visszafojtva látjuk mi itten távolról a Csíki Lapok nehéz küzdelmét a törvény érvényesüléséért, az igaz­ságért és a székelység köz- és jogos magán­érdekéért. Bizony még elgondolni is fájdalmas volna, ha ez a lap nem volna meg, vagy nem küzdene a közcélokért oly elszántan. Ki öntene bizalmat a csüggedőkbe, ki adna reményt a jövőre!? Hiszen voltak a székelységnek­­ sajnos sokkal rosszabb napjai is. Valósággal bor­zalmas és hajmeresztő olvasni a székelység történetét. Az 1600 as évek végén a katona­tartás és adóztatás a székelység utolsó erő­forrásait is kimerítette. Az 1694 év február 13. és 15. napjain a tatárok beütöttek Csikba, fel­gyújtották Szentmihály, Szépviz, Szentmiklós, Deine, Borzsova, Vacsárcsi és Göröcsfalva köz­ségeket, az állatokat elhajtották, a bajorok*­ elvitték, sok embert megöltek és 7000 embert köztük 150 örményt — elhurcoltak. Szépvi­­zen például hét ember maradt meg. Az 1717—1719 esztendőben a pestis, a szárazság és az éhínség kiirtotta a székelység­nek felét. Az 1717 évi pünkösdjétől az 1718 évi szeptemberéig eső nem esett. Az éhínség miatt néhol a holttesteket is megették. Az elvetett mag nem kelt ki, a füvek a fák gyö­kerei kiszáradtak, az erdők és a haraszt hóna­pokon át égett. A tavakban, a patakokban és a kisebb folyókban egy csepp víz sem volt. A pestis 3 év után, csak az 1720 évben szűnt meg. Csíkban 25 faluban 11.348 halottat te­mettek el és 14 438 élő maradt csak meg. A székelység e borzalmas csapásokat is túlélte, sőt elég gyorsan megerősödött és meg­szaporodott. A mai válság is igen súlyos, de kétségtelen, hogy a székelység ki fogja heverni a bajt és újból megerősödik. De kibe bizhatik a székely!? Egyedül csak magában és saját erejében. Tartsa meg a val­lását, mert ez a legnagyob konzerváló erő. őrizze meg féltékenyen nyelvét, ápolja és erősítse megmaradt iskoláit. A csíki székely­ségnek az ősi római katholikus vallás és a magyar nyelv egyet jelent. Tartson össze, mert az összetartás megsokszorozza erejét. Ha össze­tart, a székelységet a poklok kapui sem fogják megdönteni. A székelységnek egy táborba a helye. Aki székely, fogjon össze a közgazdasági és a tár­sadalmi életben és egyesítse erejét a közös­ célok szolgálatára. Áruló az a székely, aki széthúz és alá nem veti magát a közös érde­keknek. A vallás, az iskola, a nyelv és a helyi gazdasági erők összefogásán kívül a független sajtó az, amelyet a székelység nem nélkülöz­het. A sajtó a bástya fokán a magyar őrségi Igazi puritán magán- és közélet szabad sajtó nélkül el sem képzelhető. A Csíki Lapok függet­len szerve a csíki székely intelligencia életmű­ködésének. A nyilvánosság hű tükre, mely sohasem rombolt, csak mindig alkotott, soha­

Next