Csiki Lapok, 1939 (51. évfolyam, 1-53. szám)
1939-01-01 / 1. szám
2 -ik oldal. talpig embereket kivágnak. Olyanokat, akiknek egész élete ezekben a változatos, vérrel, nyomorúsággal és megpróbáltatással teli helyzetekben fogant. — Akik végig csinálták a lövészárok szenvedéstől az összeomlásokon keresztül minden változatát a nyomorúságnak. Akiket gránittá acélozott az a hosszú út, amely a háborút viselt tizennyolc éveseket az iskolapadokból elindította.. Márton Áron Erdély püspöke ilyen tizennyolc éven. A Püspökünk, annak a nemzedéknek a tagja, amelynek fiatal lelkére a szuronyroham, a pergőtűz kezdték írni a nagy iskola tanításait. Erdély püspöki székébe olyan ember jutott el, aki végig csinált legalulról mindent. A legénységi állománytól, a férfias főötsiesség-teljesítéstól, a háborús vitézség egész férfit kívánó nagyságaitól az azután következő nehéz évtizedek válságos helyzetein keresztül a mai napig. Erdély püspöke közülünk való. Az örömünk azért olyan határtalan. Azért hangoztatjuk, hogy közülünk való, mert nem maradt ki, nem hagyta ki egyetlen olyan etappját sem a történelmi időknek, amelyet becsülettel végig kellett járnia mindenkinek, aki tizennyolc éves volt akkor, amikor a föld kimozdult a sarkából, amikor a világ elvegzította a nyugalmát. És meggyőződéssel hangoztatjuk, hogy Erdély püspöki székében ma a legnagyobb érték éppen az a lélek, amely végigjárta legalulról kezdve minden fázisát ennek a nagy történelmi megpróbáltatásnak Ezentúl természetesen a mi külön örömünk, hogy a történelmi nevek közé Márton Áronnal csiki székely került, hogy Erdély püspöke csikszentdomokosi egyszerű székely szülők gyermeke. Szenttül hisszük, hogy az idő, annak szelleme megnyitja nekünk a kibontakozás forrásait. Azokat, amelyek ma Márton Áronnal már az erdélyi katholcizmus élére kerültek, hogy nagy időkben, igazán világválságok között a lelki életünk irányítói legyenek. A Gondviselés bölcsessége megtalálta a helyes utat, akkor amikor a püspöki méltóság felemelte magához a szenvedések tüzében megacálosodott, a saját nyomorúságunkon felnőtt, közülünk való Brikely papot: Márton Aront CSÍKI LAPOK Istenre bizsuk az újévet, ő életünk alfája éb ómegája. Maradjon is mindig az! Istennel, Istenben s Istenért kézijük ez újévet, igy is folytassuk és fejezzük be. Óh bár az egész világ az Ő kezébe tenné le sorsát ! Akkor a szép Jézus mindig velünk lenne s életünket is széppé tenné. P. Béthy Apolinérisz. Oh szép Jézus ez uj esztendőben légy híveiddel is ezt kéri a küzdő ember minden év elején Előtte áll egy hosszú időszaknak, melyet át kell élnie, el kell töltenie, melynek kilátásai ismeretlenek, lehetőségei bizonytalanok. Nem lehet bepillantani senkinek sem, hogy mit hord számunkra az idő méhe, vájjon boldogságot vagy boldogtalanságot rejteget-e nekünk, ép szerencsét szül-e részünkre vagy a szerencsétlenség torz szörnyét? Mnt ahogy Isten utjai kikutathatlanok s Ítéletei megfoghatatlanok, úgy a jövőt kifürkészi, meghatározni nem lehet. Isten kesébe futnak a történelem szálai. Ő szövi az idő s igy az ember életének Bzerancíe-ingjét vagy szerencsétlenség rongypalástját, ahogy megérdemli. Szép az élet, tűz, vagyonbiztosítás, de legszebb s legfontosabb a lélekbiztositás. Ha ez megvan, a többi is jön vele. Jézus mondja: Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, a többi mind megadatik nektek. Amikor a szép Jázust kérjük, hogy legyen velünk az új esztendőben, a legjobb kezekre bízzuk a beinduló 1939. évet. Kezdjük el hát az újévet Istennel. Ő teremtett minket, Ő tart fenn. — Mikor ezt elismerjük, csak azt tesszük, amit az állat is megtesz: megismeri gazdáját. Ez az embernek nem érdeme, hanem kötelessége. Isten kormányoz minket, tehát függünk tőle. Amikor alárendeltségünket elfogadjuk, nem csinálunk rendkívüli dolgot, mert ez nekünk