Csiki Lapok, 1939 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2 -ik oldal. talpig embereket kivágnak. Olyanokat, akiknek egész élete ezekben a változatos, vérrel, nyomorúsággal és megpróbáltatással teli helyzetekben fogant. — Akik végig csinálták a lövészárok szenvedéstől az össze­omlásokon keresztül minden változatát a nyomorúság­nak. Akiket gránittá acélozott az a hosszú út, amely a háborút viselt tizennyolc éveseket az iskola­padok­ból elindította.. Márton Áron Erdély püspöke ilyen tizennyolc éven. A Püspökünk, annak a nemzedéknek a tagja, amelynek fiatal lelkére a szuronyroham, a pergőtűz kezdték írni a nagy iskola tanításait. Erdély püspöki székébe olyan ember jutott el, aki végig csinált legalulról mindent. A legénységi állománytól, a férfias főötsiesség-teljesí­­téstól, a háborús vitézség egész férfit kívánó nagy­ságaitól az azután következő nehéz évtizedek válságos helyzetein keresztül a mai napig. Erdély püspöke közülünk való. Az örömünk azért olyan határtalan. Azért hangoztatjuk, hogy közülünk való, mert nem maradt ki, nem hagyta ki egyetlen olyan etappját sem a történelmi időknek, amelyet be­csülettel végig kellett járnia mindenkinek, aki tizennyolc éves volt akkor, amikor a föld kimozdult a sarkából, amikor a világ elvegzította a nyugalmát.­­ És meg­győződéssel hangoztatjuk, hogy Erdély püspöki széké­ben ma a legnagyobb érték éppen az a lélek, amely végig­járta legalulról kezdve minden fázisát ennek a nagy történelmi megpróbáltatásnak Ezentúl természetesen a mi külön örömünk, hogy a történelmi nevek közé Márton Áron­nal csiki székely került, hogy Erdély püspöke csikszentdomokosi egy­szerű székely szülők gyermeke. Szenttül hisszük, hogy az idő, annak szelleme megnyitja nekünk a kibontakozás forrásait. Azokat, amelyek ma Márton Áron­nal már az erdélyi katho­l­­cizmus élére kerültek, hogy nagy időkben, igazán világ­válságok között a lelki életünk irányítói legyenek. A Gondviselés bölcs­essége megtalálta a helyes utat, akkor amikor a püspöki méltóság felemelte magához a szen­vedések tüzében megacálosodott, a saját nyomorúsá­gunkon felnőtt, közülünk való Brikely papot: Márton Aront CSÍKI LAPOK Istenre bizsuk az újévet, ő életünk alfája éb ómegája. Maradjon is mindig az! Istennel, Istenben s Istenért kézijük ez újévet, igy is folytassuk és fejezzük be. Óh bár az egész világ az Ő kezébe tenné le sor­sát ! Akkor a szép Jézus mindig velünk lenne s éle­tünket is széppé tenné. P. Béthy Apolinérisz. Oh szép Jézus ez uj esztendőben légy híveiddel i­s ezt kéri a küzdő ember minden év elején Előtte áll egy hosszú időszaknak, melyet át kell élnie, el kell töltenie, melynek kilátásai isme­retlenek, lehetőségei bizonytalanok. Nem lehet bepillan­tani senkinek sem, hogy mit hord számunkra az idő méhe, vájjon boldogságot vagy boldogtalanságot rej­teget-e nekünk, ép szerencsét szül-e részünkre vagy a szerencsétlenség torz szörnyét? Mnt ahogy Isten utjai kikutathatlanok s Ítéletei megfoghatatlanok, úgy a jövőt kifürkészi­, meghatározni nem lehet. Isten kesébe futnak a történelem szálai. Ő szövi az idő s igy az ember életének Bzerancíe-ingjét vagy szerencsétlenség rongypalástját, ahogy megérdemli. Szép az élet, tűz, vagyonbiztosítás, de legszebb s legfontosabb a lélek­­biztositás. Ha ez megvan, a többi is jön vele. Jézus mondja: Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, a többi mind megadatik nektek. Amikor a szép Jázust kérjük, hogy legyen velünk az új esztendő­ben, a legjobb kezekre bízzuk a beinduló 1939. évet. Kezdjük el hát az újévet Istennel. Ő terem­tett minket, Ő tart fenn. — Mikor ezt elismerjük, csak azt tesszük, amit az állat is megtesz: megismeri gazdáját. Ez az embernek nem érdeme, hanem köte­lessége. Isten kormányoz minket, tehát függünk tőle. Amikor alárendeltségünket elfogadjuk, nem csinálunk rendkívüli dolgot, mert ez nekünk