Csili, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Az új év egész társadalmi, gazdasági életünkben új szakaszt jelent. A gazdaságirányítási reform bevezetésének első, kísérleti éve lesz ez, és most, az év kezdetén még nem mondhatjuk, hogy a reform bevezetése zökkenőmentesen történik, s hogy 1968, általában a nagy sikerek éveként kerül be társadalmunk krónikájába. Ugyanígy kísérleti évnek szánjuk 1968- at művelődési házunk munkájában is. Vállaljuk a kísérletezések kockázatát annak az érdekében, hogy a kerület művelődési tevékenysége a lakosság színvonalas szórakozásának lehetőségei terén megfontoltan, az újítás ésszerű mértékét nem tévesztve szem elől, új, vonzó kezdeményezéseket tegyünk. Tevékenységünk körét mindenekelőtt a kerület üzemeinek mind nagyobb részére kívánjuk kiterjeszteni. Úgy látjuk, hogy lehetőségeink jelenleg még meghaladják az üzemi dolgozók eddig feltárt művelődési igényeit. Persze jól tudjuk, hogy olvasóinkat elsősorban az érdekli: művelődési házunk a városszerte jól ismert és népszerű Csili, mi újat, vonzót, érdekeset nyújt számára az új évben. Előre kell bocsájtanunk: nem az a legfőbb törekvésünk, hogy látogatóinknak mindenáron valami soha nem hallottat, soha nem látottat nyújtsunk. Mindenekelőtt biztosítani kívánjuk az otthonos, kulturált környezetet. Ezzel saját munkánk és a kerület dolgozói szórakozásának, művelődésének keretét kívánjuk megteremteni. Tudjuk, bármennyire is a kulturális szolgáltatások tartalma határozza meg azok értékét, a megfelelő keret nélkülözhetetlen. Nincs mód felsorolni művelődési házunk valamennyi tevékenységi területét, melyeken az elmúlt évek során sikeres munka folyt, csupán a legfontosabbakat kívánjuk felvillantani. A színházi előadások, a hangversenyek, táncestek, bálok, a könnyebb szórakozást keresőknek nyújtottak élményt. A különféle hobbyk kedvelői a szakkörökben és a klubokban áldozhattak nemes szenvedélyüknek. A műkedvelő művészetek amatőr művelői a művészeti csoportokban továbbképzést, szakmai segítséget kaphattak. Zenetanfolyamunk hét tanszakán majdnem 300 növendék tanult, könyvtárunk 20 000 kötettel, folyóirattárunk, olvasótermünk több mint Ц00 újsággal, képeslappal fogadta az olvasókat. A továbbképzést igénylők valamennyi világnyelvet magas színvonalon, kitűnő módszerrel tanulhatták. A gyermekek részére a szakkörök nyújtotta foglalkozási lehetőségek még gazdagabbak. A nyújtott ismeretek elsősorban az iskolai tananyagot egészítették ki, tették teljesebbé, de sok példa bizonyítja, hogy a gyermekek pályaválasztásához egyéni adottságuk kibontakozásához is nagy segítséget adtak. Az ismeretterjesztő előadások tucatjait tartották az érdeklődők számára a művészetek, a társadalom és természettudományok különböző témáiból, kitűnő előadók közreműködésével. Munkánk sokféleségét, gazdag tartalmát a fentiek jól szemléltetik. Mégis azt hisszük, hogy a fejlesztés lehetőségei jelentősek. A következő években programunk s ezzel munkánk fejlesztésének fő módszere nem az „új dolgok” kitalálása lesz. Mindazt, amit a kerület lakosságának, az üzemek dolgozóinak eddig is nyújtottunk, szervezettebbé, színvonalasabbá, nagyobb hatásúvá kívánjuk tenni. Az a véleményünk, hogy a rendezvények kulturáltságán, szervezettségén, a színházi előadások körülményein van mit javítanunk. Tudjuk, hogy a szakköri munka tartalmi és technikai feltételeit tovább kell fejlesztenünk. Nyilvánvaló, hogy a klubélet átgondoltabb, rendszeresebb programmal, nagyobb gonddal szervezve hasznosabb, vonzóbb lehet az ezt igénylőknek. A könyvtár forgalma, a nemesebb tartalmú könyvek olvasóinak száma bizonyára növekedne, ha róluk rendszeresen ajánlójegyzékeket készítenénk, ha külön ajánló polcon tárolnánk a gyermek és felnőtt diákok tanulmányaihoz állandóan szükséges könyveket. Nyelv és egyéb tanfolyamaink hatásfoka feltétlenül növekedne, ha a technika vívmányait az oktatás szolgálatába tudnánk állítani. A tennivalókat még tovább sorolhatnánk, hiszen eddig csupán a művelődési házon belüli feladtokról szóltunk. Az üzemekben ránk váró teendők közül legfontosabb, a dolgozók általános és szakmai műveltségének növelése, az ehhez való hozzájárulás, az üzemi népművelők segítése az ebben való aktív közreműködés, mind a tervek készítésében, mind a kivitelezésben. Az üzemi dolgozók részére jelentős lehet az is, hogy a művelődés, a szórakozás számukra legmegfelelőbb formáit, alkalmait segítünk kiválasztani. Sokat tehetünk azért is, hogy az üzemen belüli művelődési alkalmak vonzóbbak,, kulturáltabbak legyenek ."Így gondoljuk, hogy hivatásunkat itt a XX. kerületben akkor töltjük be jól, ha programunk nem csak az igényes közönség, a műveltség szélesebb alapjaival rendelkezők számára nyújt szórakozást, élményt, további fejlődésükhöz, tanulásukhoz segítséget. Számítanunk kell programjaink készítésénél a legkülönbözőbb társadalmi rétegekre, tehát azokra is, akik különféle tényezők hatására csak fel SZÁMADÁS és PROGRAM A Művelődési Ház aktivistái, a kerületi üzemek dolgozóinak képviselői november 24-én választották újjá a Művelődési Ház társadalmi vezetőségét és számvizsgáló bizottságát. A vezetőség és a számvizsgáló bizottság a választás után megtartotta első ülését, és elnökévé ismét vadász Károlyt, a XX. kerületi Szakmaközi Bizottság elnökét, a munkásmozgalom veterán vezetőjét, illetve Sedlacek Sándort, a régi számvizsgáló bizottság elnökét választotta meg. A vezetőség közgyűlési beszámolójában a négy év során végzett munka értékelése mellett nagy vonalakban vázolta a következő időszak fő feladatait is. E feladatokat az új vezetőség is magáévá tette, hiszen a népművelési tevékenység folyamata a választás aktusával nem szakadt meg. Mégis a következő években céltudatosabb, a helyi és az üzemi — elsősorban a sajátos vasas üzemi — igényekre jobban reagáló tevékenység kell, hogy kibontakozzék. A jövő évi munka terveiből már ez világlik ki. Erről adunk az alábbiakban előzetes tájékoztatást. A leköszönt vezetőség tagjainak ezúton is köszönjük áldozatos munkájukat.