érdekünk. Úgy számíthatunk Istentől megárdamlott bérre, jualomra, ahogy szolgálunk neki. Azért a mi jól felfogott hasznunk, hogy Istennek járjunk a kedvébe. Istennel sokra megyünk, Isten nélkül semmire. Nála nélkül semmit sem tehetünk. Vele mindenre képesek vagyunk. Nem hiába van a román címerben a nagy igazság, mert úgyis van, nekünk is légy a jelszavunk: Nihii sine Deo, semmit se Isten nélkül ! Mindent Igennel! Másodszor kezdjük meg az Újévet Istenben Jánus azt mondotta : Isten országa bennünk van s ugy tanított meg imádkozni, hogy kérjük, jöjjön el az Ő országa. Az Apostol hirdeti, hogy Istenben vagyunk élünk és mozgunk. Ez magától következik az előbbiből. Ha_ istennek dolgozunk s Vele kezdjük az évet akkor Őotnne vagyunk, mert egészen átadjuk magunkat, azonosítjuk akaratunkat az Ő szent akaratával megnyugszunk isteni végzéseiben, nem zúgolódunk ellene, sőt keiünkben-fektünkben dicsérjük az áldott nevét. Szövetséget kötnek Vele, baráti viszonyra lépünk, akkor Őbenne élünk, mert egy pillanatra sem lehetünk meg Nélküle. Ő az életünk nagy egyese, mi nullák vagyunk, Ő ad értéket nekünk. Vele vagyunk egészek. Jobban tartsunk Istenhez, mint a sznmikról egymáshoz, folyton ezem előtt tartjuk Ő , szón Ő jenn« mozgunk, mert Ó ad erőt lábainkba, életet testünkbe Lgyen programmunk: Mindig Igenben maradni. Mert, aki Istenben marad, Isten is benne marad. Harmadszor kezdjük el az újévet Istenért. És nem is tehet máskép. Aki Itennek Istenben van, csakis Igenért dolgozhat. Egy a cél, össz?dolgo?nk, tehát széthuzátnak nincs helye. Az ember kerezi Iten dic őségét, Isten megadja az ember boldogságát. Dic őség a magasságban Istennek, béke a földön a jóakarata embernek. Egyik a másik nélkül lehetetlen. Az,mint az Apostol: Akár esetek, akár iszok vagy bármit is cselekesztek, Isten dicsőségére tegyétek. Isteni minden, ajánljunk fel mindent, sdjuok oda mindent. Ő megad mindent nekünk, amire szükségünk lesz. Az ember így haza dolgozik, nem szótszór, hanem gyűjt. Mottónk legyen: Mindent Ilenért! Visszapillantás. Az 1938 ik esztendőnek is végére értünk. Éppen olyan nyomasztó körülmények között indult, mint amilyennel most lépünk az uj esztendőbe. A most egy évi Szilveszter est sem nyitott remény teljesebb kilátásokat a mainál. És eltelt. Jól esik visszapillantani mindarra, ami elmúlt. Ezekben a rohanó időkben, amikor olyan tuzafoltak az események, hálás az ember ha visszatekinthet. Hiszen olyan felmérhetetlen a történelem irama. A mai esztendők jobban zajlanak, több eseményt halmoznak egymásra, mint azelőtt évszázadok. Panaszunk nem lehet. Nem unatkozunk. Ennek a nemzedéknek alaposan kijutott a változatosságból. Szemtanúja lehetett annak a világnak, amely szörnyű nyugtalanságának legelképesztőbb siázgörbéjét írja és az eseményt az elcsattanók pillanatában készen házhoz szállítja. A polgár, a mai idők szenvedő hőse csak élvezi, ezt a saját bőrén nyargaló esemény-luzengést és hálát a sorsnak ha megengedi, hogy a végére érjen egy-egy esztendő programjában lepergetett történéseknek. Pillantsunk csak vissza legalább nagy vonásokban fogjuk össze 1938 év eseményeit. Az esztendő legmagasabb pontjára tekintsünk vissza a megtett útszakaszra. És alig fogjuk elhinni, hogy mindazt átéltük, egy rövid esztendő alatt. Ami belpolitikailag történt velünk az is a gyors cselekvések jegyében zajlott le. A G ga kormány villapitztfa letűnése, az uj állomány megszavazása, a halálbüntetés bevezetése a vasgárdának és a politika szenvedélyének gyökeres kioperálása a nagy tömegekből, az uj közigazgatási törvény, az uj tartományi beosztás és általában az ország tekintélyének visszaállítására irányuló komoly munka, az egész elmúlt esztendő alatt igyekezett lépést tartani azzal az irammal, amelyet az idők diktáltak. A romániai magyarság élete szintén hozzá volt kötve