érdekünk. Úgy szá­míthatunk Istentől megárdamlott bérre, ju­alomra, ahogy szolgálunk neki. Azért a mi jól felfogott hasz­nunk, hogy Istennek járjunk a kedvébe. Istennel sokra megyünk, Isten nélkül semmire. Nála nélkül semmit sem tehetünk. Vele mindenre képesek vagyunk. Nem hiába van a román címerben a nagy igazság, mert úgyis van, nekünk is légy a jelszavunk: Nihii sine Deo, semmit se Isten nélkül ! Mindent Igennel! Másodszor kezdjük meg az Újévet Istenben Jánus azt mondotta : Isten országa bennünk van s ug­y tanított meg imádkozni, hogy kérjük, jöjjön el az Ő országa. Az Apostol hirdeti, hogy Istenben vagyunk élünk és mozgunk. Ez magától következik az előbbi­ből. Ha_ istennek dolgozunk s Vele kezdjük az évet akkor Őotnne vagyunk, mert egészen átadjuk magun­kat, azonosítjuk akaratunkat az Ő szent akaratával megnyugszunk isteni végzéseiben, nem zúgolódunk ellene, sőt kei­ünkben-fektünk­ben dicsérjük az áldott nevét. Szövetséget kötnek Vele, baráti viszonyra lé­pünk, akkor Őbenne élünk, mert egy pillanatra sem lehetünk meg Nélküle. Ő az életünk nagy egyese, mi nullák vagyunk, Ő ad értéket nekünk. Vele vagyunk egészek. Jobban tartsunk Istenhez, mint a sznm­­ikról egymáshoz, folyton ezem előtt tartjuk Ő , szón Ő jenn« mozgunk, mert Ó ad erőt lábainkba, életet testünkbe L­gyen programmunk: Mindig Igenben maradni. Mert, aki Istenben marad, Isten is benne marad. Harmadszor kezdjük el az újévet Istenért. És nem is tehet máskép. Aki I­tennek­­ Istenben van, csakis Igenért dolgozhat. Egy a cél, össz?dolgo?n­k, tehát széth­uzátnak nincs helye. Az ember kerezi I­ten dic­ őségét, Isten megadja az ember boldogságát. Dic ő­ség a magasságban Istennek, béke a földön a jóaka­rata embernek. Egyik a másik nélkül lehetetlen. Az,m­­int az Apostol: Akár esetek, akár isz­ok vagy bármit is cselekesztek, Isten dicsőségére tegyétek. Isteni minden, ajánljunk fel mindent, sdjuok oda mindent. Ő megad mindent nekünk, amire szükségünk lesz. Az ember így haza dolgozik, nem szótszór, hanem gyűjt. Mottónk legyen: Mindent I­­lenért! Visszapillantás. Az 1938 ik esztendőnek is végére értünk. Éppen olyan nyomasztó körülmények között indult, mint amilyennel most lépünk az uj esztendőbe. A most egy évi Szilveszter est sem nyitott remény teljesebb kilát­á­sokat a mainál. És eltelt. Jól esik vissza­pillantani mind­arra, ami elmúlt. Ezekben a rohanó időkben, amikor olyan tu­z­afoltak az események, hálás az ember ha vissza­tekinthet. Hiszen olyan felmérhetetlen a történelem irama. A mai esztendők jobban zajlanak, több eseményt halmoznak egymásra, mint azelőtt évszázadok. Panaszunk nem lehet. Nem unatkozunk. Ennek a nemzedéknek alaposan kijutott a változatosságból. Szemtanúja lehetett annak a világnak, amely szörnyű nyugtalanságának legelképesztőbb siázgörbéjét írja és az eseményt az elcsattanók pillanatában készen ház­hoz szállítja. A polgár, a mai idők szenvedő hőse csak élvezi, ezt a saját bőrén nyargaló esemény-lu­zengést és hálát a sorsnak ha megengedi, hogy a végére érjen egy-egy esztendő programjában lepergetett történéseknek. Pillantsunk csak vissza legalább nagy vonások­ban fogjuk össze 1938 év eseményeit. Az esztendő legmagasabb­­ pontjára­ tekintsünk vissza a megtett útszakaszra. És alig fogjuk elhinni, hogy mindazt átél­tük, egy rövid esztendő alatt. Ami belpolitikailag történt velünk az is a gyors cselekvések jegyében zajlott le. A G­ ga kormány villapitztfa letűnése, az uj állomány megszavazása, a halálbüntetés bevezetése a vasgárdának és a politika szenvedélyének gyökeres kioperálása a nagy tömegek­ből, az uj közigazgatási törvény, az uj tartományi beosztás és általában az ország tekintélyének vissza­­állítására irányuló komoly munka, az egész elmúlt esztendő alatt igyekezett lépést tartani azzal az iram­mal, amelyet az idők diktáltak. A romániai magyarság élete szintén hozzá volt kötve eh­ez a mozgalmas cselekvéshez. A politikai élet megszüntetésével, a pártszervezetek munkájának betil­tásával megszüntette működé Bét a Magyar Part­ra, mint a romániai magyarságnak egyetlen öscsz.