Csillagászati Évkönyv 1961 (Budapest, 1960)

Cikkek - Nagy István György: A csillagászat újabb gyakorlati alkalmazása

NAGY ISTVÁN GYÖRGY: A CSILLAGÁSZAT L.JAKíI! GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI A csillagászat gyakorlati alkalmazásai az ősidőkbe nyúlnak vissza. Azt is mondhatjuk, hogy a csillagászat tudományának fejlődését igen számottevő mértékben éppen a mindennapi élet gyakorlati követel­ményei serkentették. Erre számos példa van a csillagászat történetéből; elegendő talán, ha itt a naptárproblémára, az időmérésre, a hajózási helymeghatározásra, a navigációra utalunk. Az utóbbi évtizedek folyamán a technikának új ágai alakultak ki, s jutottak el a fejlettség igen magas fokára. Kifejlődött a vezeték nélküli híradástechnika , a rádiótechnika, majd ebből a rádiónavigációs és a lokátortechnika. A tengeri hajózás mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert a légiforgalom, majd a pilóta vezette gépeken kívül megjelentek a különböző pilótanélküli eszközök is, s velük együtt az irányítás­­technika. A kialakított korszerű rakéták megadták a lehetőséget a mesterséges égitestek felröpítésére, az űrkutatás, az űrhajózás első eszközeinek elindítására. A csillagászat új kutatási eszközökhöz jutott. Megszületett a rádió­­csillagászat, mely technikai eszközeit tekintve a rádiótechnika, de még inkább a lokátortechnika gyermeke. A lokátortechnika újszerű eszközt adott a csillagászat kezébe a meteorok kutatására. A mesterséges égi­testek szinte beláthatatlan távlatokat nyitottak meg a csillagászat fejlődése előtt. A csillagászat és a technika újabban kibontakozott ágai közötti kapcsolat azonban kétoldalú : a csillagászat újabb gyakor­lati alkalmazásai jelentek meg, elsősorban az irányítástechnika és a híradástechnika területén. Mindenekelőtt a navigáció és az irányítástechnika újabb csillagászati eszközeiről kell szólnunk. Ezek különös fontosságra tettek szert az irányított lövedékek technikájában, de emellett a jövő űrhajózásában is nagy szerep vár r­ájuk. A messzehordó rakéták és a pilóta nélküli repülőgépek pontos célba­­vezetésének feladata az irányítástechnikával szemben igen nehéz követel­ményeket támaszt. Nagyobb távolságokon nem alkalmazhatók a táv­­irányítás módszerei, ezért ezeket az eszközöket az úgynevezett program­ 162

Next