ehez a mozgalmas cselekvéshez. A politikai élet megszüntetésével, a pártszervezetek munkájának betiltásával megszüntette működé Bét a Magyar Partra, mint a romániai magyarságnak egyetlen öscsz.fogó szervezete, amelynek nem volt soha pártjellege, csupán az elnevezés kényszerűsége keresztelte párttá. A magyar kisebbség nagy halottja Vorbuchner Adolf gyulafehérvári püspök, az 1938 év vesztesége, akit egészen váratlanul széltott el köztünk a halál. Utódát éppen ezekben a napokban nevezte ki a római pápa Márton Áron személyében. Az uj erdélyi püspök, akit a román kormány is megerősített méltóságában csiki székely, csikszentdomokosi szülők gyermeke. Igaz örömünk és büszkeségünk a mult esztendőnek ez az eseménye. Ami az 1938 év világpolitikáját illeti, az igazin régig táncolt az idegeken. Az egész esztendő a háború küszöbén állott. Telítve volt a pinzulás hangulatával. A kezdeményezést Németország tartja kezében. És attól a pillanattól kezdve, hogy március havában a német csapatok bevonultak Ausztriába és azt Anglia és Franciaország minden tiltakozása ellenére Németországhoz csatolják, egymást érik a meglepetések. Április 12 áll az ausztriai népszavazással, amely szinte 100 százalékos eredeménnyal pecsételi meg a csatlakozást, véget ér Nimetország első nagy lépése, hogy rövidesen elkezdődjön a cohortzági szudéta-ügy. Mindenki tudja, hogy mit élt át a világ szeptember havában. A mozgósítások harci zaja, a háború élőszelé nehéz heteken kereszül nyugtalanított, míg szeptember 30 án Münchenben Chamberlain, Hitler, Mussolini és Daladir átvágják a gordiusi csomót. A németek visszakapják a szudta vidékekét, Magyarország a Felvidéket. Tovább nem is kell részletezni a dolgokat. Azóta sem szűnik meg a nagy diplomáciai versenyfutás diplomaták, az államfők állandóan úton vannak, a fegyvergyárak szédületes tempóban dolgoznak, a gyűlölet óráról-órára növekszik és érezzük, hogy ismét kritikus esztendőbe léptünk át. Soha nem állott bizonytalanabb esztendő előtt a világ, mint 1939 kezdetén. Fogjuk meg szeretettel egymás kezét, kapaszkodjunk meg jól az összetartozás szent adottságában, hogy átlábalhassuk az előttünk sötétlő nehézségeket. Mélyen tisztelt vendégeimnek, jóbaráiaimnak és ismerőseimnek boldog újévet kívánok! Hajjas József vendéglős.. Megjelent — Endes Miklós : Csik, Györgyé és Kasapusisek leirasa c mü munkája. Ende Miklósjnak C -ikmegyéről írott Nagyszabású munkája az erdélyi könyvpiacon is megjelent s akik a könyvre előjegyeztek, azok azt 300 fejes árban megkaphatják a kolozsvári Minerva könyvkiadóvállalattól (S*. B. L. PopSsB.) Az előjegyzők csoportosan is kérhetik a könyvet. Ez esetben az országot előzetesen beküldik a kiadóvállalatnak és megjelölik a címet, amelyre a könyvcsomagot küldjék. 1. szám. ki atcsiti birtotátot érlelett. A közbirtokosságokkal kapcsolatos kérdések egyre sűrűbben foglalkoztatják ez illetékes tényezőket a a bajok orvoslása valamint a védekezés módozatainak kidolgozása mindjobban a közös fellépés szükségszerűségére vezetnek. A kezdeményezést e téren is, mint mindig, A’cs’k ragadta magához. A csikc’ekefalvi közbirtokosság ügybuzgó elnöke, Bariba László karácsony harmadnapjára Csikcsekefalvára összehívta az érdekelt alcsiki közbirtokosságok vezetőségeit, hogy a létérdekükbe vágó problémák megoldását együttesen megvitassák. Az értekezleten vendégként széros felesik közbirtokosság képviseltette magát, azonkívül igen sok helybeli érdeklődő is megjelent. Az értekezlet levezetésére Bartha László, a rendező közbirtokosság elnöke, Dr. Pitner Árpádot kéri fel, ki bevezetőjében ismertette azon bajokat, melyek miatt a közbirtokosságok hivatásuknak megfelelni nem tudnak, majd kitért azon súlyos erdészeti rendeltetésekre, melyek a közbirtokosságok jogi helyzetével nem számolva, a fakitermelést a megye egész