­fogó szer­vezete, amelynek nem volt soha pártjellege, csupán az elnevezés kényszerűsége keresztelte párttá. A magyar kisebbség­ nagy halottja Vorbuchner Adolf gyulafehérvári püspök, az 1938 év vesztesége, akit egészen váratlanul szél­tott el közt­ünk a halál. Utódát éppen ezekben a napokban nevezte ki a római pápa Márton Áron személyében. Az uj erdélyi püspök, akit a román kormány is megerősített méltóságában csiki székely, csikszentdomokosi szülők gyermeke. Igaz örömünk és büszkeségünk a mult esztendőnek ez az eseménye. Ami az 1938 év világpolitikáját illeti, az igazin régig táncolt az idegeken. Az egész esztendő a háború küszöbén állott. Telítve volt a pinz­ulás hangulatával. A kezdeményezést Németország tartja kezében. És attól a pillanattól kezdve, hogy március havában a német csapatok bevonultak Ausztriába és azt A­nglia és Franciaország minden tiltakozása ellenére Német­országhoz csatolják, egymást érik a meglepetések. Április 12 áll az ausztriai nép­szavazással, amely szinte 100 százalékos eredeménnyal pecsételi meg a csatlako­zást, véget ér Nimetország első nagy lépése, hogy rövidesen elkezdődjön a cohort­z­ági szudéta-ügy. Mindenki tudja, hogy mit élt át a világ szeptem­ber havában. A mozgósítások harci zaja, a háború élő­szelé nehéz heteken keresz­ül nyugtalanított, míg szep­tember 30 án Münchenben Chamberlain, Hitler, Musso­lini és Daladi­r átvágják a gordiusi csomót. A németek vissza­kapják a szud­­ta vidékekét, Magyarország a Felvidéket. Tovább nem is kell részletezni a dolgokat. Azóta sem szűnik meg a nagy diplomáciai versenyfutás diplomaták, az államfők állandóan úton vannak, a fegy­­­vergyárak szédületes tempóban dolgoznak, a gyűlölet óráról-órára növekszik és érezzük, hogy ismét kritikus esztendőbe léptünk át. Soha nem állott bizonytalanabb esztendő előtt a világ, mint 1939 kezdetén. Fogjuk meg szeretettel egymás kezét, kapaszkodjunk meg jól az összetartozás szent adottságában, hogy átlábalhassuk az előttünk sötétlő nehézségeket. Mélyen tisztelt vendégeimnek, jóbaráiaimnak és ismerőseimnek boldog újévet kívánok! Hajjas József vendéglős.. Megjelent — Endes Miklós : Csik­, Györgyé és Kasapusisek leirasa c mü m­unkája. Ende Miklósj­nak C -ikmegyéről írott Nagyszabású munkája az erdélyi könyvpiacon is megjelent s akik a könyvre előjegyez­tek, azok azt 300 fejes árban megkaphatják a kolozs­­vári Minerva könyvkiadóvállalattól (S*. B. L. PopSsB.) Az előjegyző­k­ csoportosan is kérhetik a könyvet. Ez esetben az országot előzetesen beküldik a kiadó­vállalatnak és megjelölik a címet, amelyre a könyv­­csomagot küldjék. 1. szám. ki atcsiti birtot­átot érlelett. A közbirtokosságokkal kapcsolatos kérdések egyre sűrűbben foglalkoztatják ez illetékes tényezőket a a bajok orvoslása valamint a védekezés módozatainak kidolgozása mindjobban a közös fellépés szükségszerű­ségére vezetnek. A kezdeményezést e téren is, mint mindig, A’cs’k ragadta magához. A csikc’ekefalvi köz­birtokosság ügybuzgó elnöke, Bariba László karácsony harmadnapjára Csikcsekefalvára összehívta az érdekelt alcsiki közbirtokosságok vezetőségeit, hogy a létérde­kükbe vágó problémák megoldását együttesen megvi­tassák. Az értekezleten vendégként széros felesik­ közbirtokosság képviseltette magát, azonkívül igen sok helybeli érdeklődő is megjelent. Az értekezlet levezetésére Bartha László, a ren­dező közbirtokosság elnöke, Dr. Pitner Árpádot kéri fel, ki bevezetőjében ismertette azon bajokat, melyek miatt a közbirtokosságok hivatásuknak megfelelni nem tudnak, majd kitért azon súlyos erdészeti rendelte­té­­sekre, melyek a közbirtokosságok jogi helyzetével nem számolva, a fakitermelést a megye egész területén megbénították. B szádé végén bizottság kiküldését ja­vasolta, mely a sérelmeket emlékiratba foglalva azokat az illetékes hatódok elé juttatná. Pitner dr. beszédéhez több hozzászólás, majd újabb panaszok felsorolása következik, végül dr. Kováts Károly emelkedik szólásra. Dr. Kováts Károly beszé­dében kifejti, hogy a téves törvény­értelmezések miatt az árverések körül súlyos zavarok keletkeztek s ezek miatt igen gyakran a ledöntött famennyiség is a hely­színen rothad, mert a nyilvános árverések mellőzésé­vel, magántulajdonként eladott közbirtokossági része­sedést a kereskedőt nem merik magvasan, nehogy a hatóságok részéről emiatt kellemetlenségük legyen. A«őke­t hány nyug. fö­dműves­ iskolai igazgató megrendítő helyzetképben vázolja a caili falvak sze­génységét, melyet az erdőkiter­melések megnehezítése idézett elő. Gyakorlati javaslatokat ad továbbá a legelő «ialakításokra vonatkozóig. A legelők kérdéséhez Dr. Kováts Károly újabb sérelmeket sorakoztat fel, majd Abrahám József dr. rámutat arra, hogy a bajok jórésze onnan ered, hogy az ellenőrzéssel megbízott­­ hatóságok nem felügyeletet, hanem gondnokságot akarnak gya­korolni a kö­zbirtokossági vagyonok felett. Erre pe­dig a­ törvény értelmében semmi joguk sincs. Kováts Károly dr. után Pál Gábor dr. emelkedett szólásra, biztatva az értek­ezleten résztvevő közbirto­kosságokat, a Pitner dr. által említett emlékirat össze­írására. Tanácsokat ad az emlékirat összeállítására vonatkozólag három főcsoportban jelölve meg annak tartalmát és pedig: a közbirtokossági vagyonok jogi helyzete, az erdészeti kérdések és e vagyonokra háruló különböző terhek ismertetése. Egy, a szövetkezeti köz­ponthoz hasonló szerv létesítését ajánlja az összes közbirtokosságok tömörítésére, mely az állami közegek ellenőrzését megkönnyítené, miután a helyes irányí­tásra vonatkozólag tanácsokat adna. Ismerteti az üzem­tervek hasznosságát, majd á­tér az adós­érelmekre, melyek miatt egyes közbirtokosságok már a vagyon felosztásának gondolatával is foglalkoznak. Tanácso­kat ad az emlékiratnak az adókkal foglalkozó részére vonatkozólag s megjelöli azon rendelkezéseket, melyekre hivatkozni kell s melyek, számos könnyítést tartalmaz­nak, azonban még eddig Csikban nem érvényesítették őket. Hangsúlyozza végül a szakemberek szükséges­ségét, kik az emlékirat öss­zeállításából gyakorlati szempontokat figyelembe vehetik. Az értekezlet gazdasági előadójaként végül dr. Pitner Árpád ismerteti a közbirtokosságok előtt álló kilátástalan jövőt, hangsúlyozva, hogy a vagyonok megmentésére a legcélravezetőbb védekezési mód a szövetkezeti tömörülés. M nd a közbirtokosság meg­alakíthatja a maga szövetkezetét s kitermelheti a saját szövetkezeti szopon. A kérdéshez többen hozzászólnak, hangsúlyozva a szövetkezetek megalakításának szük­ségességét. Kováts Károly dr. azon néznének a­ kifejezést, hogy jó volna, ha minden közbirtokosság, mint erkölcsi testület, tagja lenne az Erdélyi Gazdasági Egyesület­nek, mely egyesület cél-megyei kirendeltségét kibő­vítve, magára vállalhatná a közbirtokosságok irányítá­sát is. A gondolat az érdekeltek körében nagy tetszésre talált. Ezután az emlékiratok megszerkesztésére kijelö­lendő bizottság megválasztása következett. Pál Gábor­­­ indítványára az értekezlet egyhangúlag dr. Pitner Árpádot bízza meg e munkával, munkatársakat mellé adva: Dr. Pál Gábor, Dr. Kováts Károly és dr. Abra­hám József ügyvédeket valamint Szőke Mihály gazda­­sági és Biankó Zoltán erdészeti szakértőket. E bizott­ság szükség esetén még más szakembereket is bevon­hat munkájába. Az értekezlet végül elhatározza, hogy legkésőbb február végéig nagygyűlést hív öszza Csíkszeredába t­ovábbi tervek megbeszélésére. Kozmetikai rendelő nyílt Csíkszeredában, a Petru Rares gimnáziummal szemben. Elvállalt esetekért garanciát vállal e­­ Bardócz Klára.

Next