területén megbénították. B szádé végén bizottság kiküldését javasolta, mely a sérelmeket emlékiratba foglalva azokat az illetékes hatódok elé juttatná. Pitner dr. beszédéhez több hozzászólás, majd újabb panaszok felsorolása következik, végül dr. Kováts Károly emelkedik szólásra. Dr. Kováts Károly beszédében kifejti, hogy a téves törvényértelmezések miatt az árverések körül súlyos zavarok keletkeztek s ezek miatt igen gyakran a ledöntött famennyiség is a helyszínen rothad, mert a nyilvános árverések mellőzésével, magántulajdonként eladott közbirtokossági részesedést a kereskedőt nem merik magvasan, nehogy a hatóságok részéről emiatt kellemetlenségük legyen. A«őket hány nyug. födműves iskolai igazgató megrendítő helyzetképben vázolja a caili falvak szegénységét, melyet az erdőkitermelések megnehezítése idézett elő. Gyakorlati javaslatokat ad továbbá a legelő «ialakításokra vonatkozóig. A legelők kérdéséhez Dr. Kováts Károly újabb sérelmeket sorakoztat fel, majd Abrahám József dr. rámutat arra, hogy a bajok jórésze onnan ered, hogy az ellenőrzéssel megbízott hatóságok nem felügyeletet, hanem gondnokságot akarnak gyakorolni a közbirtokossági vagyonok felett. Erre pedig a törvény értelmében semmi joguk sincs. Kováts Károly dr. után Pál Gábor dr. emelkedett szólásra, biztatva az értekezleten résztvevő közbirtokosságokat, a Pitner dr. által említett emlékirat összeírására. Tanácsokat ad az emlékirat összeállítására vonatkozólag három főcsoportban jelölve meg annak tartalmát és pedig: a közbirtokossági vagyonok jogi helyzete, az erdészeti kérdések és e vagyonokra háruló különböző terhek ismertetése. Egy, a szövetkezeti központhoz hasonló szerv létesítését ajánlja az összes közbirtokosságok tömörítésére, mely az állami közegek ellenőrzését megkönnyítené, miután a helyes irányításra vonatkozólag tanácsokat adna. Ismerteti az üzemtervek hasznosságát, majd átér az adósérelmekre, melyek miatt egyes közbirtokosságok már a vagyon felosztásának gondolatával is foglalkoznak. Tanácsokat ad az emlékiratnak az adókkal foglalkozó részére vonatkozólag s megjelöli azon rendelkezéseket, melyekre hivatkozni kell s melyek, számos könnyítést tartalmaznak, azonban még eddig Csikban nem érvényesítették őket. Hangsúlyozza végül a szakemberek szükségességét, kik az emlékirat összeállításából gyakorlati szempontokat figyelembe vehetik. Az értekezlet gazdasági előadójaként végül dr. Pitner Árpád ismerteti a közbirtokosságok előtt álló kilátástalan jövőt, hangsúlyozva, hogy a vagyonok megmentésére a legcélravezetőbb védekezési mód a szövetkezeti tömörülés. M nd a közbirtokosság megalakíthatja a maga szövetkezetét s kitermelheti a saját szövetkezeti szopon. A kérdéshez többen hozzászólnak, hangsúlyozva a szövetkezetek megalakításának szükségességét. Kováts Károly dr. azon néznének a kifejezést, hogy jó volna, ha minden közbirtokosság, mint erkölcsi testület, tagja lenne az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek, mely egyesület cél-megyei kirendeltségét kibővítve, magára vállalhatná a közbirtokosságok irányítását is. A gondolat az érdekeltek körében nagy tetszésre talált. Ezután az emlékiratok megszerkesztésére kijelölendő bizottság megválasztása következett. Pál Gábor indítványára az értekezlet egyhangúlag dr. Pitner Árpádot bízza meg e munkával, munkatársakat mellé adva: Dr. Pál Gábor, Dr. Kováts Károly és dr. Abrahám József ügyvédeket valamint Szőke Mihály gazdasági és Biankó Zoltán erdészeti szakértőket. E bizottság szükség esetén még más szakembereket is bevonhat munkájába. Az értekezlet végül elhatározza, hogy legkésőbb február végéig nagygyűlést hív öszza Csíkszeredába további tervek megbeszélésére. Kozmetikai rendelő nyílt Csíkszeredában, a Petru Rares gimnáziummal szemben. Elvállalt esetekért garanciát vállal e Bardócz Klára.